Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-24 / 273. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikos Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501 Pf 39 — Tel.: Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel Hétfőtől péntekig, tehetőleg *— 14 óra között keressenek fel bennünket. Csinosabb közterületeket... Mennyi szó esett már arról, hogy a város vezetői és az illetékes szakemberek milyen értő igyekezettel figyelnek fel minden arra érdemes javaslatra, segítő szándékú becsületes szóra. — A park is közterület, mondotta egy hozzáértő, ker­tészeti szakember. S valószínűleg ennek érdekében csele­kedtek, amikor a Gépipari Technikum melletti közkertet — mondjuk így — igyekeznek rendbe hozni, s tavaszra való­színűleg régi, elfogadható állapotában lesz majd. Miként a Baross Gábor utca környéke is és a Zámenhof sétány, me­lyeket az illetékesek szintén igyekeztek rendbe hozni és a mai napig is rendbe tartják, nem törődve a késő ősszel... Ne hasson ünneprontásnak, ha azt írom, de ez már nem a szakemberek vétke avagy bűne, hogy éppen a kertes ré­szek vannak a legelhanyagoltabb állapotban, miként a Sza­bó Lőrinc sétány vagy a Tanácsköztársaság városrész — itt a kertnyi területekre már fákat sem ültettek — nem a kép­zelet szüleménye, ha azt mondom: a friss rózsabokrokat ki­dobálják, a frissen hántott föld legázolva, ledöngölve, pedig nem ez a rendeltetése, a szakemberek nem ilyen célra szán­ták ... írásom végső, szomorú bizonyítéka a Zala tér és környé­ke, ahol valóban a természet védelmében cselekedtek az il­letékesek, belső parancs szerint, de sokan mit sem törődve ezzel, mindent legázoltak, amit lehet, — mondhatjuk így is. És nem fejcsóválva, de felháborodva, s joggal. Ha az illetékes szakember a parkokat nevezte közterület­nek, azokat is, én most azt mondanám: a járda is közterü­let. Miként a Gépipari Technikum környéke, a Vörösmarty utca aszfaltja és a Zala tér, de máshol is, városszerte, ahol a hulladéktárolókat egyesek napról napra lecsavarják, föld­re döntik, meg-megújuló erőfitogtatással, — megalázva azok igyekezetét, akik városunk tisztaságán munkálkodnak. A. I. Miskolc „ ... az olvasójuk által az egyetemi—csabai—tapolcai c­omópontra tett észrevételt kivizsgáltuk. Megállapítot­tuk, hogy a legkisebb ívsu­gár is meghaladja a szab­ványban előírt értéket, tehát tervezési hiba nem fordult elő. Az említett sávban (Ta­polcáról jövet, Hejőcsabára lekanyarodva — a szerk. megj.) jobbra kisívben köz­lekedők forgalmát nem a jelzőlámpa, hanem ..Elsőbb­ségadás kötelező!” tábla sza­bályozza, ezért szükséges, hogy geometriailag is lassú haladást kényszerítsünk ki. Megállapítottuk, hogy a gép­­járművezetők szándékosan nem használják a rendelke­zésükre álló 5,5 m széles sávot, hanem nagyobb se­bességgel kívánván haladni, a padkára húzódnak le, s ezáltal murvával szennyezik a burkolatot, veszélyeztetve közlekedő társaikat. Jó len­ne, ha az itt közlekedők ezt figyelembe véve, társa­ik biztonságát is szem előtt tartva vezetnének.” (A vá­laszt a lapunk október 23-i számában Sovány a letérő­sáv címmel megjelent ész­revételre kaptuk Stohl Gá­bortól, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazga­tójától.) Ismét megtekintettük a helyszínt. Láttuk, hogy a válaszban említett 5,5 m szélesség csak részben áll a jobbra kisívben kanyarodók rendelkezésére, hiszen egy szélesedő sávról van szó, amelynek a vége talán való­ban 5,5 méter széles, de ott tulajdonképpen már egy holttér van. Az autósok nagy része a jobb oldalon marad, s ezért sodródik le az úttestről a murvával fel­szórt padkára, s szórják a kerekek (például egy pótko­csis teherautó esetében) a murvát az úttestre. Ezt szüntetné meg, ha az úttest mellett jobbra a padka he­­­­lyére — ha csak két-három négyzetméternyi területre is­­ — pormentes burkolat, vagy legalább betonlapok kerül­nének. Mert aligha hisszük, hogy minden autós megfo­gadja majd a tanácsot, s nem hajt le kanyarodáskor a murvára ... A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT villamoskocsi-vezetői tanfolyamot SZERVEZ FELVETETT KÖVETELMÉNY: + 8 általános iskolai végzettség, ♦ alkalmassági vizsga, + 20. életév betöltése, + büntetlen előélet, + bejelentett miskolci lakás, illetve Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca, Mályi, Nyékládháza községekből személyzeti járatok biz­tosítják a munkába járást. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség: 4500-5500 FT/HÓ Jelentkezni lehet a vánalor villamosforgalmi üzemvezető­jénél, Miskolc, Szondi Oy. *. 1* Wl/B-s autóbusz-végállo­más. Ne csak halottak napján A halottak napjára megszépültek a mis­kolci temetők. Ez sem feledtetheti azon­ban, hogy a temetők tisztaságával, rendjé­vel nem egyszer gond van. Sok a szemét, az eldobált, elszáradt ko­szorú, virágcsokor, vagy például a sírkö­ves mesterek után ott­maradt törmelék, ka­vics stb. Külföldön számos városban — különösen, ahol nagy költők, írók, művé­szek, vezető emberek sírjai találhatók — egy-egy temető akár idegenforgalmi látvá­nyosság. programnak is számíthat. Jó lenne, ha a miskolci temető­ket is ezek közé so­rolhatnánk. Ehhez azonban a legelső lé­pés a rend, a tisztaság megteremtése kell, hogy legyen. B. É. Miskolc A vendég ne­ babrálja.M Szombat délután, Dominó presszó. Várunk a felszol­gálóra, hogy rendelhessünk. Negyedóra eltelik, mire megjelenik, majd újabb idő, mire kihozza — tévesen — Lehorzki László (UTijscott, Fel­szabadítok u. 2.): Mi megértjük nehéz helyze­tét, annyit tudtunk segíteni, hogy panaszát továbbítottuk a vállalat igazgatójához. Őszintén reméljük, hogy nem hiába... A. L. (Miskolc): Az Autóklub hitellevelét csak klubtagok vehetik igénybe. A csekkfüzet 300 svájci frank ér­tékű. Ha valaki felhasznál be­lőle külföldi autós túrája során bekövetkezett javításnál, az összeget itthon, a Magyar Nem­zeti Bank árfolyamán átszámít­va, forintban kell visszamenteni a rendelésünket. Négytagú fiatal társaság érkezik. Lát­ják, hogy a­­ színes tévémű­sorban a természetrajzi film nem sokakat érdekel, s mondják egymásnak, hogy át kellene kapcsolni a má­sik­­ programra, a Három testőr című kalandfilmre. A felszolgáló azonban „el­tűnt”. Megkérdeznek hát mindenkit, hogy mit szólná­nak a kalandfilmhez? Az igenlő válasz után az egyik fiatalember átváltja a csa­tornát. Bár ne tette volna! Mert ebben a pillanatban megérkezik a­­ felszolgáló, aki valamennyi vendég füle­­hallatára­ kiabálva kioktat­ja a fiatalembert, hogy a vendég nem nyúlhat a ké­szülékhez. Leforrázva ülünk a helyünkön. Szerencsére jön egy másik felszolgáló, aki aztán megengedi, hogy a jelenlevők a Három test­őrt nézzék a 2-es progra­mon. G. Gy.-né Miskolc Van mit rendbe tenni a szolgáltatóházban és környékén ★ Elszomorító állapotokat vettünk lencsevégre az ava­si lakótelepen, a Testvérvá­rosok útján lévő szolgálta­­tóháznál. Az orvosi rendelő felirata csonka, a nagy ab­laktáblákat betörték, a be­tont, vastraverzeket eltaka­ró díszborítás lepergett. Jó lenne, ha a terület gaz­dái mihamarabb helyszíni szemlén gyűjtenék össze az észrevételeket, s intézked­nének a hiányosságok meg­szüntetése érdekében. K. L. Miskolc Tartson tovább . Évek óta nagy sikerrel rendezi már meg a vasgyá­ri vásárcsarnokban a Bor­sodi Ruházati Kereskedelmi Vállalat kedvezményes vá­sárait, az úgynevezett expó­kat. Mindkét nagyüzem és a környező kisebb gyárak dolgozói, valamint a lakos­ság körében is elterjedt a hírük. Amikor megnyit egy­­egy időszakos vásár, min­denki siet, hogy addig vásá­roljon az olcsó áruból, amíg az el nem fogy. Azaz, csak sietne­­k nyitva az expó A helyzet ugyanis az, hogy az expók rendszerint egy hétig, pontosan öt na­pig tartanak, s 10 órától 15 óráig vannak nyitva. Ami­kor a gyári dolgozó nők ki­jönnek a munkahelyükről, már többnyire zárt ajtókat találnak. A megoldás kézen­fekvő: egyrészt meg lehet­ne hosszabbítani az expók időtartamát, mondjuk két hétre, s a napi nyitvatartá­si időt is, mondjuk 17 órá­ig, így nagyobb forgalom­ra is számíthatna a válla­lat. L. É. Hatásos a tábla jfc Lillafüreden, a Palotaszálló mellett ilyen nagy tábla fi­gyelmezteti a kirándulókat, sétálókat a környezet tisztasá­gának megóvására. Megérte kitenni, mert a környéken még csak véletlenül sem vettünk észre eldobott papírt, gyufás­­dobozt, üres cigarettásdobozt vagy csikket. L. J. Miskolc Mi SZÁMÍT BALESETNEK? „Munkahelyemen megemel­tem magam. Emiatt táppén­zes állományba kerültem. CSÉB-biztosítással rendelke­zem, de állítólag a biztosító semmit nem fizet, mert a megemelés nem számít bale­setnek. Szeretném tudni, így van-e?" - kérdezi G. T. mis­kolci olvasónk. A kérdést­ Szabó­­ István­hoz, az Állami­ Biztosító Borsod Megyei Igazgatósá­ga osztályvezető-helyettesé­hez továbbítottuk. — Biztosítási szempont­ból a baleset a biztosított akaratán kívül fellépő olyan hirtelen és külső be­hatás, amelynek következté­ben a biztosított a baleset­től számított egy éven be­lül meghal, vagy állandó — teljes vagy részleges — egészségkárosodást, vagy a biztosítási szerződésben (a CSÉB-nél a szervezeti sza­bályzatban) meghatározott mérvű múlékony munka­képtelenségben szenved. A­­ fentiektől a CSÉB-80 és a CSÉB-150-es biztosítás tér el, amelynél nem az egy éven, hanem a két éven belül bekövetkező és az elő­zőekben felsorolt esemény minősül balesetnek. A CSÉB-150 szempontjából nem minősül balesetnek a megemelés, a rándulás és a foglalkozási betegség (­ár­talom). Nem minősül bale­setnek továbbá az olyan sé­­­rülés, amelynél nem követ­keznek be a fenti megha­­­­tározásban említett feltéte­lek, körülmények, így biz­tosítási szempontból nem baleset, vagyis balesetbizto­sítási kártérítés nem nyújt­ható például akkor, ha va­laki elesik az utcán, nem szenved sem csonttörést, sem csontrepedést, csupán a bőre reped fel, amelyet az orvosnak össze kell öltenie, és az esetleges betegállo­mány sem éri el a 28 na­pot, hiszen az ilyen kis sé­rülések rendszerint néhány nap alatt rendbejönnek.

Next