Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Múzeum lesz a CIKK A 2. OLDALON) GpMéi! Mától másképpen számolják a gyermekétkeztetés díjait: a szülők a jövőben elfelejtkezhetnek a keresetigazolásokról, ugyanis nem ezek alapján kalkulálnak. Mint a városi tanács művelődési osztályán megtudtuk, ezentúl a bérektől függetlenül minden szülő egységesen csak a nyersanyagköltséget fizeti. Az óvodások ebédje például 22, az általános iskolásoké 18, a középiskolásoké pedig 20 forintba kerül naponta. A három- és több gyermekes családok ebből 50, a kollégisták pedig 70 százalékos kedvezményt kapnak. De meddig maradnak ezek az árak? (Cikk az 5. oldalon.) Szolidaritásra ösztönözni Otto Schily, az NSZK-ból érkezett parlamenti képviselő Debrecenben járt és nyilatkozott azokról a benyomásokról, amelyek a Romániából elmenekültekkel történt találkozón érték. Feladatainkat abban látjuk — mondotta —, hogy a Magyarországon tapasztaltakról,, a magyar állami és egyházi vezetőkkel folytatott beszélgetések tanulságairól beszámolunk az NSZK-ban, hogy olyan szolidaritást keltsünk az európai közvéleményben, amely a romániai rezsimet rákényszeríti, hogy elnyomó politikájának véget vessen. Marad a borult idő Ma továbbra is marad a borongós, ködös idő, az időjárási változások ugyanis elkerülik a Kárpát-medencét. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 és plusz 8 fok között várható. Február 10-én: KB-ülés A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tegnapi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolják. Türelmi idő nincs Az új postatarifa Mától emelkedett a legtöbb postai szolgáltatás díja. A postahivatalokban reggel függesztették ki az új tarifatáblázatot. Kiss Ernőné postaforgalmi osztályvezető-helyettes elmondotta, hogy 30 fillérrel többe kerül az egyszerű szabványboríték. Egy szabványlevélre négyforintos helyett 5 forintos bélyeget kell ragasztani. Ha súlyosabb, ugyanilyen mértékben — mintegy 25 százalékkal — fizetünk többet súlyhatáronként. Az európai szocialista országokba küldött levelekre továbbra is a belföldivel egyenlő értékű bélyeget kell ragasztani. A bélyeggel ellátott postai levelezőlapok ára 2,40-ről 3 forintra emelkedett. A képeslapokra 2 forintos bélyeg helyett 3 forintosat kell vásárolni. A nyugat-európai és a világ más országaiba szóló küldemények ára jelentősen emelkedett, például a 20 grammosé 15, a két kilogrammosé pedig 450 forintra. Az expressz és az ajánlott levelekért 20 százalékkal számolnak többet a hivatalokban: az előbbinek a tarifája 12, az utóbbié 8 forint. Nyilván sokan keresnek most kiegészítő egyforintos bélyeget, ebből bőven van raktáron. Nincs türelmi idő: ha valaki a régi díjszabás szerint adja fel küldeményét,a címzett portát fizet. A légipostai díjak változatlanok. (Folytatás a 6. oldalon) * Az üdvözlő- és más képeslapok árát áprilisban fogják emelni, mégpedig húsz százalékkal. Tégla, Mályiból Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai kihasználják a kedvező időjárást. A szokásos év eleji javítást szakaszosan bonyolítják le; a gyár egyik fele termel, a másik javít, így van ez a vállalat mályi gyárában is. A hét gyárban az idén 230—240 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyagot gyártanak. A mályi gyárban készül a vállalat egyik legkorszerűbb terméke, a hőtechnikai szokványoknak megfelelő HB-család egyik tagja a HB-30-as is. (Cikk az 5. oldalon.) XXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. FEBRUÁR 1, SZERDA FORINT - A középiskolák mellett voksoltak Döntöttek a megye költségvetéséről Arról, hogy legyen-e Miskolcon és Sárospatakon újabb középfokú oktatási intézmény, már régóta vitatkoznak a tanácstagok. Az sem kétséges, hogy amennyire lehetőség van rá, növelni kell a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeit. Csakhogy az oktatás és a lakáshoz jutás ügyét a megye 1989. évi költségvetési tervében kénytelenek voltak egymással szembeállítani, s így a kérdésről dönteni is csak úgy lehet, ha egyik javára billen a mérleg. Hogy mi fáj jobban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tagjainak, azt még a tegnapi ülésen sem volt könnyű eldönteni. Mert ha lakások felépítésére adják a pénzt nem épülhet meg Miskolcon sem a művészeti gimnázium és szakközépiskola. Mint azt dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, el kell gondolkodnunk azon, megéri-e 1 millió 600 ezer forintos költséggel állami lakásokat építeni, vagy inkább az összeg egy részével segítsük a fiatalok magánerős építkezését. A megyei tanács 1989 évi költségvetési tervjavaslatát Sánta László, a megyei tanács pénzügyi és tervosztályának vezetője ismertette. Elmondta, hogy az igények és az egyre szűkülő lehetőségek között készült el a terv alapváltozata, melyben a főbb rendező elvek között határozták meg többek között az eddigi beruházások befejezését, ám újakba az idén már nem kezdenek. Arra törekednek, hogy a megye VII. ötéves tervében jóváhagyott területfejlesztési arányokat megtartsák. Az úgynevezett fejkvótákat negyven százalékkal kénytelenek csökkenteni — ezt a későbbiekben igen sokan vitatták, mert hátrányosan érinti a helyi tanácsok eddigi önállóságát —, csupán a gazdaságilag igen elmaradott helyeken lévő tanácsoknál tudnak kivételt tenni. A közismerten súlyos lakásgondok miatt Miskolcon és Ózdon amennyire csak lehetséges támogatják a bér- illetve a magánerős lakásépítést, és a bányásztelepülések területének rendezését. Az eddigi szennyvíz, és víztársulati beruházások befejezése mellett, a vízügyi alappal is rendezett új társulatok létrehozásához nyújtanak anyagi segítséget. Ezenkívül még tizennégy község vízellátási gondjának megoldására lesz lehetőség. Mindezekre a terv alapváltozatában 756 millió forintot fordíthatnak, s a maradék elv alapján fejlesztésekre csupán 278 millió forint jut! A több mint három órás vitában szólalt fel dr. Kovács László, Miskolc Megyei Város Tanácsának elnöke. A gazdasági nehézségeinknek megfelelően szerény költségvetési tervet a lehetséges keretek között jónak minősítette. Többek között azért, mert a főbb rendező elvek megfelelő arányokat alkotnak, s megadják az alternatívák közötti döntés lehetőségét, bár nehéz párba állítani a lakás és az ifjúság jövőjét meghatározó oktatás kérdését. A 90- es években azonban olyan demográfiai hullámmal számolunk, hogy erre már most megfelelően készülnünk kel. Ezért a tanácselnök a két középfokú oktatási intézmény felépítése mellett voksolva, a terv A-változatait tartotta elfogadásra alkalmasnak. Ma reggeli telefon Még Új benzinkút épül az északi tehermentesítő út mentén, az Anna utcánál — ezt nemrég adtuk hírül lapunkban. Most arról értesültünk, hogy az építkezés elől minden akadály elhárult, a kivitelezőkön a sor. Árvai István, a miskolci Shell szerviz vezetője: — Ez év augusztusában szeretnénk átadni az új kutat, amely nagyobb befogadóképességű lesz, mint a jelenlegi Shell-kút, a Zsolcai kapuban. Egyszerre 14 kocsit tudunk majd kiszolgálni mindenfajta üzem- Shell-kút anyaggal, az ólommentes benzintől a dízelolajig. A kút mellett felépül egy 120 —130 négyzetméteres üzlet is, amelyben mindenfajta keresett műszaki cikket árusítunk, még videofelszereléseket is. Hasonló üzlet lesz ez, mint amelyet nemrég nyitottunk meg Kazincbarcikán. Terveink között szerepel, hogy a mostani Shellkútnál egy átépítésbe fogunk, amelynek eredményeként megnyílna egy kocsimosó, és egy olyan szervizrész, ahol vállalhatnánk a dinitrolos alváz- és üregvédelmet.