Déli Hírlap, 1995. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
Ml LEHET VELED, EMBERKE? (1.) Gyermekjogok VÁLÁSKOR, ÖRÖKBEFOGADÁSKOR Felnőttet csinált gyermekeinkből az új családjogi törvény. Komolyan veszi és vezeti őket. A törvénykezés színe előtt a jövő hét keddjétől kicsi és nagy egyenlő lesz. Hivatalból és hivatalosan kikérik majd a gyerekek véleményét minden őket érintő döntésről. Válásról, pályaválasztásról, örökbefogadásról ... Akik értenek hozzá, már most azt mondják: ahhoz, hogy mindezen rendelkezéseket a gyakorlatban is érvényesíteni lehessen, a szülőknek is fel kell nőniük... A sok éves családjogi törvényt gyermekcentrikusra módosító indítványt még idén áprilisban fogadta el a parlament. Május első hetében hirdettetett ki, és július 4-én lép életbe. Ettől a naptól kezdve a gyerekeinknek jogai vannak. Szólhat és dönthet vagy ahogy az új családjogi törvény mondja: „e törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek is.” Ami pedig ugyancsak a legfontosabb passzusok közé tartozik: „a szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában levő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét — korára, érettségére figyelemmel — tekintetbe kell venni.” S aminek kapcsán a gyermekek véleménye kikérhető és figyelembe vehető; például az örökbeadásuk itthon és külföldön, vagy a válások esetében. Erről, sokszor a gyerek feje fölött, de róla ítélkező szülői háborúról úgy szólnak az új paragrafusok: „indokolt esetben, illetve ha a gyermek maga kéri, közvetlenül, vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyereket is.” A kamaszokkal egy váláskor pedig már nem lehet a jövőben kaukázusi krétakört játszani. Ahhoz a szülőhöz mennek, amelyikhez akarnak. Ugyanis: „ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti” — mondja ki az új családjogi törvény. A pályaválasztás kérdésében sem lehet majd a gyerek feje fölött ítélkezni. „Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlamai, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermek közösen döntik el.” Amennyiben pedig nem tudnak megegyezésre jutni, vitájukban a gyámhatóság dönt majd. Nagyjából ezek a leglényegesebb pontjai a július 4- étől érvényben levő családjogi törvénynek. (Folytatjuk) Veled, vagy vele? - a kérdést most már a gyereknek is felteszik. (Képünk csak illusztráció.) Például a tébézett honorárium II Bokrasig ti pontja alkolhelleE Az Alkotmánybíróság több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a stabilizációs törvénycsomagot. A testület ugyanakkor nem adott helyt annak az indítványnak, amely a Bokros-csomag teljes megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a rászorultsági elv bevezetéséhez felkészülési időt kell adni, ezért a jogszabályt megsemmisítette. Nem vesztette érvényét a gyes és a gyed. Ugyanígy járt el a táppénzre vonatkozó módosításokkal is. Nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel a szerzői honorárium 44%-os tb-járuléka, illetve a személyi szám meghosszabbítását előíró jogszabály. Az indoklás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint kapható juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Önmagában nem alkotmányellenes az sem, hogy a tb-terheket részben áthárítják a biztosítottakra. Alkotmányos követelmény viszont ilyenkor, hogy a terheket az érintettek idejében megismerjék, fedezésükről gondoskodhassanak. Alkotmányellenes ugyanakkor a szerzői jogdíjak 44 százalékos tb-járulékfizetési kötelezettsége, mivel ennek befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. A kormány a jövő heti ülésén áttekinti az Alkotmánybíróság döntése nyomán előállt helyzetet és megteszi a szükséges lépéseket. MÓDOSÍTOTTÁK A PIACRENDELETET (I.) A kofák mérgelődnek Káosz van a piacok környékén. Miskolcon, a Búza téri aluljáróban seftesek zaja lepi el a járókelőket, cigarettát és bóvlikat árulva. A nagybani zöldségpiac kofái közül többen úgy gondolják, szabadon árusíthatnak a szomszédos utcákban. Ez utóbbiak azért, mert nem kívánnak helypénzt fizetni. Kérdés, hogy vajon mit tesznek ezután. Ugyanis a közterület-felügyelet szigorúbban ellenőrzi őket. A miskolci önkormányzat csütörtöki ülésén módosította a piacrendeletet. Ennek lényege, hogy a helypénz átlagosan harminc százalékkal emelkedik. A határozat előzménye az a kormányrendelet, amelyik részletesen szabályozza a piacokat, vásárokat rendező személyek jogait és kötelességeit, valamint meghatározza, hogy mely terület felel meg e tevékenység céljára. Van benne olyan passzus is, mely szerint külföldiek nem árusíthatnak ... ÖTVENFÉLE TARIFA DRÁGUL Az új kormányrendelet szigorú szabályai miatt várhatóan csökken a piacok látogatottsága. A díjtételek emelkedésével — mint az a közgyűlésen is elhangzott — az sem kizárt, hogy a kereskedők kivonulnak a piacokról. S ha mégis maradnak, előfordulhat, hogy a helypénzek, bérleti díjak drágulása a fogyasztói árakban is megmutatkozik. A testület több mint ötvenféle tarifa emeléséről határozott. Például a vásárcsarnokban telephellyel rendelkező árusok kitelepülése esetén a piacokon elhelyezett két négyzetméteres árusítóasztalok használatáért — helypénzfizetés nélkül — ezentúl ötszázzal többet, tehát havonta kétezer forintot kérnek el a piacfelügyelőség munkatársai. Napi helypénzfizetés mellett, állandó árusítóasztalért a termelők havonta ötszáz helyett hétszáz forintot fizetnek, saját tulajdonú építmény esetén a helyhasználatért minden megkezdett négyzetméter után pedig havonta hétszáz forintot. Ezek az árak a Búza térre vonatkoznak, a vasgyári piac díjai — az önkormányzati rendelet értelmében — húsz százalékkal olcsóbbak. # KÖTELESEK TAKARÍTANI A kofák mérgelődnek. Mérgelődnek, felháborodásuk hasonló, mint amiilyen a nyugtaadási kötelezettség idején volt. Mert — mint többen vallják — mindenre számítottak már, csak erre nem, ráadásul a díjakat két évvel ezelőtt is jelentősen emelték. Ragály Imre kisvállalkozó szerint nem is baj, ha többen elmennek máshová. Így is sokan voltak már, egymástól veszik el a vásárlókat a mai napig is. Ha kevesebben maradnak, nagyobb forgalommal számolhat, természetesen több lesz a pénze is. Ráadásul szerinte rend is lesz a piacon. Mások azt kérdőjelezik meg, miért jó ez az önkormányzatnak. Hiszen ha többen is elmennek máshová zöldséget árulni, a megemelkedett bérleti díjakból ugyanannyi bevételre számíthatnak, mint eddig. Ráadásul mit kapnak cserébe — a helyen kívül — szolgáltatásként? Az új rendeletben az is benne foglaltatik, hogy kötelesek takarítani, rendet tartani maguk után. Itt, a Búza téren a szemétszállításért, s azért a takarításért, amit ők maguk végeznek és négyzetméterenként a térvilágításért!?) több mint kettőszáz forintot kérnek el tőlük, még a bérleti díjon felül... (Folytatjuk) • Sokan számolnak most: érdemes-e maradniuk a Búza téren? (Vitelics Tímea felvétele) Kereskedők a közintézményekben Se nyugta, se árcédula, se cégtábla Büntet a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség témavizsgálat keretében ellenőrizte a közintézményekbe (művelődési házak, iskolák stb.) kitelepült, ruházati termékeket értékesítő kereskedők tevékenységét. Sok volt ugyanis a panasz, hogy a közintézményekben alkalomszerűen kitelepült kereskedőkkel szemben a vásárlók nem tudják érvényesíteni szavatossági jogaikat, mivel felszívódnak, utolérhetetlenek. Többen nem adnak nyugtát, amely pedig tartalmazná a kereskedő nevét, címét, adóazonosító számát. Cégtáblát nem helyeznek ki, fogalma sincs a vevőnek arról, hogy az árut kitől vásárolta. Előfordult az is, hogy a kapott nyugtán feltüntetett cím nem bizonyult valódinak. A felügyelők megállapították, hogy az ellenőrzöttek közel 60 százalékának kitelepülése szabálytalan volt. Ugyanis az üzletek működéséről szóló rendelet kimondja, hogy üzlettel nem rendelkező kereskedő a kereskedelmi tevékenységét vásáron és piacon folytathatja, tehát közintézményekben árusítást nem végezhet. A helyszínen a kitelepültek fe le nem tudta hitelt érdem lően igazolni a vállalkozói jogosultságát, s cégtábláját elmulasztotta kihelyezni az érintettek 54 százaléka. A nyugtaadási kötelezettség érvényesülését próbavásárlással ellenőrizték. Sajnos e téren is kedvezőtlen képet kaptak. Ugyanis a 23 próbavásárlásból 11 esetben (közel felében) kifogást kellett emelni amiatt, hogy nyugtát egyáltalán nem állítottak ki, a keltezést elmulasztották feltüntetni, vagy a gépi nyugtát nem adták át. Az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségének az ellenőrzöttek 70 százaléka tett eleget, a Vásárlók Könyvét mindössze az érintettek egyharmada bocsátotta rendelkezésre. Az értékesítésre kihelyezett áruk származását a helyszínen beszerzési bizonylattal a vizsgáltak 80 százaléka nem tudta igazolni. A kitelepültek 40 százalékát vásározók tették ki, akik importból származó használt (bálás) ruhát és használt lábbelit értékesítettek, így tulajdonképpen 14 kereskedőnek kellett volna eleget tenni a vásárlási tájékoztatóra (használati-kezelési útmutató, minőségtanúsítás biztosítására) vonatkozó kötelezettségének, melyet viszont nem teljesített az érintettek 80 százaléka, összesen 5304 darab, 6 168 430 forint értékű ruházati és lábbeli termék esetében. Kifogást kellett emelni négy, üzlettel is rendelkező kereskedőnél amiatt, hogy olyan terméket is árusítottak a kitelepülésen, amelyek nem tartoztak üzletkörükbe. Mérlegeléssel történő értékesítéssel négy használt (bálás) ruhát árusító kereskedő élt, közülük a mérésügyre vonatkozó előírást 2 vásározó megszegte azzal, hogy a ruházati termékek mérlegelését lejárt hitelesítésű, illetve hitelesítetlen mérleggel végezte. A megállapított hiányosságok miatt 23 főt pénzbírsággal sújtottak, 9 kereskedőt államigazgatási határozatban köteleztek az üzletek működéséről szóló rendeletben foglaltak betartására, s azokban az esetekben, ahol a bizonylati fegyelemmel kapcsolatban nagyfokú szabálytalanságot tapasztaltak, ezt az adóhatóságoknak jelzik. A Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség nem győzi eléggé felhívni a vevők figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljanak, kérjék el a nyugtát, az új termékek megvételekor ellenőrizzék, hogy az adott áruhoz (ruházat, lábbeli) mellékelve van-e a minőségtanúsítás, használat kezelési útmutató, s amennyiben kifogásra okot adó körülmény merül fel, kérjék el a Vásárlók Könyvét és jegyezzék be észrevételüket. 1995. július 1., szombat A tudósok és a közigazgatási vezetők összefogásáért Fórum megyénk lehetőségeiről Az energiatakarékosság, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetőségei, a megyében várható fejlesztések voltak a legfontosabb témái a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szervezete, valamint a Gazdálkodási Tudományos Társaság által tegnap megrendezett fórumnak. A szervezők kiemelkedő fontosságúnak tartják, hogy a megye közigazgatási vezetői és a tudományos élet képviselői összefogjanak és együtt nézzenek szembe a jövő gondjaival. Meggyőződésük, hogy ilyen összefogás nélkül a nehéz helyzetben lévő régió egy lépést sem tehet előre. A fórumon előadás hangzott el az ország energiatakarékossági törekvéseiről, amellyel az évente másfél millió dollárra rúgó exportkiadásokat lehetne csökkenteni. A fórumon elhangzottakra visszatérünk. Déli nírlan 3