Déli Hírlap, 1998. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

1998. július 1., szerele Nedves sz­edélyek hálójában Ezrekn mérik a büntetést Miközben a különböző sportok egyre népszerűbbé válnak Magyarországon is, Sw* akad olyan vízterület, ahol godz lélekkel hódolhatnának híjuknak a „nedves szen­ lyek” hívei. Pedig - állítják a vt sportok szakértői - a mai mode, motorcsónakok és jet-skik nem­ hogy környezetkárosító hatásúk lennének, de egyenesen jót is te­hetnek a lepusztultabb" bánya­tavak vizének. Ugyanakkor az is kétségtelen,­ hogy a fürdőzni óhajtók nyugalmát,­ sőt testi épségét is veszélyeztetik a magukról esetlegesen megfeledke­ző „extrémkedők”. Természetesen arról is el lehet elmélkedni, hogy a legkülönfélébb tiltó szabályozások értelmében a bányatavakban csak az arra kijelölt helyeken (ne feledjük, igen ritka az ilyen!) lehetne lubic­kolni, így nem teljesen jogtalan az a felvetés: vajon kiket zavarnának a motorcsónakkal vontatott wake­boardosok, vízisízők, ha mindenki si rajtakapniuk a kihágókat, betartaná a szabályokat ? Mivel mi a gond hogy a megyei azonban az éppen hatályos jogi szak­vízszel korántsem rendelke­­dályokat csak elvétve szokás mife- ziks vízijárműparkkal, lénk maradéktalanul tudomásul csük inkább, van-e olyan venni, nem ritkán heves vitába ke­­vízi Miskolc térségében, ahol vérednek a fürdőzők és a valami­ a legebb szabályszerűséggel iyen formában motorizáltak. Hogy Q'zhe, említett sportok. Tegnap pofonok is csattantak már el ilyes- legal­icamyi bányatóhoz men­­fajta nézetkülönbségek miatt? Ha lünk c _ ta­;­n épp e héten lettek sajnálatos is - kétségtelen. Mint szabások a jet-skisek?... - ahogy az is biztos, hogy a rendőrség emm motoros járművet nem illetékesei habozás nélkül kirójak a­udtunreöezni a vizeken a tó­­többezer forintos büntetéseket, ha értokol mosabban egyetlen egy helyen, a hejőkeresztúri bányatónál két motorcsónak is vesztegelt a ví­zen. Azok azonban a legteljesebb le­gitimitásban. Az érintett önkor­mányzat engedélyezte a Short-Line Vízisí Sportegyesületnek, hogy a ta­von vízisípályát létesítsenek. Kin­lla Lászlótól, az egyesület szakosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a tavon a motorcsónakokkal vontatható mindenféle sporteszköz (wake-board, repülőszék, trükkléc stb.) használható. Persze, egyik­másik extrém eszköz kipróbálása megkíván némi gyakorlatot, az iga­zi „vízisíjártasság” megalapozása pedig egyenesen évekbe kerülhet. Kétségbeesniük azonban nem kell a leendő „szerelmeseknek”, mert az alapok elsajátításához akár egy szűk negyedóra is elég lehet. És, hogy akár lécek, egyéb segédeszkö­zök nélkül, csak úgy mezítláb is re­mekül lehet motorcsónak után su­hanni, arra remek példa az a fiatal hölgy, aki sok-sok éves gyakorlata után, mintegy elunva a léceket, ki­zárólag mezítelen talpain hajlandó siklani a vízen. fe. A keresztúri szlalompálya egyik embert próbáló szakasza. (Tóth-Szántay Bea felvétele) KÁRTEVŐK A BUZATABLAKBAN Van, és mezítláb szereti Később kezdődik az aratás HOVA TESZIK A TAVALYI GABONÁT? Nehéz és hosszadalmas beta­karítással kell számolni az idén. A gazdálkodók az aratásra fel­készültek, az üzemeknél megja­vították a gépeket, berendezé­seket, a szemlék is megtörtén­tek, az előkészületek után - hi­szen elmúlt már Péter-Pál nap­ja is - megyénk déli részein (a naptár szerint) elkezdődhetne a gabona betakarítása. De a talaj átázott, a vetés gyom­os és a pá­rás mikroklíma miatt erős gom­bafertőzés tapasztalható a ve­tésterületeken. A megyei FM Hivatal legfris­sebb jelentése szerint - annak el­lenére, hogy az ár- és belvíz borí­totta területektől eltekintve a me­leg, csapadékos időjárás mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növé­nyek fejlődésének kedvezett - az aratással még legalább egy-két hétig várni kell. Az őszi árpa be­takarítása e hónap első hetében elkezdődhet, de a búzaaratással csak a hónap második felében le­het számolni. A fontosabb őszi és tavaszi kalászosfélék várható mennyiségét is megbecsülték a gazdálkodók, ezek közül a leg­fontosabb adatok a következők: megyénkben több mint 80 ezer hektáron vetettek őszi búzát, az előzetes számítások szerint közel 350 ezer tonnát remélnek a gaz­dák; a tavaszi árpa, amelynek ve­tésterülete megközelíti a 40 ezer hektárt, több mint 128 ezer tonna terméssel kecsegtet; a rozs, az őszi árpa és a zab 5-10 ezer ton­nás eredményt hozhat. A búza és a kukorica, mely alapvető élelmiszer, a belföldi el­látás biztosítása érdekében ex­portengedély-köteles termék. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala a kö­zelmúltban hirdette meg az ex­portfeltételeket, illetve a gabona belpiaci szabályozását - erről nemrégen írtunk. A megyei agrár­kamara titkára, Mészáros Péter erre vonatkozóan úgy fogalma­zott, hogy egyrészt a helyi búza­készletek még értékesítésre vár­nak, tehát a régi búzával is van­nak teendők, másrészt az export­felhasználás terén bizonyos kor­látok vannak (ugyanis a vagonok­ban vagy az uszályokon történő búzaexport elhúzódhat), ezért né­mi bizonytalanság lett úrrá a ter­melők körében. Az őszi búza ga­rantált áras felvásárlására a gaz­dálkodók 73 460 hektár vetéste­rület termését ajánlották fel. Ami a gabonafélék értékesítését és fel­­vásárlási árát, árait illeti, erre vo­natkozóan Mészáros Péter azt mondta, hogy már 4-500 forintért is eladnák a búzát az állattartók­nak, csak szabadulnának a ter­méstől a gazdák. Jelenleg 18 ezer forint az állami­lag garantált ára a búza tonnájá­nak, de tavaly­előtt 30 ezer fo­rint volt a plafon a szabadpiacon. Sok minden függ a külpiaci lehető­ségektől. Ismer­ve, hogy Nyugat- Európa nem fo­gadja a magyar búzát, a lengyel gazdák pedig mindent elkövet­nek az ottani gabonabehozatal ellen, a „fölösle­ges” készleteket kelet felé lehet értékesíteni. Mi­vel Magyarorszá­gon az állatállo­mány csekély, ezért a takar­mánybúzából is kevesebb kell. Ami tehát me­gyénk aratási fel­tételeit meghatá­rozza, az jelenleg a Bodrogköz, Taktaköz és Dél-Borsod térségé­ben ismeretes belvizesedés, illet­ve sok helyütt a viharok, jégesők miatt földre feküdt gabona álla­pota. Az átlagot meghaladó gyo­­mosodás és a kártevők, kóroko­zók fertőzése ellen most már csak kézi erővel lehetne harcolni, ahol az előzetes szántóföldi kezelés el­maradt, ott késő a bánat. A mi­nisztérium előzetes információja alapján, a tavalyi 5 millió tonnát meghaladó búzamennyiséggel szemben az idén várhatóan mint­egy 4,5 millió tonna terem majd, ami jó közepes mennyiségnek fe­lel meg.­ ­­ A tavalyinál jobb minőségű búzát remélnek. (Tóth-Szántay Bea felvétele) LEFARAGlÁK AZ 1600 MIL­RDOT Energiatakarékossági inierzia Miskolcon Ismét megszervezi - ezúttal harmadik alkalommal - a Műsza­ki Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége regionális fórumát. A rendezvényen hat megye érdek­lődői kapnak majd tájékoztatást az önkormányzatok, az önkor­mányzati intézmények, valamint a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető, az energiatakaré­kossági beruházásokat elősegítő hitellehetőségekről. A kétnapos rendezvény holnap kezdődik a miskolci Tudomány és Technika Házában. Valaska László, a MTESZ Energiatakarékossági Módszertani Központjának vezetője a fórum előtti sajtótájékoztatón el­mondta, hogy a rendezvény elsősor­ban egy energiatakarékossági prog­ram megvalósításának lehetőségei­vel, s ennek finanszírozási kérdései­vel fogalalkozik. Mint hangoztatta, hazánkban a fogyasztók évente 1600 milliárd forintot fordítanak az energiafogyasztás finaszírozására, ám a takarékossági beruházásoknak gyakran az a gátja, hogy a tulajdo­nosnak nincs pénze megvásárolni és üzembe helyezni azokat a berende­zéseket, melyek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az energiafogyasz­tást, így értelemszerűen az intéz­mény kiadásait is. A fórumon ezzel kívánnak foglalkozni, hiszen szá­mos pénzintézet képviselője ad majd tájékoztatást az e célra igény­be vehető hitellehetőségekről, s az egyre népszerűbb, úgynevezett ESCO konstrukcióban működő cé­gek ajánlataival is megismerkedhet­nek a résztvevők. Mint mondta, ez utóbbi konstrukciónak az a lényege, hogy egy harmadik feles finanszíro­zási formában az adott cég magára vállalja az energiatakarékossági be­ruházás összes költségét - az ehhez szükséges tőkét pénzintézeteken ke­resztül szerzi meg -, s a beruházás­nak köszönhető megtakarításokból fizeti majd vissza a megrendelő a befektetett tőkét. Valószínűleg ezt a konstrukciót fogja igénybe venni Miskolc is a Semmelweis és a­­ tosgyori házak vezérléstechni­­k főkíjítá­s­án is. Ám erről még város­gyűlésének döntenie­­. A rem­ény költségtérítéses, s ezzel kamatos bővebb infor­ációk a MSZ irodájában sze­­zhetők be. p. G. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA mi­nt felépült, holnapra elhordják... lomíveskelemeni” aluljárók gy Olvtsónk­i rond végén Egyre nagyobb néperűségnek örvend öl­ünk körében a Déli­­ Hop díjtalanul hívha­tóbd száma (06-80200-523), amely­­segítségével kérdéséé­ tehetnek fel, bete­­hetik észrevételeiket Jelen cikkünk is egy " hívás" nyomán szülte!!. őmíves Kelemen munkája­­hasonlítható Miskolcon az járók felújításának az ügye. Önkormányzat városüzemei­­ni és beruházási osztálya­in évről évre felújíttatja a alatti átjárókat, de amit 1 nap felépítenek, azt már lapra széthordják, szétve­­lgy aztán érthető, hogy só­nak elmegy a kedve attól, használja is ezeket. Sőt olyan aluljáró (például az an), ahol a lógó villamosoe­­balesetveszélyes helyzetet it. megyeszékhelyen hat aluljá­­r gondoskodik, a városüze­­tési osztály - hallottuk Ivinyi Tamástól, aki a mun­kát koordinálja. A Tárkányi Úláthatót tavaly újították fel, a­ téri aluljáró üzemeltetése adlott. A Tiszai pályaudvar h­atánál lévő elfogadható ál­lt A Gömöri pályaudvarnál pedig vandálbiz­tossá tették a lám­­pabúrákat. Kritikus azonban a Vörös­marty és az avasi átjárók helyzete. Tavaly a Vörös­marty téren lévőnél ellopták a korláto­kat, ami azt ered­ményezte, hogy négyméteres sza­kadék tátongott ott. Ezt a problémát egyik napról a má­sikra kellett megol­daniuk. - Jelenleg tart az aluljárók fenntartá­si munkálatainak pályáztatása mondja Szluko­­vinyi Tamás. A cé­lunk az idén az, hogy biztonságossá tegyük ott a közle­kedést, és megol­dott legyen a vilá­gítás. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy hiába minden erőfeszítésünk, hetek alatt szétve­rik a neont, és leszedik a burkola­tot is. A megoldás mindenképpen az lenne, ha akadna vállalkozó az üzemeltetésre. Mindannyian tapasztalhatjuk a megyeszékhelyen, hogy amióta a Búza téren üzleteket alakítottak ki az alagsorban, és éjjel-nappal őriztetik azt, kulturálttá vált a közlekedés. Az önkormányzat azt szeretné, ha a többi ilyen épít­mény is így hasznosulna. Jelenleg a Vörösmarty úti aluljáró sorsa látszik rendeződni. Az önkor­mányzatnál jelentkezett egy vál­lalkozó, aki fantáziát lát a működ­tetésben. Információink szerint a munkálatok előrehaladottak, ter­veztetés alatt állnak.­­­ Több szempontból is veszélyesek a tönk­retett aluljárók. 3 Most dől el a minő­ség Hogy milyen lesz a kenyérgabona minősége? Erre jelenleg még a Proforg Rt.-hez tartozó Borsodi Gabonaipari Igazgatóság köz­ponti igazgatója, dr. Szilágyi Szabolcs sem tudott pontos választ adni. „Azt csak a jó Isten tudja, csak reméljük, hogy a tavalyi, rendkívül rossz minőségű búzánál jobb lesz az idei” - fogalmazott. A Proforg Rt. malmai évente 50-60 ezer tonna búzát őrölnek liszt­té, és hogy abból a pékek milyen kenyeret sütnek, azt csak ők tud­ják megmondani. Amint arra is a sütőiparnál van a válasz, hogy a még mindig nyomott áras lisztből drágább kenyér jön-e ki a ke­mencékből, vagy sem. Mellékhatások tekintetében A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) tiszteletreméltó szélmalomharcot folytat a fogyasztók, azaz mind­annyiunnk érdeke­inek védelmében: nem kis erőfeszítésekkel a létező törvények itt­­ott meglehetősen átjárható korlátai között igyekszik tartani a piac résztvevőinek gátlástalanságát. Kezdve az életveszélyes hajszárítók­tól egészen a vízben oldódó fürdőnadrágokig számtalan áru(?)cikket, szolgáltatást figyelnek, megpróbálnak lépést tartani az újabb és újabb trükkökkel. Figyelik például a reklámokat is, me­lyek közül 30 találtatott gyanúsnak az utóbbi időben, ezen belül 21 reklám­gyógyszert, illetve gyógyhatású készítményt dicsőített jog­sértő módon, 11 esetben például nem utaltak a mellékhatásokra. Igen szórakoztató egyébként az efféle készítményekhez kötele­zően eldarálandó „kockázat és mellékhatások tekintetében... ” kez­detű duma, amelyet a drága adásidő miatt olyan sebességgel hadar­nak el, amelyet még éppen lehetővé tesz az emberi hangképző szer­vek működése: kezdik elérni a néhai Kazal László mindeddig felül­múlhatatlan, a telefonkönyvet megzenésítő „Grúber-Gráber- Grandicsek"-kupléjának sebességét. Más kérdés, vajon mennyit érnek az efféle intelmek: őszintén szólva nem láttam még senkit, aki a patika pultjára rádőlve, bizal­mas félmosollyal részletesen „megtárgyalná gyógyszerészével" a várható mellékhatásokat. Valószínű, hogy a figyelmeztetés csak annyit ér, mint a „dohányzás súlyosan károsítja egészségét”, vagy a földgolyón egyszerre sokszáz nyelven, sok millió anyu által kimon­dott mondat, miszerint „vegyél sapkát kisfiam, mert megfázol", me­lyet figyelmen kívül hagyva sok millió fiatalember csapja be maga mögött az ajtót és indul sapka nélkül a biztos megfázás felé. A harc tehát meglehetősen kilátástalan, csatákat ugyan meg lehet nyerni, de a háborút nem. Derűlátóbbak szerint nő majd az önmér­séklet a piac szereplői részéről, és ritkulnak a joghézagok is. Nem lehetetlen például, hogy a jövőben már így érnek majd véget a té­vés reklámblokkok: „A reklámok mellékhatásait és kockázatait be­szélje meg fogyasztóvédelmi főfelügyelőjével! ” Káté

Next