Déli Hírlap, 2000. július (32. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
2000. július szombat A diósgyőri stadionra is sor kerülhet, ha ... Milliárdok a pályákra A futballhuliganizmus nemcsak hazánkban jelent problémát, hanem - mint azt az Európa-bajnokságon látni lehetett - külföldön is. A különbség mindössze annyi, hogy a rendbontóknak a stadionokban nincs esélyük „rosszalkodni”, köszönhetően a magas színvonalú biztonsági berendezéseknek. Az MLSZ Hivatásos Labdarúgó Alszövetsége az elkövetkező években - állami szerepvállalással - végrehajtja stadion-rekonstrukciós programját, amelynek célja, hogy egy focimeccs megtekintése biztonságos és kényelmes körülmények között élvezhető szórakozás legyen. Erről beszélgettünk - folytatva tegnap megkezdett cikkünket - dr. Muszbek Mihállyal, az alszövetség gazdasági igazgatójával. -Mit jelent egészen pontosan a gyakorlatban a stadion-rekonstrukciós program? - Két év alatt 36, a profi alszövetséghez tartozó klub stadionját hozzuk rendbe állami szerepvállalással. Nem újakat építünk tehát, hanem a meglévőket hozzuk olyan állapotba, hogy ott nyugodtan lehessen nézni a mérkőzéseket, és valóban szórakozni lehessen. Minden stadionban korszerű, többkörös beléptető rendszert telepítünk, a jegyek pedig hamisíthatatlanok - például mágneskártyák - lesznek, a kitiltott nézők be sem juthatnak pályára. A mérkőzés alatt kamerarendszer figyeli majd a nézőteret, és a képek alapján később minden rendbontót azonosítani lehet, nekik a továbbiakban - a remélhetőleg gyors bírói eljárás után - nem lesz helyük a stadionban. Nem utópia, hogy az ország valamennyi stadionja on-line kapcsolatban áll majd egymással, tehát az egyik városból származó huligánok nem juthatnak be idegen pályára sem. A vendégszurkolók fogadását, kísérését úgy kell megszervezni, hogy esélyük se legyen találkozni a helyi drukkerekkel. Számításaink szerint ezekkel a beléptetési változásokkal egy szurkoló 3-4 órát tölthet a stadionban, és ennek megfelelően folyamatosan gondoskodni kell a szórakoztatásáról, előmérkőzéssel, egyéb műsorokkal. - Egy-egy stadionra mennyi pénz jut, a tervekben szerepel-e a diósgyőri aréna felújítása? - Általában 300 millió forintot fordítunk egy pálya rekonstrukciójára, ez a munka már elindult többek között az MTK és az Újpest stadionjában. A beinvesztált pénzt a klubokat működtető gazdasági társaságoknak öt év türelmi idő után, egyfajta bérleti díjként kell visszafizetniük, tehát csak akkor, ha már megfelelően működnek, vannak bevételeik, nézőik. A diósgyőri helyzet kissé bonyolult. Ebben a programban csak azok a klubok vehetnek részt, ahol a tulajdonosi és gazdasági háttér rendezett, és ha ezt megoldják Diósgyőrben, és a hivatásos ligában, szerepelnek, akkor semmi akadálya nem lehet a stadion-felújítás- nak. Hadd jegyezzem meg, hogy az alszövetség abban is közreműködik, hogy a klubok - ahol ez nem történt meg - valódi tulajdonosok, befektetők kezébe kerüljön. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha valaki el akarja adni az autóját, előtte kitakarítja, rendbehozza. Ezt az óriási munkát vállalta fel az alszövetség, egy reorganizációs program keretében, amelynek része lesz átmeneti befektetés és hitel is. Minderre 6—7 milliárd forintot szánunk az elkövetkező években, amelyet azután a gazdasági társaságoknak vissza kell fizetniük, ám akkor már lesz miből törleszteniük. Biztosak abban, hogy a stadion-rekonstrukcióval, és a pénzügyi reorganizációval javítható a magyar futball színvonala, meg lehet szüntetni a szinte már állandó balhékat? - Úgy gondoljuk, ha megfelelőek a körülmények, ha kiszorítjuk a huligánokat a stadionokból, akkor mindez sikerül. Erre is hadd mondjak egy példát: az InterCity vonatokat nem verik szét, és szinte takarítani sem kell azokat, mert ők fizetnek azért a szolgáltaiért, élvezni akarják annak előnyeit. Nincs ez másként a futballban sem: ha kulturált körülményeket teremtünk, a szurkolás is olyan lesz. H. Sz: Az újpesti stadion rekonstrukciója már megkezdődött, a végeredmény pedig ilyen lesz. Nőtt a GDP fi. bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 6,6 százalékkal nőtt az újabb adatok alapján - közölte a Központi Statisztikai Hivatal A KSH előzetes jelentése szerint ugyanakkor a termelési adatok alapján számított GDP az első negyedévben 6,8 százalékkal bővült. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Elkelt ingatlanok Egy ingatlanforgalmazással, bérbeadással foglalkozó társaság a napokban megvásárolta a DAM Rt. „Fa” által meghirdetett néhány ingatlant. A csomaghoz tartozik a Vasas Művelődési Központ, A Bartók Béla Művelődési Ház, az úgynevezett tervezőiroda, amelyben jelenleg a Bölcsész Egyesület működik, valamint a vezérigazgatóság mellett található 8 emeletes hivatalhoz. A vételár 365 millió forint volt, ami az áfát nem tartalmazza. Tízmilliárd a vagyon, ugyanennyi a követelés DAM: Négy külföldi érdeklődő A béreket rendszeresen fizetik A Diósgyőri Acélművek (DAM) „Fa” felszámolója tegnap a Vasas Művelődési Központban számolt be a hitelezőknek az elmúlt hónapok munkájáról, és az elkövetkezendő időszak stratégiájáról. Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos elmondta: a DAM 10 milliárd forintos vagyonával szemben 10 milliárd forintos a hitelezői igény. Cash&Limes egyik feladata az volt, hogy ezt a zárómérleget felülvizsgálja, és egy piaci alapon készített vagyonértékelés szerint állítsa össze a DAM Rt. „Fa” nyitómérlegét. Marjasné Endrédi Zsuzsanna megítélése szerint a zárómérlegnél kisebb, mintegy 10 milliárd forint piaci értéket képviselő vagyont vett át márciusban a felszámolócég. A céggel szemben összesen 473 hitelező jelentette be igényét, amiből 171 az úgynevezett regisztrált követelés. Mindent összevetve, a DAM 10 milliárd forintos vagyonával szemben egy ugyancsak 10 milliárd forintos hitelezői igény áll. A felszámoló kiemelte, hogy a diósgyőri gyárban jelenleg 1650-en dolgoznak, és a dolgozók rendszeresen megkapják bérüket. Az elbocsátottak számára a Munka Törvénykönyv szerinti végkielégítést a vagyonértékesítésből befolyt pénzekből kívánják kifizetni. A gyár iránt egyébként négy külföldi cég - valamennyien szakmai befektetők - is érdeklődik, köztük van az Ózdi Acélművek tulajdonosa a német Max Aicher csoport is. Ez utóbbival kapcsolatosan Marjasné cáfolta azt a sajtóértesülést, amely szerint a németek mintegy négymilliárd forint értékű hitelezői követelést vásároltak volna fel. Az ózdi tulajdonos egyetlen hitelezői igényt jelentett be - mint megtudtuk —, ez néhány százmilliós nagyságrendű. A DAM legnagyobb hitelezője egyébként 2,5 milliárd forinttal az APEH. Mint ismert, a DAM Rt. felszámolását március 14-i kezdőnappal rendelte el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, és a lebonyolítással a Cash&Limes Rt.-t bízta meg. Az acélművek a felszámolás kezdetekor nem üzemelt, vagyona működésképtelen volt. A felszámolóbiztos elmondta, a cég akkori igazgatóságának zárómérlege szerint a vállalat vagyona 14,58 milliárd forint volt, a kötelezettségek 12,17 milliárd forintot tettek ki. A Bizonytalan ideig szüneteltetik a kedvezményt Mától nincs MÁV-füzetjegy Július 1-től a MÁV Rt. átmenetileg szünetelteti a füzetjegy néven ismert, húszszázalékos menetjegyár-megtakarítással járó utazási kedvezményt. Egyik olvasónk az okokra volt kíváncsi, s arra is, meddig tart az átmeneti időszak. Kis Pál Józsefné, a MÁV Rt. Miskolci Területi Igazgatósága személyszállítási osztályának ügyintézője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a füzetjegy ideiglenes megszüntetésére üzletpolitikai okok miatt szánta el magát a vasút. A húszszázalékos kedvezményt adó füzetjegyet ugyanis a MÁV Rt. saját bevételeinek terhére vezette be, azaz a kedvezmény miatti veszteség náluk jelentett bevételkiesést. Mindezt utasszerzés céljából tették meg, ám a konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért július 1-vel egyelőre nem lehet tudni meddig) már nem árusítják a jegytömböt. Az eddig megváltott füzetjegyeket természetesen használhatják az utasok addig, amíg el nem fogy a benne lévő 10 darab jegy, illetve amíg le nem jár a jegytömb 1 évre szóló érvényessége. A lejárat dátuma így attól függ, mikor váltották meg a füzetjegyet. A borosgazdák tartanak a vámtörvénytől? Kevesebben regisztráltatták magukat A ma életbe lépő vámtörvény a borászok és szőlősgazdák számára az eddiginél sokkal egyszerűbbé teszi az ügyintézést. Ennek ellenére csak az érintettek csekély része tett eleget az új rendeletben előírt regisztrációs kötelezettségének. Azok, akik eddig elmulasztották lejelenteni adataikat, pénzbírságra számíthatnak. Ezt követően pedig a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) illegálisnak minősíti a tevékenységet. A jogszabályváltoztatás célja, hogy a vám- és adóhatóság számára megteremtsék a rendszeres és visszamenőleges ellenőrzés lehetőségét. Az sem titkolt cél, hogy visszaszorítsák, megszüntessék a borhamisítást. A VPOP három megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) összefogó Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságon a 35 ezer szőlőtermelő közül a határidő lejárta előtti utolsó napig 20 ezernél is kevesebben jelentkeztek. A megkérdezettek egy része feledékenységre hivatkozott, olyanok is voltak, akik kivártak az utolsó pillanatig, de ami még ennél is elgondolkodtatóbb, jó néhányan inkább abbahagyják a termelést. A jövedéki törvény módosítása nem vonatkozik azokra a gazdálkodókra, akik 1500 négyzetméternél kisebb területen tevékenykednek és háztartásonként nem állítanak elő ezer liternél több bort. A regisztrációt elmulasztó gazdák, vállalkozások júliusban komoly pénzbírságra számíthatnak. Akik augusztus 1-ig sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, ezt követően illegálisnak minősítik a tevékenységet. Ettől az időponttól kezdve a bor után nem fogyasztási, hanem jövedéki adót kell fizetni, mely literenként 5 forint. A mától életbe lépő új vámtörvénnyel sokkal egyszerűbb, gyorsabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés. Bevezetik a vámfelügyelet melletti feldolgozást, vagyis egyes import árucikkek előállítása csak a VPOP tudtával valósulhat meg. Lényeges változás, hogy vámot nem az alapanyag, hanem a késztermék után kell fizetni. A módosítással az egyszerűsített vámeljárás teljes körűvé válik a vállalkozások számára. (szűcs) Sokan felhagynak a bortermeléssel? Kájé 3 Szemüveget a betegnek! Egyre idegesebben szedjük a gyógyszereket, mert mind kuszább a helyzet a gyógyszerárak körül. Csütörtökön állítólag volt egy első tárgyalási forduló, ebből mindkét versenyző (az egészségügyi miniszter és a gyógyszergyártók) továbbjutott a következő fordulóba. A megbeszélés után az egészségügyi tárca vezetője azt is bejelentette, hogy július 1-jéig életbe lép a gyógyszerárak rögzítéséről szóló kormányrendelet. Ugyanezen megbeszélés után a gyártók nem állították, hogy a miniszter valami gyógyszer(ár) hatása alatt nyilatkozott, viszont azt mondták, hogy nem kezdődött el semmiféle tárgyalás. (Pedig egy helyszínen esett a két nyilatkozat). A gyártók még azt is kijelentették, hogy akkor is emelni kívánják az árakat, ha a kormányrendelet megjelenne. Ami megnyugtató: a viaskodásból várhatóan a betegek kerülnek ki győztesen, mert mindkét fél egyértelműen az ő javukat akarja. Az illetékes tárca alacsonyabb árakat akar (ami lehetővé tenné a kisnyugdíjasok részvételét a méregdrága Panangin-acid-partikon), a gyógyszergyártók pedig egyáltalán nem az üzleti hasznukat féltik, hanem azon aggódnak, hogy a magasabb áron nem kerülhetnek majd nálunk forgalomba az új gyógyszerek. Bevettem két nyugtatót, egy gyomorégés-tüdőpangás elleni készítményt, és átgondoltam a helyzetet. A rászorulók most egyet tehetnek:gyorsan megbetegednek, így használva ki az olcsó gyógyulási lehetőséget, míg folyik a huzavona. A gyártók nyilván körömszakadtukig védik majd az álláspontjukat, de lehet, hogy alulmaradnak az árvitában. Akkor nem tehetnek egyebet, mint bevetik az ősi pék-trükköt: ugyannyiért kisebb zsemlét sütnek. A kisebb pirulák persze feltűnhetnek majd a betegeknek, akik ezért újabb szemüveget íratnak fel maguknak. Ajánlom, igyekezzenek kiváltani az új szemüveget, mert a szemüveggyártók is olvasnak újságot...