Déli Hírlap, 1994. július (26. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

Képviselő-testületi ülés Alsózsolcán Kiút az úttalan utakról Alsózsolca nagyközség kép­­viselő-testülete több napi­rendi pont témájában hatá­rozott tegnap. Foglalkoztak egyebek mellett az önkor­mányzat elmúlt négy évének értékelésével, a helyi utak, járdák javításával, karban­tartásával, és személyi kér­désekben is döntöttek. Fejlesztésekre van szükség — hangzott el tegnap. Mint például a megfelelő szenny­vízcsatorna és közvilágítás kiépítésére, a szemétszállí­tás korszerűsítésére. Jelen­tős összeget szánnak a helyi köztemető felújítására is. Az elmúlt négy évet értékelve dr. Oláh László polgármes­ter kiemelte: az önkormány­zati intézményhálózat fel­újítása és fenntartása a ne­hézségek ellenére is zavar­talan volt a községben. 1992 novemberében már 21 kilo­méteren épült ki a gázveze­tékrendszer, s ez a települé­sen élők 72 százalékának hétköznapjait könnyítette meg. Négy esztendővel ez­előtt még csak terv volt, má­ra pedig már elkészült Al­sózsolca címere és zászlaja. Az önkormányzat négy esztendővel ezelőtt is azt hirdette: békés együttélés kell cigány és nem cigány között. Az adatok szerint az alsózsolcaiaknak 19­­ százalé­­­ka cigány származású. Nagy­részük életkörülményei je­lenleg is olyanok, hogy az önkormányzat szinte napi kapcsolatot tart érdekképvi­selőikkel, hogy a szükséges segítség mindig idejében és mindig oda érkezzen, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szociális segélyek 46 szá­zalékát eddig is, s úgy tűnik ezután is a részükre kiuta­landó forintok teszik ki. A múlt értékelése után a tennivalók is szóba kerültek a tegnapi alsózsolcai önkor­mányzati ülésen. Az Útalap­ból pályázat útján elnyert 2 millió forintból a Ládi és Aszfalt utcák burkolata el­készült, az útpadkák javítá­sa pedig közhasznú munká­sokkal folyamatosan tart. A járdák eddig is és továbbra is lakossági összefogással ké­szülnek. Egy korábban ho­zott, de eddig még meg nem valósult közlekedési rende­letről is szóltak tegnap az ülésen. Arról, hogy a közle­kedés biztonságát szolgálan­dó, 50 új közúti táblát sze­rettek volna a faluba, ám a szűkös költségvetés miatt, a vásárlással továbbra is vár­niuk kell. Vagyis az egyet­len, amit pillanatnyilag ten­ni lehet, hogy kériik a he­lyieket: legalább azokat ne rongálják, amelyeket már eddig sikerült kirakniuk. Az alsózsolcai 3-as Számú Általános Iskola igazgatói pályázatára beérkezett je­lentkezéseket is elbírálta tegnap az önkormányzat. Eredetileg Pogorisky Ildikó s a jelenlegi igazgató, Ráki István nyújtott be egy-egy pályamunkát. Az iskola dol­gozói, valamint a szülők már korábban is­­ Ráki Istvánt tá­mogatták, s végül is azzal hogy a másik jelölt egyéb, az igazgatói munkával ös­­­szeegyeztethetetlen feladatot vállalt el, s visszalépett, a vezetői szék sorsa el is dőlt. F. H. Az utak és a cigányság helyzete - a két örök téma az alsózsolcai képviselő-testületi üléseken - tegnap is szóba került. (Jakubik László felvétele) Mit hoz a jövő? Varró Istvánná, a sokak által ismert miskolci jövendőmondó ta­nulmányozza az új telefonkönyvet. Vajon milyen jövőt ígérhet a Matáv vezetőjének és annak a sok állampolgárnak, aki a könyv­ben szerepel? (Juhász Emese felvétele) Lehetséges-e nyereséges acélgyártás Ózdon? Egyforintos oovotsooos ojáo it Kik kapnak lakbértámogatást? Oktatási intézményvezetőket nevezett ki a miskolci közgyűlés Nehezen kezdődött el teg­nap a miskolci közgyűlés munkája. Az ülés délelőtti részében a 38 napirendi pont közül mindössze az első ket­tőről tudtak dönteni, mert a kilenc sürgősségi indítvány­ként előterjesztett javaslat fölötti döntések nagyon sok időt vettek igénybe. Ezek között a sürgősségi indítványok között volt an­nak az ajánlatnak az elbírá­lása, amellyel az Eastern European Market Consorti­um Ltd. cég képviselője ke­reste meg az önkormányza­tot, hogy a város egyetérté­se esetén kaszinót nyisson a miskolci Hunyadi u. 3. alat­ti ingatlanban. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, amely­nek értelmében a koncesszi­ós pályázat elnyerése után az ingatlan értékének felét a cég az önkormányzatnak kifizeti, a másik felét pedig az önkormányzat apportként vigye be a kaszinó üzemel­tetésére létrehozandó gazda­sági társaságba. Amennyiben a pályázatot a társaság ez év december 31-ig nem nye­ri el, az eredeti állapot áll vissza, és az önkormányzat az eredeti vételáron vásá­rolhatja vissza az épület el­adott részét. Döntés született arról is, hogy a közgyűlés rendele­tének végrehajtásához a lak­bértámogatásra 16 millió fo­rintot, az ezzel kapcsolatos többletfeladatok elvégzésére pedig 2 millió forintot ad a költségvetés általános tarta­lékából. Mint az előterjesz­tésből megtudtuk, várhatóan több tízezren kérelmezik majd a lakbértámogatást, és ezek folyamatos feldolgozá­sa fokozott megterhelés elé állítja a hivatalt. A 2 mil­lió forintot számítógép-vá­sárlásra, nyomtatvány-előál­lításra, postaköltségre, vala­mint egy újabb ügyintéző foglalkoztatására fordítják majd. Elfogadta a közgyűlés azt a sürgősségi indítványt is, amelynek értelmében a város hozzájárul, hogy az autista gyermekek fejlesz­tését végző iskola szerveze­tileg a miskolci 48. Sz. Ál­talános Iskola tanintézmé­nyeként működjön az 1994 —95-ös tanévtől. Arról is döntött a közgyűlés, hogy a­­ Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Moziüzemi Vállalat va­gyonából Miskolc önkor­mányzatának átadott vagyon egy részének működtetésére egyszemélyes, önkormányzati tulajdonú korlátolt felelőssé­gű társaságot hoz létre. Az átalakulás időpontja 1994. július 1-je lesz, a társaság neve pedig Cine-mis Mozi­üzemi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, azaz Cine-mis Kft. A közgyűlés a társaság ingyenes haszná­latába adja a Béke és a Kossuth mozik épületét, amíg ezeket el nem adják. A gaz­dasági társaság ügyvezető igazgatóul Bíró Tibort, a me­gyei moziüzemi vállalat meg­bízott igazgatóját választot­ta a közgyűlés. Oktatásiintézmény-vezető­­ket is választott tegnap a közgyűlés. A napköziottho­nos óvodák közül a Brigád útinak Szabó Sándorné, a Petneházy útinak Csősz Va­léria, a Fazola Henrik úti­nak Rögler Gáborné, a Szo­­lártcsik térinek Bóna István­ná, a Középszer út 5. szám alattinak Péter Jánosné, a Hajós Alfréd útinak Kövér Istvánná, a Stadion útinak Patócs Béláné, a Serház ut­cainak Tóth Józsefné, a Zsolcai kapuinak pedig Ve­­respeyné Kovács Zsuzsanna került az élére. A Bulgár­­földi Általános Iskola igaz­gatója Rusz Ottóné, a Faze­kas utcainak Nutcz István­ná, a Görömbölyi Általános Iskolának Furmann Géza, a 29. Számú Általános Iskolá­nak Molnár Károlyné, a 45. számúnak Erdélyi János lett. Az Eötvös József Szakmun­kásképző és Szakközépisko­la igazgatója, Forrai János­né, a Debreczeni Márton Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intéze­té pedig dr. Gyimesi László. A város szociális feladatai­nak ellátását saját szociális intézményeivel és civil szer­vezetekkel közösen kívánja megoldani. A közgyűlés teg­nap döntötte el, hogy a pá­lyázó alapítványok, egyesü­letek közül melyek részesül­nek majd támogatásban a 2 millió forintos szociális alapból. Véglegessé vált, közgyűlési szavazással dön­tötték el tegnap azt is, hogy a 687 lakásépítési és -vásár­lási támogatásra pályázó kö­zül kik azok, akik kapnak a 100 millió 200 ezer forintos keretből, és kik azok, akik bár megfelelnek a feltéte­leknek, pénzhiány miatt eb­ből most mégsem részesül­hetnek. A közgyűlés ma folytató­dik, a mai döntésekről a holnapi számunkban olvas­hatnak. Végre kifizetik a végkielégítést — interjú László Tamás felszámolóbiztossal Dr. Szőke Tibor, a Bor­sodién­ Rt. igazgatótanácsá­nak tagja, az Ózdi Acél­­­árugyár Kft. ügyvezető igaz­gatója június 9-én nyilat­kozott lapunkban a borsodi reorganizációról, ezen belül is az ózdi gyár hasznosít­ható egységeinek az Állami Vagyonügynökség Rt. által­ történő kivásárlási lehetősé­geiről. Hallgattassék meg a másik fél is — gondoltuk­ — és felkerestük László Ta­más felszámolóbiztost, a Co-Nexus Rt. ózdi ügyek­kel megbízott képviselőjét. — Milyen stádiumban áll a vagyonátadási tár­gyalás a Borsodferr Rt. és a felszámoló között? — A két fél részéről el­készült az egyeztetett szer­ződéstervezet. Ez már jog­­­ilag tiszta és közösen elfo­gadott megállapodás, amit megkapott az ÁV Rt. ügy­vezetése is. — iMit szól az egy fo­rintos, jelképes vételár­hoz, amit a vagyonkeze­lő felkínált a vagyontár­gyak fejében? — Az ajánlatot nevetsé­gesnek tartom. Csak olyan árat tekintek mérvadónak, ami biztosítja az elmaradt végkielégítések kifizetésének anyagi fedezetét. Ez volt számomra az elsődleges szempont, és ezt sikerült is elfogadtatnom az ÁV Rt. vezetésével. — Ez kétségkívül jó hír. A felszámoló szerve­zetnek azonban egyéb kö­telezettségei is vannak. — így igaz. Az RDH üze­meltetését ez év végéig biz­tosítjuk az állami garancia­­vállalással kapott forgótő­kével, így a foglalkoztatási kötelezettségünket is tudjuk teljesíteni, amely december végéig szól. Mindennek per­sze feltétele, hogy nem lép­nek fel olyan erők, melyek­ a bevezetőben említett szer­ződés aláírását meggátolhat­nák.­­ — Hogyan módosul (hat) ez a menetrend, ha idő­közben új tőkebefektetők jelentkeznek? — Nagyon kis esélyt lá­tok a jelenlegi állapotban arra, hogy a pénztőke Óz­don megje­lenjen. Ehhez ugyanis mindmáig hiányoz­nak a feltételek és az elen­gedhetetlenül szükséges kor­mánygaranciák. Ily módon­ — habár igény lenne az óz­di termékekre — keleti gyártók uralják a magyar acélpiacot is. Csak abban az esetben számíthatunk tehát tőkeerős befektetőkre, ha megfelelő szabályozással gá­tat vetünk a dömpingáruk­ behozatalának, s mielőbbi korlátozzuk a vashulladék­ exportját, amivel — nevet­séges áron — a korábban, befektetett, s egyre dráguló energiát is exportáljuk. Ezek az anomáliák szintén kormányzati intézkedést igé­nyelnek, melyek szükséges­ségét időben jeleztük az il­letékeseknek. — Arra kérem, hogy egy konkrét példán, a La Trafiléria Huzalfeldolgozó történetén keresztül­­ il­lusztrálja a napjainkban zajló folyamatokat. — Az olasz üzletfél —­ aki annak idején az üzemed ide telepítette —, enyhén­ szólva nem a mi megsegí­­­tésünkre érkezett, hasonló­an a nyugati vállalkozók nagy százalékához. Mentve a menthetőt, az „olasztalaní­­tás” végrehajtását iktattuk programba az üzem fenn­maradása érdekében. Nagy huzavona árán sikerült is a tulajdonviszonyok tisztázása. Ma már 100 százalékos OKÜ-tulajdon a szeggyár. Menet közben azonban — jórészt a piacvédelmi intéz­kedések hatására — gyöke­resen megváltoztak a pénz­ügyi kondíciók — ami ton­nánként 4—6 ezer forint emelést jelentett. Ez javítot­ta a hazai alapanyagból dol­gozó RDH pozícióit, ami a szeggyár számára felért egy kegy­elemdöf­ésse­l. Drága alapanyagból ugyanis csak dotációval lehet olcsó kész­árut termelni, márpedig a felszámoló nem finanszíroz­hat veszteséges tevékenysé­get. — Az ön által elmon­dottak szerint nagyobb vo­lumenű gyártás értelem­szerűen nagyobb vesztesé­get produkál. Ezek szerint a miskolci és salgótarjáni huzalfeldolgozókat felesle­ges beindítani, mert eze­ket még óriási szállítási költség is terhelni fog­ja... — Nem ismerem ponto­san a hazai piac felvevőké­pességét. De azt tudom, hogy­ a termelői kapacitás túlnő a kereseten, s ebből adódód­an megkérdőjelezhető az óz­di szeggyár létjogosultsága is. Hogy mégis üzemelhet, azt az teszi lehetővé, hogy a rugalmassága révén kis té­teles megrendeléseket is ki tud elégíteni. — A padlóra került szeggyár tehát nem szere­pel az ÁV. Rt. kivásárlá­si tervei között? — Nem számolnak vele, ami érthető is, hiszen mé­retéhez képest hatalmas az eladósodottsága. Igazság sze­rint fel kellene számolni, ez viszont sértené a hitelezők érdekeit. Ezért pályázatot írunk ki a privatizációra és annak adjuk el az üzemet, aki a legkedvezőbb ajánla­tot adja. — Lehet-e ön szerint nyereséges acélgyártást folytatni hazánkban? — Az Ózdon épülő elekt­ i­rokemence segítségével 17— 18 ezer Ft/tonna költséggel lehet előállítani a bugát. Itt jelenik meg az a nyereség, amiből a beruházás költsé­geit vissza lehet fizetni. Ez egyben válasz a kérdésére is. — Az RDH kivásárlásá­ra voltak-e érdeklődők? — Volt pályázó, de az anyagi feltételeknek nem fe­lelt meg. Az ÁV Rt. belé­pésével ugyanakkor jó esélyt látok arra, hogy az általam elképzelt pénzügyi verziókat realizálni tudjuk. — Ez egyben azt is je­lenti, hogy a végkielégíté­sek elmaradt részének ki­fizetése kézzel fogható kö­zelségbe került? — A felszámoló és az ÁV Rt. egyeztetett szerződése már csak aláírásra vár, ami napokon belül megtörténik. Ezek után az átutalt összeg­ből rendezzük a dolgozók jogos követelését is. Kovács István 1994. július 1., péntek t­éli Hírlap 3

Next