Déli Hírlap, 1990. június (22. évfolyam, 125-150. szám)

1990-06-01 / 125. szám

Hamleti di­emma a tanácsi bérlakások üg­váben ■"*/ Eladni, vagy sem... 24000 marad az új városatyákra Minden eddiginél több ta­­ná­csi lakást adnak el nap­jainkban Miskolcon. Ennek a vevők bizonyára örülnek, hiszen jutányosan vehetik meg az addigi bérleményü­ket. Ám, ha minden állami tulajdonú házingatlant áru­ba bocsátanának, azzal ala­posan megnehezítenék az új önkormányzatok dolgát is. Ez is szóba került a napok­ban a városi tanács ülésén. A testület tájékoztatót hallgatott meg az „állami tu­lajdonban lévő házingatla­nok elidegenítését szabályo­zó 7/1989. számú tanácsren­delet hatályosulásáról”, ma­gyarán: arról, hogy hol tar­tanak a lakások eladásával. • AZ ÉV VÉGÉIG NÉGYEZRET Jirkovszky Imre, a tanács építési osztályának vezetője arról tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy valóban felgyor­sult ez a folyamat, s ez lé­nyegében az említett számú tanácsrendeletnek köszönhe­tő. Ismeretes, hogy ezzel a rendelkezéssel korábbi tilal­makat oldottak fel, s kön­­­nyebbé tették az adásvételt. Hallhattuk: idén januártól májusig 6003 állami tulajdo­nú házingatlant jelöltek ki eladásra, s további 831-et javasolnak majd a végrehaj­tó bizottság következő ülé­sén. Az értékesítés adatai: az első negyedévben 1158 lakást adtak el, s ezzel együtt az év végéig várha­tóan 4000-et bocsátanak áruba. Ez az üzlet a tanács­nak is jó, az állami lakások eladásából származó összeg igen nagy bevételt jelent a városnak. A rendelkezések ugyanakkor továbbra is tar­talmaznak megszorításokat: nem lehet megvenni például a belvárosi házakat. Így alighanem joggal mondhat­ta Jirkovszky Imre: nem herdálják el az állami laká­sokat, lehetővé teszik az új önkormányzat számára a la­kásgazdálkodás alapjait. • BEVÉTEL, VAGY LAKÁS? A tanácsülésen a Magyar Demokrata Fórumot képvi­selő Kiss Péter kérte is, hogy az új önkormányzatok­nak maradjon eladható la­kás. Nekik is szükségük lesz bevételre. Dr. Kovács Lász­ló, a városi tanács elnöke ezzel kapcsolatban azt fejte­gette, hogy a nyilvántartá­sukban körülbelül 29—30 ezer elidegeníthető lakás szerepel. Ebből 6000-nél töb­bet jelöltek kii eladásra, de majdnem 24 ezer lakás sor­sa felett dönthet majd az új önkormányzat: eladja, fenntartja, vagy felújítja ezeket... ? Persze, nem lehet kétsé­günk afelől, hogy cseppet sem lesz ez könnyű döntés. Erre az építési osztály ve­zetője hívta fel a figyelmet. Mint mondotta: a következő önkormányzat is dilemma előtt áll majd. Azt kell mérlegelniük, a lakáseladá­sok kapcsán, hogy a bevéte­leiket kívánják-e növelni, vagy a feszítő lakáshelyzet­ből kiindulva olyan gazdál­kodásba kezdenek, amivel a jelenleg hátrányos helyzet­ben lévőket, mondjuk a fia­talokat juttatják otthonhoz. • A MEGOLDÁS... Hogy mi lehet a megol­dás, azt már kicsit félünk leírni, hiszen annyiszor nyi­latkoztak hasonlóan a téma szakértői: új, átfogó lakás­gazdálkodási koncepcióra lenne szükség. Hogy ma­napság Miskolcon egyálta­lán nem lehet lakásgazdál­kodásról beszélni, azt nem fe kisujjunk­ból szoptuk. Ha­sonlóan nyilatkozott a vég­rehajtó bizottság legutóbbi ülésén dr. Falvay László, a városi hivatal elnöke is. S nem alaptalanul. Tanácsi la­kások nem épülnek, ami van, azt — a bevételeire is tekintettel — eladja a vá­ros. Újabban pedig már a megüresedett, tehát újra ki­utalható lakások egy része is adható-vehető. Hogy lesz-e válasza az új önkor­mányzatnak a Jirkovszky Imre által megfogalmazott dilemmára, vagy sem, azt majd meglátjuk. Az viszont tény, hogy ebben a város­ban majdnem 8000-en vár­nak lakásra, s ezeknek nagyjából a fele a szociális helyzete miatt is jogosult lenne tanácsi bérlakásra ... (bujdos) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 195­0. JÚNIUS 1., PÉNTEK Rendhagyó módon kezdő­dött tegnap a megyei tanács ülése Miskolcon. A levezető elnök — Szabó György, Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megye tanácselnöke — a testület hozzájárulását kérte, hogy a napirendi javaslatot megvál­toztassák. A sok, sürgős döntésre váró jelentés és indítvány miatt kérte, hogy emeljék ki a programból az elmaradott térségek fejlesztési tervének végrehajtásáról szóló beszá­molót, a közegészségügyi­járványügyi ellátás helyzeté­ről, valamint a nagy létszá­mú korosztályok középfokú iskoláztatásáról és kollégi­umi elhelyezéséről szóló elő­terjesztéseket. A tanácsülést személyi kérdéssel kapcsolatos beje­lentéssel kezdték: dr. Majoros László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese kér­te, hogy július 1-től mente­sítsék a munkája alól, mi­vel a 60. életévét betölti, s nyugdíjba kíván vonulni. A testület érdemei elismerése mellett mentette fel munká­ja alól az általános elnök­­helyettest, akinek munka­­viszonya szeptember 30-tól szűnik meg. Ugyanakkor jelentették be azt is, hogy Ződi Imre, a HNF volt me­gyei titkára lemondott me­gyei tanácsi tagságáról. A megyei tanács és a he­lyi tanácsok múlt évi gaz­dálkodásáról szóló­ jelentést vitattak meg a későbbiek­ben, majd az 1990-re meg­hirdetett pályázatok elbírá­lása fölött, nyitottak vitát. A szünet után oly sokan távoztak el az egyébként is éppenhogy határozatképes létszámú testület tagjai kö­zül, hogy a tanácsülés ha­tározatképtelenné vált. Úgy határozott tehát a levezető elnök, hogy a napirenden lévő témákról rendkívüli tanácsülést hív össze a kö­zeljövőben. ÁRA: 3,50 FORINT Nyugdíjba vonul az általános elnökhelyettes Határozatképtelenné vált a tanácsülés Kedd este érkezett megyénkbe az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete és felesé­ge, Surinder­hal Malik és Geetanili Malik. A vendégek tegnap Miskolc látnivalóival is­merkedtek. Útjukra elkísérte őket dr. Székely László, a városi tanács általános elnök­­helyettese. A nagykövet úr és felesége megnézték többek között az ortodox múzeumot — képünk ot­t készült —, a Miskolci Képtárat, jártak az Avason, Tapolcán, Lillafüreden és a Chinoin csanyiki üzemében. Szombattól teél nyitva a tapint­s‘M Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a hét végétől, szombattól ismét fogadja a fürdőzőket a tapolcai strand — kaptuk az információt Kalló Károlynétól, a Mis­kolci Vízművek osztályveze­tőjétől. Bár május a szoká­sosnál melegebb időjárás­sal köszöntött be, gazdasági megfontolások miatt kellett úgy dönteni, hogy csak jú­niustól nyit a közkedvelt strand. Naponta mintegy 8000 vendéget tudnak kényelmes körülmények között fogadni — kaptuk az információt. Külön részben pihenhet­nek, napozhatnak a felnőt­tek — s külön részben a gyerekek. Részükre játékok­kal, csúszdával felszerelt „sárkánymedence” nyújt idő­töltési lehetőséget. Ott ked­vükre pancsolhatnak anél­­k­ül, hogy a felnőttek pihe­nését zavarnák. Bizonyára ■ nagy sikere lesz a csúszdá­nak, amelyet ingyen vehet­nek igénybe. Miként díjtalanul használ­hatják a felnőttek a napo­zópadokat is, míg a hinta­ágyért térítést kell fizetni. A gye­rm­ekrészlegg­el megn­a­­gyobbított strand területén kényelmes pihenést ígér a fűre terített takaró is. .. Szombattól visszaáll az eredeti nyitva tartási rend a termálfürdőben is. Két részletben, reggel 9-től déli egy óráig, majd pedig egy­órás szünettel, 14 órától 18 óráig vehetik igénybe a für­­dőzők a természetes , szikla­­üregben kialakított meden­céket, csakúgy, mint a sza­badtéri napozót és fürdőt. Most már csak a jó idő szükségeltetik, hogy­ az or­szág határain túl is ismert Miskolctapolca igazi nyári szezont éljen. Vagyonát­ment­és a tagság pénzén? A vidéki kisiparosnak is kell az érdekvédelem Tiltakozik a megyei KIOSZ Nem újkeletű az ellentét a kisiparosok miskolci alap­szervezete és a megyei KI­OSZ között, hiszen már évek óta eltérő nézeteket vallanak vezetőik. Azt, hogy ki és miért haragszik egy­másra, már nem könnyű megállapítani, de döntőbíró­ként sem szeretnénk közre­működni akkor, amikor en­nek hangot adunk lapunk hasábjain. Inkább a tények bemutatására vállalkozunk, meghallgatva mindkét felet, remélve, hogy ezzel köze­lebb kerülhetnek a feszült­ségek feloldásához. Május elején tanácskozott a KIOSZ országos kongres­­­szusa, s arról döntöttek a küldöttek, hogy ez év au­gusztus 31-ig alakuljanak át ipartestületekké a jelenlegi KIOSZ-alapszervezetek, s maguk döntsenek arról, kí­vánnak-e létrehozni területi, megyei szövetségeket. Mis­kolcon — mint azt már hí­rül adtuk — megalakult az ipartestület, és semmiféle közösséget nem vállalt a megyei K­IOSZ-elnökséggel, annak létét is feleslegesnek tartja. Magától értetődik a kérdés, hogy ha egy három­ezres tagságú alapszervezet nem kívánja egy felette mű­ködő szervezet működését, akkor milyen távlatokat lát­hat munkájában a megyei KIOSZ? Kérdésünkkel meg­kerestük Nádai László me­gyei elnököt és Martossy György titkárt. — Jobb lenne, ha meg tudnánk egyezni — vála­szolták egyöntetűen —, s együtt dolgozhatnánk, de a megyei szervezet nélkülük is tud boldogulni. Számí­tunk a csaknem ötezres vi­déki kisiparos tagságra, akik ezután is tartozni szeretné­nek valahová. — A miskolciak viszont azt mondják, hogy kisebb, de hatékonyabb területi ipartestületekbe kellene tömörülniük a vidékiek­nek ... — Megkérdeztük az otta­ni tagságot, és szerintük szükség van a megyére. Egyébként mi is megújulva végeznénk tovább munkán­kat, mert már hozzákezd­­tünk a Borsodi Magánvál­lalkozók Ipartestületének megszervezéséhez, kapcsolat­ba léptünk a magánvállal­kozók kamarájával, és ide nemcsak kisiparosokat vár­nánk. Úgy véljük, nekik szükségük van arra az in­formációra, amit szerveze­tünk nyújt számukra, s még a nemzetközi kapcsolatépí­tésben is segíthetünk, mun­kát, megrendelést szerve­zünk. — Tudomásom szerint ezért hozták létre az Eg­zakt Kft.-t, amely ezeket a szolgáltatásokat kínálja. Mindezt kifogásolja a KIOSZ megyei felügyelő­bizottsága, és a Miskolci Ipartestület is. Vélemé­nyük szerint itt a kisipa­rosok pénzén hoztak létre gazdasági vállalkozást, és ezt ők vagy­onátmentésnek tartják. Kifogásolják azt is, hogy a társaság létre­hozásáról szóló dokumen­tumokat nem bocsátották a vizsgálóbizottság rendel­kezésére. Mi igaz a vá­dakból? — Tiltakozunk a vagyon­­átmentés vádja ellen, mert az a KIOSZ vagyona maradt ezután is, és a bevételek azt gyarapítják tovább. Ma már az Iparos Újság is kik­ben működik, és több ha­sonló jött létre a szerveze­ten belül. Azért nem bocsá­tottuk a megyei felügyelő­bizottság rendelkezésére a dokumentumokat, mert mi csak a megyei küldöttgyű­lésnek tartozunk számadás­sal. Az elnökségi ülésen a társaság létrehozása mellett nyolcan szavaztak, ketten ellene voltak. Az sem igaz, hogy kölcsönt vettünk fel a létrehozásához (bár a mis­kolciak szerint hétszázezer forintról van szó — a szerk.). Az Egzakt Kft. pedig azokat a szolgáltatásokat végzi, amit a KIOSZ a legújabb jogszabályok szerint már nem tehet meg, méghozzá a tagságnak ez kevesebb pénzébe kerül, mintha más­hová fordulna. Miért szá­molnánk mi el egy olyan szervezetnek, amelyik egy év óta nem fizet számunkra támogatást? A kisiparosok székházában a második emeleten találha­­­tó a Miskolci Ipartestület — tele ambiciózus elképzelé­sekkel teli vezetőségi tagok­kal, tagsággal —, míg a harmadik emeleten a me­gyei KIOSZ vezetősége, és a kft. fogadja a tagság másik részét. A külső szemlélő számára, de még a belső berkekben kevésbé járatos kisiparosnak is kibogozha­­tatlannak tűnik az ellentét a két szervezet között. Ab­ban talán a viszálykodó fe­lek is egyetértenek, hogy a tagság megosztása nem használhat a vállalkozók ér­dekeinek. Márpedig mind­ketten az érdekvédelmet tűzték az újonnan létreho­zandó szervezetek zászlajá­ra... Vadas Zsuzsa

Next