Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)
1990-11-01 / 253. szám
Híteni, vagy nem fűteni? (2.) Dán piai, napos fegadtatás sok azért fizessünk, amit elfogyasztottunk ! Méregdrága lesz — van akinek már ma is az — a távfűtés, ez ma már aligha kétségbe vonható jóslat. Ahhoz, hogy mégis elviselhető legyen a változás, meg kellene oldani a távfűtés lakásonkénti szabályozhatóságát és mérését, így mindenki csak annyit fizetne, amennyit valójában igénybe vesz a szolgáltatásból. Miskolcon nemrég erről tartottak egy tanácskozást, ahol az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője elmondta: új jogszabályokkal akarják megoldani, hogy a távfűtési szolgáltatás ne kiszolgáltatottság legyen a fogyasztók számára. Erről írtunk sorozatunk előző részében, most pedig arról ejtünk szót, hogy vajon van-e elérhető technikai megoldás a távfűtés lakásonkénti mérésére és szabályozására? • DANFOSS ÉS BRUNATA A minisztériumi tisztviselő szerint már most is adott annak a lehetősége, hogy legalább a lakóközösségek:, társasházak csak annyi hőenergiáért fizessenek, amennyit valójában felhasználnak. Ezt megerősítette Torma Iván, a Borsod távhő igazgatóhelyettese is, aki elmondta: előkészülve a várható jogszabályváltozásokra, a cég a hőközpontok 98 ° o-ába beépítette a hőmennyiségmérőket. Tehát van mel mérni, csak ezt a fogyasztást valahogy el kell osztani azok között — lakásonként —, akik erről a mérőhelyről, hőközpontról fogyasztanak energiát. Pontosan ez az, amiben a tanácskozáson részt vevő dán cégek, a Brunata és a Danfoss képviselői segítséget tudnak nyújtani. A Brunata kifejlesztett olyan rendkívül olcsó és egyszerű mérőket, amelyek radiátoronként regisztrálják, mennyit fűtött a készülékkel a lakó. A Danfoss cég pedig a termosztatikus radiátorszelepeit ajánlja, amelyek alkalmasak arra, hogy megadott hőmérsékletet tartsanak egy lakásban. Azaz automatikusan szabályozzák a fűtőtest működését annak függvényében, hogy a szelep skáláján milyen hőfokot állított be a lakó. Ha hűl a lakás, a szelep több meleget enged, ha melegszik, visszaveszi a teljesítményt, a Brunata-mérő pedig mindezt megbízhatóan dokumentálja. • MEGÉRTENÉK A BÉRLŐK? Dániában mindezt úgy csinálják, hogy a lakástulajdonosok havi átalánydíjat fizetnek a fűtésért. A Brunata-mérők közben rögzítik, valójában mennyi hőt használt fel a lakó, és a szezon végén vagy visszakap a pénzéből, vagy rá kell fizetnie, attól függően, mennyit fűtött, milyen meleget tartott a lakásában. Ez azért feltételezi a házban élők bizonyos együttműködési készségét, ugyanis el kell dönteniük például, hogy mennyi kárpótlást kapnak a nehezebben fűthető — legfelső, legalsó, vagy szélső — lakásokban lakók. De az is némi kollektív tudatot vélelmez, hogy a lakóközösség kap egy összesített számlát a hőközponttól, és annak összegét osztják szét a mért adatok szerint, lakásonként. Tehát a valóban fizetendő díjat nem egy vállalat hajtja be, hanem a lakóközösség osztja meg tagjai között. Ismerve a hazai közállapotokat, ez őszintén szólva nehezen kérlelhető el Magyaror"-""on. £<; onnpk hangot adtak a dán szakértőket hallgató lakásszövetkezeti tisztségviselők is. De nemcsak ezt tették szóvá: rengeteg kifogásuk volt, amelyek java részét a jelen lévő minisztériumi képviselőnek címezték, meglehetősen agresszív hangnemben. A dánok udvariasan mosolyogtak, és közölték: szerintük ha megteremthető a valódi érdekeltség a takarékosságban, akkor a magyar ember nem különbözik a dántól. Ezt bebizonyítandó, Székesfehérváron egyéves kísérletbe kezdtek, öt épületben. A kísérletezés persze szép dolog, de vajon mikor lesz a lakásonkénti mérésből valóság Magyarországon? Reális esély-e, hogy a távfűtés költségeit elviselhető szintre tudja szorítani a fogyasztó, az egyre nehezebben élő magyar család? Erről írunk sorozatunk következő részében. (Folytatjuk) (kiss) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 25?. SZÁM 1990. NOV. 1., CSÜTÖRTÖK A Közlekedéstudományi Egyesület Borsod Megyei Szervezete november 6-án, kedden délelőtt 10 órakor előadásra várja az érdeklődőket a Tudomány és Technika Házába. A nyugati vasutak szervezetéről, működéséről és szolgáltatásairól német előadó, Joachim Giessner beszél. flRR: 9.20 FORMST Nyugati vasutak I KEGYELET NÉPJA November első napja Marianna, második pedig Achilles névünnepe. Ám a néphagyomány és a népszokás nem a névnapokat ünnepli ez alkalommal, hanem a halottakra emlékezik. Ezt a két nevet a halottak ünnepének tekintik, az elhunytaknak, kedves hozzátartozók emlékezetének szentelik. A halottak emlékezete az évezred előtti időkre, a 9-ik századra nyúlik vissza. Első napján, azaz november elsején zarándokolnak ki a temetőkbe a hozzátartozók sírjához, amelyet a korábbi napokban rendbehoztak, feldíszítettek. Este, illetve alkonyatkor pedig a család tagjai gyertyát gyújtanak a síron. Azok, akik szeretteik sírjához nem tudnak eljutni, otthon, az ablakban gyújtott gyertyákkal emlékeznek. Mégpedig annyi gyertyát gyújtanak meg, ahány hozzátartozójuk hunyt el. Ezek a szokások napjainkig fennmaradtak. A feldíszített, gyertyafényes temetők a hirdetői, hogy ebben a rohanó világban is megállunk emlékezni azokra, akik már eltávoztak. Mára már elfeledett szokás, hogy a halottak ünnepén a családi asztalon az elhunytaknak is megtérítettek. A részükre félretett ennivalót aztán másnap a szegényeknek adták. Mindenszentek már inkább csak egyházi ünnep volt, de a halottak nyugalma végett, még ez is szigorú dolog tiltó nap. Tilos a földmunka, a répa, krumpli elvermelése, a mosás, meszelés, egyéb mezei és házi munka. (Kerényi László felv.) Diem csak nehéz napokon Több véradó kellene A taxisblokád idején kiderült: ha baj van, az emberek segítőkészsége, áldozatvállalása a Vöröskereszt véradásszervezőinél is nyomban jelentkezik. Hallhattuk a rádió adásaiból, hogy a határon túlról, Temesvárról is jelezték a készséget, de szűkebb pátriánkban sem hiányzott ez. Elsők között volt a rendőrség, amely felajánlotta: ha kell, felkeresik a vérellátó állomásokat, segítenek az egészségügyieknek. De sokan mások is készségükről biztosították a Vöröskeresztet. Harczos Attilánétól, a Megyei Vöröskereszt véradásszervezőjétől tudtuk meg: szerencsére nem volt szükség rá, hogy Miskolcon és Borsodban igénybe vegyék a soron kívüli önkénteseket. Elegendő vérmennyiség állt rendelkezésre kórházaink számára, s jelenleg is megfelelő ellátást tudnak biztosítani. * . ’• Ám az előrelátás nagyobb gondokat jelez az év végére — dec. 18. és 31. között—, amikor az ünnepi időszakban mindenütt sok a szabadságolás, különösen pedig a jövő esztendei vérvételi tervek elkészítése mutat változatlan képet. A Megyei Vöröskereszt két héttel ezelőtti felhívására —, amelyben közölték, hogy az 1991-es évre szükséges vérmennyiség biztosításához még 2000 véradó hiányzik, s ezért a kis gazdasági szervezetek, főként a kft.-ék megmozdulását várják —, mindössze egyetlen helyről érkezett visszajelzés. A Budataxi ajánlotta fel segítségét. Ez azonban nem elég. Ezt állapították meg azon a hétfői egyeztető értekezleten is, amelyet a Vöröskereszt és a vérellátó szervezett öt város — Miskolc, Mezőkövesd, Leninváros, Encs és Edelény — véradási terveit készítői részére. A tapasztalatok szerint egyként állapították meg: míg a MÁV, a bányászok és az építők közül a MIÉP-nél tartják a korábbi években szervezett önkénteseiket, s biztosítják részükre a véradás feltételeit,, a kis gazdasági szervezetek nem vállalkoznak a mozgalom erőteljesebb támogatására. Jóllehet a vérellátó és a Vöröskereszt már azt is vállalja, hogy — ahol kívánják —, oda akár vasárnap is kiszállnak, még akkor is, ha csupán 30—40 véradót sikerül mozgósítani. Számítanának az általános iskolák pedagógusaira, az egészségügy körzeti rendelőiben dolgozókra épp úgy, mint a Pamutfonó nagyobb létszámára, a Miskolci Mezőgép, a Beton- és Vasbetonipari Művek, vagy az ÉVIZIG dolgozóira. A felsorolást persze bőséggel lehetne folytatni még, hiszen a jövő esztendő biztonságos, valamelyest tartalékot is adó vérellátásához az szükséges, hogy havonta további legalább kétszázötven-háromszáz véradóval számolhassanak. Az ígérvények azonban rendkívül lassacskán — vagy éppen sehogysem — hangzanak el az intézetek és intézmények, valamint a gazdálkodó szervezetek oldaláról. A Vöröskereszt megyei szervezete tehát felhívását újra és újra kénytelen megismételni: véradók jelentkezését várják, kérik ahhoz, hogy biztosíthassák az év végén is, különösen pedig a jövő évben kórházainkban a betegek vérellátását. Az áldozatra kész önkéntesek Miskolcon a 27-656-os és a 27- 663-as telefonszámon, Harczos Attilánénál jegyeztethetik elő a véradásra számunkra alkalmas időpontokat. (r) A privatizáció nemcsak az állami vállalatok üzleteit érinti, hanem a piaci viszonyok megváltozása miatt a szövetkezeti tulajdonban levő boltokat is. Az Unió Áfésznél arról érdeklődtünk, hogy válaszolnak a piac kereslet—kínálat viszonyának megváltozására. Legalább 50 olyan élelmiszerüzletük van, amelyik a jövőben más feltételek között működik majd — hallottuk Tóth László kereskedelmi igazgatóhelyettestől. A kisebb üzleteket elsősorban magánvállalkozóknak bérbe adja a szövetkezet. Az éttermek, a vendéglátóipari egységek közül a 97 üzletből 70-et érint a változás, tizenöt éttermet máris bérbe vették. Az idén nem rendezték meg a hagyományos szövetkezeti napokat, ám helyette több alkalommal tartottak kedvezményes élelmiszervásárokat a szövetkezeti tagoknak. Legutóbb az Aranykasza-üzletben árultak jelentős árengedménnyel csehszlovák PVC-padlóburkolókat. A kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk azt is, hogy az üzletek fejlesztésében külföldi tőkére is számítanak. Többek között tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a külföldi tőke segítségével miként bővíthetnék a Búza téri Árucsarnokot. Az elképzelések több ponton találkoznak a piaci értékesítést illetően, ám eddig gondot jelentett az, hogy az Árucsarnok mögötti terület állami tulajdonban van. Éppen ezért az Unió Áfész a terület hasznosításáról felvette a kapcsolatot az önkormányzattal. V. zs. ... ^ ... ^— Külföldi tőkével bővülne az Árucsarnok Bérbe adják a kisüzleteket A minMmfek ülése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vagyonellenőrző Bizottság a soron következő ülését november 2-án (pénteken) 9 órakor tartja a megyeháza I. emelet, 109-es sz. tanácskozótermében (Miskolc, Tanácsház tér l.j. bizottság ülése nyilván) azon állampolgárok is rés vehetnek. A tárgyalásra k tűzött ügyekben érintette közvetlenül értesítést kapnak. Az ötvenes évekről Az Ifjúsági Demokrata Fórum Miskolci Szervezete folytatja Az ötvenes évek és 1956 Miskolcon című beszélgetéssorozatát. Vendégük: Gömöri József, aki az 1952-es félbeszakadt összeesküvésről és börtönéveiről fog beszélni. Időpont: november 2., péntek 15 óra, helye: IDF-iroda, Miskolc, Szabadság tér 5. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.