Déli Hírlap, 1997. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
1997. február 1., szombat „A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek” Új honfitársaink Tizennégy új, miskolci honfitársunk van tegnap óta. A Petőfi utcai házasságkötő teremben ennyien tettek esküt, illetve fogadalmat Fejér István alpolgármester előtt arra, hogy Magyarországot hazájuknak tekintik, a Magyar Köztársaságnak hű állampolgárai lesznek, alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartják és megtartják. A hont erejükhöz mérten megvédik, képességeiknek megfelelően szolgálják. Veres Gáborné, a polgármesteri hivatal anyakönyvi csoportjának vezetője elmondta, hogy Miskolcon tavaly 98-an, tavalyelőtt 121- en tettek állampolgári esküt, vagy fogadalmat. (Előbbi szövege így zárul: „Isten engem úgy segéljen!”.) Akik ma honosítási vagy visszahonosítási kérelmük alapján megkapják a magyar állampolgárságot, általában három éve várnak a sorsdöntő, ünnepi eseményre. Az illetékesek szeretnék lerövidíteni a várakozási időt, annak ellenére, hogy a világ más tájain még hosszabb a hivatali eljárás, ráadásul fizetni kell érte, nem úgy, mint nálunk. Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgár legyen - általában magyar nemzetiségűek kérik, olyanok, akik a történelmi Magyarország területén születtek, éltek, a törvény szabta feltételeknek kell eleget tennie. Ezek között jó egy éve szerepel az, hogy magyar nyelven vizsgát kell tenniük alkotmányos alapismeretekből. A tegnapi ünnepségen Fejér István Dancsné Lázár Erzsébet anyakönyvvezető közreműködésével nyújtotta át új honfitársainknak a Göncz Árpád által aláírt honosítási okiratot. Török Sándorné korábban a határon túl őrizte magyarságát. (Szabán Gabriella felvétele) Országtanulmányok A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. nemrégiben országtanulmányokat jelentetett meg a gyakorló külkereskedők és az exportorientációjú kereskedelemfejlesztés segítésére. Eddig az olasz, az osztrák, az orosz, a svéd, a finn, a szlovén és a román országtanulmány készült el, a sort hamarosan folytatják. A fizikailag CD-n megjelent kiadványok az ITDH budapesti központjában, vagy a vidéki képviseleteken férhetők hozzá (térségünkben Egerben). A nebulók és a paragrafusok Diákjogok -ez a címe annak a kis könyvnek, amit a közoktatási törvény módosítása után adtak ki, azt erősítendő, hogy a diákság éljen is a módosított törvény adta jogaival. Nekem óhatatlanul felidéződött a nem is olyan régmúlt, amikor is a tantestület és a diákság közötti összeütközés még afféle szálakon mozgott, mint a haj hossza, a köpeny hordása, miniszoknya-ügyek, esetleg arcfestés, smink. E téren vívtuk kisded küzdelmeinket, s a botrányos részegség is legfeljebb a szalagavatókra korlátozódott. Most persze a világ is más: az állóvizet, azt hiszem örökre kiöntöttük, s sebes sodrású folyóban gázolunk, s az ár van, akit elragad, van, akit előre röpít. Az iskola is inkább hadszíntér sokszor, mint afféle menedék. Az általános iskolákban a benyomuló szegénységgel, devianciával folyik a küzdelem, a megoldatlan társadalmi kérdések sorakoznak fel a katedrán ülő előtt. A középfokú intézményekben kicsit más a helyzet: a társadalmi hierarchia ott már működik, a szakmunkásképzőtől az elitgimiig, de minden kornak megvannak a maga problémái - s többnyire nem csekélyek. S most jönnek itt ezzel a diákjogokkal... kell-e a hadszíntéren jog ? Kell. Nincs más választás ugyanis, hiszen a régi, poroszos módszer nem működik. A nádpálca átvitt értelemben is végleg a múlté, a tekintélyelv halott. Jön tehát egy másik lehetőség, amit jó lenne ügyesen használni, mert harmadik már nincs... (kó) DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA 3 Tudnunk kell vonzó lehetőségeket kínálni! Együttműködés Miskolc és az ITDH között Konferencia a brit tőkebevonásról Kobold Tamás, Miskolc polgármestere és Nyíregyházi Ágnes vezérigazgató-helyettes írta alá tegnap a miskolci városházán azt az együttműködési megállapodást, amely Miskolc város önkormányzata és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság (ITDH) között jött létre. A megállapodás célja a város és vonzáskörzete - tágabb értelemben a régió - gazdasági életének élénkítése, a külkereskedelem fejlesztése, az ide irányuló tőkeáramlás elősegítése, az itteni vállalkozók üzleti kapcsolatainak, informáltságának bővítése. Kiemelt cél a miskolci vállalkozásokat koordináló önkormányzati szervezetek sokoldalú, naprakész informálása. Mint azt Kobold Tamás az aláírást követően elmondta, az együttműködés jól illeszkedik a város elhatározottan offenzívebbé váló külkapcsolat-politikájához, valamint Miskolc tervezett régióközponti státuszához, mely elérendő célként szerepel a hamarosan elfogadásra kerülő városi stratégiában is. A mostani, jelentős előnyökkel kecsegtető együttműködési szerződést természetesen tartalommal kell megtölteni, s gyakorlatilag minden azon múlik, tudunk-e a befektetők számára vonzó, alkalmas projekteket kínálni. Nyíregyházi Ágnes felhívta a figyelmet az információ meghatározó jelentőségére: ahhoz, hogy eredményesen tudjanak „árulni” bennünket, ismerniük kell a befektetési lehetőségeket és kedvezményeket. Az ITDH részvénytársaság nem profitorientált, 100 százalékos állami tulajdonú cég, egyfajta gazdasági-gazdaságpolitikai missziót teljesít, melynek része az Unióhoz történő csatlakozás megkönnyítése is: ennek érdekében az országban negyedikként Miskolcon is lesz kontakt pontja az Euro- Info Levelezési Központnak. Az együttműködés első konkrét eseménye február 25-én lesz: a brit tőke bevonásáról rendeznek konferenciát, melyre a térség vállalkozóit várják - konkrét kérdéseikkel együtt. A meghívott vendég Hámori Jenő, a londoni magyar kereskedelmi kirendeltség főtanácsosa lesz. Káté A szerződést Nyíregyházi Ágnes vezérigazgató-helyettes és Kobold Tamás polgármester írta alá. ITD Hungary Az ITD Hungary, azaz a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. 1993 óta működik, 100 százalékos állami tulajdonú cégként (93 százalékot az IKM, 7 százalékot az MBFB Rt. birtokol). Hasonló beruházásösztönző és kereskedelemélénkítő intézmények a fejlett piacgazdaságokban mindenütt működnek, kiegészítve a kétszintű bankrendszert és a tőzsde működését. Az ITD Hungary nem profitorientált cég, hamarosan közhasznú társasággá válnak. Mint dr. Sibelka György, az ITDH Észak-magyarországi Regionális Képviseletének igazgatója (hozzá tartozik a mostani együttműködési megállapodás gondozása is) elmondta: tevékenységük képletesen úgy írható le, hogy a „nászszoba ajtajáig kísérik a párt”, azaz összehozzák a magyar befektetési lehetőségeket, a pénz, nem pedig invenció híján kihasználatlan kapacitásokat a külföldi reménybeli befektetőkkel, utána már a dolog halad a maga útján. Eddigi tevékenységük során efféle „egymásra találások” százai körül bábáskodtak: részük volt a Sony gödöllői, a TDK nógrádi és a Nissan kecskeméti megtelepedésében. A nagy cégek mellett a kisvállalkozások is megférnek repertoárjukon: példaként említhető a Hevesen működő goffri üzem, melyet a környéken vendégvadászként megforduló német Jagdfeld úr hozott létre. Nem képesek saját erőből fejleszteni Vállalkozók szorult helyzetben Különösen a járulékterhek növekedése miatt igen nagy teher hárul térségünk gazdaságára - vélekedik dr. Barkóczi István. Az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke szerint - aki maga is egy kis közepes méretű vállalkozást vezet - a külföldi tőke megjelenése nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. - A társadalombiztosítási terhek idei növekedése az első jelekből ítélve elsősorban a kisebb méretű vállalkozásokat sújtotta... - Tény és való. Az egyéni vállalkozók közül sokan - információim szerint január közepéig országosan mintegy húszezren - egyszerűen visszaadták vállalkozói igazolványukat. Ez a szám nyilvánvalóan tovább nőhet és az ok egyértelműen a járulékterhek növekedésében keresendő. A cseppet sem szívderítő tény az, hogy a kisebb vállalkozások nem képesek saját erőből fejleszteni, nem képesek tartalékokat képezni a további beruházásokra, sőt a rosszabb helyzetben lévők elkezdték saját tőkéjüket felélni. Mi a helyzet a közepes vállalkozások esetében, amelyeket a politika a gazdaság hajtóerejének nevezett ki? - A középvállalkozások helyzete némileg eltérő az előzőekétől. Teljesítményük növekedése kisebb mértékben lassult le, a menet közben felhalmozott tőke aránya nőtt, nyereségességük javult, ám a szabad pénzeszközöket a középvállalkozások nagy része nem fejlesztésre, hanem biztos jövedelmet hozó értékpapírok vásárlására fordította. A hosszú távú kötelezettségeket a középvállalkozások sem tudták vállalni, így ők is igen ritkán élnek a banki hitelfelvétel lehetőségével. Sokan a privatizációtól, a működő tőke megjelenésétől várták a térség gazdaságának fellendülését. Igen ám, de a kialakult tulajdonosi szerkezet vizsgálata döbbenetes képet mutat. Csökkent a magyar tulajdon aránya, az állam tulajdonosi részesedése is mérséklődött, helyére ráadásul elsősorban a külföldi tulajdon lépett, amelynek aránya négy esztendő alatt háromszorosára nőtt. A külföldi tulajdonszerzés persze elsősorban a nagyvállalatokat érintette. A magyar tulajdon aránya utóbbiakban 3 százalék, közepes vállalkozásoknál 21, míg kisvállalkozásokban 26 százalék. Sz. B. Aljegyzői fogadóóra Miskol Megyei Jogú város Önkormányzatának aljegyzője, dr. Falvai László lakossági fogadóórát tart február 5-én, szerdán 14-17 óráig a városházán. Személyes bejelentkezés 20 fő részére február 3-án 13-15 óráig lehetséges a jegyzői titkárságon (Miskolc, Városház tér 8., I. u., I. em.). Lotz Károly Gyöngyösön Hol tart az M3-as? Hamarosan a kormány elé kerül az immár többszörösen átdolgozott autópályadíj-politika tervezete, melynek fő kérdése: arányosan vannak-e elosztva a terhek az adózó állampolgár, az autóval közlekedők és az autópálya-használók között - jelentette be tegnap Gyöngyösön Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Egyben leszögezte: az M3-ason tervezett díjak eleve alacsonyabbak, így jobb eséllyel indulnak a díjtételharcban. Minden a terveknek megfelelően halad, nincs akadálya az 1998 szeptemberi átadásnak. Jelenleg a mérési munkák zajlanak a látványosabb földmunkákkal márciusban indulnak az építők - tudtuk meg. Lotz Károly úgy véli, e térségben könnyebb lesz az önkormányzatokkal megegyezni. Ezt Szinyei András, Hatvan polgármestere a Gyöngyös utáni szakaszra vonatkozóan nem is vitatta, ám Hatvan és a főváros között tíz olyan település van, mely ez idáig nem kapott semmilyen környezeti hatástanulmányt, mely a rájuk csapódó forgalom következményeit vizsgálta volna. Az autópályák miniszteri biztosa, Szalai Béla a gyöngyösi fórumon elmondta: elkészült egy komplett felmérés, ennek része a környezeti hatás vizsgálata, ezt a közeli napokban kézhez kapják az érintettek. A közlekedési miniszter elismerte, valóban a koncepció foglya, ha az ezzel őt megszólító Fidesz- MPP alelnöke úgy értette, hogy egyoldalúan változtasson a koncepciós szerződésen. Ez ugyanis lehetetlen. Kezdeményezte a közös egyeztetést, elsősorban a díjpolitika és a kedvezmények ügyében, melytől a koncesszorok nem zárkóztak el. Az M3-as projekt igazgatója Dorombi Géza arról szólt, hogy az előminősített pályázatokból hét Heves megyei vállalkozásnak van esélye, hogy az M3-as mentén a növénytelepítést elvégezze. Márciusig eldől, közülük ki a befutó. Fél éven belül pedig minden alvállalkozóval megkötik a szerződést. Jó eséllyel indul Gyöngyös az intelligens város projekt pályázaton - vélte a miniszter azok után, hogy pénteken megismerkedett az ehhez szükséges és itt már rendelkezésre álló feltételekkel. T. B. M. A látványosabb földmunkákba márciusban kezdenek bele az építők.