Déli Hírlap, 1998. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
1998. október 1., csütörtök Ne bízzunk magunkban! Eső után gombaszezon A hét elején reggelenként Budapesten, a Zsák téri aluljaniban mérgesgombát árusított egy asszony - adták hírül a médiumok a napokban. Ez az eset is igazolja, hogy nem lehet elég gyakran hangsúlyozni: csak gombaszakértővel megvizsgáltatott gombát vásároljunk, illetve ha magunk szedjük azt az erdőben, feltétlenül nézessük át „zsákmányt” a vizsgáló helyeken. Kilián Béla, aki a miskolci Búza téri piac gomba-szakellenőre, elmondta: most, az esős időszakban megnövekedett a piacra felhozott gombamennyiség. Tegnap 10 órára már mintegy öt mázsányit vizsgált át belőle. Bőven van most a csiperkéből, a szegfűgombából, a finómból (3 ehető fajtából), a gyűrűstölcsérből, vagy más néven szentmihályi gombából is. A vizsgálat mindenkinek - tehát nemcsak a piaci árusoknak - ingyenes. A vásárlók nézzék meg - egyébként a piacfelügyelőség munkatársai is folyamatosan ellenőrzik -, hogy az eladandó áru mellett ott van-e a gombaszakértői engedély. Az előző napról megmaradt gombát egyébként tegnapi engedéllyel nem szabad árusítani. Kilián Béla azt tapasztalja, hogy az árusok is és általában a turisták is viszonylag jól ismerik a népszerű gombafajtákat. Ezt igazolandó mondta el, hogy kilenc hónap alatt egy alkalommal emelt ki a szatyorból a vizsgálat során gyilkos galócát. Ennek ellenére ne bízzunk magunkban - tanácsolja -, hanem minden esetben a gombaszakértői vizsgával rendelkező ellenőrrel át kell nézetni az árut, vagy a kirándulás során szedett erdei étket. Bizonyos úgynevezett fűszeres gombák - például sárga sereges tölcsérgomba - „megfekszik” a gyengébb gyomrot, erre fel is hívja vizsgálat közben a turisták figyelmét. Ezeket a gombákat egyébként nem szabad árusítani. Miskolcon Diósgyőri és Búza téri piacon hétfőtől péntekig 5-től 5-ig van gombavizsgálat, szombaton és vasárnap délután 2-től a Csanyikban, valamint Miskolctapolcán lehet ezt a szolgáltatást igénybe venni. Magyarországon mintegy 20 féle mérgező gomba van. Dr. Madai Ágnestől, a miskolci Semmelweis Kórház infectológia osztályának főorvosától, illetve dr. Juhász Lászlótól, a Megyei Kórház II-es belgyógyászati osztályvezető főorvosától a következő információkat kaptuk: a legmérgezőbb fajta a gyilkos galóca, mely még ma is 30-50 százalékban halálos mérgezést okoz. Ráadásul alattomos, mivel fogyasztás után 15-20 perc múlva már súlyos károsodást okoz a szervezetben, de a panaszok estik hat-nyolc óra múlva jelentkeznek. Általában a gomba fajtájától függ, hogy mennyi idő múlva jelentkeznek a panaszok. Az első tünetek leggyakrabban a hányás és a hasmenés. Emellett gyakori, de nem minden esetben jelentkezik láz, látászavar, pupillaszíkület. Ha gombamérgezésre gyanakszunk, azonnal orvoshoz kell fordulni. Érdemes magunkkal vinni a fogyasztott gomba maradékát. Egyébként ha kórházba kerül az illető, a gyomortartalmat kiemelik, és futárszolgálattal azonnal Budapestre viszik, a speciális laboratóriumba. A gombákat fogyasztás előtt vizsgáltassuk meg oklevéllel rendelkező gombaszakértővel. Van aki nyer, más veszít az adójegyen A füstölnivaló ára A dohánytermékek zárjeggyel való ellátása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A feketekereskedelmet nem sikerült letörni, ami sok milliárd forintot húz ki évente az állam zsebéből. Ezért született meg a döntés, hogy a zárjegy helyett bevezetik a szabott árat tartalmazó adójegyet. A vevők abban bíznak, hogy ezek után olcsóbb lesz a cigaretta, a kereskedők viszont egyelőre nem tudnak semmit az új árakról. A dohánygyárak szeptember elsejétől kötelesek adójeggyel ellátni a termékeiket, ám a kereskedelmi forgalomba nem jutott el az áru, mivel előbb a raktárkészleteket dobják piacra a termelők. A felhalmozott zárjegyes készletek értékesítésére tegnapig volt lehetőségük a gyártóknak, amit megerősített a V. Tabac Sátoraljaújhelyi Dohánygyár Rt. egyik névtelenséget kérő vezetője is. A zárjegyes készleteket értékesítették, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyár raktárából a cigaretta átkerül a nagykereskedő raktárába, s majd idővel tovább utazik az áru a kiskereskedőhöz. Az adójegyre áttéréssel kapcsolatban csak egyetlen dolgot szeretne elkerülni a gyártó, nevezetesen azt, hogy egyszerre legyen a piacon a szabad áras zárjegyes, s a fix áras adójegyes termék. Mint megtudtuk, a gyárnak előre kell igényelnie az adójegyet, amelyet a VPOP-központ által kijelölt nyomdából szerezhetik be. A hologramos, sorszámozott adójegyért előre ki kell fizetni a jövedéki és az általános forgalmi adót. Igaz, itt is van egy kiskapu, mert a jó adósok esetleg kellő fedezet (dohánygyárak esetében ez százmilliós nagyságrendű) ellenében utólag is fizethetnek. A gyártóval ellentétben a legális forgalmazókat eléggé érzékenyen érinti a váltás. Acsány László, a Hungarotabac Rt. kelet-magyarországi területi igazgatója a költségek ismeretében rendkívül szűknek tartja a termelői és fogyasztói árrés között lévő 12 százalékos árrést. Ezen kell ugyanis megosztoznia majd a kiskereskedőnek és a nagykereskedőnek. A bevett arány kétharmad-egyharmad. Igaz, nyugaton is hasonló árréssel dolgoznak, viszont itthon tőkehiány van, s magasabb az infláció. Ráadásul az adójegyes konstrukció nagyobb adminisztrációs kötelezettséggel jár, mint a korábbi. A miskolci Búza tér szomszédságában már öt éve foglalkozik dohánytermékekkel Farkas Józsefné. A hivatalos dohánykereskedőktől szerzi be az árut, s az alacsony árrésnek köszönhetően gyorsan forog a pénz. Tart az egységes ártól, mert ez várhatóan drágulást jelent majd a számára. Hivatalos árlistát még nem kapott, de úgy hallotta, hogy például a Sopiane egységesen 177 forintba kerül majd, amit jelenleg 166 forintért árul. Eddig sokan jártak hozzá vásárolni a város más részéről, sőt vidékről is, jelentős részüknek azonban búcsút mondhat az áregységesítést követően. A vevők sem tudnak semmit, csak azt kérdezgetik, mikortól lesz drágább a cigi? A Szinva ABC-ben viszont forgalomnövekedésre számítanak az adójegyes dohányáruk megjelenését követően. Jelenleg a zárjegyes árukészletet értékesítik, a kedden érkezett szállítmány is ilyen volt, az új árakról még nincs információjuk. Mint az egyik vezető mondta, eddig nem volt jelentős a forgalmuk, mert a Búza téri zugárusok, a garázsboltok sokkal olcsóbban kínálták a cigarettát. Van olyan kiskereskedő, aki csak egyetlen forint hasznot tett rá, a boltok viszont ezt nem tehetik meg, mert sokkal nagyobb a költségük. Az árkiegyenlítődést követően viszont átrendeződik a piac. Akinek nem tetszik, az is kénytelen lesz betartani, mert ellenkező esetben még a működési engedélyét is bevonhatják a hatóságok. (csontos) Nem készült terv - Az adójeggyel járó változásokra még nem dolgoztunk ki semmilyen tervet, mert előbb el kell fogynia a meglévő készleteknek, a szállodákban pedig nem fogy sok cigaretta - mondta Bodnár Györgyné, a Park Hotel szállodavezetője. - Egyedül Mariborot tartunk 250 forintért, ami a trafikok árait nézve nem magas. Az igazat megvallva január végén kaptunk egy olyan információt, hogy nem árusíthatunk majd a későbbiekben dohányárut, de nem tudok arról semmi közelebbit. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Kiállítás és vásár Hegyalja népszerűsítéséért MISKOLC VOLT TOKAJ DÍSZVENDÉGE Borlovagavatás, aukció-előzetes A tegnap megkezdődött és péntekig tartó Tokaj-hegyaljai Gazdasági Napok rendezvénysorozatát a városi önkormányzat és a Miskolci Vásáriroda Kft. azzal a céllal hívta életre, hogy bemutassa a térség gazdasági és idegenforgalmi értékeit. Az eseménynek otthont adó Tokaji Ferenc Gimnáziumban a szőlő- és borkultúra képviselőin kívül a környékbeli cégek és vállalkozások is bemutatkozhatnak. Májer János, Tokaj polgármestere megnyitó beszédében vázolta a település elmúlt tíz esztendejének fejlődését. Tokaj neve a borászati kultúrával forrt össze az évszázadok alatt, de ezzel együtt fejlődött a kereskedelem is. Napjainkban azonban nagy szükség van a gazdaság fejlesztésére, melynek érdekében többek között a Miskolci Vásáriroda Kft.-vel karöltve a mostanihoz hasonló rendezvényeket hívnak életre. Könnyűipari cégeket is szeretnének idecsábítani, melyek a szőlő- és borkultúra érdekeinek megsértése nélkül munkahelyeket teremtve telepednének le a térségben. Gyárfás Ildikó, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy régiónknak ebben a nagy jelentőséggel bíró térségében ez az első ilyen esemény. Véleménye szerint ez a vidék megérdemli azt, hogy ilyen rangos vásárokkal és kiállításokkal is a figyelem középpontjába kerüljön. - Nagy megtiszteltetés, hogy Miskolc díszvendégként lehet jelen az első Tokaj-hegyaljai Gazdasági Napokon, mely az itteni lehetőségek és a több évszázados hagyományok bemutatására hivatott - mondta Kobold Tamás, Miskolc polgármestere. - Fontos feladata a jövőnek, hogy a térség települései egymás érdekeit támogatva szorosan együttműködjenek. A megnyitó ceremónia végén Májer János a város és a Hétszőlő Rt. ajándékát adta át Carlos Borja Martineznek, Ecuador miniszteri rangú budapesti nagykövetének és Kobold Tamásnak. Ezt követően osztották ki a vásár díjait és külön * * Koppannak, nem pengenek HARAPJUNK RÁ, NEHOGY RÁHARAPJUNK! Akár konyhai körülmények között is készülhettek azok a hamis fém 2(H) forintosok, amelyekből összesen öt darabot fedeztek fel az elmúlt hónapokban (legutóbb szeptember 7-én) Miskolcon. A rendkívül „élethű” utánzatok átmérője, alig tér el az eredetitől, így a laikusok számára szinte megkülönböztethetetlenek. A háromnegyed rész ólomból és egynegyed rész ónból készült hamis kétszázasok azonban korántsem olyan időtállók, mint az ezüsttartalmú, pontosan 12 gramm súlyú eredetiek - könnyen deformálódnak, ráadásul idővel oxidálódnak is. Színük is inkább szürkés-fehér, fényük semmiképp nem nevezhető ezüstösnek. Mint ahogy a pengésük sem: a kövezetre ejtve inkább tompán toppannak, mintsem pengettek. Minden valószínűség szerint öntött hamisítványokról van szó - tudtuk meg Klement Attila őrnagytól, a Miskolci Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztályvezetőjétől - tehát a már említett „konyhai körülményeket” megfelelő formakészítésnek kellett megelőznie. Annak részleteire azonban, valójában hogyan is készülhettek a hamisítványok, nem kívánt kitérni a rendőrtiszt. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen a pontos leírás ismeretében esetleg mások is „alkímiára” adnák a fejüket... Az országban egyébként idén mindösszesen 45 darab hasonló hamisítványról érkezett bejelentés, a legtöbbet a postahivatalokban, illetve a Magyar Nemzeti Bank kirendeltségeinél szűrték ki. A mindenki számára ajánlott tesztelési mód (hamis vagy eredeti): beleharapva a puha ólomon álpénzben marad a fog(sor) lenyomata... Egyébiránt e héten egy hamis papír 200 forintost is felfedeztek Miskolcon, ennek különös ismertetőjele - mint a hamisított bankóknak általában -, hogy tapintása túlságosan is finom, a kontúrok elmosódottak, a színe pedig sötétebb az eredetiétől. A leggyakrabban hamisított 5000 forintosok a fentebb említetteken kívül arról is megismerhetők, hogy gyakran a fémszál helyén van a hajtásnyom. Ami átlag körülmények között, ugye, igen ritkán esik oda. A hamisítók azért produkálják oda a hajtást, mert ilymódon a különböző szennyeződések ott rakódnak le, mintegy fémszál benyomást keltve az óvatlan polgárban. Mindezeken túl, ha bármilyen gyanús körülmény merül fel valakiben, jó, ha néhányszor végigsimít Széchenyi gallérján: ha nem recés a legnagyobb magyar nyaka-tája, kár elfogadni a pénzt... (fe) vastagsága és súlya csak a hamisítatlan 200 forintos érme. 3 A nedű ecuadori hódolója Ecuadori vendége volt tegnap a tokaji Tokaji Ferenc Gimnáziumnak. A latin-amerikai ország budapesti nagykövetének régi vágya teljesült azzal, hogy a Tokaj-hegyaljai Gazdasági Napok alkalmából felkereshette a világhírű borvidéket. - Örömmel fogadtam el a tokajiak meghívását - kezdte beszélgetésünket Carlos Borja Martinez, Ecuador budapesti nagykövete. - Először járok a megyében, de már régen szerettem volna eljönni erre a vidékre, melyről sokat hallottam, ráadásul a tokaji bor az egyik legnagyobb kedvencem. Rövid itt-tartózkodásom során megbeszéléseket folytattam Kobold Tamás miskolci és Májer János tokaji polgármesterrel, valamint jó néhány helyi cégvezetővel, üzletemberrel. Bízom benne, hogy ez is segít abban, hogy az itteni emberek megismerjék Ecuadort, ezen keresztül Latin-Amerikát, mert így a jövőben szorosabb együttműködést alakíthatunk ki. díjait. A Déli Hírlap különdíját Tokaj város önkormányzata kapta, melyet Kiss László főszerkesztő adott át Májer János polgármesternek. A Hétszőlő Rt. Rákóczi-pincéjében Sashalmi László, a SEM Rt. elnök-vezérigazgatója az október 2-án, 15 órakor kezdődő boraukció részleteiről beszélt. Az összejövetelen Fábián Gyula, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara elnöke és Mogyorós Zoltán, a Vásáriroda Kft. ügyvezető igazgatója 5 évre szóló együttműködési szerződést írt alá. A program befejező részében a tokaji Vinum Regum Rex Vinorum Borrend nagytanácsának döntése értelmében ünnepélyes keretek között borlovaggá avatták Kobold Tamást, Miskolc polgármesterét. Kobold Tamás (balról), Miskolc polgármestere, Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Májer János, Tokaj polgármestere és dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem PR-igazgatója közösen tekintette meg a Miskolci Egyetem standját. (Jakubik László felvétele) Madarak Október 3-án és 4-én az idén is nemzetközi madármegfigyelő napokat szervez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A résztvevőktől telefonon beérkező információkat a szervezők összesítik, majd eljuttatják a Svájci Madártani Egyesülethez, ahol összegzik az európai eredményeket. A megfigyelés jó a madaraknak-megtudják, hogy hányan vannak, hogyan élnek és jó a megfigyelőknek, mert madarat megfigyelni öröm is, hasznos is. Madármegfigyelésben (is) jók vagyunk. Tavaly 212 helyszínen több, mint 465 ezer madarat figyeltek meg a résztvevők - informálta a közvéleményt Dénes Péter, az MMTE munkatársa. Ez azt jelenti, hogy a helyszínek és a madarak számát tekintve európai másodikok lettünk. Az ezüstérem is szépen csillog, de azért jó lenne, ha most mi lennénk az elsők. A tavalyi megfigyelésről valahogy lemaradtam, de az idein részt veszek, ígérem, sok-sok madárral járulok hozzá reménybeli első helyezésünkhöz. És erre biztatok mindenkit. Otthon megfigyelem majd a papagájunkat, de megfigyeltetem a család többi tagjával is, így máris lesz egy helyszín, négy madár. Azután kinézünk az ablakon, 20-30 gerle biztosan összejön naponta, az két nap alatt jó esetben 60. Hatvanszor négy az 240. Vannak továbbá verebek is az utcán és az utca légterében, őket is betelefonálom, ugyancsak családi megfigyelésben. És hát itt van Géza, akit madárnak néznek a boltban, a hivatalban, de otthonában is, mert ahány ügynök becsönget hozzá, az mind bepalizza. Sőt. Itt vagyunk mindannyian, csupa-csupa Géza. Olvassuk az újságot, hallgatjuk a híreket, figyeljük az eseményeket, megszenvedjük a történéseket, miközben gyakran úgy érezzük, hogy madárnak néznek bennünket. Kíváncsi vagyok, mit kapunk Svájcból az aranyérem mellé. Remélem, nemcsak valami oklevelet. Nehogy már potyára telefonálgassunk. Ha valahol, hát ott aztán van pénz. Bízom benne, hogy méltó jutalomban részesülünk. Nem szeretném, ha madárnak néznének minket. Azt hagyják meg nekünk, magunknak. Sz. G.