Déli Hírlap, 2000. július (32. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. július szombat A diósgyőri stadionra is sor kerülhet, ha ... Milliárdok a pályákra A futballhuliganizmus nemcsak hazánkban jelent problémát, hanem - mint azt az Európa-bajnokságon látni lehetett - külföldön is. A különbség mindössze annyi, hogy a rendbontóknak a stadionokban nincs esé­lyük „rosszalkodni”, köszönhetően a magas színvonalú biztonsági berendezéseknek. Az MLSZ Hivatásos Labda­rúgó Alszövetsége az elkövetkező években - állami sze­repvállalással - végrehajtja stadion-rekonstrukciós programját, amelynek célja, hogy egy focimeccs megte­kintése biztonságos és kényelmes körülmények között élvezhető szórakozás legyen. Erről beszélgettünk - foly­tatva tegnap megkezdett cikkünket - dr. Muszbek Mi­hállyal, az alszövetség gazdasági igazgatójával. -Mit jelent egészen pontosan a gyakorlatban a stadion-re­konstrukciós program? - Két év alatt 36, a profi alszövetséghez tartozó klub stadionját hozzuk rendbe ál­lami szerepvállalással. Nem újakat építünk tehát, hanem a meglévőket hozzuk olyan ál­lapotba, hogy ott nyugodtan lehessen nézni a mérkőzése­ket, és valóban szórakozni le­hessen. Minden stadionban korszerű, többkörös beléptető rendszert telepítünk, a jegyek pedig hamisíthatatlanok - például mágneskártyák - lesznek, a kitiltott nézők be sem juthatnak pályára. A mérkőzés alatt kamerarend­szer figyeli majd a nézőteret, és a képek alapján később minden rendbontót azonosíta­ni lehet, nekik a továbbiakban - a remélhetőleg gyors bírói eljárás után - nem lesz helyük a stadionban. Nem utópia, hogy az ország valamennyi stadionja on-line kapcsolat­ban áll majd egymással, tehát az egyik városból származó huligánok nem juthatnak be idegen pályára sem. A ven­dégszurkolók fogadását, kísé­rését úgy kell megszervezni, hogy esélyük se legyen talál­kozni a helyi drukkerekkel. Számításaink szerint ezekkel a beléptetési változásokkal egy szurkoló 3-4 órát tölthet a stadionban, és ennek megfele­lően folyamatosan gondoskod­ni kell a szórakoztatásáról, előmérkőzéssel, egyéb műso­rokkal. - Egy-egy stadionra mennyi pénz jut, a tervekben szerepel-e a diósgyőri aréna felújítása? - Általában 300 millió forin­tot fordítunk egy pálya re­konstrukciójára, ez a munka már elindult többek között az MTK és az Újpest stadionjá­­ban. A beinvesztált pénzt a klubokat működtető gazdasá­gi társaságoknak öt év türel­mi idő után, egyfajta bérleti díjként kell visszafizetniük, tehát csak akkor, ha már meg­felelően működnek, vannak bevételeik, nézőik. A diósgyő­ri helyzet kissé bonyolult. Ebben a programban csak azok a klubok vehetnek részt, ahol a tulajdonosi és gazdasá­gi háttér rendezett, és ha ezt megoldják Diósgyőrben, és a­­ hivatásos ligában, szerepel­­­nek, akkor semmi akadálya nem lehet a stadion-felújítás-­­ nak. Hadd jegyezzem meg, hogy az alszövetség abban is közreműködik, hogy a klubok - ahol ez nem történt meg - valódi tulajdonosok, befekte­tők kezébe kerüljön. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha valaki el akarja adni az autóját, előtte kitakarítja, rendbehozza. Ezt az óriási munkát vállalta fel az alszö­vetség, egy reorganizációs program keretében, amely­nek része lesz átmeneti befek­tetés és hitel is. Minderre 6—7 milliárd forintot szánunk az elkövetkező években, amelyet azután a gazdasági társasá­goknak vissza kell fizetniük, ám akkor már lesz miből tör­leszteniük.­­ Biztosak abban, hogy a sta­­­dion-rekonstrukcióval, és a pénzügyi reorganizációval ja­vítható a magyar futball szín­vonala, meg lehet szüntetni a szinte már állandó balhékat? - Úgy gondoljuk, ha megfe­lelőek a körülmények, ha ki­szorítjuk a huligánokat a sta­dionokból, akkor mindez sike­rül. Erre is hadd mondjak egy példát: az InterCity vonatokat nem verik szét, és szinte taka­rítani sem kell azokat, mert ők fizetnek azért a szolgálta­iért, élvezni akarják annak­ előnyeit. Nincs ez másként a futballban sem: ha kulturált körülményeket teremtünk, a szurkolás is olyan lesz. H. Sz: Az újpesti stadion rekonstrukciója már megkezdődött, a végeredmény pedig ilyen lesz. Nőtt a GDP fi. bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 6,6 százalékkal nőtt az újabb adat­ok alapján - közölte a Központi Statisztikai Hi­vatal A KSH előzetes jelen­tése szerint ugyanakkor a termelési adatok alapján számított GDP az első negyed­évben 6,8 százalékkal bő­vült. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Elkelt ingatlanok Egy ingatlanforgalmazással, bérbeadással foglalkozó társaság a napokban megvásárolta a DAM Rt. „Fa” által meghirdetett néhány ingatlant. A csomaghoz tartozik a Vasas Művelődési Központ, A Bartók Béla Művelődési Ház, az úgynevezett tervezőiroda, amelyben jelenleg a Bölcsész Egyesület működik, valamint a vezérigazgatóság mellett található 8 emeletes hivatalhoz. A vételár 365 millió forint volt, ami az áfát nem tartalmazza. Tízmilliárd a vagyon, ugyanennyi a követelés DAM: Négy külföldi érdeklődő A béreket rendszeresen fizetik A Diósgyőri Acélművek (DAM) „Fa” felszámolója tegnap a Vasas Művelődési Központban számolt be a hitelezőknek az elmúlt hó­napok munkájáról, és az elkövetkezendő időszak stratégiájáról. Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszá­molóbiztos elmondta: a DAM 10 milliárd forintos vagyonával szemben 10 milliárd forintos a hitele­zői igény. Cash&Limes egyik feladata az volt, hogy ezt a zárómérle­get felülvizsgálja, és egy piaci alapon készített vagyonérté­kelés szerint állítsa össze a DAM Rt. „Fa” nyitómérlegét. Marjasné Endrédi Zsuzsanna megítélése szerint a zárómér­legnél kisebb, mintegy 10 mil­liárd forint piaci értéket kép­viselő vagyont vett át márci­usban a felszámolócég. A céggel szemben­ összesen 473 hitelező jelentette be igé­nyét, amiből 171 az úgyneve­zett regisztrált követelés. Min­dent összevetve, a DAM 10 mil­liárd forintos vagyonával szem­ben egy ugyancsak 10 milliárd forintos hitelezői igény áll. A felszámoló kiemelte, hogy a diósgyőri gyárban jelenleg 1650-en dolgoznak, és a dolgo­zók rendszeresen megkapják bérüket. Az elbocsátottak szá­mára a Munka Törvénykönyv szerinti végkielégítést a va­gyonértékesítésből befolyt pénzekből kívánják kifizetni. A gyár iránt egyébként négy külföldi cég - valamennyien szakmai befektetők - is ér­deklődik, köztük van az Ózdi Acélművek tulajdonosa a német Max Aicher csoport is. Ez utóbbival kapcsolatosan Marjasné cáfolta azt a sajtóér­tesülést, amely szerint a né­metek mintegy négymilliárd forint értékű hitelezői követe­lést vásároltak volna fel. Az ózdi tulajdonos egyetlen hite­lezői igényt jelentett be - mint megtudtuk —, ez néhány száz­milliós nagyságrendű. A DAM legnagyobb hitelezője egyéb­ként 2,5 milliárd forinttal az APEH. Mint ismert, a DAM Rt. felszámolását március 14-i kezdőnappal rendelte el a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bíróság, és a lebonyolí­tással a Cash&Limes Rt.-t bízta meg. Az acélművek a fel­számolás kezdetekor nem üzemelt, vagyona működés­­képtelen volt. A felszámoló­biztos elmondta, a cég akkori igazgatóságának zárómérlege szerint a vállalat vagyona 14,58 milliárd forint volt, a kö­telezettségek 12,17 milliárd forintot tettek ki. A Bizonytalan ideig szüneteltetik a kedvezményt Mától nincs MÁV-fü­zetjegy Július 1-től a MÁV Rt. át­menetileg szünetelteti a füzetjegy néven ismert, húszszázalékos menet­­jegyár-megtakarítással járó utazási kedvezményt. Egyik olvasónk az okokra volt kíváncsi, s arra is, meddig tart az átmeneti időszak. Kis Pál József­né, a MÁV Rt. Miskolci Területi Igazgatósá­ga személyszállítási osztályá­nak ügyintézője arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a füzet­jegy ideiglenes megszünteté­sére üzletpolitikai okok miatt szánta el magát a vasút. A húszszázalékos kedvezményt adó füzetjegyet ugyanis a MÁV Rt. saját bevételeinek terhére vezette be, azaz a ked­vezmény miatti veszteség náluk jelentett bevételkie­sést. Mindezt utasszerzés cél­jából tették meg, ám a konst­rukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért júli­us 1-vel­­ egyelőre nem lehet tudni meddig) már nem áru­sítják a jegytömböt.­­ Az eddig megváltott füzetje­gyeket természetesen hasz­nálhatják az utasok addig, amíg el nem fogy a benne lévő 10 darab jegy, illetve amíg le nem jár a jegytömb 1 évre szóló érvényessége. A lejárat dátuma így attól függ, mikor váltották meg a füzetjegyet. A borosgazdák tartanak a vámtörvénytől? Kevesebben regisztráltatták magukat A ma életbe lépő vámtör­vény a borászok és szőlős­gazdák számára az eddigi­nél sokkal egyszerűbbé teszi az ügyintézést. Ennek ellenére csak az érintettek csekély része tett eleget az új rendelet­ben előírt regisztrációs kötelezettségének. Azok, akik eddig elmulasztották lejelenteni adataikat, pénzbírságra számíthat­nak. Ezt követően pedig a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP) illegálisnak minő­síti a tevékenységet. A jogszabályváltoztatás célja, hogy a vám- és adóható­ság számára megteremtsék a rendszeres és visszamenőle­ges ellenőrzés lehetőségét. Az sem titkolt cél, hogy vissza­szorítsák, megszüntessék a borhamisítást. A VPOP három megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) összefogó Észak-magyarországi Regio­nális Parancsnokságon a 35 ezer szőlőtermelő közül a ha­táridő lejárta előtti utolsó napig 20 ezernél is keveseb­ben jelentkeztek. A megkér­dezettek egy része feledé­­kenységre hivatkozott, olya­nok is voltak, akik kivártak az utolsó pillanatig, de ami még ennél is elgondolkodtatóbb, jó néhányan inkább abba­hagyják a termelést. A jövedé­ki törvény módosítása nem vonatkozik azokra a gazdál­kodókra, akik 1500 négyzet­­méternél kisebb területen te­vékenykednek és háztartá­sonként nem állítanak elő ezer liternél több bort. A regisztrációt elmulasztó gazdák, vállalkozások július­ban komoly pénzbírságra szá­míthatnak. Akik augusztus 1-ig sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, ezt köve­tően illegálisnak minősítik a tevékenységet. Ettől az idő­ponttól kezdve a bor után nem fogyasztási, hanem jövedéki adót kell fizetni, mely literen­ként 5 forint. A mától életbe lépő új vám­törvénnyel sokkal egysze­rűbb, gyorsabb, áttekinthe­tőbb lesz az ügyintézés. Beve­zetik a vámfelügyelet melletti feldolgozást, vagyis egyes im­port árucikkek előállítása csak a VPOP tudtával való­sulhat meg. Lényeges válto­zás, hogy vámot nem az alap­anyag, hanem a késztermék után kell fizetni. A módosítás­sal az egyszerűsített vámeljá­rás teljes körűvé válik a vál­lalkozások számára. (szűcs) Sokan felhagynak a bortermeléssel? Kájé 3 Szemüveget a betegnek! Egyre idegesebben szedjük a gyógyszereket, mer­t mind ku­szább a helyzet a gyógyszerárak körül. Csütörtökön állítólag volt egy első tárgyalási forduló, ebből mindkét versenyző (az egészségügyi miniszter és a gyógyszergyártók) tovább­jutott a következő fordulóba. A megbeszélés után az egészségügyi tárca vezetője azt is bejelentette, hogy július 1-jéig életbe lép a gyógyszerárak rögzítéséről szóló kormányrendelet. Ugyanezen megbeszélés után a gyártók nem állították, hogy a miniszter valami gyógyszer(ár) hatása alatt nyilat­kozott, viszont azt mondták, hogy nem kezdődött el semmi­féle tárgyalás. (Pedig egy helyszínen esett a két nyilatkozat). A gyártók még azt is kijelentették, hogy akkor is emelni kívánják az árakat, ha a kormányrendelet megjelenne. Ami megnyugtató: a viaskodásból várhatóan a betegek kerülnek ki győztesen, mert mindkét fél egyértelműen az ő javukat akarja. Az illetékes tárca alacsonyabb árakat akar (ami lehetővé tenné a kisnyugdíjasok részvételét a méreg­drága Panangin-acid-partikon), a gyógyszergyártók pedig egyáltalán nem az üzleti hasznukat féltik, hanem azon aggódnak, hogy a magasabb áron nem kerülhetnek majd nálunk forgalomba az új gyógyszerek. Bevettem két nyugtatót, egy gyomorégés-tüdőpangás elleni készítményt, és átgondoltam a helyzetet. A rászorulók most egyet tehetnek:gyorsan megbetegednek, így használva ki az olcsó gyógyulási lehetőséget, míg folyik a huzavona. A gyár­tók nyilván körömszakadtukig védik majd az álláspontju­kat, de lehet, hogy alulmaradnak az árvitában. Akkor nem tehetnek egyebet, mint bevetik az ősi pék-trü­kköt: ugyannyi­­ért kisebb zsemlét sütnek. A kisebb pirulák persze feltűnhet­nek majd a betegeknek, akik ezért újabb szemüveget íratnak fel maguknak. Ajánlom, igyekezzenek kiváltani az új szemüveget, mert a szemüveggyártók is olvasnak újságot...

Next