Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-01 / 151. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM | ARAS,80 1991. JÚLIUS 1., HÉTFŐ | FOH SW 71 Névpályázatot írnak ki Piacot keres a TSZKE Iroda Kassán és Kmiterben Egy évvel ezelőtt 78 cég és egy bank alapította a TSZKER Miskolci Részvénytársaságát, az Agrárszövetkezetek Kereskedőházát. Most éppen névváltoztatás előtt állnak, miután maguk a termelőszövetkezetek is átalakulnak — valószínűleg termelők szövetkezetévé — időszerű a cég nevének a megváltoztatása is. Ugyanakkor már évek óta nemcsak mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek értékesítésével foglalkoznak — hallottuk Demeter András elnökigazamtatól —, szinte mindenféle cikkel kereskednek, s jelentős mértékű exportot, importot bonyolítanak le. Egyébként felbomlott az országos szervezet is, s az országban 19 új TSZKER-szervezet jött létre. Ők alapították meg a csupán öt fővel dolgozó Farm-Trade nevű fővárosi székhelyű nemzetközi kapcsolatok kialakítására, koordinálására, valamint a közvetlen információ-átadásra szolgáló kisebb egyesülést. A TSZKER Rt. Miskolcon is teljesen önállóan végzi munkáját, méghozzá úgy, hogy szívesen fektet be tőkét minden olyan vállalkozásba, ami hasznot hoz Ezért létesettek például Budapesten egy elsőosztályú éttermet — amelyből később kft.-t alapítottak — , de létrehozták az Agro-lízing kft.-t is, amely egy amerikai magánvállalkozóval jött létre. A Meritum Kft. fő tevékenységi köre is a lízing, elsősorban műszaki árukat, szerszámgépeket forgaámatnak, de foglalkoznak ingatlanok lízingelésével is, amai ma még ritkaságnak számít. Kereskedelmi irodát nyitottak Kassán, s bár a csehszlovákiai cégek fizetőképessége is romlott az utóbbi időben, több eredményes üzletet kötöttek. Két szlovák cukorgyár számára kötöttek le 100 ezer tonna cukorrépát, amelyet ősszel szállítanak majd az idénykezdetre. Három és félezer tonna zöldséget is eladnak az iroda üzletkötése szerint Csehszlovákiába. Miután a TSZKER Miskolcon tovább erősíti külkereskedelmi tevékenységét, a fővárosban is létrehozta saját külkereskedelmi lebonyolító irodáját. A korábbi években egyik jelentős exportcikkük volt az akácméz, amelyből az idén viszont meglehetősen kevés lesz, így veszélyben van a szerződések teljesítése is. Bár különböző virágmézekkel bizonyára pótolják a termést, ám ennek az ára már alacsonyabb a tiszta akácméznél. Egyénként saját mézfeldolgozó-üzemet működtetnek Nyékládháza és Emőd között. Továbbra is foglalkoznak — a már meglévő kapcsolatuk révén is — élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek eladásával, de többféle kereskedelmi tevékenységet is vállalnak. Többek között irodát nyitnak Kijevben, bízva a szovjet piac felvevőképességében. Most például a haszonjárműveken és mezőgazdasági gépeken kívül, autók eladásával is foglalkoznak. Nem véletlen tehát, hogy a régi nevet, a TSZKER-t megváltoztatják. Az új elnevezésre pályázatot írnak ki, amelyen bárki részt vehet, s megfelelő jutalomban részesül. (vadas) Vége a hét szűk esztendőnek Ismét NB I-es a Diósgyőr! 9 Hét év után ismét NB I-es mérkőzéseket láthatunk Diósgyőrben! A DVTK labdarúgóegyüttese tegnap tette fel a koronát a kétéves menetelésre, miután Palicskó Tibor, a nyugdíjaztatását kérő szakvezető szisztematikus csapatépítésével lerakta egy még többre hivatott gárda alapjait. (Tudósításunk a 8. oldalon.) (Szabó István felvétele) Eladott bérlakások Az elmúlt évben tovább folytatódott az állami tulajdonú lakásállomány privatizációja. Az elmúlt években először vizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal az eladott lakások értékesítési adatait is. Az eladott lakások becsült átlagos forgalmi értéke 1990-ben országosan 1149 ezer forint volt, a fővárosban ennél lényegesen magasabb, 1681 ezer forint. A nagyvárosok közül Pécsen volt a legmagasabb az eladott lakások forgalmi értéke (1310 ezer forint), és Kecskeméten a legalacsonyabb (527 ezer forint). Országosan a tényleges eladási ár 23 százaléka a forgalmi értéknek. A fővárosban ez az arány nem éri el a 20 százalékot. Tizennégy órás napsütés Meleg nyár, kevés esővel Május elején a Földközitenger nyugati medencéje felől enyhe légtömegek érkeztek Európa középső vidékei fölé, ugyanakkor az Atlanti-óceán fölötti anticiklon észak felől hideg levegőt hozott. Igencsak változékony volt emiatt a tavaszi időjárás, a hőmérséklet csúcsértéke az átlagos 20 fok alatt maradt. Május második felében is folytatódott a hűvös idő, s jelentős mennyiségű csapadék hullott. Ekkor a hőmérséklet csúcsértéke a tartósan esős helyeken 10—12 fokkal maradt el a szokásostól. Június első napjaiban Európa középső vidékeit elkerülték a légköri frontok, több volt a napsütés. A nőnap végén azonban a ciklonok hatására ismét több eső esett, és hidegebb lett az idő. Június végén hosszabb időn keresztül igazi nyári meleg volt, és a hőmérséklet csúcsértéke elérte a 30 fokot. Hogy mit várhatnak azok, akik júliusban és augusztusban mennek szabadságra? Az előrejelzések szerint júliusban az átlagosnál magasabb középhőmérsékletre és átlag alatti csapadékra lehet számítani. Ebben a hónapban egyébként többször lesz 30 fok fölötti a meleg, de közérzetünk szempontjából elviselhetőnek ígérkezik. Ha a korábbi évek átlagait nézzük, akkor 1928. júliusa bizonyult a legmelegebbnek, míg 1913. júliusában mérték a leghidegebbet. A sokévi átlagok alapján ebben a hónapban a napsütéses órák száma legalább 14 lesz. Augusztusban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb időjárásra számíthatunk. A napi középhőmérséklet 20 és 22 fok között alakul és körülbelül 40—65 milliméter csapadék hull. Meleg lesz a szeptember is, az előrejelzések szerint ritkán esik majd. V. zs. Visszaveszik az iskolai konyhákat a vendéglátó-vállalatoktól Ezt a városháza főzte... Nem volt előnyüs a szerződés — mondják a polgármesteri hivatalban • A téli szünet lesz a forduló Régi ügy az iskolai konyhák üzemeltetése: amikor 1982-ben a tanácsok — a megyei és a városi — vendéglátóipari vállalatoknak adták oda, tízéves szerződés keretében, az iskolai konyhákat. meglehetősen indulatos viták zajlottak le. Az iskolaigazgatók jelentős része sérelmezte, hogy elveszik tőlük a konyha feletti felügyeletet, és a tanácsi szakemberek közül is sokan ellenezték a szerződés megkötését. Igaz az is, hogy volt számos, akkor valóban nyomos ellenérv is, hiszen hinni lehetett benne: az ételgyáraké, a nagy központi konyháké, a szakvállalati, modernizált és központosított étkeztetésé a jövő. Nos, nem így lett, ma újra a kiskocsmáké a porond, és a változás nem kerüli el az iskolák háza táját sem: pénteken a város közgyűlése úgy döntött, hogy a tízéves szerződés lejártával visszaveszi az iskolák konyháit a vendéglátóipartól. A VIZSGÁLATOK BIZONYÍTVÁNYT ÁLLÍTOTTAK KI A közgyűlés elé terjesztett dokumentum felidézi a tízéves szerződés tartalmat, és megállapítja, hogy az most már meglehetősen előnytelen a városháza számára. De nemcsak anyagi ügyek miatt javasolták a közgyűlésnek, hogy vegye vissza az iskolai konyhákat. Idézik a különféle vizsgálatok megállapításait, miszerint a vendéglátóipar belépésével az étkezés színvonala nem emelkedett, a tárgyi feltételei romlottak, gyakoriak voltak a minőségi kifogások is. Most is lezajlott egy vizsgálat, hogy a mai helyzetet megítélhessék. Természetesen megkérdezték az intézményvezetőket is, hiszen végül is nekik kell majd a nyakukba venniük a konyha, az étkeztetés ügyét, ha kivonul a vendéglátóipar. Harmincegy intézményből 20 határozottan amellett foglalt állást, hogy visszavennék a konyháikat újra, öten bizonyos feltételekhez kötötték ezt, és hat intézményben továbbra sem kívánják üzemeltetni a konyhát. Az intézmények fele a vendéglátóiparnak eddig fizetett összegből megoldhatónak tartja a konyhák üzemeltetését, a többiek többre tartanának igényt. A VISSZAVÉTEL IS KÉZBE KERÜL A szerződés 1992 februárjában jár le, és a visszavétel legjobb időpontjának január elsejét tartaná a városháza. Persze a visszavétel nemcsak szavazás, döntés kérdése, hanem jókora summába kerül. A mostani számítások szerint legalább 15 millió forintba, ugyanis a vendéglátó vállalatoktól vissza kell vásárolni az eszközöket. A visszavétel időpontjáról az érintett vállalatokkal külön megállapodást fognak kötni , és pontosan kiszámolják azt is, mibe kerül a konyhaüzemeltetés a városnak a jövőben. A közgyűlés által jóváhagyott dokumentum végül is azzal zárul, hogy a képviselők az étkeztetés színvonalának emelése érdekében voksoljanak a konyhák visszavételére. • MI VAK A TÁNYÉRBAN? Meglehet földhözragadt szempont, de a konyhavisszavétel nem is szolgálhat más célt, mint hogy gyerekeink jót és jó körülmények között ehessenek. És tegyük hozzá azt is, olyan áron, amit meg bírunk fizetni, ugyanis manapság már nem az áram szabja meg, mennyibe kerül egy miskolci diák ebédje, hanem az önkormányzat. Most már csak abba szól bele a központi szabályozás, hogy minek kell ott lenni a tányéron, az már nem érdekli az irányítást, hogy mindaz mennyibe kerül. Lezárult tehát egy korszak: a régi értelemben vett állami vendéglátás nemcsak az iskolákban számolódik fel, hanem mindenütt a gazdaságban, hisz a privatizáció előbb-utóbb eléri az összes egységet. Nem vált be a tömeges étkeztetés sem. Épp az hiányzott hozzá, amitől az Amerikában, vagy Japánban elfogadható: az igen magas műszaki szervezési színvonal, technika, és az a pénz, amiből mindezt meg lehetett volna valósítani. Marad tehát az a megoldás, hogy legyenek újra külön-külön iskolai konyhák, ahol a rossz szakácsot kirúghatja az iskolaigazgató, és az dirigál a fazekaknál is, akinél a szülők az asztalt verik, ha rossz a koszt. Mellesleg kiváncsiak lettünk volna arra, hogy a vendéglátóipar azon része, amely eddig a gyermekétkeztetésből élt, tett-e ajánlatot, keresve azt a megoldást, amely kielégítené a megrendelőt. Mindez persze végül is csak amolyan fontolgatás, hiszen a lényeg a tányéron keresendő: az pedig, hogy mi kerül majd — és mennyiért — az iskolások elé Miskolcon, úgyis menthetetlenül kiderül 1992-ben is. (kiss) fttaM képviselik librát Értesítjük a 2. és 3. sz. választókerületek (Martintelep, Szirma és MÁV-telep) polgárait, hogy Somogyi István és Skapinyecz Lajos önkormányzati képviselők ma n—19 óra között a martintelepi általános iskolában (Csele u. 14.) fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakosságot. Értesítjük az Árpád u. páratlan és 2—58-ig, a Kuruc u„ Berekalja, a vár környéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti terület választópolgárait, hogy Ruszkabányai András és Kis Péter önkormányzati képviselők ma 18—19 óra között a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakosságot. Polgármesteri hivatal önkormányzati iroda