Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-02 / 75. szám

A koalának bambusz is kell Szegényednek az állatkertek Az emberiségnek a termé­szethez fűződő viszonya az egykori harmónia helyett mára megváltozott. Körbe­betonozott környezetünkből csupán néha-néha jut időnk rácsodálkozni eg­y-egy ter­mészeti jelenségre, egy-egy növényre, állatra. Akadnak, akik ezt az űrt kutya, vagy macska tartásával igyekez­nek pótolni a lakásban, ám az erdők-mezők állatainak valódi élőhelyükön való megfigyeléséhez keveseknek van türelme. Az állatkertek, vadasparkok némiképpen ezt a hiányt pótolhatják. Fülöp István, a Pécsi Ál­­latkert igazgatója, a napok­ban Miskolcon közgyűlést tartó Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke: —­ Bár Budapesten több, mint száz éve kezdték el ezt a munkát, vidéken csak né­hány évtizedes múltra tekint vissza az állatkertek, vadas­parkok (10 működik jelen­leg) története. A vidéki ker­tekkel szemben türelmetle­nek a látogatók, hiszen Pes­ten és a televízióban szebb­nél szebb egzotikus fajokat mutatnak be, szebbnél szebb körülmények között. — A szövetség tud ezen segíteni? — A legfontosabb talán, hogy a különböző tenyészté­seket összehangolja, az ál­latkertek közötti cserékben segítséget nyújtson. Ha az egyik helyen régóta vágynak egy olyan állatra, amelyik­ből az ország másik részé­ben szaporulat várható, ér­demesebb ezt kivárni, mint valutáért külföldről besze­rezni. Természetesen a szak­mai tapasztalatok, informá­ciók cseréje is igen fontos, hiszen nem mindegy, milyen körülményeket teremtünk az állatoknak. — Miből tudja fenntar­tani magát egy állatkert manapság? — Hiába lehet kisebb-na­­gyobb „üzleteket” lebonyolí­tani állatainkkal, egyetlen állatkert sem képes arra, hogy önmagát fenntartsa. A világ valamennyi részén szponzorok, s önkormányza­tok segítenek, hogy a kör­nyéken élő gyerekek ne csak képen lássák a legkülönbö­zőbb fajokat. Manapság ép­pen ezért vagyunk nehéz helyzetben. Látjuk, halljuk, hogy óvodák, iskolák bezá­rására kényszerülnek a vá­rosok, egyre nehezebb a megélhetés. Nagyobb pénze­ket ilyen helyzetben nem­igen akarunk az állataink számára kérni. Bár, ha pon­tosan kiszámolnánk, hogy a különböző múzeumoknak, színházaknak mennyi kiadá­suk van egy-egy látogatóra számítva, és mennyi egy állatkertnek, vagy vadas­parknak, bebizonyosodna, hogy “hozzájuk képest igen kis összegekért igen sok em­bernek nagy élményt tudunk nyújtani... — Az állatok tartását mennyire veszélyezteti a pénzhiány? — Idáig még nem jutot­tunk el. Az adott területen és építményeken kívül lehe­tőségeink határának azt tartjuk, hogy biztosítsuk a megfelelő környezetet ezek­nek az élőlényeknek. Ter­mészetes, hogy hiába sze­retnénk mi koalamacit pél­dául a Pécsi Állatkertbe, ha az ennivaló bambuszt nem tudjuk beszerezni... — Mi a véleménye a miskolci Vadasparkról? — Az egyik legjobb, úgy­nevezett „simogató” vadas­parkok közé tartozik. Kitűnő természeti környezetben, megfelelő szakmai munká­val foglalkoznak az állatok­kal. Vállalkozásuk, hogy a Kárpát-medencében honos fajokat mutassák be, igen hasznos, bár véleményem szerint bátrabban foglalkoz­hatnának néhány egzota faj tartásával is. Igen szép a nemrégiben kialakított ma­­dárröpdéjük, mely — bátran mondhatom — nyugati szín­vonalú, magas szakmai tu­dással épült meg. Nagy Zsuzsanna is- A Kárpát medencében honos fajokból sok megtalálható a Vadasparkban .. A miskolci Vadasparkban azt is megteheti a látogató, amit egy állatkertben nem: megsiri:­k olthatja az állatokat, közelebb kerülhet hozzájuk. Nem szükséges az ÉSZB szakvéleménye Az Alkotmánybíróság 10­­­ 1991. (III. 22.) ÁB. határo­zatával alkotmányellenesnek minősítette a 4/1986. (III. 20.) ÉVM. sz. rendeletet az Épí­téstervezési Szakértői Bizott­ságokról. Az elkövetkezendőkben az építéstervezők által készített terveket nem kell ÉSZB szakvéleményre benyújtani. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A betegellátás mindig pénzbe került 1. Ki mit fizessen? Kockázatal­atás az egészégügyb­en A készülő új tör­énnyel a feje tetejéről a talpára akarják állítani a magyar egészségügy szervezeti fel­építésének rendszerét, funk­cionálását, finanszírozását, s dolgozóinak bérezését is — mondta dr. Bajtai András, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára azon a tanácskozáson, amelyet a múlt héten Miskolcon tar­tottak a Borsodi Egészség­­ügyi Műhely szervezésében. A törvénytervezet összeál­lításával megbízott szakem­berek csupán nagyvonalak­ban vázolták fel, hogyan képzelik el javaslataikban az évtizedekre szóló jogszabá­lyokat, milyen alapvető vál­toztatásokat tartanak szük­ségesnek ahhoz, hogy a ma­gyar egészségügy is felzár­­kózhassék Európához. Sok újat ugyan nem mondtak, hiszen mindazokról, amik elhangzottak, évek óta tár­gyalnak, beszélnek az érin­tettek, s a köztudatban­ is elterjedt­­ már: az egészség­­ügyi változások az ország minden polgárát közvetlenül, a zseben keresztül is ütik m­­ .. ... e bel!­átás persze min­dig pénzbe kerül, most leg­feljebb közvetettebb módon érinti az ellátandókat, míg a teljesen „ingyenes”, állam­­polgári jogon járó, legma­­gasabb szintű betegellátást ígérő, s máig hatályban lévő egészségügyi törvény érvé­nyes. Ezt a területet is tisz­tá­ba akarják tenni tehát egy olyan érdekeltségi rendszer kidolgozásával, amely garan­tálhatja a betegnek, hogy nem kell kétszeresen fizetnie — hálapénzzel is(!)— a gyó­gyításáért. Csakhogy a tanácskozáson résztvevő orvosok ás egész­ségügyi dolgozók hiányér­zettel távoztak erről a ren­dezvényről. Legkivált azért, mert legfeljebb csak a kér­déseikre voltak kíváncsiak a miniszteriális emberek, a vé­leményükre nem. Igaz ugyan, hogy pontos véleményt is csak a számtalan nyitott kérdésre várt adekvát vála­szok után tudnának kialakí­tani. Ám ezekkel adós ma­radt az előadó gárda. Sok szó esett itt ugyanis arról, hogy az egészségügy­ben teret kell kapnia a koc­kázatvállalásnak. Hogy azon­ban ez kit milyen arányban érintene, s milyen téren, ar­ról szűkszavúbb volt a tájé­koztatás. A leglényegesebb szereplő pedig — mármint a beteg kockázata — lénye­gében teljességgel hiányzott e körből. Kuszának tűnt az is, hogy ki mit fizessen a majdani új törvény szerint az egészség­ügyben. Odáig világos, hogy a működtetés finanszírozása — beleértve az egészségügyi dolgozók bérét is — a tár­sadalombiztosítás feladata. Az azonban már igazán nem egyértelmű, hogy mit és miből fizet majd az önkor­mányzat, amelynek a mű­ködtetéshez szükséges fel­­­­tételeket — vagyis a rende­lők, kórházak, intézetek kar­bantartását, felújítását és fejlesztését — kell biztosíta­nia. Mert mindazok az el­képzelések,­­amelyeket ismer­tettek, rég ki­vált­ ,„fővárosi, vagy nagyvárosi körülmé­nyek között látszanak célsze­rűnek, a kisfal­vas térségek­ben azonban szinte megold­hatatlan gondokat okozhat­nak a helyi önkormányzatok s • > .1. M.... írtunk róla, a leg­alapvetőbb változás az lesz, hogy az új törvémy szerint elsődlegesen az alapellátásra, vagyis az orvosi körzetekre hárul majd a feladatok na­gyobb hányada. A házior­vosi, vagy családorvoslási rendszer bevezetésével el akarják érni, hogy a beteg­ségek 70 százalékát az ott dolgozók gyógyítsák meg, ke­zeljék. A szakrendelő intézetek és a kórházak ambulan­ciái a speciális diagnózisok konzultatív megállapítására lesznek hivatottak. Ezeket azonban nem titkoltan el­ is akarja sorvasztani az egész­ségügyi kormányzat, hogy ezzel is nagyobb teret nyer­jen a vállalkozói orvoslás rendszere. A privatizációt ugyanis, mint a lehetőséget, erőteljesen hangsúlyozza a törvénytervezet, amelynek teljes összeállítására a kö­zeli jövőben kerül sor, hogy még idén a parlament elé terjeszthessék. Az új törvényt 1992. janu­ár 1-től szeretnék bevezetni. Ám rendkívüli változásokat ígérő javaslatok az előadá­sok alapján azt az érzetet keltik: készítőik nem szá­moltak a rendelkezésre álló feltételekkel. (Folytatjuk)­­ R. Év ­ A MISKOLCIAK NAPILAPJA, XXIII. ÉVFOLYAM, 75. szám ARA: 5.80 1W1. ÁPRILIS 2., KEDD FEBIRÍT Péksütemény-újdonságok Itt a Magyar kenyér Városunk pékáruval való ellátásról már több cég és vállalkozó is gondoskodik, piaci helyzetet teremtve. A versenyt állni akarja a Mis­kolci Sütőipari Vállalat, mégpedig úgy, hogy termék­­választékát bővítve, szeré­nyebb áron kínál különféle pékárut. Próbagyártás alatt van a kiflihez hasonló kelttésztából készült szezámmagos szójás, mákos és cukrossal szórt sü­teményféle, a jászsági és az apáti vágott sütemény. Eze­ket kiváltképpen a gyermek­­élelmezésben résztvevő vál­lalatoknak, illetve a közét­keztetésben résztvevő ven­déglátóknak ajánlják, mert a reggelit teheti változatos­sá, illetve ebédre az egytál­étel mellé lehet ráadás. Új kenyérrel is megjelennek hamarosan, a Sütőipari Egyesülés által kidolgozott receptúra szerint készül a 70 dekagrammos Magyar ke­nyér, magasabb kiőrlésű bú­zalisztből, rozspehely hozzá­adásával. Sötétebb színű lesz, mint a fehér kenyér, de az egészségesebb táplálkozás hí­vei minden bizonnyal öröm­mel vásárolják majd. Egy nap a játék öröméért a ! A mai napon, ajándék mindenkinek: tíztől hatig ingyenes játék az elektronikus csodavilágban! Nyeremények, izgalmas versenyek: pilóta, autóversenyző, flipper, logikai, foci és harci játékok műfajában. Ajándékeső a Filia Kft.-től és a miskolci Iparcikk Áru­háztól. Főnyeremény: egy duplakazettás rádiósmagnó. EZ A CSODA MOST EGY NAPIG TART - NEM SZABAD KIHAGYNI. TOKAJ VENDÉGLÁTÓHÁZ, ÁPRILIS 2.

Next