Déli Hírlap, 1999. május (31. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

1999. május 3., hétfő DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA A gyülekezet és a meghívott vendégek a templomszentelő istentiszteleten. (Tóth-Szántay Bea felvétele) Tiszaújváros, zárt ajtók mögött Sport: remény a támogatásra Az április 29-én kezdődött tiszaújvárosi önkormányzati ülést a késő estébe nyúlóan, a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött tartották. A hét előterjesztés mindegyi­ke az önkormányzat gazda­sági társaságainak gazdálko­dásával foglalkozott. A képviselő-testület elfogadta a társaságok 1998. évi tevékeny­ségéről benyújtott mérlegbeszá­molókat, és a jó eredményt elérő társaságok nyereségét nem von­ta el. Ezzel összefüggésben meg­határozták az ügyvezetők ez évi prémiumfeladatait, és 11 száza­lékos bérfejlesztést hagytak jóvá számukra. A Tisza Média Köz­hasznú Társaság átalakulására tett javaslatot elfogadva a testü­let úgy döntött, hogy a televíziós társaság 1999. július 1-jétől kft.­­ként működjön tovább. Az Inveszt Rt. a regionális és az or­szágos alapokra benyújtott pá­lyázataihoz az önkormányzat bankgaranciát vállalt. A testület felhatalmazta továbbá a rész­vénytársaság igazgatóját, hogy a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. egyik gazdasági társaságával közös céget alapítson. A sportkomple­xum üzemeltetési költségei nö­vekedtek, ezért a Sport Park Kft. részére a grémium biztosí­totta a működéshez szükséges fedezetet az idei esztendőre. Április 30-án a napirendi pontok átcsoportosításával kez­dődött az ülés. Farkas Zoltán polgármester javaslatára az eredeti 18 előterjesztéshez to­vábbi négyet felvettek, két té­makör megtárgyalását egy ké­sőbbi időre halasztották, és hár­mat zárt ülésen tárgyaltak. A kiemelt sportágak további tá­mogatásáról szóló előterjesztést szokatlanul hosszú ideig tartó felszólalások követték. Az egye­sületek, klubok elnökei szóban is megindokolták sportágaik to­vábbi támogatásának szüksé­gességét, ami után egyetlen kérdésben kellett állást foglal­ni: az önkormányzat tud-e to­vábbi támogatást adni működé­sükhöz. A szavazás patthelyze­tet teremtett, azaz a képviselők fele igenre, másik fele a nemre voksolt. Ez azt jelenti, megma­radt a remény egy későbbi tá­mogatásra. Az önkormányzat elmúlt évi gazdálkodásáról szóló mérlegbe­számolót elfogadták, amelyből kitűnt, hogy a tervezett bevétel a valóságban néhány százalék­kal növekedett, ugyanakkor a kiadások valóságos mértéke nem érte el a tervezettet, így ha csak csekély mértékben is, de si­került általános és céltartalékot képezni. (fekete) Csak a termelés nőtt Drágulhat a tej Néhány évvel ezelőtt a gazdálkodók elkeseredé­sükben a lefolyóba öntöt­ték a tejet, állami támoga­tással vágták ki a tehene­ket, miközben az emelkedő árak miatt kevesebb tejter­méket fogyaszt a lakosság. Most újra arról hallani, hogy tejfelesleg van az or­szágban. Arról érdeklődött egy olvasónk a zöld telefo­non, hogy igaz-e a túlter­melésről szóló hír, s ettől csökken-e a tej ára? - A tejfelesleg az egész or­szágban, így nálunk is jelent­kezik, mivel jobban növekedett a termelés, mint a fogyasztás - erősítette meg a hírt Beluzsár Lajos, az Abaújtej Közös Válla­lat igazgatója. - Tavasszal egyébként is fajlagosan jobban növekszik a tej termelése. Az export sem ment megfelelően, s a belső fogyasztással is gondok vannak. Hazánkban korábban 210 liter jutott minden egyes lakosra, most viszont csak 135, miközben Ukrajnában például 220, az Európai Unióban pedig 250-300 liter. Amennyiben visszaállnánk a korábbi fo­gyasztási szintre, akkor nem túltermelésről beszélnénk, ha­nem hiányról... Európában sok helyen megy az iskolatej-akció, s nálunk is próbálkoznak vele, amit nagyon jónak tartok. — Az árakról: a felesleg kö­vetkeztében nem lesz árcsök­kenés, mivel a fogyasztói ár nem követte a költségek, a fel­­vásárlási irányár növekedését. Ezért nyáron újabb emelés várható. Amennyiben ez elma­rad, akkor csökken a felvásár­lási ár, s újabb tehénkivágá­sokra gondolni sem merek, mert az unióban a csatlakozás­­kori állománynak megfelelő kvótát kapunk majd - utalt a realitásokra Beluzsár Lajos. Megkerestük az országos érde­keltségű Danone Kft.-t is, ahol érdeklődésünkre azt a választ­­--------------------------------------­kaptuk, hogy egyelőre nem va­lószínű, hogy változna a tej fo­gyasztói ára. Olvasónk a vonal végén Egyre nagyobb népszerűségnek örvend ol­vasóink körében a Déli Hírlap díjtalanul hívha­tó zöld száma (06-80/200-523), amely­nek segítségével kérdéseket tehetnek fel, beje­lenthetik észrevételeiket. Jelen cikkünk is egy „zöld hívás" nyomán született. Életet az éveknek A hazai sajtóban is megjelent a hír, hogy (ismét) rendőrkéz­re került Floridában a szakma nagy öregje, a 78 (hetvennyolc) éves bankrabló. A bűnöző bácsit ezúttal (is) több bank kirab­lásával vádolják, ami nem tűnik hihetetlennek, tekintve, hogy kereken hatvan éve űzi ezt a nehéz és veszélyes kétkezi mun­kát. A bácsiról még annyit lehet tudni, hogy tizenöt éves korá­ban kezdte egyszerű biciklitolvajként, ami - úgy a szükséges elméleti, mint gyakorlati tudást tekintve - sokkal alacsonyab­ban kvalifikált foglalkozás, de minden kezdet nehéz. A hír azt is megemlíti, hogy a bűnöző bácsi autójában a bankrabláshoz szükséges felszerelést, valamint jelentős mennyiségű kész­pénzt találtak. Az előbbi nem meglepő, hiszen gyakorlott profiról van szó, aki aligha megy bankot rabolni arra nem alkalmas felszere­léssel (mondjuk sajtolvasztásra szolgáló fondü-készlettel). Az utóbbi - a jelentős készpénz megléte - már érdekesebb: azt je­lenti, hogy az öreg máig eredményesen űzi a szakmát. Ezzel megdőlt az a sztereotípia, miszerint az amerikai társadalom kizárólag a fiatal, dinamikus emberek számára kínálna érvé­nyesülési lehetőségeket (vö. Az ügynök halála). Ezúttal is bebizonyosodott viszont, hogy nem az évek száma a fontos, hanem az, mennyinek érzi magát az illető, ami első­sorban attól függ, milyen mértékben menti át ifjúkori elánját az életpálya konyuló szakaszára. Ez a bűnöző bácsi nem ijedt meg a sokasodó évgyűrűktől, nem adta fel, jó mentális és fizi­kai kondícióját a folytonos kihívásoknak köszönheti. Egy ide­je már persze néha a cirkogejzírt fúrja meg a páncélszekrény helyett, és a sarokban álló művirágra szegezi a revolvert a biz­tonsági őr helyett, de továbbra is aktív, hasznos tagja a társa­dalomnak, amely számít is a bácsira. Tanulhatnánk tőle. Kéjé 3 „Boldogok, akik házadban laknak...” Felszentelték a Deszkatemplomot Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepi istentiszteleten (Folytatás az 1. oldalról.) A Deszkatemplom sorsá­ban is hirdeti a krisztusi le­­romboltatást és felépülést, vagyis a kereszthalált és a fel­támadás titkát - mondta Ká­dár Péter lelkipásztor, a teg­nap reggeli istentiszteleten. A határontúli magyar és a kül­földi testvéregyházak, gyüle­kezetek képviselői köszöntöt­ték az egyházközséget, majd délután 2 órakor a második istentiszteleten dr. Mészáros István, a Tiszáninneni Refor­mátus Egyházkerület püspö­ke hirdette az igét: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.” Délután már egy órával az 5 órakor kezdődő istentisztelet előtt megtelt a templom. Nagy taps köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Ko­bold Tamás polgármestert és fe­leségét. Ott láttuk a padsorokban Kuncze Gábort, az előző kormány belügyminiszterét és feleségét, országgyűlési és városi önkor­mányzati képviselőket. Ott volt dr. Ódor Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke és felesége is. Pont­ban 5 órakor bevonult a papság, elöl a gyülekezet két lelkipászto­ra, Kádár Péter és felesége, majd a püspökök: dr. Bölcskei Gusztáv debreceni, dr. Hegedűs Lóránt budapesti, dr. Mészáros István miskolci, Tőkés László nagyvára­di püspökök és mások a Felvidék­ről, Kárpátaljáról, Erdélyből. A padsorokban foglaltak helyet azok a szakemberek, a tervező Puskás Péterrel kezdve, akik a templomot újjáépítették. A 90. zsoltár éneklésével - Tie­benned bíztunk eleitől fogva - kezdődött az ünnepi istentiszte­let, majd Hegedűs Lóránt olvasta fel a szentleckét és mondott imát. Igét Bölcskei Gusztáv hirdetett. A 84. zsoltár verseire fűzte gondola­tait: „Boldogok, akik házadban laknak és szüntelenül dicsérhet­nek Téged.” „Bizony, jobb egy nap a Tie udvaraidban, mint máshol ezer.”­­ Megépült ez a templom, szép lett, gyönyörűséges, jó benne hálát adni - mondta a püspök. Tőkés László mondott ezután áldást, majd Kádár Péter köszön­tötte a vendégeket és mondta el a hirdetéseket, azaz egyet, a leg­fontosabbat: a Deszkatemplom újjáépült! Visszatekintett a 17 hónapos építkezés legfontosabb mozzanataira, az üszkös „élet­favirág” megelevemtésére. Utána D. Szabó Dániel, az egyházkerü­let főgondnoka következett, ő kérte fel Kobold Tamás polgár­­mestert köszöntő mondataira. Kobold Tamás felidézte azt a decemberi hajnalt, a pusztulás óráit, amikor azonnal azon gon­dolkodtak, hogyan lehet újjáépí­teni a templomot.­­ Hamvaiból támadt fel mint a főnixmadár, felépítése jelkép, az Isten iránti szeretet, az összefogás, a nem azonos hiten élők, a hívők és nem hívők, a határon innen és túl élők összefogása. Azt is bizonyította ez az építkezés, hogy nemcsak el­tűrni kell a másikat, hanem tisz­telni és szeretni is. A polgármester után a minisz­terelnök, Orbán Viktor mondta el köszöntőjét. Külön köszöntötte azokat a határokon túl élő ma­gyarokat, akik ma egy népirtás és fegyverek sújtotta országban kényszerülnek élni. Anyák nap­ján köszöntötte az édesanyákat is, „Isten áldja meg őket, szerető gondoskodásukért”.­­ Bajban ismerszik meg, ki az igazi barát. Ez a mondás Mis­kolc egyik legszebb templomá­ban bizonyítottnak tekinhető. Az újjáépítés dokumentációja hosszú oldalakon sorolja a segí­tők neveit, az adományokat és adományozókat.­­ Eljött az ünneplés ideje, jó látni a munka gyümölcsét. Mégis jó, ha az Isten házában arra is gondolunk, ami emberi szemmel nem látható, ami a gondolatokban és a szívekben van, mert ott dől el, hogy valaki építeni fog vagy rom­bolni, tüzet olt vagy tüzet szít, bé­kességet hirdet vagy háborúságot, mások hasznára vagy kárára akar lenni. Templomot azért épí­tünk, hogy legyen egy hely, ahol az életünk megkapja a szükséges segítséget és iránymutatást a jó melletti döntésre. Az egymást erő­sítő emberek közösségének szük­sége van egy közös otthonra, aho­vá elhozhatjuk gyermekeinket, majd unokáinkat. A főgondnok üdvözölte ezután név szerint a jelesebb vendége­ket, majd a Himnusz és egy Di­cséret éneklésével ért véget az ünnep. * (gróf) Orbán Viktor miniszterelnök délután Göncön járt és felavat­ta a Károlyi Gáspár Múzeumot és Biblia Kiállítást. A rendkívül gazdag gyűjtemény a térség la­kóinak 8 millió forintos adako­zásából állt össze, a kiállítóhe­lyet pedig a volt református is­kola átépítésével alakították ki. Az avatóünnepségen elsőként Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyar Református Egyházi Zsinat lelkészi elnöke szólt arról, hogy az 1995 óta működő Pro Memoria Károlyi Gáspár Alapítvány egyik leg­főbb célja volt a múzeum létre­hozása. A kormányfő avatóbeszédében kiemelte: a múzeum is azt pél­dázza, hogy e vidék szellemi nagyságai igen sokat adtak az or­szágnak a műveltség kincseiből. „Nemcsak Károlyi Gáspárra, a magyar reformáció tudós prédi­kátorára gondolok, bár kétségte­len, hogy az ő életműve világít a legfényesebben - hangsúlyozta a miniszterelnök. - A legnagyobbat adta a nemzetnek, az anyanyel­vét. A héber és görög igék, példá­zatok, erkölcsi intelmek és Istent dicsőítő zsoltárok az ő fordító munkájának eredményeképpen elérhetővé váltak, mi több meg is érintették a magyar nép lelkét, formálták beszédét és gondolko­dását. Ez a forrás a mai napig nem apadt el, hanem táplálja lel­künket, ízesíti beszédünket, át­járja a magyar művészet minden ágát.” Sz. B. Orbán Viktor miniszterelnök Csomós József gönci esperes tár­saságában vágta át a Károlyi Múzeum átadását jelképező sza­lagot. A háttérben a kormányfő felesége látható. (Jakubik László felvétele) Az újjáépítés emlékére A Miskolci Deszkatemplo­mért Alapítvány gondozásá­ban 52 oldalas, színes kiad­vány jelent meg a templom felszentelésének napján. „Pokoli képek” emlékeztet­nek a tűzvészre, cikkek, visszaemlékezések idézik fel az újjáépítést. A kiadvány­ban megismerkedhetünk a tervezőkkel, a munkálatokat végző szakemberekkel és fel­sorolják az újjáépítésben köz­reműködők névsorát is. Egy egész oldal sem elég ahhoz, hogy a támogatók, több mint háromezer ember, nyolcszáz­nál is több egyházközség, a határokon túlról érkező se­gítség neveit, adatait felsorol­ják. Mementó ez a füzet, em­lékeztet az emberi gonosz­ságra és összefogásra is. A helyreállítás állomásai 1997. december 4-én kigyulladt és néhány óra alatt leégett a miskolci Deszkatemplom. Már másnap létrehozták a Miskolci Deszkatemplomért Alapítványt, az újjáépítés finanszírozására. December 6-án a rendőrség elfogta azt a 28 éves fiatalembert, akit a templom szándékos felgyújtásával gyanúsítanak. Másnap Kuncze Gábor belügyminiszter látogatást tesz a legégett temp­lomnál. Bejelentik a minisztériumok anyagi támogatását. Bölcskei Gusztáv püspök 200 ezer forint gyorssegélyt ad át. December 16-án megkezdődik az üszkös romok átvizsgálása, a leletek mentése. Január 8-án kormánydöntés születik a költség­­vetés Katasztrófa Alapjából 30 millió forintot utalnak át az újjá­építésre. Január 20-án Puskás Péter főtervező ismerteti a tervek megoldásait, majd február 16-án bemutatja az engedélyezési ter­veket. Tavasszal kiírják a kivitelezői pályázatot, amelyet végül a Közlak-Ep Rt. nyer meg. A megyei főügyészség vádat emelt a templom felgyújtója ellen. Az építkezés egyik látványos esemé­nye július 22-én történik, amikor egy hatalmas daruval egy da­rabban helyére emelték a torony készre szerelt alsó részét. Szep­tember 14-én szállították Miskolcra az elkészült új harangokat, amelyet szeptember 18-án Mészáros István püspök szentelt fel és Kobold Tamás polgármesterrel szólaltatták meg először. Október 13-án a miskolci bíróság felmenti a gyújtogatót, egy­ben elrendelte kényszergyógykezelését. December 24-én a téten vári gyülekezet karácsonyi áhítatot tart a félig kész templomb. 1999. április 9-én megtörtént a templom műszaki átadása. M na a bútorok beállítása, beszerelése következett. -----­

Next