Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-16 / 219. szám

Csökkentek az óvodai gondok• A tanévkezdés tapasztalatai A divatszakmák még „visszaköszönnek" Két hete kezdődött az 1982/­­ 83-as tanév. Mielőtt a tapasz­talatokat részleteznénk, azt kérdeztük dr. Dobránszky Mi­­hálytól, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága propaganda és művelődési osztályának vezetőjétől:: mi az összbenyo­mása? — A tanévkezdést ebben az esztendőben — a középfokot kivéve — kevesebb gond, fe­szültség jellemzi az elmúlt évinél. Kiemelt társadalmi kérdésként kell kezelni az alapfokú képzés tárgyi és személyi feltételeinek javítá­sát. A középfokú képzés ará­nyainak és feltételeinek javí­tásával nem várhatunk a de­mográfiai hullám csúcsáig. A pályairányítás célszerűbbé té­telével, a felvételik egzaktab­bá válásával könnyíteni kell a iskolázás gondjain. # És most térjünk rá a rész­letekre. Milyen az óvodai el­látás? — Az előző évihez viszonyít­va javult. Csökkent a zsúfolt­ság, ennek következtében a tartalmi munka is bizonyára jobb lesz. Hadd tegyem hoz­zá : a férőhelyek bővülése mellett az is közrejátszott a kedvezőbb helyzethez, hogy a gyermeklétszám — magasabb szinten ugyan — stabilizáló­dott. • Mennyi most az óvodai fé­rőhely? — Pillanatnyilag 8093. Az óvodákból általános iskolába ment 3038 gyerek, helyükbe­­ 2828 kicsi jött. Sajnos válto­zatlan gond, hogy az új lakó­telepeken még mindig nagy a zsúfoltság, míg a­­ régi város­részekben a jogos igények ki­elégítése mellett is akad férő­hely. Értelemszerűen tehát nincs elhelyezési gond, de át­irányításra szükség volt. 282 gyereknek biztosítottak ilyen­formán férőhelyet Ebben az évben két óvoda épült, egy korszerűtlen megszűnt, egy általános iskolában elhelye­zett három csoport más hely­re került. 0 Mi jellemzi az általános is­kolai helyzetet? — Az, hogy torlódtak a ré­gi problémák és az új felada­tok. A miskolci általános is­kolákban a létszámnövekedés 1482, a nyolcadik osztályokból távozó 2781 tanuló helyére 4263 elsős iratkozott be. A tá­vozók és elsősök közötti kü­lönbség legmagasabb a belvá­rosban: 185 távozott helyébe 427 elsőst fogadtak. Nem jobb a helyzet az Avason sem: itt az arány 313:1080 az elsősök „javára”. Ismert továbbá, hogy — a 13. sz. iskola zsú­foltsága miatt — a Vologda városrészben körzethatár-mó­dosítást hajtottak végre. Az Avas térségében Betonúp­­épület könnyít az elhelyezé­sen, a belvárosban pedig az Unió Áfész épületének nap­­köziotthonos célokra való fel­használása enyhít a gondo­kon­­, hogy csak két városi példát említsek.­­ Igaz, hogy nő az érdeklő­dés a miskolci iskolák iránt a város környékén is? — Igaz. Oka részben a to­vábbtanulási esély növekedé­se, s a napköziotthonos elhe­lyezés jobb lehetősége. Ezzel az újabb gonddal szembe kell néznünk ... • Lépjünk egy „osztállyal fel­jebb”, hogyan állunk a kö­zépfokú oktatási intézmények­kel? — A beiskolázás az idén sok feszültséget okozott. A gimnáziumokba 953 tanulót vettek fel, 37-tel többet, mint tavaly. A szakközépiskolai képzésben két változás tör­­tént. A Zalka Máté Gépészeti Szakközépiskolában új szak­ként vezették be a gépszer­kesztői szakot. Az Építőipari Szakközépiskolával összevont 3. sz. Ipari Szakközépiskolá­ban az épületgépészet lett új tantárgy. Egyébként — s ez sajnálatos! — néhány szak­mától eltekintve, mérsékelt az érdeklődés a szakközépiskolai képzés iránt. A divatszakmák változatlanul „visszaköszön­nek”. A szakmunkásképző is­kolákban növekedtek a felvé­teli lehetőségek. A szakmák köre bővült, de az érdeklődés változó. • És végül essék szó a mű­szaki egyetemről. • A sokirányú felvételi előkészítő és propaganda ha­tására megnőtt a műszaki ka­rokra jelentkezők száma. Pót­­felvételire nem volt szükség. A jogi kar igen kapós. Össz­­egyetemi szinten nőtt a fizi­kai dolgozók gyermekeinek aránya, s ez örvendetes! Az induló évfolyamon a fizikaiak aránya 31 százalék, a borso­diaké 33 százalék. A levelező tagozatra jelentkezttek ará­nya változatlan. A jelentke­zők felkészültsége, hasonlóan az előző évekhez, gyenge volt. A kohász­karon mindössze 11, a gépészkaron pedig 14 szá­zalékuk érte el a ponthatárt — mondotta végül dr. Dob­ránszky Mihály. Ne unatkozzon a gyerek! Alg néhány hónapja általános nálunk az ötnapos munka­hét, az iskolákban pedig csupán kéthetes. Hiányzik tehát még a tapasztalat, a rátekintés, amellyel megítélhető ez az új hely­zet. Még nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz az iskolára, az ifjúságra és a család életrendjére. A szabaddá tett idő ugyanis csak akkor érték, ha meg tudjuk tölteni tartalommal. De mi legyen ez a tartalom? A szokások — az életvitelben, munkamorálban — nem változnak meg egyik napról a má­sikra. Vannak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy igen so­kan munkára — a második gazdaságban — fordítják a hét­végeket. Mi tagadás, nem csupán hasznosnak, de egyenesen szükségesnek is kell tekintenünk néhány, csak a szabad idő­ben elvégezhető tevékenységet. Gondoljunk csak a hobbiker­tekre, a jószágot is tartó bejáró munkásokra, vagy éppen a szolgáltató munkát végző kisiparosokra. Ám, az igazi cél még­iscsak az lehet hosszú távon, hogy tartalmas pihenésre for­dítsuk a felszabaduló időt. A fiatalok, gyerekek mindenkép­pen, hiszen az ötnaposra tömörített munkahét nagyobb terhe­ket ró gyerekre, szülőre, pedagógusra egyaránt Abban nő meg a család szerepe — hangsúlyozta Bodnár Já­­nosné, a Hazafias Népfront Miskolc városi elnöksége ülésére készült, A család és az iskola kapcsolata a megnövekedett sza­bad idő tükrében című előadásában —, hogy a hétvégeken magának kell értelmes programot biztosítania a gyerekeknek. Az iskola semmit sem veszít a súlyából, szerepéből — sőt! —, de a szombati napon már nem szervezhet kötelező jelleggel foglalkozást. Csupán ajánlásaival, pedagógiai-módszertani ta­nácsaival kívánja segíteni a családokat. Új és döntő szerep jut ebben a közművelődési intézményeknek, s reméljük, hogy a tömegsporttal is intenzívebben foglalkozó sportegyesületek­nek is. Két dologgal kell — várhatóan — szembenéznünk, az elkö­vetkező években.­ Az egyik az, hogy az intenzívebb munka miatt idegileg fáradtabbak lesznek a gyerekek (és a szülők), s emiatt megnő a mozgásigényük. Ennek kielégítését azonban — egyelőre — a családnak kell vállalnia, némi iskolai, társa­dalmi (sportegyesületek, lakótelepi klubok?) segítségével. A másik gond alighanem társadalmi lesz — figyelmeztettek hét­főn délután a vitában. Azokról a hátrányos helyzetű gyerme­kekről van szó, akiknek a szabad szombat valóságos csapdát jelenthet, hiszen a család nem tudja megoldani szabad idejük értelmes kitöltését. Nekik csak társadalmi összefogással tu­dunk majd programot (esetleg védelmet) szervezni. Az egyik hozzászóló a természetjáró-szövetség fokozottabb segítségének igénybevételét javasolta. Az ötlet valóban szép és bizonyára élni is fognak ezzel a lehetőséggel. De félő, hogy ez önmagá­ban kevés. Meg kell majd oldani azt is­ (a hosszú téli hóna­pokban), hogy az üresen maradó iskolaépületek szombaton (esetleg vasárnap is) „éljenek”. Joggal fogalmazódott meg az az igény is, hogy olyan programokat, műsorokat kell kínálni, amelyek az egész családnak szólnak. (horpácsi) zk A művész művészneve: Yanci. Műfaja, mint a képből is kiderül: pantomim. Hazája: az Egyesült Államok. Sok éven át Marcell Marceau, a pantomim koronázatlan királya tanít­ványa volt, együtt dolgozott vele. És most Miskolcon lép fel, az Úttörőházban mutatja be műsorát. Az előadás időpontja: szeptember 22., este 6 óra. Lebilincselő film a Megáll az idő. Végig igényli, felkelti, le­köti a néző figyelmét. Akiben azután — persze mozinézője válogatja — pasztell színek, fé­nyek, remek színészi alakítá­sok emléke marad meg. Sere­sm­nyi Géza készülő regényé­nek néhány fejezetéből írta a szerző és a rendező — Gothár Péter — a filmet, melynek operatőre Koltai Lajos, zene­szerzője (és a zene összeállító­ié) pedig Selmeczi György. A történet 1956-ban indul, a főhős fiúcska apja, mert fegyverrel harcolt az ellen­­forradalomban, disszidál. Családja — felesége és két fia — itthon marad. Ez a be­vezetés és a keserű-ironikus epilógus keretezi a 60-as években játszódó cselek­ményt, melynek centruma — lévén Dénes középiskolás — az iskola, a tanári kar, a di­áktársak. Homályos, összemosódó szí­nek, bátran felvillanó fények — állandó vibrálás, nyugta­lanság, bizonytalanság van a levegőben, minden szereplő­ben. Az apa barátja, miután letöltötte börtönbüntetését, Dénes­ékhez költözik. (Őze Lajos játssza, termeszt­­esen ragyogóan, az ő alkatára ír­ták ezt a figurát, aki nem tudhatja ma, hogy mit hoz számára a holnap.) A múlt bűnei gyötrik a tanárnő (Ro­­nyecz Mária) férjét is (Jor­dán Tamás), de tulajdonkép­pen senki nem érzi jól ma­gát a bőrében. Az iskola fő­vagánya, Pierre disszidálni akar, a mi Dénesünk társául szegődik. Dénes bátyja orvos szeretne lenni, de disszidens apja miatt nem sok esélye van a felvételin. Az igazga­tóhelyettes riasztó külsejű és lelkületű figura (Rajhona Ádámot a cél érdekében ko­paszra nyírták), a régi osz­tályfőnök idealista szemlé­lete nem kell az iskolának, az új osztályfőnök (nő) nya­kán elég nyűg a férje. Meg­próbál közeledni diákjaihoz, odáig megy, hogy házibulira hívja magához őket. Félelmekkel teli világ volt a hatvanas évek Magyaror­szága? A film szereplői szá­mára igen. Az apai jóbarát arra oktatja Dénest, hogy minél kevesebbet beszéljen, ne hagyja magát kikérdezni, az iskolában is fogja vissza magát. Az igazgatóhelyettes, az osztályfőnöknő felőrlődött férje, a nem kívánatos régi osztályfőnök — a kisiklott vagy kisiklatott egzisztenciák —, a lelketlenül ledarált megemlékezés nemzeti ünne­pünkön, a szülőktől hozott plusz vagy mínusz pontok az egyetemi felvételin, mind­mind azt sugallják Dénes­­nek — és a nézőknek —, hogy nagyon nem jól van ez így. Már tudniillik a hatva­nas években. Amikor­ meg­állt az idő? Nekem másmilyen emlé­keim vannak azokból az időkből, igaz, nem kívánkoz­nak regénybe vagy filmre. A Megáll az idő képi vilá­ga osztályon felüli, a színé­szek kiválasztása, instruálá­­sa, játéka ugyancsak első­rangú, a történet sok-sok ele­me hiteles, csak amiről az egész film meg akar győzni, az nem tetszik nekem. (szabados) Megáll az idő CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Cs. Szabó László: Alka­lom.­ — 12.59: Magyar előadó­­művészek felvételeiből. — 13.30: In memoriam Kelemen Péter. — 14.00: Kóruspódium. — 14.24: Ze­nekari muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.05: Íróvá avatnak. — 15.35: Verbunkosok, katonadalok. — 16.00: Rádiónapló. — 18.00: Mát­­ravidéki gyermekdalok. — 18.13: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Di­ákkönyvtár hangszalagon. — 20.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 21.05: E­isabeth Schwarzkopf operettdalokat énekel. — 21.40: Adottságok, lehetőségek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Régi híres éne­kesek műsorából. — 22.50: Egy igazgató névjegye. — 23.10: Ka­marazene. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: Mezők, falvak éneke. — 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 13.45: Időjárás- és vízállás­jelentés. — 14.00: Népzene Mexi­kóból. — 14.10: Fiatal együttesek műsorából. — 14.30: Hírek. — 14.35: Fúvósmuzsika. — 15.10: A Rádió Dalszínháza. — 16.30: Hí­rek. — 16.35: Idősebbek hullám­hosszán. — 17.30: Veszélyben. — 18.30: Hírek. — 18.35: Gramofon­sztárok. — 19.15: Esti nótamu­­zsik­a. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.35: A 04. 05, 07 jelenti. — 21.05: Kabarécsütör­tök. — 22.15: Újdonságainkból. — 2S.00: Hírek. — 23.20: Nóták — 24.00: Hírek. 3. műsor: is.op: Hírek. — is.05: Műsorismertetés. — 13.07: Opera­­finálék. — 14.10: Magyar iro­dalmi arckéncsarnok. — 14.30: Válogatás a Ten C. C. együttes 1977-es dupla koncertlemezéről. — 15230: Svsrtakovics: XV. vo­nósnégyes. — 15.55: Pillanatkép. — 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Iskolarádió. — 16.50: Popzene sztereóban. — 18.00: Szintézis. — M.30: Rádióhangversenyekről. — műsor 19.00: Hírek. — 19.05: Kamara­zene. — 20.00: Puccini operáiból. — 21.05: Bach-művek. — 22.10: Napjaink zenéje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig . . . — Észak-magyarországi képeslap. — 10 ezer kilométer a Szovjetunió­ban. Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak-magyarországi krónika (NDK napok Miskolcon. — M. Kristóf Ágnes kiállításán.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 14.10: Is­kolatévé. — 16.22: Műsorismer­tetés. — 16.25:­ Hírek. — 16.30: Repülő madarak. — 16.40: Tévé­börze. — 16.45: Tizen Túliak Tár­sasága. — 17.25: Lépésváltás. — 13.10: ..Legyen a­­ zene minden­­kié". "— 19.00: Idősóbbék* is el­kezdhetik ... — 1­9.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: San Francisco utcáin. — 20.45: Pa­noráma. — 21.45: Telesport. — 22.45: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Gólyavári esték. — 20.40: Tv-híradó. — 21.06: Fajankó. Szlovák televízió: 12.30: Híradó. — 15.40: Kis állatkert. — 10.10: A robotokról. — 16.40: Vegyipar. — 17.05: Laboratórium. — 17.55: Sportrevü. — 18.30: Tv-magazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Sze­rette az embereket. — 20.35: A pilótákról. — 22.00: Világhíradó. — 22.15: Labdarúgó-összefoglaló. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Pentti sammallahti fo­tókiállítása. — Pataki János tár­lata. — Mini Galéria (10—18): Nagy mesterek vázlatai. — Va­sas Galéria (14—19): Alle Téré* grafikái. — ■ Eisele Gyula kiállí­tása. — József Attila Könyvtár (12—20): Korniss Péter fotóalbu­ma. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A magyarországi feketekerámia. — Új magyar grafika. — ter­mészet három országa. — Ásvá­nyok, növények, állatok Észak- Magyarországról. — Miskolci Kép­tár (10—18) : Két évszázad ma­gyar festészete.­ — Borsod—mis­kolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállitás. — Megyaszói festett asztalosmunkák. — Tü­relemüvegek. — Bemutatkozik a salgótarjáni Nógrádi Sándor Mú­zeum. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9 —17): A diósgyőri vár történe­te. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—17): Üvegmű­vészet emlékek. — Központi Ko­hászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. Kovácsolás. Henger­lés. — Massa Múzeum (9—15.30): A diósgyőri­ kohászat története. — A kohászatban használt kézi­­szerszámok. Filmszínházak: Béke (14. hn6) : Megáll az idő (szi. magyar. 14 éven felülieknek!) — (8): Róma (mb. szi. amerikai, 16 éven fe­lülieknek, III. hely­ár!) — Béke kamaramozi (4): Annie Hall (mb. amerikai, 14 éven felülieknek!) — (6): Az első nagy vonatrablás (mb. angol, II. helyér!) — Kos­suth (13. hn5, 7 és 9): Canter­bury mesék (szi. olasz, 18 éven felülieknek, ni. helyár!) — He­vesy Iván Filmklub (£ 5 és 17) : Aítus (svéd, 18 éven felüliek­nek!) — Táncsics (14 és 7): Ben Hur I—II. (mb. szi. ame­rikai, dupla és III. helyár!) — Filmklub (6): Casanova I—ír. (szí. olasz, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Szikra (hn4): Fehérlófia (szí. magyar) — (n7): Vérvonal (mb. szi. ame­rikai—NSZK, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Petőfi (fg és f7): Seriff az égből (szí. olasz, III. helyár!) — Fáklya (13, 5 és 7): Szóljon a rock! (szi. francia, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Can­terbury mesék (szi. olasz, 13 éven felülieknek!) — Hámor (6): A fekete paripa (st­b. ame­rikai). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hitek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.37: Bizet operái­ból. — 9.33: Hopp, hopp, kato­na. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Képek és jelképek. — 10.35: A boldog sze­relem. — 10.40: Stan Gletz dzsesszegyüttese játszik. — 10.59: Lottóeredmények. — H­op: Gon­dolat. — 11.45: Sárközy István— Raics István: Reng már a föld. Petőfi rádió: 9.00: Hírek. — 8.05: Koltay Valéria és Külkey László operettfelvételeiből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. —8.30: Hírek. — 8.35: Fúvósesztrád. — 9.00: Munkaidőben. — 9.15: Nó­ták. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt. — n.30: Hí­rek. — 11.35: Tánczenei koktél. 3. műsor. 9.55: Mű­sori­sm érte­lés. — 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Iskolará­­dió. — 9.30: Vokális zene. — 10.19: Zenekari operarészletek.— 11.00: Hírek. — il.oö: Francia barokk muzsika. Televízió: 8.26: Mű­sorismert évés. — 8.30: Idősebbek is elkezdhe­tik ... — 8.35: Iskolatévé.

Next