Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)
1983-12-01 / 284. szám
Lasztai melegítenek a tűzhelyen Láncra kapótt a törülköző és a pokróc Tűzoltók szirénázásától volt hangom a város tegnap reggel. Még a Pamutfonóban gyakorlatozó kocsikat is az Árpád u. 16. szám» »''-emeletes házhoz irányították. Jogos volt a riadalom, mivel sűrű fekete füst gomolygott az egyik hetedik emeleti lakásból. Mint később kiderült, a bérlő Tangó pasztát melegített a gáztűzhelyen. Közben megfeledkezett erről, fölforrt a parkettfényesítő, és tej módjára kifutott. A háziasszony és fia együtt próbálták megfékezni a dobozból kiáramló pasztát. S ekkor lángra kapott a kezükben levő törülközős pokróc. Végül is sikerült megfékezniük a lángokat, az anyagi kár is minimális, ám a kezüket úgy megégették, hogy mindkettőjüket kórházba szállították. Ez az egyetlen szomorú eset is illusztrálja az Állami Biztosító statisztikáját, miszerint az egyik legveszélyesebb üzem a családi háztartás. A felmérés szerint a legtöbben saját lakásukon szenvednek balesetet. Sok az égési sérülés, az áramütéses, halálos tragédia. S amíg az üzemekben mindenki köteles részt venni a balesetvédelmi oktatásokon, addig otthon még a legelemibb óvó rendszabályok megtartásáról is megfeledkezünk. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a háztartásban tevékenykedők is végezzenek el valamilyen munkavédelmi tanfolyamot. Csupán azt szeretnénk, hogy otthon is olyan óvatosak legyünk, mint az üzemekben. (szántó) Lobogózzuk fel ö A Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, intézmények vezetőit és a város lakosságát, hogy Miskolc város felszabadulásának évfordulója tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz december 2— 5. között köszöntse az ünnepet. « A P 20 rejtélye Miskolc, Budapest felé néző határában, a kilométer jelző táblán nyár óta díszeleg egy rejtélyes felirat. Fehér festékkel mázolták fel a nagy P-betűt, s mellé a 20-as számot. Később megpróbálta valaki lemosni — vagy levakarni —, mindeddig sikertelenül. Így aztán eltöprenghetünk rajta, hogy mit jelent, és kinek szól a P 20 Talán valamilyen zenekart jelöl? De emlékszünk ilyen hazai gyártmányú motorkerékpárra is ... Hogy valójában mit takar a kiírás, talán sohasem tudjuk meg. Hacsak egy rejtvényfejtő pályázattal nem teszünk pontot a P 20- szal kapcsolatos kérdésekre. Igaz, ennyi idő után véglegesen is eltüntethetnék a nem oda illő betűket. De hát ez túl egyszerű megoldás lenne... Sz. I. Új utastájékoztató táblák a Tiszáin Az utasok megelégedésére, az utóbbi hónapokban alaposan megváltozott a Tiszai pályaudvar belső kiképzése, elrendezése. A szakemberek véleménye szerint az épület az ezredfordulóig kielégíti majd az igényeket. A MÁV folytatja a műszaki, technikai fejlesztést: a Budapest-Keleti és a szolnoki pályaudvarhoz hasonlóan korszerű, vizuális utastájékoztató táblákat helyeznek el a várótermekben és a peronokon. A berendezések tervezése már folyamatban van, várhatóan 1884-ben szerelik fel őket. iVe fújjon, beszéljen! Fortélyos alkoholszonda Csak tagadó választ kell adni arra a kérdésre, hogy „Ma fogyasztott-e valami alkoholos italt”?, s az új rendszerű szonda könnyen kiverheti a palávert. Mert ha a tiltakozás igaz, akkor csendben marad. Ha viszont valakit hazugságon ér, akkor sípol, villog, szinte pontosan jelezve, hogy az illető vérében a hemoglobinokkal együtt hány ezrelék sör, bor — egyébre ne is gondoljunk — forog. A prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet új gyártmányán nehezen lehet kifogni, ha szén beállításának szenvedő alanyai a feltalálók voltak, akik kényszerűségből önmagukon mérték le, hogy a műszernek mikor, mennyit kell mutatnia, így sok-sok vérvétel s fújás után pontosan jelez a műszer. Elkezdődhetett a sorozatgyártás, s egyetlen alkatrész — amit Japánból szükséges importálni — kell még ahhoz, hogy az első ötszáz darabos szériát végre piacra dobhassák. A taktakenézi asszonyok forrasztják, szerelik össze ezt a zsebben is elférő műszert, amely képes egy nagyüzem műszakváltásakor egymaga megoldani az ellenőrzést. Ára kissé borsosnak tűnik, hiszen a becslések alapján 18—20 ezer forintba kerül majd, de árának ellentmond az értéke, hiszen élettartama, szemben az egyszer használható vegyiszondákkal, szinte korlátlan. A termelőszövetkezet a garanciális javításon túl azt is vállalja, hogy az elromlott készüléket azonnal kicseréli. Mivel a jövő évben nem lesz akadálya az importnak, bármekkora igényt ki tudna elégíteni a hordozható és a stabil elektromos szondaváltozatokból. Az új műszerrel el lehet írni, amit a szondáktól hosszú éveken át reméltek, hogy tényleg riasszon. Hiszen nemcsak szúrópróbaszerűen, hanem állandóan lehet ellenőrizni a munkahelyre belépőket . Az Alcohol Tester szondamikrofonja és jelzőkészüléke Gyűjtenek és kereskednek A MÉH Észak-magyarországi Vállalatnál 1979-ben adták ki az első gyűjtő-kereskedői engedélyeket. Az új gyűjtési forma azóta tért hódított, s tavaly több mint tízmillió forint értékben vettek át a kereskedők vasat, fémet, papírt és textilt. Az ötlet életrevalóságát jelzi, hogy a tavalyi eredmény kis híján 50 százalékkal haladja meg az 1980 évit. Lezárult a Széchenyi úti tervpályázat A belváros új arca A tervlapokról a Széchenyi út új, eddig még sosem látott arcát ismerhetjük meg, amelyben szerencsésen keveredik mindaz, ami a város múltját idézi, s az is, ami tagadhatatlanul mai. Tegnap zárult ünnepélyes eredményhirdetéssel a „Miskolci bevásárlóutca” című tervpályázat, amelyet a Széchenyi út és környezetének komplex rekonstrukciójára ír ki a városi tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Belkereskedelmi Minisztériummal, a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal és a Magyar Hirdetővel közösen. Miskolc városszerkezetének ősi alapeleme, a Széchenyi út zsúfolt, ideges, zajos közlekedési csatornává alakult napjainkra — ezért is született meg a döntés, hogy a közeljövőben a „fő” utca sétálóutcává alakul. A tervpályázat rsztvevőinek megoldást kellett adniuk arra, hogyan lehet itt egységes és hangulatos városképet, kellemes környezetet teremteni. A szépség azonban nem létezhet funkció nélkül, így a személy- és teherforgalom útvonalainak kialakítása, a bevásárlóutcának és környezetének a kapcsolatai is fontos feladatként szerepeltek. Az építészek a Korvin Ottó utca — Szinva-patak — Szemere utca — Széchenyi út, valamint a Beloiannisz utca — Széchenyi út — Kazinczy — Régiposta utca által határolt területre, tömbökre kellett, hogy elkészítsék terveiket. Hogy mennyire összetett, bonyolult feladat volt ez, arra jellemző, hogy a nagy érdeklődés ellenére viszonylag kevés, összesen kilenc pályamű érkezett be a meghosszabbított határidőre. A bíráló bizottság eredményesnek ítélte a tervpályázatot, s megállapította azt is, hogy a pályamunkák igazolták: a kitűzött koplex feladatot csak az építészet és más társművészetek ötvözésével lehet eredményesen megoldani. A bizottság 140 ezer forintos első díjban részesítette az ÉSZAKTERV építésze, Pinty Attila vezette kollektíva által készített pályaművet. 130 ezer forintos díjban a budapesti IKV építészei részesültek, a 100 ezer forintos díjat szintén az eszaktervesek vitték el. Ezen felül két pályaművet vásárolt meg a bizottság: Paulina András Mihályét, a BUVÁTI építészéét, valamint egy, szintén miskolci építészek által készített munkát. Vajon mi lesz a művek további sorsa? Székely László, városunk tanácsának elnökhelyettese elmondotta, hogy a részletes tervek elkészítésében feltétlenül számítanak a díjat nyert alkotókra. Minden valószínűség szerint jövőre, a most lezárult nyilvános tervpályázatot követve, meghívásos pályázat indul. A közeljövőben hasábjain részletesen izunk a tervpályázati kezett munkákkal, az és érdekes elgondolások is. Azt már tudjuk, hogy a Széchenyi út sétálóutca lesz, de vajon hogy fog festeni a belváros szíve a nagy változás után, miként lehet megoldani ezt az összetett feladatot? — erre próbálták választ adni a pályázók. Majd alszom én... Rosszul aludtam az éjszaka, és enyhén kóválygó fejjel hallgatom a rádió reggeli műsorát. Egy tudós lélekbúvár arról beszél, hogy miért alszunk rosszul. Főleg azért, mert lefekvés után mindenféle kellemetlen dolog jut az eszünkbe (fúj a kolléga, pikkel ránk a főnök, nem kaptunk prémiumot, csalfa az imádott nő, nem tart ki a fizetésünk újig ahelyett, hogy kellemes gondolatokkal ringatnánk édes álomba magunkat. Olyan egyszerű a magyarázat és az ebből adódó teendő, hogy az ember elröstelli magát: miért is töltöm én álmatlanul hánykolódva éjszakáimat? Hisz’ nincs más dolgom, mint lefekvés előtt kellemes, megnyugtató gondolatokkal megtömni a fejem — mint egy vánkost puha tollpihékkel —, és aztán durmolni reggelig. Igen ám, de mi legyen ez az álomba bódító gondolat? Hívjam segítségül a televíziót? Azon a délutánon és estén, melynek éjszakáját követte a reggeli rádióbeszélgetés. Ilyesféle műsorokat láthattam: délután megismételtek egy egyébként nagyszerű csehszlovák filmet (Szigorúan ellenőrzött vonatok), melynek végén a szimpatikus hős hősi halált hal. A tévéhíradóban megtekinthettem, hogyan szállítják a helyszínre az NSZK-ban a cirkáló rakéták tartozékait, közelképekben láthattam a libanoni öldöklést, végül kikapcsolódásképpen egy szívműtét résztvevője lehettem a kamera segítségével. Aztán kezdődött a főműsor. Még alig örvendezhettem egy kicsit azon, hogy kiengedték a börtönből a karakán ír munkásvezért, máris elveszítette mindkét lábát tőből. Tollpihék? Ugyan kérem! Lószőr, vagy inkább bazalt ez a párnába. Vegyem elő frissen vásárolt könyvem, az angliai légicsata történetét? Esetleg gondoljak kedvenc munkahelyem napi eseményeire? Az utóbbit semmiképpen, hisz’ éppen ettől óvnak az alváskutatók. Van egy régi módszer, számolni kell, míg az ember agyia bele nem fárad, és inkább kikapcsol. Tehát: van a konyhaszekrény aljában beváltásra váró sörös-, kólás-, borosüveg, egy kettő, három, tizenöt, tizenhét, tizennyolc. Az két forintjával annyi mint: tíz, húsz, harminc ... Másodikáig hátra van még egy, kettő, három nap ... Napi egy cigarettával és egy kávéval, az annyi, mint... A kettő közti eltérés: sok ... Kezdjem elölről? Nem, ebből már nem lesz alvás. Választhatnék a házipatikából néhány altatót, de ez az orvosok szerint helytelen. Inkább felkattintom a villanyt, és rágyújtok Fülöp király áriájára. Majd alszom én... Ettől ugyan nem fogok álomba szenderülni, de garantálom, hogy abbahagyja a horkolást a szomszéd is. Végre egy kellemes gondolat! (békés) Ajtó elé a feleslegest!... Hull az őszi lom bad a lomtalanítás? — kérdeztük Bulla Zoltántól, a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökétől. — November 28-tól december 9-ig „átfésüljük” a várost. Bár több esztendeje, tavasszal és ősszel egyaránt megrendezzük ezt az akciót, most újítottunk. Több körzetre osztottuk a várost, s meghirdettük, hogy hol, mikor szállítjuk el a felgyülemlett kacatot. Ez a nagytakarítás legalább másfél százezer forintjába kerül a városgondnokságnak. Itt jegyzem meg, hogy sokan félreértik a lomtalanítás célját. Néhányan telefonáltak, hogy kitettek a házuk elé tíz köbméter építési törmeléket, most vigyük el. Sajnos, ezt ingyen nem tehetjük meg. A lomtalanítás idején csak kimondottan a megunt használati tárgyakat szállítjuk el. Egyébként jó, ha tudják: a lakosság négy köbméterig bármilyen hulladékot ingyen lerakhat a vállalatunk szeméttelepein. Ugyanezt a közületek már csa köbméterenként 140 forint tehetik meg. (S.»1»fő) Megkezdődött a lomtalanítási akció. Már több helyen láttuk a városban, hogy kirakták a házak elé a rozsdás hűtőgépet, a viharvert televíziót és a kiálló rugóktól tarkálló foteleket. Hogyan ha Ma tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Nagyné Tóth Margit és dr. Boda Klára, 1/4. sz. pártalapszervezet, Korvin Ottó u. 9. sz., 17 órakor.