Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM JANUÁR 11., PÉNTEK ÁRA: 5.20 F­ORINT liZt és tizennégy forintos variációk Vita a tömegközlekedési tarifákról Mennyiért utazunk hu­­szon és villamoson a jövő­ben Miskolcon? Most már napvilágot látott egy szám, jelesül a tizennégy forin­tos egységes jegyár. A ta­rifa abban az anyagban ol­­vasható, amelyet a miskol­ci közgyűlés szakbizottságai tárgyaltak. A­ bizottsági procedúrák után kerül, a tarifa-ügy a közgyűlés elé, várhatóan január 1o-én. Hogy ott dönt-e majd a­­ testület er­ről, vagy­ halaszt egy­­ kicsit ezügyben,­­ nem tudni. ,Az sem látható­ m­á* még, hogy vajon milyen összegek mel­lett voksol. a.. tisztelt testület. A bizottságok által kialakí­tott véleményeket, vagy fi­gyelembe veszik, vagy nem. Erre is, arra is volt már példa. Nézzük a találgatás he­lyett a tényeket, azaz mit határozott a városüzemelte­tési bizottság Néhány nap­pal ezelőtt tárgyaltak a Mis­kolci Közlekedési Vállalat támogatásának ügyéről, amelynek része a tarifák változása. A városüzemelte­tési bizottság tagjai közül Korvajszky Istvánt tudtuk elérni. Tőle azt tudtuk meg, hogy a bizottság három óra hosszán át tárgyalta ezt a napirendi pontot. Úgy vél­­ték, csak részben illetéke­sek, ugyanis az­­ egész tö­megközlekedési támogatás ügye, valamint a tarifák alakulása az egész városi költségvetés függvénye is. A Miskolci Közlekedési Vállalat 600­ millió forintot kért a városházától 1991 évi támogatásként. Tavaly 253 milliót kaptak, de hát közben ugyebár minden megdrágult. Karvalszky Ist­ván elmondta, hogy a bi­zottság azt nem tartotta el­képzelhetőnek, hogy egyál­talán ne kapjon támogatást az MKV, és így teljes mér­tékben az utasokra hárul­jon a drágulások terhe. Úgy vélték, hogy a tavalyi tá­mogatási mérték reális el­gondolás, ez azonban tari­faemeléssel jár. Ennek mér­tékét illetően elhangzott az a javaslat, hogy környezet­­védelmi okokból támogassa a város a villamosközleke­dést. Miskolcon a villamos­­hálózat ugyanis­­ rosszabbul kihasznált mint az autóbusz. Ez tíz forintos villamos, és tizennégy forintos autóbusz­jegyárat jelentene. Ennek átlaga azonban nem tizen­egy forint, így marad egy a bizottság szerint az MKV- jelentős bevételkiesés, amit nak belső tartalékaiból ki kell tudnia gazdálkodni. Azt azonban a városüze­meltetési bizottság nem tudja megfogalmazni, hogy vajon a tavalyi támogatási mérték több, mint két és félszáz milliója kitelik-e az idei költségvetésből, vagy sem. Ezügyben a költségve­tési bizottságnak nagyobb áttekintésre van lehetősége. E bizottság állásfoglalását hamarosan ismertetjük. (k—ó) A Reggel—ezú­ttal Miskolcról is A Reggel: ez a címe egy, a Magyar Televízióban futó pályázati műsornak, amely­nek ezúttal miskolci aktua­litása is lesz. A műsor a televízió kettes csatornáján jelentkezik reggel hattól ki­lencig. Most, azaz január 12-én, szombaton Miskolcot is kapcsolják, s a tervek szerint több miskolci riport is helyet kap a műsorban. A reggeli magazinműsor olyan műfaj, amely a hazai televíziózásban viszonylag újdonságnak számít, de Nyugaton már nagy hagyo­mányokkal bír. Sőt, az USA-ban a reggeli, hajnali híradó is igen népszerű, né­zett produkció. A Reggel azt próbálja nyújtani, amire a nap első óráiban kíváncsi lehet a magyar polgár: friss hazai és külföldi híreket, hasznos információkat, prak­tikus tudnivalókat. Nem­csak a vidéki ember szól belőlünk, ha azt írjuk: a műsor erénye, hogy a vidé­ket is bekapcsolja tájéko­zódási körébe. Az MTV ed­digi ténykedése során a ma­gyar vidék mindig háttérbe szorult. Ennek egyik oka talán az, hogy az MTV tel­jes szervezete fővárosi, s ezt nehezen tudták ellensúlyoz­ni a körzeti stúdiók, ame­lyekből ráadásul csak né­hány létesült. A Reggel egy kézenfekvő megoldást választott: megke­reste azokat a vidéki televí­ziós műhelyeket, ahol a szaktudás és a technikai fel­szereltség is megfelelő ah­hoz, hogy bekapcsolódjanak egy reggeli magazinműsorba. E héten szombaton Kecs­kemét, Tatabánya és Mis­kolc a­­ pestiek partnere. Miskolcon az egyetemváro­si 4D stúdió a helyszín, ahonnan élő kapcsolás is lesz: a műsor vendége Cso­ba Tamás, Miskolc polgár­­mestere, aki Tréfa Gyulá­val, a házigazdával együtt ül majd a stúdióban. A mű­sor érdekessége, hogy a miskolci stáb kétszer hat percben rövid tudósítások­ból, hírekből, képes jegyze­tekből színes csokrot kötött, amelyet láthatnak majd a tévénézők, de csak azok, akik a tokaji tévéadó kör­zetében laknak, tehát ter­mészetesen minden miskol­ci. A hat percekben ugyanis „szétválik” a műsor, a vidé­ki körzetekben mindenütt a saját helyi hatperces mű­­sorblokikjaikat adják­­ le a helyi tévések. Ezentúl a műsorban sze­repelnek majd Miskolcon és környékén készült riportok is. Némi ízelítő a hatpercek és a többi riport témáiból. Szexshop a faluban; Jó pa­pír , jó forint?; Mi újság a miskolci piacokon?; Vi­rágos galéria Sajószentpé­­terről; Lesz-e végre autópá­lya Pesttől Miskolcig?; Fa­lusi turizmus a Bük­kben; Mi lesz a miskolci pártház­zal és volt pártiskolával? A szombati háromórás adás felelős szerkesztője Sárközy Erika. Műsorveze­tője Petrányi Judit. Gyár­tásvezetője Harzán Miklós, rendezője Asbót Kristóf (avatottabb tévénézők ebből már tudják, hogy az „­abla­kosok” álltak össze egy vál­lalkozás erejéig). Jövő szombaton is lesz adás, de akkor Vitray Tamás lesz a műsorvezető, aki még ilyen kora reggeli alakítást nem vállalt eddigi pályafutása során. (kiss) A polgármester levele I­ városh­áza tárgyalni akar, de Miskolc széthullását nem támogatja Legyen Tapolca önálló — ezt szeretné egy spontán szer­vezetié lakossági bizottság elérni, amelyik saját állítása sze­rint a tapolcaiak tömegét tudja maga mögött. (Természete­sen arról is hírt adtunk régebben, hogy vannak olyanok is, akik ellenzik az elszakadást a nagyvárostól.) Legutóbb la­punkban, két elszakadáspárti nyilatkozott, elmondva, hogy helyi népszavazást szeretnének e kérdésben. Két levelet ír­tak ez ügyben Miskolc polgármesterének, de elég hosszú ide­je nem kapnak rá választ. A cikk megjelenésekor hívott fel minket Csoba Tamás, Miskolc polgármestere, s elmondta: válaszolt az elszakadáspártiak leveleire, de könnyen lehet, hogy a riportkészítés időpontjában még nem kapták meg sorait a nyilatkozók. íme, a polgármester levele, amely vá­zolja a helyi népszavazás lehetőségét, valamint az elszaka­dásra vonatkozó jogi kereteket. A levél előrevetíti vélemé­nyünk szerint egy kompr­omisszum lehetőségét is. hivatalba lépésem óta eltelt rövid idő alatt, bonyolultsá­ga és a város polgárainak nem is egyöntetű megítélése folytán, az egyéb sürgős fel­adatok mellett, nem tudtam a kérdésre teljes energiával koncentrálni, s a válaszadás is némi késedelmet szenve­dett emiatt. Elöljáróban le kell szögez­nem, hogy a város alkotó­elemeire való bontását, vagy széthullását sem mint ma­gánember, sem mint polgár­­mester nem tudnám támo­gatni. Azt azonban el kell fogadnom, hogy a város egyes részeit, döntően a pe­remterületnek nevezett vá­rosrészeket nem mindig rangjukhoz és jelentőségük­höz méltóan kezelték elő­deink, s több esetben fi­gyelmen kívül maradtak a karakteres különbözőségek (nemcsak Tapolcát illető­en!). Érdemben a második, november 27-én kelt leve­lükre kívánok reagálni, de előtte, a rend kedvéért né­hány megjegyzést kell ten­nem.­­ A­ kérdés megoldása az önkormányzati törvény 28. paragrafusa, a helyi népsza­vazásról és népi kezdemé­nyezésről szóló IV. fejezete, valamint „A község, a vá­ros és területük” című feje­zete alapján lehetséges. Az önök által említett törvény erre vonatkozó rendelkezé­sei már nincsenek­ hatály­ban. Az önkormányzati tör­vény 52. paragrafusa sze­rint a lakosság kezdeménye­zésére új község alakítható az olyan elkülönült, lakott településrészből, amely fel­tételei alapján képes az alapvető önkormányzati jo­gok gyakorlására, a 8. pa­ragrafus (4) bekezdésében meghatározott feladatok tel­jesítésére. (A feltételek és feladatok felsorolását most mellőzöm.­ Új község alakí­tásának kezdeményezése ese­tén a településeken megvá­lasztott települési képvise­lőkből előkészítő bizottság jön létre. Ez tesz javaslatot az új község területére, szakértői vélemény alapján az új község elnevezésére; a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelességek meg­„ Miskolctapolca önállósá­gával kapcsolatban az e cél­ból létrejött ad hoc bizottság mindkét kezdeményezését — az összegyűjtött majdnem 500 aláírással együtt — megkap­tam. Talán megértik, hogy a osztására, illetve viselésére. Az előkészítő bizottság a ja­vaslatát ismerteti a lakos­sággal. A lakosság kezdemé­nyezi a községalakítást (üdü­lőhelyen az üdülőtulajdono­sok is szavaznak.) Az előké­szítő bizottság javaslatára a képviselőtestület határoza­tába foglalja az új község alakításának kezdeményezé­sét. Az esetleg eltérő ki­sebbségi véleményt is tartal­mazó községalakítási kezde­ményezésről a köztársasági elnök dönt. És még két megjegyzés, amely elősegítheti a dön­tést: — a közgyűlés — szerve­zeti és működési szabályzat­ban — településrészi önkor­mányzatot hozhat létre tele­pülési képviselőkből és más választópolgárokból, illetve településrészt érintő ügyek­ben egyes hatásköreit átru­házhatja a településrészi ön­­kormányzatra, továbbá anya­gi eszközöket adhat számá­ra; — a képviselőtestület ön­kormányzati rendeletben szabályozza a helyi népsza­vazás rendjét és feltételeit. Mindezeket figyelembe vé­ve, egyrészt felkértem a jo­gi és igazgatási bizottságot a vonatkozó önkormányzati rendelet előkészítésére, más­részt az érintett állampol­gárok véleményének megis­merése céljából közvéle­mény-kutatást kezdeményez­tem. Fel kívánom kérni dr. Molnár Pál képviselő urat, hogy kapcsolódjon be az elő­készítő munkálatokba, s áll­jon élére — az ad hoc bi­zottságot is bevonva — az e célból létrehozandó testü­letnek. Mivel második levelükben Önök is két lehetséges alter­natívát vetnek fel — az egyik lényegében a részön­kormányzattal azonos —, úgy ítélem meg, hogy a szándé­kok és lehetőségek tisztázá­sa, illetve pontosítása érde­kében indokolt közvetlen megbeszélést tartani. Ezért—■ egyetértésük esetén — e hó­nap közepén megkeressük Önöket és más érdekelteket ilyen megbeszélés összehívá­sa érdekében. Kérem szíves egyetértésü­ket és azt, hogy Tapolca va­lós problémáinak megoldá­sára irányuló törekvéseik mellett a város egészének sorsáról se feledkezzenek meg, hiszen sok olyan terü­lete van az életnek, amelye­ken — bármilyen döntés is születik — egymásrautaltsá­gunk nyilvánvalóan fennáll és fenn is fog maradni. Kérem fentiek szíves tu­­domásulvételét.” Ugye emlékeznek még kedves miskolciak a régi tapolcai buszváróra? Mai ésszel felérhetetlen, hogy miért kellett el­bontani. Lehetett volna belőle söröző, vendéglő, leketerem, akármi. Tapolcának nem volt sok szerencséje a városfejlesz­téssel eddig. Hátha ezután másképp lesz — legalábbis, akik a függetlenségről vitatkoznak, mind a városrész javát akar­ják ... Katasztrófák esetére különleges alakulatok A néhány napja történt budapesti villamos-tömeg­­szerencsétlenség ráirányítot­ta a figyelmet a mentésben részt vevő szolgálatokra. A szakemberek azóta is elem­zik a helyzetet. Az, hogy a rendelkezésre álló technika nem elegendő, és nem kor­szerű, különösebb vizsg­áló­­dás nélkül is egyértelmű. Szükség van azonban a meglevő erők szervezettebb kihasználására. Miskolcon még a nyár de­rekán megkezdték a külön­leges mentéssel foglalkozó szervezetek együttműködési feltételeinek megteremtését. Borsod megye a veszélyes megyék közé tartozik, hi­szen itt szép számmal akad­nak olyan baleseti források, amelyeket például egy ne­hézipar nélküli alföldi me­gye nem is ismer. Itt elő­fordulhat barlangba szorult sebesült, szikláról leesett hegymászó, sajátságos fela­datot kívánó vegyipari ka­tasztrófa, bányaomlás, me­legüzemi baleset. Az Orszá­gos Mentőszolgálat Borsod Megyei Szervezete elhatá­rozta, hogy a különleges se­gélyosztagokat megpróbál­ják egy szervezetbe tömörí­teni. Ide tartoznak a barlan­gi, hegyi mentők, a vegy­ipari és bányamentők, vala­mint a vasúti mentőszolgá­lat. Dr. Breitenbach Géza, a mentők megyei főorvosa el­mondta, hogy ez a segély­­szervezet január 17-én tart­ja alakuló ülését, ahol együttműködési szerződést írnak alá. A segélyhívások minden esetben amúgy is a mentőkhöz futnak be,­­ és így a mentőszolgálat riasz­taná a szükséges alakula­tokat. Szeretnék, hogy az alakuló ülésre, a meghívást elfogadva, a tűzoltók és a rendőrség képviselői is el­jönnének. örülnének, ha a kezdeményezésükhöz csatla­koznának­ a polgári védelmi erők is, hiszen nagyobb, el­húzódó katasztrófák esetén az első segítségnyújtás után már az ő szakértelmükre lenne szükség K. L.

Next