Déli Hírlap, 1997. augusztus (29. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997. augusztus 1., péntek DÍSZKIVILÁGÍTÁS MISKOLCON Vandálbiztos lámpatestek Szerencsés, ki sikert arat Miskolc polgárai és az ideláto­gatók augusztus 20-án már gyö­nyörködhetnek abban a díszki­világításban, melynek kivitelezé­si munkálatait a napokban kezd­ték meg az ÉMÁSZ Rt. Miskolci Üzletigazgatóságának munka­társai. A tavaly elkészített tanul­mányterv szerint sötétedés után fénytől ragyog majd a borsodi megyeszékhelyen 18, építészeti­­műemléki szempontból kiemel­kedő épület, illetve szobor. Először a városháza, a megye­háza, a Széchenyi-szobor, a Kos­­suth-szobor, az avasi református templom, a Rákóczi-ház, a Sötét­kapu és a Miskolci Nemzeti Szín­ház kap díszkivilágítást. A teljes program 2000-ben fejeződik be, az önkormányzat számít az épülettu­lajdonosok és szponzorok támoga­tására. A munkálatok anyagi fedezeté­nek legnagyobb részét, 7,9 millió forintot Miskolc város önkor­mányzata biztosítja, 2,5 millió fo­rinttal járul hozzá a megyei önkor­mányzat, míg a kivitelezés költsé­geit az ÉMÁSZ Rt. vállalta magá­ra. - Természetesen gondoltunk arra, hogy vandálbiztos armatúrá­kat építsünk be - tájékoztatott Kiss László, az ÉMÁSZ Rt. Miskolci Üzletigazgatóságának főmérnöke. -A lámpatesteket a járdába, illetve a díszburkolatba süllyesztik bele munkatársaink. Az armatúrákat Belgiumban készítik, Budapesten szerelik össze. Az üveg, mely a kis fogyasztású izzót fedi, húsz milli­méter vastag, három tonna a teher­bírása. A lámpatestet elő­regyártott műkőbe ágyazták, melyet lebeto­nozunk. Magyarországon eddig csak a szegedi Dóm tér körül alkal­mazták ezeket a szinte elpusztítha­tatlan világítótesteket, melyek ja­vítását, karbantartását az ÉMÁSZ végzi folyamatosan. - Az üzemeltetés költségeit a város önkormányzata fedezi, ezt minden évben beépítik a város költségvetésébe - tudtuk meg Kö­­vessy Gábortól, a polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési osztályá­nak beruházási csoportvezetőjétől - A díszkivilágítás ugyanis köz­­világítási célokat szolgál. Remél­jük, a lámpatestek nem jutnak arra a sorsra, mint azok, amelyek régebben például az avasi, ill­etve a Mindszenti templomot világí­tották meg. Ennek érdekében a szakemberek mindent elkövet­tek. Sz. P. Tandíjhitel: ■ ■ [UNK] ww jovőre Egyelőre nem dönt a kormány a tandíjhitel bevezetéséről. A jövő évi költségvetési tervekbe vissza­került ugyan a hallgatók lakhatási támogatása, ám a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferenciá­ja (HÖOK) sem tudja, hogy mire lesz elegendő a tervezett 730 millió forint. A tandíjhitel rendeletterve­zete legkorábban decemberben kerül a kabinet elé, de a HÖOK szerint ez elfogadhatóbb, mint egy elsietett látszatintézkedés. Ki tudja, mi van a csempész-cigiben...? Szénát is szívhatunk A cigarettavásárlás voltakép­pen bizalmi kérdés, hiszen egy olyan termékért ad a vevő pénzt, amely - mielőtt gazdát cserél - felbonthatatlan, és természete­sen kipróbálhatatlan. A dohány­gyártók azzal kapcsolatban, hogy nekik is áldozniuk kellene a dohányzás okozta megbetege­dések gyógyítására, hangsúlyoz­ták azt is: a legsúlyosabb egész­ségügyi károk nem a legálisan itt gyártott, hanem az ellenőrizetlen forrásból idecsempészett do­hánytermékekkel vannak össze­függésben. Aki cigarettát vásárol, hisz benne, hogy olyan terméket kap, ami megéri a ráköltött pénzt. To­vábbá abban is hinnie kell, hogy a letüldőzött füst nem tartalmaz a megszokottnál ártalmasabb anya­gokat, tehát akár valamiféle toxi­kus szennyeződést. Mint Dávid Pétertől, a Philip Morris Magyar­­ország Kft. sajtófőnökétől meg­tudtuk, ennek a bizalomnak az alapja a hazai gyártók esetében a dohányrendelet, amely igen részle­tesen és szigorúan rendelkezik arról, mi lehet egy szál cigarettá­ban, beleértve ebbe a dohányt, va­lamint az illatosító és pácanyago­kat. A csempészett cigaretták gyár­tási folyamata azonban szinte tel­jességgel ismeretlen, és nem is iga­zán az veszélyes, amit kihagynak, hanem amit ezek helyett belerak­nak a termékekbe. A cégnek külön gyűjteménye van a csempész-do­hányárukból, ám ezek egyikét sem vizsgálták meg abból a szempont­ból , hogy mi van bennük. Az azon­ban biztos, hogy a dohányt más, szárított, aprított növényrészecs­kékkel helyettesíthetik a hamisí­tók, akár­­ adott esetben - száraz széna is lehet egy-egy doboz isme­retlen eredetű „cigarettában”. B. G. O. Pénz és biztonság Harmincnyolcmilliárd forint értékű kárt okoztak a bűnözők az első félévben - mondta a bűnügyi főigazgató a minap tartott sajtó­­tájékoztatóján. Való igaz, ijesztő módon megnövekedett a köztör­vényes bűnözés. Reggelente szinte megremeg a toll az újságíró kezében, amint felhívja a rendőrkapitányságok ügyeletét, hogy le­jegyezze az elmúlt 24 óra bűnügyi krónikáját. A rémisztő eseteket hallván vannak, akik a demokratizmus terebélyesedésében keresik a közbiztonság romlásának okát, mások pedig az egyre nehezedő megélhetési körülményeket, végül pedig a bűnüldöző szervek loja­litását említik indokként. Fontos tehát a szigorú, de igazságos fele­­lősségrevonás, viszont talán még fontosabb a megelőzés, annak személyi jogi, technikai és anyagi kelléktárával. Mert kis létszámú, alacsony technikai színvonalú, rosszul fizetett és hozzáteszem, szak­mai és emberi önérzetében megtépázott rendőrséggel lehetetlen megtörni a bűnügyi statisztika felfelé ívelő grafikonját. Példák bizonyítják, hogy ezért áldozni is képes egy-egy közösség, hiszen van önkormányzat, ahol gépkocsit vásárolnak a körzeti meg­bízottnak, a TVK sebességellenőrző berendezést vett a közlekedés­ellenőrzésnek, Miskolcon rendőrőrsöket szerveztek, Mezőkövesden pedig példásan támogatják a városi kapitányságot. Talán visszás, hogy eközben az ország költségvetésében éppen a belügy amúgy is szűkös pénzét akarták megkurtítani. Pedig a rendőrért csak akkor kiálthatunk, ha lesznek rendőrök­­ és olyan helyzetbe hozzuk őket, hogy tudjanak segíteni. (paulovits) DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA 50 ezer tonna búza Borsodból Remélhetőleg nincs veszélyben a kenyér ára lam­i, azt a mezőgazdasági szövet­kezeteknek kell megoldaniuk. A hírek szerint 1997-ben - az esőzé­sekre hivatkozva - búzaimportra szorulna az ország, de ez a hír nem valós. Kizárt dolog, hogy a még hátralévő betakarítási időben, a közel 80 százalékban még lábon álló búzából ne lehetne kielégíteni a hazai, illetve a Borsod-Abúj- Zemplén megyei liszt-, illetve ke­nyérszükségletet - mondta dr. Szarka Gábor vezérigazgató.­­ A légszáraz búza nedvességtartalma 14,5 százalék. Hosszú távon, akár egy évig is tárolható e feltétel mel­lett. Szellőztetés, szakszerű keze­lés persze szükségeltetik hozzá. Magyarország 10 millió lakosának egy évben 1,5 millió tonna búza elég a mindennapi kenyérhez. S ennyi bőven meglesz, bár jó néhá­­nyan azt hitték, hogy magas sikér­tartalmú kenyérgabonát aratnak, de takarmánybúza lett belőle, így aztán sokan az önköltséget sem ter­melik meg. p. Magyarországon az idei becs­lések szerint 5 millió tonna búzá­ra számítanak a malmok. A hazai szükséglet-kielégítésen felül közel 2 millió tonnát expor­tálhatnánk is, ha az időjárás kedvez az aratásnak. Az egy hét­tel ezelőtt elkezdődött megyénk­ben betakarítás termésének egyik fő felvásárlója, a Borsodi Gabonaipari Rt. 50 ezer tonna malmi búzát vesz meg. Eddig közel 3 ezer tonnát felvásároltak A jó egy hete elkezdődött borso­di búzaaratások alig egynegyedé­nél tartanak az esőzések befejező­dése után a termelők. Néhány he­lyen a ledöntött kalászosok újra­csíráznak, olyan terület is akad, ahol a búza kisebb, mint a dudva. A bátortalanabb kombájnosok e helyütt nem vállalják az aratást. Dr. Szarka Gábor, a Borsodi Gabo­naipari Rt. vezérigazgatója azt nyi­latkozta, hogy a 38 százalék nedves­ségtartalmú malmibúza-minőséget veszik át, a jelenlegi információk szerint szépen halad az aratás. - Valóban visszaküldtü­k azt a szolnoki rakományt, két utánfutós, közel egyvagonnyi idei búzát, amelynek nedvességtartalma meg­haladta a határértéket. Borsodból döntően étkezési búzára számí­tunk. Ahol megegyezés született a termeltetőkkel, ott a fuvardíjat is magunkra vállaljuk. A korábban megkötött szerződések szerint a Borsodi Gabonaipari Rt. a szüksé­ges hitelt előre biztosította a gaz­dáknak, gazdaságoknak, a szerző­dés szerint. A miskolci malomnak nincs módjában bérszállítást vár­ A mindennapi kenyér minősége a technológiai folyamatba iktatott laboratóriumi munka pontosságán is múlik. Neurológiai, bőrgyógyászati, asztmás panaszok Hajléktalanok gyógyítói A Napfényt az Életnek Alapít­vány működteti Miskolcon a Hajléktalanok, szegények egész­­ségügyi és mentálhigiénés házát, ahol a Megyei Egészségbiztosítá­si Pénztár finanszírozza a haj­léktalanok egészségügyi ala­pellátását. A többi hasonló intéz­mény a működési költségéből fe­dezi az orvosi ellátást, ezekben egy héten kétszer van egy-egy órás rendelés, míg a Napfényben (Baross Gábor utca 13-15.) min­den hétköznap 8-16 óra között. Tóth József, az alapítvány, illet­ve a ház vezetője évek óta a „szak­mában” dolgozik, korábban ő volt a Vöröskereszt ha­sonló intézményé­nek a vezetője is. Feljegyzései sze­rint egy év alatt 2125 hajléktalan fordult meg náluk, vette igénybe a nappali melegedőt, fürdött itt, vagy ki­mosta ruháit, ven­dégük volt egy teás-zsíroskenyeres uzsonnára, esetleg igénybe vette jog­segélyszolgálatukat - és közülük 670- en az ingyenes or­vosi rendelést is. Persze nem két beteg jár naponta a rendelőbe, 1996- ban 3425 vizsgála­tot jegyeztek fel, vannak rendszere­sen visszatérő bete­geik is. Dr. Bikki Béla három hónap­ja főállású orvosa a Háznak, korábban nyugdíjas orvo­sok rendeltek itt. Bikki doktort a leggyakrabban előforduló pana­szokról kérdeztük. - Helyzeténél fogva a legtöbb hajléktalan pszichés problémákkal küzd, rendszeres neurológiai keze­lésükre is szükség lenne. Az időjá­rástól függő szezonális betegsége­ik is jellemzőek. Könnyen megfáz­nak, többségük légúti, sőt asztmás panaszokkal jelentkezik. Tisztál­kodási nehézségeik miatt is gyako­ri a bőrgyógyászati panasz, és az életvitel, a dohányzás, alkoholizá­lás okozta problémák. Előfordul, hogy további szakirányú vizsgála­tokra is szükség lenne, de szakren­delőbe a többségük már nehezen megy el, egyrészt a többi beteg „kinézi” őket, de - panaszaik szerint - a személyzet se csinál kedvet hozzá, hogy visszajárja­nak.­­ A gyógyszerekkel a Ház ren­delkezik, természetesen a betegek nem kapják meg előre, hetekre az orvosságot, két-három napi adagot azonban­­ ingyen - igen. Van, aki visszajön, de van, aki ha egy kicsit jobban érzi magát, ennyi elég is neki. Van most három terhesünk is (a női beteg ugyan kevesebb, de számuk egyre nő), ne is mondjam, hogy a hajléktalanok között a vé­dekezés ismeretlen fogalom.­­ Azok a betegségek is jellem­zőek, amelyeket egymástól kap­hatnak el, például a tetvesség és más fertőző betegségek. Érdekes viszont, hogy a hajléktalanok kö­zött úgyszólván nem találkozunk öngyilkossággal, ha egy-kettő mégis előfordul, az elkövető ko­rábban, rendezett életkörülményei között is megkísérelte már. A haj­léktalanok mindenféle társadalmi rétegből kikerülhetnek. Van kö­zöttük volt vállalkozó, szakmun­kások a kohászatból, csakúgy, mint a cigányság köréből valók. Legtöbbjük a családi közösség fel­bomlása miatt került utcára. Végül Tóth József számolt be arról, hogy intézményükben nem­csak a hajléktalanokon segítenek, hanem - ahogy nevük is utal rá - a szegényeken is. 500 ezer forintot nyertek pályázaton a szegé­nyek egészségügyi (főleg gyógyszer) ellátására, és 600 ezer forintot a Népjóléti Mi­nisztériumtól az alapellátáson felüli feladatokra. (g) Készséggel megvizsgálnak minden hajlék­talant. Tíznapos készlet A kazincbarcikai Brodeco Sütőipari Rt. kenyérgyárának technológusával, Frantzia Zoltánnal beszélve megtud­tuk, hogy a cég a Miskolci Gabonaipari Rt.-től kapja a lisztet. A malom tiszta őrle­ményt küld Barcikára, s min­den alkalommal előre jelzi a minőséget. Számottevő vál­tozás az idei mennyiséggel kapcsolatban még nem érke­zett a vegyészváros sütőipa­rához. Ha gond lenne az új liszttel, azt a malom idejében jelzi. A pékségek nincsenek olyan helyzetben, hogy 10 napra valónál nagyobb kész­leteket halmozzanak fel. A kenyér eladhatósága behatá­rolja a liszt árát, tehát a pénz­ügyi folyamat úgymond a vé­gétől diktálódik. Bár még ja­vában tart az idei aratás, s ebben benne rejlik a vártnál kevesebb termés is, arra gon­dolni sem merünk, hogy a ke­vesebb lisztből drágább ke­nyérár alakulna. 3

Next