Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-01 / 178. szám
Nomád tábor Az Ifjúsági Ház szervezésében nomád, falusi táborban ismerkedhetnek a városi gyerekek a természettel. De nemcsak állatokkal, növényekkel foglalkoznak Szanticskán, hanem szobrokat készítenek, képeket festenek, meséket írnak. A legnagyobb izgalmat mégis a környék felfedezése jelenti. A gyerekek nap mint nap csodálatos dolgokkal találják magukat szemben. (Cikk a 3. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) Mi legyen a Búza térrel? (3.) Vásárcsarnokosítani kellene • Nem lehetetlen tőkét szerezni • Felülvizsgálják a rendezési tervet Piac kontra autóbuszpályaudvar? Sokan így teszik fel a kérdést, ha a most már szinte lehetetlen helyzetbe került, kis területen forgalmat lebonyolítani képtelen Búza téri piac jövőjéről van szó. Tóth Pál MSZP-s önkormányzati képviselő szerint azonban nem így kellene megközelíteni a kérdést. Mindezt a közgyűlés városfejlesztési bizottságának ülésén hallottuk, ahol a Búza téri terület SZDSZ-es képviselője, Bányai Lajos indítványára foglalkozott az üggyel a testület. Végül is az a döntés született, hogy a város közgyűlése szeptemberben érdemben foglalkozzon ezzel a halaszthatatlannak minősített üggyel. De nézzük, mi lehet a megoldás, ha nem az, hogy anyagi áldozatok árán, de ki kell szorítani a buszokat a Búza térről. • SZEKÉRTÁBOR HELYETT Tóth Pál szociológusként több, mint egy évtizede foglalkozik a Búza térrel, s szerinte abból kell kiindulni, ami a piac életét, fejlődését eddig is jellemezte. • Hajdanán, ahol a Volán pályaudvar, s a benzinkút volt, ott volt az úgynevezett nagykereskedelmi piac, azaz itt álltak meg a parasztok a szekerekkel — mondta. — Különösen nagy forgalmú napokon ez a „szekértábor” kiterjedt a templom melletti térségre is. Ma gyakorlatilag a helyzet ugyanez, csak éppen motorizálódtunk. Én úgy hiszem, elvesztené vonzerejét a piac, ha elvinnék innen a buszokat, azaz nem áramlana ide vidékről és a városból jelentős tömeg. Nem kellene innen ezt a funkciót elvinni, nem errefelé kell keresnünk a lehetséges átfogó megoldást. @ A HÁBORÚ ELŐTT IS A képviselő kifejtette, hogy a háború előtt is két nagy területgyarapító koncepció harcolt egymással a Búza tér fejlesztésében, ugyanis ez a piac már akkor is be volt szorítva, talán még jobban, mint most Az egyik koncepció szerint a közlekedési területeket kell visszaszorítani a piac javára, a másik szerint pedig vásárcsarnokosítani kell. Ez utóbbi magyarán azt jelenti, hogy a meglévő piaci területet egy jól megtervezett vásárcsarnok-rendszerrel a jelenleginél sokszorta hatékonyabban lehet hasznosítani, hiszen azonnal több szintre oszlik meg a forgalom. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a néhány évvel ezelőtt készített rendezési terv is úgy találta, hogy az a megoldás, ha többszintűvé teszik a piacot.) A bizottságban több építész tag is úgy látta, jó ötlet a vásárcsarnok-építés, mégpedig a jelenlegi régi vásárcsarnok befoglalásával, bővítésével. Persze ez nem olcsó dolog, de a pesti példát szemlélve úgy tűnik, erre nem nehéz tőkét szerezni, hiszen ne feledjük: bármennyire is gazdasági válság van, a piac prosperál, milliók fordulnak meg forintban, nagyon rövid idő alatt. A A PIAC 9 ÖNTÖRVÉNYŰEN FEJLŐDIK A vitában szó esett arról is, hogy nem a Búza téren kellene a nagykereskedelmi piacot fenntartani. Csak az a nagy kérdés, hogy hajlandók lennének-e máshová menni a termelők, ugyanis piacot erőszakkal szervezni nem lehet. Ha az nem felel meg a kereskedők és a termelők érdekeinek, akkor nem lesz piac akkor sem, ha építenek egyet. Abban is egyetértettek a bizottság tagjai, hogy az egész Búza tér környékének sorsán is el kell gondolkodni, ugyanis ez a környék nem szakítható el a piactól, s ma bizony meglehetősen toldozott-foldozott képet mutat. A bizottság végül is úgy döntött, azt javasolja a közgyűlésnek, vizsgálja felül az 1987-ben jóváhagyott Búza téri rendezési tervet. Ezt a munkát a városháza főépítészi irodája végezte el, bevonva mindazokat, akik eddig szakértőként foglalkoztak a Búza térrel. Rövid távon rendkívül sürgősen megoldandónak tartják az abbahagyott bontási munkák folytatását a piacon, és a piac északi részének a rendezését. Hosszú távon az lehet a cél, hogy valamilyen módon a jelenleginél egészségesebb területarány alakuljon ki a Búza téren a kereskedelem javára. (Vége) (kiss) Szeptembertől: Botos Katalin Miskolcon tanít Dr. Botos Katalin szeptembertől a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának pénzügyi tanszékén oktat. A tárca nélküli miniszter banküzemtant, illetve költségvetési és monetáris politikát tanít, mint másodállású egyetemi tanár. Három koponya (A REJTÉLYES AVASI LELETRŐL A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM I t 18 n : 5,80 1991. AUG. 1„ CSÜTÖRTÖK | FORINT Nyár végére ezren is lehetnek Pályakezdők munkanélküli-segélyen Miskolcon ötezer fiatal fejezte be tanulmányait idén. A növekvő munkanélküliség sajnos őket sem kíméli. Borsodban huszonhatezer, Miskolcon hatezer munkanélkülit tartanak számon. Előzetes becslések szerint számuk év végére a megyében elérheti a harmincötezret, s ennek arányában növekszik a városiak száma is. Dobrozsi Zoltán, a megyei munkaügyi központ miskolci kirendeltségének vezetője a pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről, lehetőségeiről tájékoztat. • A munkát vállaló fiatalok betétlapjait a munkáltató hozzánk küldi vissza. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban a szakmunkásképzőben végzettek, a szakmával rendelkezők találnak gyorsan munkát. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a középiskolát végzettek esetében, mert akik hozzánk fordulnak — általában gimnáziumban érettségiztek — egyhamar nem tudnak elhelyezkedni, s nem marad más lehetőségük, mint a pályakezdők munkanélküli-segélye. Ezt a segélyfajtát egy március 1- jén életbe lépett jogszabály tette lehetővé. A segély összege a minimálbér hetvenöt százaléka, azaz jelenleg havi 5250 forintot. Határozott időre, hat hónapra jár. — Kár lenne, ha ezek a fiatalok elkallódnának. Tudnak-e valamilyen más formában is segíteni nekik? — A központ munkatársai elsősorban a képzésre figyelnek; a munkáltatóknak már meghirdettük pályázati felhívásunkat. Különböző szakmákban és tevékenységi körökben kívánunk képzést indítani. Többek között betanító szakmákban (üvegező, faesztergályos, virágkötő), ágazati szakmunkásképzésben (épületgépész, zöldséggyümölcs feldolgozó), országos képzési formában (gépgyártás-technológus, számítástechnikai technikus), de legnagyobb számban a középfokú végzettségű, szakmával nem rendelkező fiatalokat szeretnénk bevonni. Számukra többek között idegennyelvi levelező, adópénzügyi,TB előadó, marketing üzemgazda képzéseket indítunk. Ezek időtartama hat hónap és egy év között változik. — A tanfolyam elvégzése után biztosított a fiatal elhelyezkedése? — Arra törekedtünk, hogy összetett képzésben részesüljenek a pályakezdők, mert az egyoldalú képzés eladhatatlan a piacon. Arra nem vállalkozunk, hogy a tanfolyam befejezése után mindenkit munkahelyhez juttatunk, de elhelyezkedési esélyeik mindenképpen javulnak. — Általános iskolát végzetteknek jár-e munkanélküli-segély? — A legfiatalabbak részére átképzést tudunk biztosítani. A jogszabály kimondja, hogy támogatni kell azt a 18. évét be nem töltött munkanélkülit, aki az általános iskolát három évnél nem régebben fejezte be, vagy hagyta abba, dolgozók iskolájába nem jár, illetve középiskolai tanulmányait egy évnél nem régebben hagyta abba, az átképzés alatt ösztöndíj-mértékű keresetpótló juttatásban részesül, melynek összege a minimálbér tizenöt százaléka. Szomorúak a tapasztalataink, nagyon sokan megfutamodnak. Ezektől a gyerekektől vissza kell kérnünk az addig nyújtott támogatást. — Hány pályakezdő munkanélkülit tartanak számon, s számuk mennyire növekedhet szeptemberre? — Amíg májusban elhanyagolható volt a számuk (35), addig júniusra már 268-ra emelkedett. Becslésem szerint nyár végére ez a szám 800—1000-re nőhet. T. N. E. „