Déli Hírlap, 1997. március (29. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1997. március 1., szombat Az MSZP-frakcióvezetés megyénkben Szekeres: esély a fejlődésre Semmi különös nincs abban, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának ügyvezetése Borsod-Abaúj-Zemplénbe látogatott - jelentette ki tegnap, miskolci sajtótájékoztatóján Szekeres Imre frakcióvezető, mivel a „Szembenézni a valósággal” névre keresztelt programjuk keretében rendszeresen ellátogatnak az ország különböző régióiba. Tompa Sándor, a 18 fős megyei szocialista képviselőcsoport vezetője köszöntötte a vendégeket. Megyénkkel kapcsolatban a következőként jellemezte a helyzetet Szekeres Imre: sikerült megállítani a gazdasági helyzet további romlását. Kormányzati pénzek bevonásával folyik a területfejlesztés, nagyobb társadalmi megrázkódtatás nélkül sikerült eddig végrehajtani az acélipari reorganizációt. Az M3 autópálya megépítése nemcsak Borsodnak, hanem az összes keleti megyének, s az országnak is fontos ügye a tranzit áruszállítás és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások miatt. Okultunk az M5-ös autópályaépítés tanulságaiból, ezért az M3 elsősorban állami pénzből épül, s nem ismétlődhetnek meg a korábbi problémák. Fontos feladat a munkanélküliség kezelése - különösen a fiatal pályakezdők esetében s a bányászatból, kohászatból kikerültekről való gondoskodás. Az ország egy gyötrelmes, de szükségszerű időszakon jutott túl, s komoly esély van egy nem gyors, de megbízható, világos, kiszámítható fejlődésre - emelte ki Szekeres Imre. Úgy vélte: az idén várhatóan már csak 17 százalék lesz a pénzromlás. Megindulhat az életminőség-változás, s eközben meg kell oldani a közalkalmazottak bérfejlesztését, az agráraimban jelentkező feszültségeket Szekeres Imre a gazdálkodókkal kialakított kompromisszumot jónak minősítette, s a frakció támogatásáról biztosította a kormányt, mivel nem a konfliktusok kiélezése, hanem megoldása a feladatuk. Fedor Vilmos, az MSZP megyei elnöke a megye helyzetével kapcsolatban kiemelte: intő jel az elvándorlás, ezért olyan feltételeket kell kidolgozni, amelyek maradásra, visszatérésre bírják a jól képzett fiatalokat A megye hosszú távú érdekei alapján politizálnak - jelentette ki, majd hozzátette: a párttagság nagyon kritikusan értékelte az eddigi társadalmi folyamatokat. A gazdaság szerkezetváltása, a piacgazdaságra átállás sok nehézséggel járt. A terhek elsősorban a bérből-fizetésből élők vállát nyomják, miközben rossz a közhangulat a privatizációs visszaélések és a feketegazdaság miatt. Azt mondják, a kormányzat csak szavakkal harcol ezek ellen. Mikor érzékeljük végre a változást? - kérdeztük Szekeres Imrét. - Sok olyan törvény, törvénymódosítás született, amely korlátozza a feketegazdaság működési területét Nem véletlen, hogy olyan élesek a konfliktusok a feketegazdaságban, s peremterületén - utalt az elmúlt hónapok erőszakhullámára Szekeres Imre. - Lényegesen megváltoztak a körülmények. Megszűnt az olajhoz való szabad hozzáférés, a szerencsejátékokat rendeztük, a HTO-jegyek körüli visszaéléseknek is vége. A rend megteremtése hosszú folyamat, s minden lépés konfliktust okoz. Egy-két éven belül befejeződik a privatizáció, amelyet a magyar társadalom nehezen fogadott el. A keleti befektetések fele azonban Magyarországra érkezett, ami a tőke bizalmát jelzi. Meggyőződésem, hogy működőképes, modern gazdaság alakul ki a folyamat végén Magyarországon. (csontos) Két borsodi között egy fővárosi, de mindhárman bizakodók megyénk talpraállításával kapcsolatban. Balról jobbra: Fedor Vilmos, Szekeres Imre, Tompa Sándor. (Szabán Gabriella felvétele) Munkaértekezlet a miskolci rendőrkapitányságon Nem itt vertek gyökeret a maffiák Munkaértekezletet tartottak tegnap a Miskolci Városi Rendőrkapitányságon, melyen részt vett Kobold Tamás polgármester, dr. Berta László ezredes, megyei rendőrfőkapitány, valamint a társszervek képviselői. A legfontosabb megállapítás mindenképpen az volt, hogy a borsodi megyeszékhely közbiztonsága „a lakosság tűréshatárán” belül van. Dr. Tuza László ezredes, Miskolc rendőrkapitánya beszámolójában elmondta, hogy a városban és vonzáskörzetében tavaly 17 százalékkal nőtt ugyan a bűncselekmények, az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma azonban nem emelkedett, leszámolásos, vagy fegyverrel elkövetett súlyos bűnügyek nem irritálták az itt élőket, és a szervezett bűnözés sem tudott gyökeret ereszteni. Javítani tudták a felderítési mutatót, amely 44 százalékos lett, azaz a nagyvárosi kategóriában kiállja az országos összehasonlítás próbáját. Az eredményeket a jelentősen megfiatalodott állomány időnként erőn felüli teljesítménnyel érte el. A rendőrök ifjú kora azt is jelenti, hogy szakmai tapasztalatuk nem mindig megfelelő, ezt azonban tenniakarásukkal pótolják. Nem könnyítették meg azonban a mindennapi munkát a behatárolt gazdasági lehetőségek. Miskolc rendőrkapitánya rendkívül fontosnak nevezte, hogy a lakosság bizalma változatlan. Tapasztalataik szerint egyre jobban segítik a rendőrök munkáját a miskolciak, és ezt kérik a jövőben is. Az önkormányzattól kiemelt támogatást kapott a kapitányság. Ez a segítség nemcsak erkölcsi, hanem anyagi téren is megnyilvánult, s nélkülözhetetlen volt a már említett eredmények eléréséhez. Miskolc rendőrkapitánya kitért a hiányosságokra is. A közlekedési állomány például határozottabban léphetne fel a szabálytalanságokkal szemben. Végül kitért arra, hogy a kapitányság bűnügyi munkájában elsőbbséget élvez a kábítószer-terjesztés, forgalmazás elleni fellépés, mivel a sajnálatos egyéni tragédiák mellett ehhez más bűncselekmények is kapcsolódnak. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy az ismert nehézségek figyelembevételével a kapitányság munkáját jónak tartja. Az elmúlt évek eredményei kézzelfoghatóak, hiszen rendőrőrsök kezdték meg működésüket, és az idén is újabb kettő megnyitását tervezik Hejőcsabán és Tapolcán. Az önkormányzat ehhez anyagilag is hozzájárul, hiszen az itt élők biztonságérzete fontos a város vezetése számára. A polgármester azt kérte a kapitányság állományától, hogy több rendőr legyen a piacokon, a parkokban és egyáltalán a közterületeken, mivel manapság az emberek már örülnek, ha járőröket látnak. H. Sz. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Lukács László, a B.-A.-Z. Megyei Gazdakörök Szövetségének vezetője arról tájékoztatott: a petícióban többek között követelik, hogy másfél millió forintig a mezőgazdasági termelés bevétele adó- és tb-mentes legyen. Ebből a követelésükből a tárgyalások során sem kívánnak engedni. Elvetették a kormánynak azt a javaslatát, miszerint az említett összeget csupán 20 százalékos költségtérítés illetné meg. A követelések között szerepel még az őstermelői bevételhatár négymillió forintra való emelése. A megfogalmazottakat a mai napon juttatják el a kormányhoz, március 4- éig kérve a választ. Ezen a napon 10 órára Kiskőrösre várják a földművelésügyi és a pénzügyminisztert is. Március 10-éig minden demonstrációt felfüggesztenek. Ha azonban eddig nem sikerül megegyezniük, újra folytatják országszerte a tiltakozó akciójukat. Páll János, tarcali gazda Tokaj-Hegyalját képviselte. Megtudtuk, hogy a kiskőrösi fórumon megalakult az Egyéni Gazdálkodók Érdekvédelmi Szervezete (EGÉSZ). Az érdekvédelmi szervezet azt szeretné elérni, hogy a velük való egyeztetés nélkül hazánkba ne kerüljenek be importtermékek. Követelik azt is, hogy a borexporttal foglalkozó gazdák és magyar társaságok kapják meg az exportszubvenciót. (Tavaly és tavalyelőtt 400 millió forint volt az a pénz, amitől elestek az exportálók.) Megfogalmazták azt is: a külföldi érdekeltségű hegyaljai cégeket ne támogassa az állam. Ellenben lehetőség legyen arra, hogy az egyhektárosnál kisebb szőlőültetvényekre is igénybe vehessenek támogatást. Páll János hangsúlyozta (ő egyébként bekerült abba a bizottságba, amely a kormány képviselőivel tárgyal majd): a Hegyalján a napokban megfogalmazott 17 pontos követelésükből nem engednek. Ha nem sikerül megegyezniük, akkor akár a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlnak. (maros) J''#' ■ [UNK] GAZDATARGYALÁSOK KISKOROSON NEM ENGEDNEK A MÁSFÉL MILLIÓBÓL MEGALAKULT AZ EGÉSZ Kiskőrösön tegnap tárgyalóasztalhoz ültek az elmúlt napokban a kormány mezőgazdasági politikája ellen tiltakozó gazdák, hogy országosan egységes álláspontot alakítsanak ki tárgyalási alapul. A kiskőrösi művelődési házban mintegy 300 (településenként egy képviselőt akkreditálhattak) termelő adta áldását arra a petícióra, amit a kormányhoz juttatnak el ma. A zárt tárgyaláson kívül a helyi sportcsarnokban 2000 ember részvételével nagygyűlést is tartottak. Lassan már csak a csupasz termelők, kenyér marad - panaszolják a (Szabán Gabriella felvétele) Az özönvíz előnyei A tavalyi kivételesen csapadékos esztendő igencsak éreztette hatását a Miviz Rt. termelési adataiban: a több éves átlag alapján 1996-ban 16,6 millió köbméter vizet terveztek (szó szerint) saját forrásokból kitermelni, ezzel szemben 24,3 millió köbmétert emeltek ki. Ennek köszönhetően a tervezett 7,2 millió köbméteres vásárlás helyett elegendő volt kereken 280 ezer köbméter vizet vásárolni. Rendszámreneszánsz A miskolci Művész Klub előtt többen is megbámultak egy Ladát, pedig nem volt rajta semmi extra, csupán a rendszáma volt a régi, két betű, négy szám kombinációs. Mint a rendőrség közlekedésbiztonsági osztályának egyik munkatársától megtudtuk, már nem szabad használni a régi rendszámot, aki mégis ilyennel közlekedik, az szabálysértést követ el. A feledékenység pedig némi „tanulópénzbe” kerül, ráadásul kötelezik az új rendszám beszerzésére. Demonstráltak Dél-Borsodban Csütörtökön folytatódott megyénkben a mezőgazdasági termelők demonstrációja. Mezőnyárád és Bükkábrány között másfél kilométer hosszúságban foglalták el a termelők a 3-as út egyik sávját. A mezőkövesdi rendőrkapitányságtól megtudtuk, a gazdák az engedélyt reggel 9-től délután 4 óráig kérték, azonban délelőtt, úgy 10 óra körül foglalták el „állásaikat”. A rendőrségnek nincs tudomása arról, hogy a pénteki napra is demonstrációt terveztek volna a dél-borsodi gazdák. Egyébként a 3-as úton körülbelül 42 munkagép állt az úton, és 100 főre tehető a tiltakozásban részt vevők száma. Vidéki Magyarország Vannak ritka pillanatok, amikor az ember kifejezetten örül annak, hogy nem fővárosi, ,,csak" vidéki. Például akkor, amikor itthon nem olvas híreket robbantásokról, maffiaháborúkról, merényletekről. Meg akkor, amikor órahosszal keringve sem talál parkolóhelyet a pesti belvárosban, avagy amikor a zajról, kipufogógázról esik szó. Egyébként számos más pillanatban - se pillanatok vannak többségben - Magyarországon vidékinek lenni amolyan másodrendű állampolgárságot jelent. Nem újkeletű dolog ez, amit ráadásul a jelenlegi gazdasági térszerkezet is tovább torzít: amíg a fővárosban gyarapszik a vásárlóerő, addig vidéken szépen süllyed, soványodik. Van ebben az egészben valami beteges, kiirthatatlanul belénk gyökerezett végzetes eleve elrendeltség. Finnországban kis ország, kevesen vannak, nem is voltak sokáig gazdagok - például a Finn Televízió 2. programját Tamperében (ez a finn Miskolc) hozták létre, stúdióstól. Ugye ez nálunk elképzelhetetlen? Mint ahogy az is, hogy egy vezető sztárpolitikus a német - pardon bajor - Strausshoz hasonlóan évtizedeken át szülőföldjéhez ragaszkodjon, ahová örökösen visszatért, s amit voltaképp soha nem hagyott el. De alighanem az is a mesék világa lenne, hogy egy jelentős helyi - vidéki - csőtörésről tudósítás legyen a Híradóban, míg e sajnálatos üzemzavar pesti változatairól azonnal értesül az egész ország. Kicsi ország vagyunk, mégis óriási távolságok léteznek határainkon belül - ha nem csak úton járva vagy térképen mérjük. Az, hogy az országúton tüntető gazdákat elviseli az autósok hada, talán annak is köszönhető: a vidéki Magyarország egy kicsit most összetart. Máskor sem ártana, azokban az időszakokban is, amikor a traktorok dolga a tüntetés helyett a szántás. (kó)