Déli Hírlap, 1991. április (23. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-02 / 75. szám
A koalának bambusz is kell Szegényednek az állatkertek Az emberiségnek a természethez fűződő viszonya az egykori harmónia helyett mára megváltozott. Körbebetonozott környezetünkből csupán néha-néha jut időnk rácsodálkozni egy-egy természeti jelenségre, egy-egy növényre, állatra. Akadnak, akik ezt az űrt kutya, vagy macska tartásával igyekeznek pótolni a lakásban, ám az erdők-mezők állatainak valódi élőhelyükön való megfigyeléséhez keveseknek van türelme. Az állatkertek, vadasparkok némiképpen ezt a hiányt pótolhatják. Fülöp István, a Pécsi Állatkert igazgatója, a napokban Miskolcon közgyűlést tartó Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke: — Bár Budapesten több, mint száz éve kezdték el ezt a munkát, vidéken csak néhány évtizedes múltra tekint vissza az állatkertek, vadasparkok (10 működik jelenleg) története. A vidéki kertekkel szemben türelmetlenek a látogatók, hiszen Pesten és a televízióban szebbnél szebb egzotikus fajokat mutatnak be, szebbnél szebb körülmények között. — A szövetség tud ezen segíteni? — A legfontosabb talán, hogy a különböző tenyésztéseket összehangolja, az állatkertek közötti cserékben segítséget nyújtson. Ha az egyik helyen régóta vágynak egy olyan állatra, amelyikből az ország másik részében szaporulat várható, érdemesebb ezt kivárni, mint valutáért külföldről beszerezni. Természetesen a szakmai tapasztalatok, információk cseréje is igen fontos, hiszen nem mindegy, milyen körülményeket teremtünk az állatoknak. — Miből tudja fenntartani magát egy állatkert manapság? — Hiába lehet kisebb-nagyobb „üzleteket” lebonyolítani állatainkkal, egyetlen állatkert sem képes arra, hogy önmagát fenntartsa. A világ valamennyi részén szponzorok, s önkormányzatok segítenek, hogy a környéken élő gyerekek ne csak képen lássák a legkülönbözőbb fajokat. Manapság éppen ezért vagyunk nehéz helyzetben. Látjuk, halljuk, hogy óvodák, iskolák bezárására kényszerülnek a városok, egyre nehezebb a megélhetés. Nagyobb pénzeket ilyen helyzetben nemigen akarunk az állataink számára kérni. Bár, ha pontosan kiszámolnánk, hogy a különböző múzeumoknak, színházaknak mennyi kiadásuk van egy-egy látogatóra számítva, és mennyi egy állatkertnek, vagy vadasparknak, bebizonyosodna, hogy “hozzájuk képest igen kis összegekért igen sok embernek nagy élményt tudunk nyújtani... — Az állatok tartását mennyire veszélyezteti a pénzhiány? — Idáig még nem jutottunk el. Az adott területen és építményeken kívül lehetőségeink határának azt tartjuk, hogy biztosítsuk a megfelelő környezetet ezeknek az élőlényeknek. Természetes, hogy hiába szeretnénk mi koalamacit például a Pécsi Állatkertbe, ha az ennivaló bambuszt nem tudjuk beszerezni... — Mi a véleménye a miskolci Vadasparkról? — Az egyik legjobb, úgynevezett „simogató” vadasparkok közé tartozik. Kitűnő természeti környezetben, megfelelő szakmai munkával foglalkoznak az állatokkal. Vállalkozásuk, hogy a Kárpát-medencében honos fajokat mutassák be, igen hasznos, bár véleményem szerint bátrabban foglalkozhatnának néhány egzota faj tartásával is. Igen szép a nemrégiben kialakított madárröpdéjük, mely — bátran mondhatom — nyugati színvonalú, magas szakmai tudással épült meg. Nagy Zsuzsanna is- A Kárpát medencében honos fajokból sok megtalálható a Vadasparkban .. A miskolci Vadasparkban azt is megteheti a látogató, amit egy állatkertben nem: megsiri:k olthatja az állatokat, közelebb kerülhet hozzájuk. Nem szükséges az ÉSZB szakvéleménye Az Alkotmánybíróság 10 1991. (III. 22.) ÁB. határozatával alkotmányellenesnek minősítette a 4/1986. (III. 20.) ÉVM. sz. rendeletet az Építéstervezési Szakértői Bizottságokról. Az elkövetkezendőkben az építéstervezők által készített terveket nem kell ÉSZB szakvéleményre benyújtani. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A betegellátás mindig pénzbe került 1. Ki mit fizessen? Kockázatalatás az egészégügyben A készülő új törénnyel a feje tetejéről a talpára akarják állítani a magyar egészségügy szervezeti felépítésének rendszerét, funkcionálását, finanszírozását, s dolgozóinak bérezését is — mondta dr. Bajtai András, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára azon a tanácskozáson, amelyet a múlt héten Miskolcon tartottak a Borsodi Egészségügyi Műhely szervezésében. A törvénytervezet összeállításával megbízott szakemberek csupán nagyvonalakban vázolták fel, hogyan képzelik el javaslataikban az évtizedekre szóló jogszabályokat, milyen alapvető változtatásokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a magyar egészségügy is felzárkózhassék Európához. Sok újat ugyan nem mondtak, hiszen mindazokról, amik elhangzottak, évek óta tárgyalnak, beszélnek az érintettek, s a köztudatban is elterjedt már: az egészségügyi változások az ország minden polgárát közvetlenül, a zseben keresztül is ütik m .. ... e bel!átás persze mindig pénzbe kerül, most legfeljebb közvetettebb módon érinti az ellátandókat, míg a teljesen „ingyenes”, állampolgári jogon járó, legmagasabb szintű betegellátást ígérő, s máig hatályban lévő egészségügyi törvény érvényes. Ezt a területet is tisztába akarják tenni tehát egy olyan érdekeltségi rendszer kidolgozásával, amely garantálhatja a betegnek, hogy nem kell kétszeresen fizetnie — hálapénzzel is(!)— a gyógyításáért. Csakhogy a tanácskozáson résztvevő orvosok ás egészségügyi dolgozók hiányérzettel távoztak erről a rendezvényről. Legkivált azért, mert legfeljebb csak a kérdéseikre voltak kíváncsiak a miniszteriális emberek, a véleményükre nem. Igaz ugyan, hogy pontos véleményt is csak a számtalan nyitott kérdésre várt adekvát válaszok után tudnának kialakítani. Ám ezekkel adós maradt az előadó gárda. Sok szó esett itt ugyanis arról, hogy az egészségügyben teret kell kapnia a kockázatvállalásnak. Hogy azonban ez kit milyen arányban érintene, s milyen téren, arról szűkszavúbb volt a tájékoztatás. A leglényegesebb szereplő pedig — mármint a beteg kockázata — lényegében teljességgel hiányzott e körből. Kuszának tűnt az is, hogy ki mit fizessen a majdani új törvény szerint az egészségügyben. Odáig világos, hogy a működtetés finanszírozása — beleértve az egészségügyi dolgozók bérét is — a társadalombiztosítás feladata. Az azonban már igazán nem egyértelmű, hogy mit és miből fizet majd az önkormányzat, amelynek a működtetéshez szükséges feltételeket — vagyis a rendelők, kórházak, intézetek karbantartását, felújítását és fejlesztését — kell biztosítania. Mert mindazok az elképzelések,amelyeket ismertettek, rég kivált ,„fővárosi, vagy nagyvárosi körülmények között látszanak célszerűnek, a kisfalvas térségekben azonban szinte megoldhatatlan gondokat okozhatnak a helyi önkormányzatok s • > .1. M.... írtunk róla, a legalapvetőbb változás az lesz, hogy az új törvémy szerint elsődlegesen az alapellátásra, vagyis az orvosi körzetekre hárul majd a feladatok nagyobb hányada. A háziorvosi, vagy családorvoslási rendszer bevezetésével el akarják érni, hogy a betegségek 70 százalékát az ott dolgozók gyógyítsák meg, kezeljék. A szakrendelő intézetek és a kórházak ambulanciái a speciális diagnózisok konzultatív megállapítására lesznek hivatottak. Ezeket azonban nem titkoltan el is akarja sorvasztani az egészségügyi kormányzat, hogy ezzel is nagyobb teret nyerjen a vállalkozói orvoslás rendszere. A privatizációt ugyanis, mint a lehetőséget, erőteljesen hangsúlyozza a törvénytervezet, amelynek teljes összeállítására a közeli jövőben kerül sor, hogy még idén a parlament elé terjeszthessék. Az új törvényt 1992. január 1-től szeretnék bevezetni. Ám rendkívüli változásokat ígérő javaslatok az előadások alapján azt az érzetet keltik: készítőik nem számoltak a rendelkezésre álló feltételekkel. (Folytatjuk) R. Év A MISKOLCIAK NAPILAPJA, XXIII. ÉVFOLYAM, 75. szám ARA: 5.80 1W1. ÁPRILIS 2., KEDD FEBIRÍT Péksütemény-újdonságok Itt a Magyar kenyér Városunk pékáruval való ellátásról már több cég és vállalkozó is gondoskodik, piaci helyzetet teremtve. A versenyt állni akarja a Miskolci Sütőipari Vállalat, mégpedig úgy, hogy termékválasztékát bővítve, szerényebb áron kínál különféle pékárut. Próbagyártás alatt van a kiflihez hasonló kelttésztából készült szezámmagos szójás, mákos és cukrossal szórt süteményféle, a jászsági és az apáti vágott sütemény. Ezeket kiváltképpen a gyermekélelmezésben résztvevő vállalatoknak, illetve a közétkeztetésben résztvevő vendéglátóknak ajánlják, mert a reggelit teheti változatossá, illetve ebédre az egytálétel mellé lehet ráadás. Új kenyérrel is megjelennek hamarosan, a Sütőipari Egyesülés által kidolgozott receptúra szerint készül a 70 dekagrammos Magyar kenyér, magasabb kiőrlésű búzalisztből, rozspehely hozzáadásával. Sötétebb színű lesz, mint a fehér kenyér, de az egészségesebb táplálkozás hívei minden bizonnyal örömmel vásárolják majd. Egy nap a játék öröméért a ! A mai napon, ajándék mindenkinek: tíztől hatig ingyenes játék az elektronikus csodavilágban! Nyeremények, izgalmas versenyek: pilóta, autóversenyző, flipper, logikai, foci és harci játékok műfajában. Ajándékeső a Filia Kft.-től és a miskolci Iparcikk Áruháztól. Főnyeremény: egy duplakazettás rádiósmagnó. EZ A CSODA MOST EGY NAPIG TART - NEM SZABAD KIHAGYNI. TOKAJ VENDÉGLÁTÓHÁZ, ÁPRILIS 2.