Déli Hírlap, 2001. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2001. július 2., hétfő ............................­................................. ■ ............... .................. ............... Ma... 9.45: Köztisztviselői napot rendeznek a szuhakálló kas­télykertben. 11.00: Számítástechnikai találkozót rendeznek a miskolci 40. Sz. Általános Iskolában. 13.00: Semmelweis-napi ünnepség lesz a miskolci Sem­melweis Kórházban. 17.00: Nyilas Attila Holtjáték című kötetének bemutatója lesz a Miskolci Galériában. 19.00: Ekkor kezdődik Pálur János orgonaestje a miskolci Avasi Református Templomban. 19.30: Briegel Bor Band-koncert lesz a miskolci Rákóczi­­ház udvarán. Itthon történt • A franchise vállalkozások fejlesztésének támogatására pályázatot írt ki a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében - közölte a szaktár­ca. A kiírás szerint a pályázat célja a működő franchise típu­sú vállalkozások továbbfejlesz­tése új hálózati egységek kiala­kításának támogatásával. A feltételek között szerepel, hogy pályázatot kizárólag az élelmi­szergyártás, kereskedelem, járműjavítás, szálláshely-szol­gáltatás, vendéglátás, futár­postai tevékenység területén működő franchise-átadó rend­szergazda nyújthat be. Az el­nyerhető vissza nem térítendő támogatás maximum 60 millió forint lehet. • A Földhitel- és Jelzálog­­bank nem számít nyári „uborkaszezonra” a lakáshite­lek folyósításában. Zádori Já­nos, az FHB szóvivője elmond­ta: az elmúlt két hónapban 4-4,5 milliárd forint hitelkérel­met fogadott be a bank. Ezzel az idei első félévben igényelt kölcsönök mértéke 12­­ milliárd forint közelében, emelkedett, jó­val meghaladva a tervezettet. Az FHB az egész évben 13-18 milliárd forintos hiteligénylés­re számított. Zádori János hoz­zátette: eddig mintegy 8 milli­árd forint kölcsönt folyósítot­tak az ügyfeleknek. • Kisebb földrengés volt teg­nap hajnalban a magyar-oszt­rák határ közelében, amelyet Sopronban is érezni lehetett. A földmozgás középpontja a bur­genlandi Bécsújhely környékén volt. A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földmozgás haj­nali három óra körül történt. Magyarországon nem okozott károkat, a csillárok, bútorok mozgásán, poharak csörrené­­sén kívül mást nem észleltek az emberek. A soproni rendőr­ség és a mentők is arról tájé­koztattak, hogy károkról, sérü­lésekről nem érkezett bejelen­tés. • Idén tizedik alkalommal emlékeztek a holokauszt áldo­zataira a Wallenberg emlék­parkban, ahol gyertyát gyújtot­tak a mártírok és a túlélők mentésében részt vevők tiszte­letére. A második világháború­ban meggyilkolt 6 millió euró­pai és a 600 ezer magyar zsidó­ra emlékeztek a Wallenberg emlékparkban Budapesten. Zoltai Gusztáv, az országos és a budapesti zsidó hitközségek ügyvezetője ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „a szabadság szelleme azt sugallja, hogy ne feledj”. • Nyári ítélkezési szünet kezdődik a Legfelsőbb Bírósá­gon a hét végén. Erről Lomnici Zoltán főtitkár adott ki tájé­koztatást. A nyári szünet hiva­talosan július 9-től augusztus 17-ig tart. A bírák ez alatt az idő alatt is ügyeletet tartanak, hogy elláthassák a legszüksé­gesebb teendőket, például az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos feladatokat. • Kuncze Gábor lett az SZDSZ új elnöke. Kunczét már néhány hete megválasztották ügyvezető elnöknek, azután, hogy Demszky Gábor alig fél­éves elnöki tevékenység után lemondott. A tegnapi rendkí­vüli küldöttgyűlésen Kuncze Gábor volt az egyetlen jelölt. Az SZDSZ most megválasztott vezetői között egyaránt van­nak korábbi frontemberek és új arcok. Ügyvivő lett például a volt pártelnök Pető Iván, és visszatérőben a párt értelmisé­gi holdudvara. Ugyanakkor Ónody Tamás nem, Gusztos Péter új generációsként vi­szont először lett tagja a veze­tésnek. • Ma lép életbe a sokat és hevesen támadott Munkatör­vénykönyv. A szakszervezetek szerint a törvény több ponton ütközik az alkotmánnyal, ezért két nagy munkavállalói érdekképviselet is az Alkot­mánybírósághoz fordult. Mától a köztisztviselői törvény is megváltozik. Az új szabályozás jelentősen emelheti a szektor béreit. • Vízi határátkelő nyílt a Fertő tavon. A magyar-osztrák határon mostantól csónakkal, vitorlással és sétahajóval is át lehet kelni. A magyarok eddig csak a fertőrákosi­­ öbölben sportolhattak, mostantól elér­hetővé válik számukra a tó tel­jes felülete. (Forrás: RTL Klub) \ Van meleg víz A szokásos, éves nagyjaví­tás miatt az elmúlt hétfőn a Miskolci Hőszolgáltató Kft. ideiglenesen leállította a melegvíz-szolgáltatást az Avasi lakótelepen és a bel­városban. A jelzett egy hé­ten belül befejezték a mun­kát, s újra meleg víz folyik a csapokból. Érdeklődésünkre a MIHŐ diszpécsere elmondta, hogy a leállás által érintett valamen­­­nyi épületben újraindították a hét végén a melegvíz-szolgálta­tást. Az indulást követően gon­dok voltak a Jósika utcában, az Avason, de a szerelők megol­dották a problémát. A következő nagy leállás Di­ósgyőrben lesz. Már megkezdő­dött az ezzel kapcsolatos egyet-Olvasónk a vonal végén Olvasóink szívesen fordulnak hozzánk kérdéseikkel, gondjaikkal. A következők­ben is várjuk hívásaikat. A hívható szá­mok: 46/412-694-es szám, 131 -es mellék, illetve a 06-30/9458-458. tetés a társcégekkel, de még nincs meg a munkálatok kez­désének időpontja. A diszpé­cser csak annyit tudott monda­ni, hogy a most induló héten nem állnak le Diósgyőrben. A munkálatok kezdéséről időben értesítik a lakosságot. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA A borsodi elnök nem írta alá az ópusztaszeri nyilatkozatot M­EGYE VAGY RÉGIÓ? Eszmecsere az új közigazgatási rendszerről • Az adókivetés joga is felvetődött • Uniós csatlakozás teremtette kívánalmak Nem tudni, milyen volt az idő több mint ezer éve, ami­kor Anonymus szerint Ópusztaszeren tábort ver­tek a honfoglaló magyarok, s elrendezték „az országnak minden szokástörvényét”. Az azonban tény, hogy az előző napi eső­ ború után megkegyelmeztek szomba­ton a megyék harmadik or­szágos gyűlésén résztve­vőknek. Az események vi­szont már nem ilyen felhőt­lenül zajlottak. Ismét egybegyűltek - 1993 és 1996 után harmadik alka­lommal - szombaton a megyei közgyűlések elnökei és tagjai Ópusztaszeren. Egyrészt újabb elemmel gazdagítani a honfog­laló ősök előtt tisztelgő emlék­parkot, másrészt megvitatni a közigazgatás középszintjének a helyzetét és a sorsát. Idén az Árpád-emlékmű előtti teret övező szoborparkot avatta fel Mádl Ferenc köztár­sasági elnök. A megyék a ma­gyar történelem jeles személyi­ségei közül örökítettek meg egyet-egyet, szem előtt tartva annak szoros kötődését. Bor­­sod-Abaúj-Zemplén esetében így esett a választás a nagysá­gos fejedelemre, II. Rákóczi Fe­­rencre. Emellett az Aranybulla pe­csétjének a másolatával zárták­­ le azt az urnát, amelyben min­den megye elhelyezte az utó­kornak szánt üzenetét. Azo­kat, akik majd egyszer felnyit­ják a fémhengert, egy emlék­plakett és egy üveg ötputto­nyos tokaji aszú fogja emlékez­tetni ránk. Az ünnep órája után a mun­ka következett az országos gyűlés résztvevői számára. A megyénk jövőjéről folytatott ta­nácskozás első előadójaként Stumpf István kancelláriami­niszter arról szólt, hogy a poli­tikusoknak azonnal meg kell kezdeniük az egyeztetéseket az új közigazgatási rendszer ki­alakításáról, összhangban az uniós csatlakozás teremtette kívánalmakkal is. A magyar régiók jövője szem­pontjából fontos eseményként határozta meg a gyűlést kö­szöntő levelében az Európai Régiók Szövetsége is. Endre Sándor,­ a Megyei Önkormány­zatok Országos Szövetségének elnöke ezzel szemben a megyék megerősítése és jogkörük ki­szélesítése mellett emelt szót beszédében. Véleménye szerint a középszintű közigazgatási egységeknek meg kell kapniuk a te­lepülési önkor­mányzatokat megillető jogokat, elsősorban is a sa­ját bevételét. Ha nem is mondta ki, a gyűlés elé ter­jesztett nyilatko­zattervezet szöve­gében is ott állt: ez az adókivetés jo­gának az igényét jelentette. A nyilatkozat szövegét végül is négy megyei köz­gyűlési elnök - köztük a borsodi dr. Odor Ferenc — nem írta alá. To­vábbi három pedig csillaggal jegyezte meg, hogy csak fenntartásokkal hagyta ott a papíron a kézje­gyét. (baranyi) Dr. Odor Ferenc (középen) nem írta alá a megyék nyilatkozatát. (Baranyi Ferenc felvétele) A hangnemmel nem értett egyet Az országos gyűlés elé terjesztett nyilatkozat hangnemé­vel nem értett egyet elsősorban dr. Ódor Ferenc, akinek a szavai szerint egyfajta kormány elleni támadás is megbújt a sorok mögött. Az elnök érdeklődésünkre megerősítette, hogy a szövegtervezetet nem vitte a megyei közgyűlés elé. Abba ugyanis még az utolsó pillanatban is kerültek be elemek. Az elnök külön kiemelte éppen a további három megye által is fenntartással kezelt elképzelést a választási törvény módo­sítására, amely szerint vegyítenék az egyéni és listás beju­tást a közgyűlésbe, illetve annak vezetőjét közvetlenül vá­lasztanák. Továbbra is ehetünk bejglit! S­zigorítják a máktermesztést A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­umban előkészítés alatt áll az a kormányhatározat- és végrehajtási rendeletmódo­sítás, amely várhatóan sza­bályozottabbá és átlátható­vá teszi a hazai mákter­mesztést és -értékesítést. A tervezet többek között beje­lentési kötelezettség alá he­lyezi a mák ipari méretű termelését és kereskedel­mét. A minisztérium illetékese el­mondta, hogy az ellenőrzést kí­vánják megszigorítani. A sza­bályozókat eurokomforttá kell tenni, pontosan azért kell szi­gorítani, hogy Magyarországon továbbra is lehessen mákot ter­meszteni. Meghatározott négy­zetméter — a tervezet szerint talán ez 500 négyzetméter lesz - alatti földterületen, saját cél­ra, étkezésre való termesztés esetén a későbbiekben sem lesz semmiféle bejelentési kötele­zettség, kivéve akkor, ha piac­ra akarja vinni az illető a má­kot. (Ez utóbbi esetben az át­láthatóság miatt bejelentési - és nem engedélykérési kötele­zettség­­ áll majd fenn.) Szigo­rítani kívánják a v­etőmag-fel­­használást is annak érdeké­ben, hogy a ipari felhasználású mákfajtákat ne termesszenek étkezési mákként. Ugyanis az ipari mák gubójának és­ nem az étkezési mákgubónak van ma­gas alkaloid-tartalma. A mák - amellett, hogy kitűnő mákos bejglit lehet belőle sütni, és és fontos gyógyszergyártási alapanyag - kábító­szer alapanyaga is lehet. A visszaélésre leggyakrabban hasz­nált ópiátok között kell megemlíteni a mákteát, ami a mák­szalma vizes kivona­ta, a zöld mákgubón ejtett metszés nyo­mán kiszivárgó tej­nedvet (a máktea és a tejnedv lényegé­ben ópiumnak felel meg), a tisztított for­mában pedig a mor­fint, illeve a kémiai úton előállított hero­int. A miskolci drogam­bulancia munkatár­sától, Koleszár Ágnes­től tudtuk meg, hogy az utóbbi időben újból nő a mákteát fo­gyasztó klienseik száma. Je­lenleg mintegy 20-25 ilyen sze­méllyel van kapcsolatuk. Közü­lük a legtöbben a heroin fo­gyasztásáról tértek át a mákte­ára. A mák fontos gyógyszergyártási alap­anyag. (Archív felvétel) 3 Államfői zászlóátadás Szendrőben Tisztesség, helytállás, akarat... múltjára emlékeztek tegnap Szendrőben, a várossá nyilvá­nítás alkalmából megrendezett Szendrői napok keretében. Mádl Ferenc köztársasági el­nök ünnepi beszédében emlé­keztetett arra, hogy Szent Ist­ván keresztény állama kiállta az idő próbáját. Felidézte a dimbes-dombos Cserehát törté­netének fő pontjait, a honfogla­lást, a tatárjárást követő szendrői várépítést, a török kor végvári életét, majd a XIX. szá­zad végi fejlődést, a vasutat, kereskedelmet. Az államfő elismeréssel szólt arról, ahogy az aprófalvak la­kossága ragaszkodik az ősök földjéhez. A folytatásról szólva a tisztességet, a he­lytállást, az akaratot nevezte a közös jövő alapjának. Ezt követően átadta a kormány által adományozott millenniumi zászlót Debréte, Galvács, Rakaca, Rakaca­­szend, Viszló és Szendrő pol­gármesterének. Mester Árpád, Szendrő pol­gármestere köszönőbeszédében bejelentette, hogy a millenniu­mi zászlót féltett ereklyeként, a keresztény európaiság jelké­peként őrzik majd. A városün­nepre utalva elmondta, az öt éve megkapott városkulcs nem a bezárkózást, hanem a nyitást jelképezi számukra a kistérség felé. Az ünnepség zárásaként görög katolikus, római katoli­kus és református szertartás szerint megáldották, megszen­telték a zászlókat. (cs.l.) Mádl Fe­renc köztár­sasági elnök ünnepélyes keretek kö­zött tegnap a s­z­e­n­d­r­ő­i kastélykert­ben adta át S­z­e­n­d­r­ő , Galvács, Ra­­kaca, Raka­­c­a­s­z­e­n­d , Debréte és Viszló pol­gármesteré­nek a kor­mány által adományo­zott millen­niumi zász­lót. Államisá­gunk születésének és a keresz­ténység felvételének ezeréves Az ősök tiszteletére, a hagyományokra ala­pozva kell építeni a jövőt - ajánlotta a köz­­társasági elnök. (Jakubik László felvétele)

Next