Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-09 / 262. szám
Piaci nap a Zsarnain Fele sem ócska óriási tömör (olyre többen autóval jönnek), veszekedés, alkudozás, viccelődés — mind jellemző szerdán és pénteken a Zsarnai telepi ócskapiacra. Jönnek ide hivatásos vásározók, akik ebből élnek — láthatólag nem is olyan rosszul —, és vannak akik csupán a család elnyűtt holmijain akarnak túladni. Vannak itt olyan honfitársaink, akik az előző napon még egy turistaút örömét élvezték, s ma — ki tudja miért? — első útjuk ide vezetett, s vannak külföldiek, akik kora hajnalban még a vámkezelés izgalmait élték át. A környék, mi tagadás, lehetne rendezettebb is. Az évente kavicsszórásra elköltött 200 000 forint úgy látszik kevés, mert most is kerülgetni kellett a néhol bokáig érő sarat. A később jövő gépkocsiknak pedig már csak a gázban, vagy a kerekeket, s cipőt rondító sárban jut parkolóhely. Ennek ellenére a piac érdekes, izgalmas szórakozást nyújt azoknak is, akik csak bámészkodni mennek ki. (Herényi László felvétele z) A könyv: régi pénzek katalógusa (balról), a hölgyek a ruhaneműt, a férfiak inkább a szerszámot keresik (jobbról). Már a mélyszántásnál tartanak Utolsó szakaszban az őszi munkák A mezőgazdasági üzemek november első hetében tartották azt az előnyt, amelyet a nagy nyári munka, az aratás idején szereztek. Az őszi betakarítási főszezon munkáival a szokásosnál 10—12 nappal előbbre járnak. A búza vetése országszerte befejeződött. Az adatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél mintegy másfél százalékkal nagyobb területre vetettek kenyérgabonát. Ez a teljesítmény azzal magyarázható, hogy a gyengébb minőségű földekkel rendelkező nagyüzemek érdeklődését felkeltette a gabonatermesztésért járó prémium, illetve árkiegészítés kedvezménye. Jól halad a betakarítás. A kukoricaföldeknek csaknem 90 százalékát már végigjárták a kombájnok. A gépeknek már csak a későbbi érésű kukoricában, illetve a rosszabb fekvésű terepeken levő növényállományban van dolguk. A cukorrépa betakarítása is vége felé jár. A mezőgazdasági nagyüzemeknek az idén viszonylag kedvező időjárás mellett sikerült felszedni a cukorgyári alapanyagot. A hátralevő hetekben az őszi mélyszántás ad nagy munkát a mezőgazdasági üzemekben. A kijelölt terület1 több mint felét már megforgatták az ekék. Kell a kéményseprő Mindössze 25 kéményseprő dolgozik Miskolcon. A rájuk váró feladatok zavartalan ellátásához legalább 32 kéményseprő szakmunkásra lenne szükség. Az egyre magasabb technikai felkészültséget igénylő kéményseprő munkához növelni kellene a szakmunkások arányát is. • fizta: az áriltió! * AlsózsOiCáií: a ÉnyezdÉeleit A tanács vb-k Ózd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága mai ülésén jelentést hallgat és vitat meg a város lakosságának áruellátásáról, a fogyasztók érdekvédelméről, majd tájékoztató hangzik el az új tantervi dokumentumok bevezetésének tapasztalatairól, a tárgyi és személyi feltételek biztosításáról. Ugyancsak tájékoztató keretében kapnak ismertetést a vb-tagok a nyugdíjasokról és idős betegekről való gondoskodás városi tapasztalatairól, végül az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom napirendjén helyi tapasztalatait vitatják meg. * A Miskolc vonzáskörzetéhez tartozó Alsózsolca nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ma délután 2 órától tartja soros ülését. A vb tagjai az elnöki beszámolót követően az 1981. évi beruházási, felújítási feladatok állásáról kapnak tájékoztatást, s előkészítik az 1982. évi ilyen jellegű feladataikat. Ezután a község környezetvédelemmel, a köztisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatairól ejtenek szót. Élet a munkásszállón 11. Mi van a szabad idő étlapján ? A BÁÉV selyemréti munkásszállója ma már pedáns. Mindenki szétnéz, hol nyomja el a cigarettavéget. A környezet önmagában példás nevelő hatású. Hosszú út vezetett idáig — mondta el Haraszti Árpád, a szálló vezetője. Titulálhatnánk pedagógusnak is, hiszen a szálló megnyitásától kezdve, 1961- től dolgozik ebben a beosztásban. Felvonulási épületekből, laktanyákból költöztek ide az emberek, kezdetben a berendezés is onnan került ki. A régi szállásokon nem volt ritkaság, hogy hajnalig kártyáztak, mulatoztak az emberek. Ezen változtatni, az egészségügyi, higiéniai szabályokat betartani — ebből adódott kezdetben a legtöbb konfliktus. A közösség nehezen tűrte meg magában az ápolatlanokat. S volt, aki bevallotta: azért áll odébb, mert nem bírja a megkövetelt pedantériát. Szállóbeutalót kapnak Az ezer személy befogadására alkalmas munkásszállón most nem fizetnek térítési díjat a lakók. Egy rendelet értelmében ugyanis csak akkor kérhet szállásdíjat a fenntartó vállalat, ha a szobákban hideg-meleg víz van. Ez a korszerűsítés 38 millió forintba kerülne, s ha lesz rá anyagi fedezet, meg is valósítják. Jelenleg 945-en élnek a szállón. Ha a vállalat vidéki dolgozót vesz fel, egyben szállóbeutalót is ad számára. Soha sincs telt ház, az új felvételeseknek mindig jut férőhely. A létszám fele a 30 éven aluliak köréből kerül ki, 25 százalékuk 30—35 éves, 25 százalékuk pedig ezen felüli. De a fiatalok költöznek leggyakrabban, ők — érthetően — átmenetinek tartják ezt az életmódot, megnősülnek vagy lakást kapnak. Az idősebbek közül sokan már erre az életformára rendezkedtek be. Olykor még családi konfliktusokat is rendezget, s tanácsot ad a szálló vezetője. Sőt egy-egy családi összezörrenés után miskolci férfiak is kopogtatnak ideiglenes szállásért. Ez az idő maximum két hét lehet! Jó próbaidőnek is. De végül megrettennek attól, hogy ki kell jelentkezniük Miskolcról. Hosszabb távon ugyanis csak vidékiek lakhatnak itt. Kezdetben erőszakkal Az épületben a szabad idő okos eltöltésének teljes összkomfortja megtalálható. Két színes és két fekete-fehér televíziójuk van, minden héten filmet vetítenek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak Téri Tamásné, a 34 ezer kötetes könyvtár vezetője elmesélte: a múltkor Fekete Gyula író alig tudott távozni, akkora volt az érdeklődés. Este tíz óra elmúlt, amikor hozzákezdhetett köteteit dedikálni. Kezdetben egy kis erőszakkal toborozták az embereket az effajta programokra. Aztán rájöttek, hogy nem kell 200—300 létszámú tömeg jobb, ha kevesebben vannak de — valóban érdeklődők legyenek. Aztán egyik lakó hozta magával a másikat Sőt, most a rendezvények előtt mindenki a szobájában találja a névre szóló meghívót. Ez a kis propagandafogás csodálatosan bevált: az emberek úgy érzik, személyesen meghívták. A TIT-előadások közül azok a legkedveltebbek, melyek előadója ismerős a lakók körében. Például Szmola Imre, a vállalat munkaügyi osztályának vezetője, dr. Fenyőházi Elemér jogtanácsos személyes ismerősük, s a hallgatóság vállalati és egyéni gondjaival így könnyebben előáll. Szellemi vetélkedő A könyvtárban az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett a történelmi írások, regények és dokumentumok iránti igény. De sokan keresnek szakirodalmat is, főleg azok, akik tovább tanulnak Jól elszeparált, tanulásra alkalmas kis helyiségek a vizsgaidőszakban látogatottak. Az iparban foglalkoztatott, de a háztáji felé is kacsingató „kétlakiak” előszeretettel olvassák a kertészeti és az állattartásról szóló könyveket. Farkas János kultúrigazgató szerint csak a tévé által közvetített focimeccsek idejére nem szabad nagyobb programot szervezni. A szálló önkormányzati szervezete egyébként öntevékenyen is működik. A sportfelelős rendre szervezi a mérkőzéseket, a versenyeket, a kultúrfelelős pedig a vállalati szocialista brigádokkal karöltve a vetélkedőket. Legközelebb a politikai könyvnapok alkalmából lesz szellemi vetélkedő. S ilyenkor nem csak a játékosok szellemi tornájáról van szó! Igyekeznek a hallgatóságot is bevonni és jó válasz esetén jutalmazni. ( Folytatjuk) O. E. MISKOLC TÖRTÉNETE • A Tapolca vizétől a Sajó A történelemtudomány nagyon keveset tud Anonymusról, a rejtélyes P. mesterről; a kilétének megfejtésére irányuló feltételezések közül talán a legbiztosabb az, hogy valahol ezen a tájon született és nőtt fel. Feltűnően jól ismeri ugyanis Borsodot, amint azt a magyarok cselekedeteiről írott könyve bizonyítja. E mű különösen érdekes számunkra, hiszen ez az első írásos emlék Miskolcról és környékéről. A 31. fejezet így beszéli el a honfoglalás itteni eseményeit: „... miután Árpád vezér seregével elhagyta Szerencset, átkelt a Sajón ott, ahol a Hernád beleömlik s tábort vert a Hejő vize mellett. A tábor nagy volt: Emődig és a Tiszáig nyúlt. A vezér ott Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várat, amelyet Győrnek hívnak. Bors vezér később e területet saját várával, Borsoddal egyesítve hozta létre Borsod vármegyét." — Tudjuk Anonymusról, hogy sok helyütt összekeveri az eseményeket és saját kora állapotait vetíti vissza a honfoglalás korába, de számunkra nem is ez a fontos, hanem az, hogy 1200 táján ő írta le először ezeket a jól ismert neveket: Miskolc, Győr, Tapolca. Ugorjunk most át jó háromszáz évet: 1536-ban írta meg szerzője azt a könyvet, amely — először irodalmunkban — már kultúrtörténeti adatokat is tartalmaz Miskolcról. Oláh Miklósról van szó, aki 1493-ban született Szebenben. Nagyváradon tanult, majd hat esztendeig Ulászló király udvarában élt, mint apród. 1518-ban lépett egyházi pályára. 1526-ban újra az udvarban találjuk: II. Lajos és Mária titkára. A mohácsi csatavesztés után a királynő kíséretében ő is elhagyta az országot, és amikor Mária Németalföldre ment, oda is követte. Ott, Brüsszelben írta meg Hungária című könyvét, és bár akkor már tíz esztendeje, hogy távol élt hazájától, leírása feltűnően pontos és aprólékos. A Hernád völgyében, a Bodrog mentén és a Hegyalján fekvő települések felsorolása után beszél Miskolc környékéről, és bizonyosra vehetjük, hogy személyes élményeken alapszik e leírás. Következzék most magyar fordításban a 11. fejezet Miskolcot bemutató része: „ A Sajó folyón innen, déli irányban — hogy visszakanyarodjunk oda, ahonnan elindultunk - találjuk a királynő várát, az inkább kies fekvésű, mint erős Diósgyőrt az alatta fekvő ugyanilyen nevű mezővárossal. Kassától délre van, fekvésének szépsége és mindenféle javakban való bősége egyformán méltóvá teszi arra, hogy megemlítsük. Ez a vár egy keletről és délről erdőkkel övezett hegy oldalában épült. A fülemüléknek és a közeli fák lombjai között éneklő másféle madárkáknak a dala tavasz idején csodálatos gyönyörűséget szerez azok fülének, akik a vár termeiben tartózkodnak. A vár alatt, a hegyből folyik egy patak, amely teli van pisztrángokkal és másfajta ízletes halakkal. Innen fél mérföldre van Miskolc mezőváros (amely már régóta nevezetes bizonyos, a lakosai által valaha járt táncokról), e mezőváros a várhoz tartozik és bővelkedik a legkitűnőbb borokban s mindenféle élelmiszerben." TÓTH PÉTÉ* Agrínfil irfe*rtmt: SiegeJinam tf. Colocu, Arthi- Efiscfétmt: Búdig , ftdtt Ctsi Nicolai Oláhi Huvfarii 111. Ab hoc, meridiem verfus , ad quatuor milliaria , Agiia , fedes Epilcopi, didit a eíl; non íolum reditibus amplis; fed éti am loci fitu, de alimeneorum copia, maximé iníignis. Arx , ad month radi. cem, in loco editiore, condita ell, in qua Ecclefia CathedraJis , cui fubiaceot in planitie edes Capitulares, & oppidum. Hinc, in rip* Tibifci, orientem verfus Jabentis , t'unt inter alia pluritna oppida, Sio/uoé, Vttrkou, Körttn-elycr , Szegediuum oppidum, tarn Camera fal«, quod ex TranlyJuania, vt infra dicetur, nauigio ve&um, eo loci de. ponitur ; quam loci commoditate , maximé memorabile. In rípi verő Danubii , e regiont meridionali deHuentis, lunt, prmtermillh aliis, oppida Kórttn'líyei, Pótba/. §.iy. Hinc Colocia , fedes Archi-Epiícopi Coloceníts , Ecclefia Cathedrali incJyta; Zercm/^em, Bakmonoílra,Bodrog,Apathy. Hinc Báczia, alia Archi-Epifcopi Coloccnfis íedes, ad vaum milliarium a ripa Danubii : fita eíl in planitie , omnibus commeatibus, maximé pilcibus, copiofa. Narratum mihi eíl, a üde dignis viris millc cirá ter pilces lupos, Hue lucios, miílos carpionibus, quorum longicudo médiám vlnam, breuitas verő, vnam pálmám non excellent, hoc. ^ Latin nyelvű részlet Oláh Miklós 1536-ban megjelent művéből Reprodukció: Valent Ede aures, quí in ipfi* cubiculis arcis agunt, mirum in módúm obleftaot. Infra arcem , Hűit riuus, truth, & alias pilcibus delicatioribu*, fc,. tens. Ad medium hinc milliarium eíl oppidum Mártiit* ( incoUnim chorcis ») iám oJim famofum ) íubditum arci, vioií optimis & omni commeatuum génére, abundans. 10 ezer forint a nyeremény A Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács újszerű kezdeményezést indított útjára a héten. Városunk négy filmszínházában — a Békében, a Kossuthban, a Fáklyában és a Szikrában — a híradó és a nagyfilm között diakép jelenik meg, amely KRESZ-kérdést tartalmaz. A kérdésre a belépőjegyhez mellékelt cédulán lehet válaszolni. Aki a plakátokon feltüntetett napok kérdéseire — összesen öt ilyen van, s ezeket a műsorokat a KBT emblémájával jelölik — helyes választ ad, részt vehet a sorsoláson. A legjobb megfejtők között a KBT 10 ezer forintos díjait sorsolják ki.