Déli Hírlap, 1994. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
Megyénkbe is pénzt hozhat a falusi turizmus Napidíjas családtagok Legtöbbször a vidéki panziókat azonosítják a falusi turizmussal, ám a kettő egészen más idegenforgalmi kategóriába tartozik. A falusi turizmus legfőbb jellemzője, hogy a vendéglátó saját házának egy részét ajánlja fel a nála megszállónak, állandó bejelentett lakhelyén fogadja a nyaralni érkező vendégeket. Erre pedig egészen más szabályok vonatkoznak, hiszen így a turisták által fizetett pénz kiegészítő jövedelemnek minősül és 300 000 forintig adómentes. — Mennyire terjedt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a vendéglátási forma? — kérdeztük Kovács Gábort, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetőjét. — Jelenleg mintegy ötvenen választották a falusi turizmust kiegészítő jövedelemforrásként nálunk. Pontos számot nem lehet tudni, hiszen bármikor abbahagyhatja valaki, és ugyanígy bármikor bele is kezdhet. A legfontosabb jellemző éppen az, hogy munkája mellett adja ki házának egy részét, hiszen a például mezőgazdasággal foglalkozóknak ez lehet az egyik mód arra, hogy rendszeres, napi, heti, vagy havi jövedelmet szerezzenek. Tíz ágynál több nem várhatja a vendégeket, efelett már panziónak, üdülőháznak minősül, és fontos, hogy sem kiemelt üdülőhelyen, sem fürdőhelyen nem végezhető ilyenfajta szolgáltatás. Hatalmas előnye, hogy nem igényel nagy befektetést, hiszen, mindössze annyit kell tenni, hogy néhány szobát kicsinosítva, a ház környékét, az udvart kitakarítva, rendbe téve alkalmassá váljék az épület arra, hogy hazai vagy akár külfödi vendégek is kényelmesen elhelyezkedhessenek, kellemesen érezzék magukat. Szinte divat ma az infrastruktúra hiányosságairól beszélni, ám a tényeket reálisan megvizsgálva be kell vallanunk, hogy a megyében hatalmas volt a fejlődés. A telefon-, gáz- és csatornahálózat bővülésével ma már szinte inden település megadhatja a legszükségesebb komfortot a vendégváráshoz, természetesen az ilyen házakhoz az is szükséges, hogy a nyaralni vágyók is :udják, Hejcén nem az Átrium Hyattben szállnak meg, s ehhez mérten kell alakítaniuk elvárásaikat is. — Mennyire keresettek ezek a házak, vendégszobák? — A falusi turizmusnak ma már külön szervezetei annak, az ezzel foglalkozó egyesületeket alakítotok, és külön prospektusokon, kiadványokban népszersítik magukat. Ezek külöldre is kijutnak, bár ma még a hazai turisták veszik ikább igénybe a lehetőségt a néha-néha felbukkanó német és holland utazóin kívül. A legfontosabb vonzást mégis az adhatja, ha a vendégek érzik, hogy szeretik őket, s erre a házigazdának a családját is fel kell készítenie. Egy-egy ilyen nyaralás alkalmával nagyon közel kerülnek egymáshoz vendégek és vendéglátók, hiszen egy asztalnál esznek, és gyakran még egy-egy alkalmi idegenvezetést is vállalniuk kell, bemutatva a helyi nevezetességeket, szép kirándulóhelyeket. — Mennyibe kerül így egy éjszaka? — Három-négyszáz forinttól maximum nyolcszáz forintig, ellátással együtt. — A külföldiektől valutát is elfogadhatnak? — Bár a törvényes fizetőeszköz a forint, mégis azt kell mondanom, hogy adott esetben igenis elfogadhatják, de a jogszabályok szerint csak a hivatalosan erre kijelölt helyeken válthatják át. Hangsúlyozni szeretném, ebből nem lehet meggazdagodni, de mindenképp javíthat az ezzel foglalkozók anyagi helyzetén. Azonnali készpénzt hoz, ami akár több is lehet, mint a munkanélküli-segély, ezért sokat segíthet azokon, akik állásukat elvesztve kénytelenek voltak otthon maradni. Ezt jelzi az is, hogy bár a nevében falusi ez a turizmus, vannak kiadó szobák Sárospatakon, sőt Ózdon is. Nem kell hozzá más, mint egy alkalmas ház, néhány kedves vendéglátó és kellően komfortos környezet Ez az alap, ám ezen túl, ha valaki akar, hát építtethet a kertjében teniszpályát, úszómedencét, vagy akár fedett parkolót is, senki sem tiltja meg neki, és sokkal több vendéget szerezhet. Ha valaki ilyen tevékenységet folytat, hozzánk bátran bejelentheti, mi összegyűjtjük ezeket a címeket, és készséggel megadjuk a hozzánk betérő utazóknak. B. G. O. Árnyas utca valahol vidéken ... Hangulatát is megfizetik. Az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége kiutat keres a válságból Párbeszéd a keleti piacokért Magyar befektetések orosz vállalatokba Az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt tegnap dr. Csornai Zoltán, az Északmagyarországi Gyáriparosok Szövetségének elnöke, valamint Mezei András közíró, a Társaság a Keleti Piacokért egyesület főtitkára. A régió számára rendkívüli fontosságú, hogy megtalálja a gazdasági válságból való kilábalás minél gyorsabb módját. Ez a törekvése az ÉGYSZ-nek. Ez a célkitűzés találkozik az egyesület alapgondolatával: szerezzük vissza az elvesztett keleti piacainkat. Mezei András elmondta, hogy társaságuk mögött jelentős gazdasági erők állnak. Megszerezték a kormányzati szervek támogatását is, és nagyon sok hazai cég ismerte fel, hogy a keleti piacokat csak egy egységesen kidolgozott koncepcióval lehet igazán hatékonyan meghódítani. A társaság ebben a kérdésben konkrét tervekkel is rendelkezik. Elképzeléseik vannak az Oroszországnak Magyarországgal szemben fennálló 800 millió dolláros tartozásának rendezésére is. A tervek szerint a tartozás fejében magyar befektetők szerezhetnének részesedést kinti vállalatokban. Mint megtudhattuk, elsősorban az olaj-, a gép- és a gázipar iránt nagy az érdeklődés. A keleti piacokra való betörés révén ismét Magyarországra vonzhatnánk a nyugati tőkét is. A nyugatiak ugyanis nem rendelkeznek komoly tapasztalatokkal a keleti piacokon való kereskedésben, szívesen hagyatkoznának a magyar tapasztalatokra. Dr. Csornai Zoltán hangsúlyozta: a helyzet érzékeltetésére elegendő az a példa, hogy a régióból egyedül az IC(P) Holding Rt. tagja a Társaság a Keleti Piacokért egyesületnek. Mint mondotta, az ÉGYSZ és az egyesület kapcsolata két szuverén társaság párbeszédének tekinthető. A keleti piacokra való betörés azonban közös ügy. A régió számára például az egyik kitörési, felzárkózási lehetőség lehetne. Az egyesület terveiről megtudhatuk azt is, hogy fontolgatják egy magyar —orosz közös pénzintézet életre hívását, amely megkönnyítené a kereskedelmet, illetve gazdasági együttműködést. Rendelkeznek egy korábban elkészült tervezettel, amely az acélipar válságkezelését célozza, és ukrán, orosz és hazai erőket mozgatna meg. Dr. Csornai Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezet segíthet a napokban létrejött Csornai— Petrenkó—Széles konzorcium elképzeléseinek valóra váltásában, a még érvényes és használható elemeket ugyanis alkalmazni lehetne a reorganizációban. Mint mondotta: a régió számára minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy kiegyenlítse a hátrányát a fejlettebb és kedvezőbb helyzetben levő országrészekkel szemben. A KÖZGYŰLÉSEN TÖRTÉNT Vár utcai „ostrom": patthelyzet ÉDESVÍZI TENGERIKÍGYÓ Miután tegnapelőtt kétségek merültek fel a közgyűlési tanácsteremben működő elektronikus szavazóberendezés helyes működésétilletően, tegnap a testület áttért a kézfelemeléssel történő szavazásra (ez mindaddig így marad, míg a berendezést megnyugtatóan le nem tesztelik). A képviselők tegnap újra szavazták a város tavalyi évét dokumentáló zárszámadási beszámolót, és azt 41 igennel, valamint 9 tartózkodással elfogadták. Ezt követően került sor a MIK Rt. idei bérleményüzemeltetési és karbantartási tervének megvitatására, melyet módosításokkal elfogadtak. Hosszas és eredménytelen vitát váltott ki Miskolc- Diósgyőr részletes rendezési tervének újratárgyalása, melyre egy ottani képviselő, Kis Péter (MDF) javaslatára került sor. Az újratárgyalást az indokolta, hogy a legutóbbi közgyűlésen elfogadott tervvariánssal nem értenek egyet az érintett Vár utca környéki lakosok. A tervben ugyanis négy variációt jelölt meg a tervező, ezek mindegyikét a lakosság — eddig tisztázatlan okokból — nem ismerhette meg a tervismertető lakossági fórumon, a közgyűlés pedig azt a variációt szavazta meg, amely ütközik a lakosság érdekével. A két érintett képviselő — Kis Péter és Ruszkabányai András — mindent elkövettek, hogy meggyőzzék képviselőtársaikat a lakosság által szívesen látott variáció (a Vár utcáit tehermentesítő feltáróút nyomvonaláról van szó) helyességéről, ám a szavazás során egyik variáció sem kapta meg a szükséges többséget, így egyelőre a legutóbbi döntés marad érvényben. Túl az ellentéteken a kérdést mihamarább meg kell oldani, hiszen hiába készül el hamarosan a Vár utca díszburkolata, ha új út híján továbbra is erre megy az autóforgalom. Ugyancsak hosszú vita után fogadta el a testület a víz- és csatornadíj emeléseit: április 1-től az ivóvíz köbméteréért 50 forint 80 fillért fizetünk, a csatornadíj pedig 21 forint 10 fillér lesz. A vízdíj-ügy valójában édesvízi tengerikígyó, melynek nem is látni a végét. A mostani emelés is kényszerlépés, hiszen meg kell valahogyan őrizni a vízművek fizetőképességét (a vállalatot közel 300 milliós kinnlévőség nyomasztja), miközben az ÉV Rt.-től vásárolt víz ára egyre emelkedik, a 60-as években nagy tempóban és alacsony műszaki színvonallal kiépített hálózat veszteségei hatalmasak. Mindezek állandó (sőt növekvő) költségek, így illúzió az egyéni vízfogyasztásmérés megvalósítása is, hiszen hiába taarékoskodunk a vízzel, a csökkenő vízfogyasztás törvényszerűen vízáremelést von maga után. Sokkal aggasztóbb azonban mindezeknél az a tény, hogy csökken az „olcsó”bükki karsztforrások hozama, hosszú távon nem tartható fenn a vízkiemelés jelenlegi tempója. Szokás szerint kényszerből, pénzhiányból a rövidtávú érdekek érvényesülnek ezen a területen is, noha helytálló a környezetvédők számítása, mely szerint ma 1 liter ivóvíz reális ára éppen annyi, amekkora költséggel egy liter szennyvízből ivóvizet tudunk előállítani. Ez pedig nagyjából a jelenlegi vízár tízszerese. * Ezen a helyen tolmácsoljuk a polgármesteri hivatal kérését. A testület tegnapelőtt elfogadta a városban a választásokra felállítandó szavazatszámláló bizottságok titkáraira, tagjaira és póttagjaira tett javaslatot: az 1-es, a 2-es, és a 3-as számú szavazókörökben azonban még szükség lenne tartalékokra, akiknek jelentkezését az önkormányzati irodán várják. Kájé 1994. április 1., péntek Mától csak a hívó fél fizet A Westel 450-es új útra lép Régi panaszt orvosol a Westel Rádiótelefon Kft. Az előfizetők azt nem értették: miért fizet a hívott fél is a telefonbeszélgetésekért? Ne boncolgassuk most ennek a számlázási módnak a műszaki miértjét, annál is inkább, mert ez már a múlté. A hazai telefóniában bekövetkezett változások, megteremtették a feltételeit annak, hogy a Westel Rádiótelefon Kft. — amely mindvégig nyitott volt az újra — jelentős változásokat hajtson végre ár- és üzletpolitikájában. — Ma a Westel 450-es rendszernek 45 ezer előfizetője van — mondotta Winkler János, a Westel Rádiótelefon Kft. vezérigazgató-helyettese —, és a rendszer, a jelenlegi beszélgetési szokások ismeretében 60—70 ezer előfizetőt ,tud kiszolgálni. Van tehát még szabad kapacitásunk, ám nem hallgathatjuk el, hogy bizonyos körzetekben és bizonyos időszakokban túlterheltséget tapasztalunk. Egy igazi péntek délutáni, belvárosi dugóban például a légszennyezéssel egyenes arányban nő a rossz minőségű telefonbeszélgetések száma. Nehezítik a helyzetet a magyarosan hosszú telefonbeszélgetéseik. Az USA-ban a mobiltelefonok átlagos használati ideje 90—1120 perc havonta, míg Magyarországon ennek a négyszerese. Ez a túlterheltség némi feszültséget okoz a budapesti mobiltelefon-forgalomban.Ennek is betudható, hogy — bármilyen furcsa — a Westel 450- esnél nem szomorúak a GSM-rendszerek megjelenése miatt, hiszen a konkurencia szolgáltatásai inkább kiegészítik és némileg tehermentesítik őket. • BÁRMIKOR, BÁRHOL ELÉRHETŐ — A Westel 450-es rendszer ma az ország 93—94 százalékát fedi le a maga három budapesti, székesfehérvári és szolnoki központjával, valamint országosan kiépített 170 bázisállomásával. A GSM-rendszernek ugyanekkora lefedettséghez jóval több bázisállomásra, tehát nagyobb beruházásra lesz szüksége. Éppen ezért a GSM-rendszert alkalmazó cégek az első fázisban a megyeszékhelyekre koncentrálnak, amelyeket sávszerűen kötnek össze a fővárossal. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a potenciális előfizetők egy jelentős részét megszerezhetik, ám az is nyilvánvaló, hogy a főváros—megyeszékhely közöttti sávokon kívüli fejlesztés már hatványozott erőfeszítést igényel, jóval alacsonyabb megtérülés mellett. A Westel 450 már ezeket a sávokat is lefedte nemzeti mobil alaphálózatával, jelen van értékesítési hálózata és működési rendszere. ■ Itt az előfizetőkért verseny lesz. A sávok között viszont sokáig csak a Westel 450 elérhető. Sok olyan vállalkozó, üzletember van, akinek arra van szüksége, hogy bármikor, az ország bármely pontján elérhető legyen, ők azok, akik nem nélkülözhetik a Westel 450-est. • VERSENY AZ ELŐFIZETŐÉRT A Westel 450-nél számítanak arra, hogy hamarosan előfizetőik egy része kicserélődhet, vagyis a mobiltelefon-tulajdonosok üzleti, személyes érdekeik figyelembevételével döntenek arról, milyen készüléket használnak. Nem kizárt egy olyan vállalkozói réteg megjelenése sem, amelyik — a külföldön már bevált módon — mind a GSM- rendszert, mind a hagyományos 450-est is használja majd, annak függvényében, hogy külföldön, illetve belföldön az ország melyik részén akar telefonálni. Mindez azt jelenti, ha a Westel 450-es továbbra is jó minőségű szolgáltatást nyújt, egy bizonyos előfizetői átstrukturálódás mellett tovább növelheti előfizetői létszámát.Bár a 450-es szolgáltatásokat bizonyos mértékben kiegészíti a GSM, és éles konkurenciaharctól nem kell tartani, a verseny érezhető lesz. A GSM-rendszerek megjelenése kihívást jelent a Westel 450-nek, és olyan új típusú marketing stratégiát és árpolitikát igényel, amely alkalmazkodik a magyar távközlési piacon bekövetkezett korszakváltáshoz, a kínálati piac megjelenéséhez. (Folytatjuk) mi £--m