Déli Hírlap, 2002. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2002. május 2., csütörtök Ma... 9.00: A városháza dísztermében elkezdő­dik a miskolci önkormányzat közgyűlése. 12.00: A Miskolci Egyetemen megkezdő­dik a felsőoktatási intézmények főtitkárai­nak találkozója. 15.00: Antigoné - beavató előadás a Já­tékszínben. 16.00: Jószay Zsolt szobrászművész kiál­lítását dr. Dobrik István művészettörté­nész, a Miskolci Galéria igazgatója nyitja meg a kassai Löffler Múzeumban. A június 30-ig megtekinthető tárlat megnyitója Kassa város napja ünnepségsorozatának része. 17.00: Bérletszünetben játssza a Cigány­szerelem című Lehár-nagyoperettet a Nagyszínház. 18.00: Jóna István táncos lesz a vendége a Disputa-estnek a Miskolci Galériában. 19.00: Mezítláb a parkban - Kamarabér­let „csütörtök” - előadás a Kamaraszínház­ban. 20.00: Werner Schwab Népirtás című „radikális komédiája” megy Bérletszünet­ben a Csarnokban. Itthon történt • Az évtizedes hagyománynak megfelelően­­ most is megkoszorúzták a tavat Keszthelynél. A koszorút a város polgármestere, ahogy 10 éve minden május elsején, ezúttal is a Csobánc ne­vű hajó fedélzetéről dobta a vízbe. Ezzel kezde­tét vette hivatalosan is a balatoni szezon. • Leállt a forgalom tegnap délután az M 3-ason Hatvan és Gyöngyös között, a Gyön­gyös felé vezető oldalon, miután egy légrugókat szállító kamion személygépkocsival ütközött, és szállítmánya az úttestre borult. A baleset látvá­nyának hatására a kamion mögött haladó két személygépkocsi is összeütközött, míg az előt­tük haladó a szalagkorlátnak ment. Ezeknél az eseteknél csak a gépkocsik sérültek. • Sándor István továbbra is koncepciós eljá­rásnak nevezi az ellene és 5 vádlott-társa ellen folyó eljárást. Azt mondja, olyan iratok vannak nála, amelyek azt bizonyítják, hogy az ügyészek nem veszik komolyan az ügy titkosságára vo­natkozó szabályokat. Az egykori nyomozó sze­rint szigorúan titkos iratokat nyílt felhaszná­lásra küldtek el a rendőröknek. • Orbán Viktor március végén ugyan átadta, de ténylegesen még nem működik az encsi idő­sek otthona. A 807 millió forintból felépített in­tézménynek még elvi működési engedélye sincs. A létesítmény üresen áll. • A kormány minél hamarabb szeretne meg­állapodni a Mal gázüzletágának a megvásárlá­sáról, így a tárgyalások gyors előrehaladásában érdekelt — jelentette be Orbán Viktor, aki közöl­te: gyógyszerár-tárgyalások folynak a kormány és a gyógyszerpiac képviselői között, és értéke­sítik az állami tulajdonú földeket. (RTL Klub) A hazai piacon kell erősíteni Veszteséges a Dunaferr A Dunaferr Rt. az előzetes adatok szerint az első negyedévben 2,6-2,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el a tervezett 1,6 mil­liárd forintos negatívummal szemben - jelentette be Tóth László, a társaság vezérigazgatója tegnap. A cégvezető ezt azzal magyarázta, hogy az acéltermékek árának esése miatt 2,2 milliárd forint árbevételtől esett el a cégcsoport. A Dunaferr magyarországi acélértékesítése csekély mértékben, 18 ezer tonnával maradt el az előre jelzettől, a nemzetközi piacokon azonban a terv szerint alakult, de ebből kevesebb bevétel származott. Tóth László rámutatott: az utóbbi években jelentősen csökkent a magyarországi acélgyártás volumene, míg néhány éve még 3,8 millió tonna volt a termelés, addig ez jelenleg csupán 1,5-1,6 millió tonna. Világszerte 830-835 milliárd tonna az acélipari kibocsátás évente, ez a mennyiség tavaly, az acélipar válságának idősza­kában sem csökkent. A magyar cégeket a válsá­gon túl az Egyesült Államok, majd az Európai Unió protekcionista intézkedései is sújtották. A vezérigazgató úgy vélte, hogy a bizonytalan nemzetközi környezetben az acélipari cégeknek a magyarországi piacon kell megerősíteniük pozí­cióikat. Tóth László, aki a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés elnöki posztját is betölti, elmondta: az árak csökkenése miatt nemcsak a Dunaferr, de az egész magyar acélipari ágazat is veszteséges volt az első negyedévben. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA, GAZDASÁG 3 Bányász-kiárusítás E­LADÓ MEDDŐHÁNYÓK Feljavították és rendbe tették • Hét ingatlant kínál a hasznosító • Külön-külön is megvehetők Bő évtizeddel ezelőtt még pezsgő élet folyt a Borsodi­medence szénbányáiban Farkaslyuktól Edelényig. Mára a legtöbb bányát bezár­ták, felszámolták, vagy ép­pen a vége felé közeledik az eljárás. A folyamat levezény­lésére életre hívott Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. (Bvk. Rt.) a napokban hét, egykori bányász-ingatlant hirdetett meg eladásra. Töb­bek között meddőhányót, de­rítőmedencét, egykori bá­nyatelepet is... Nem a szénkészletek merül­tek ki, hanem a rendszerváltást követően megváltozott az ország energiapolitikai koncepciója, ami gyakorlatilag a mélyműve­lésű szénbányák döntő többségé­nek a halálos ítéletével volt egyenlő. Borsodban is egymás után zártak, zárnak be a szénbá­nyák. A legnagyobb, egyébként a bá­nya-erőmű integrációba bevont Lyukónak is meg vannak már számlálva a napjai, de ez egy másik történet... Garázs, műhely, derítőmedence A Borsodi Bányavagyon-hasz­nosító Rt. a napokban hirdetette meg hét, egykori bányász-ingat­lan tulajdonjogának értékesíté­sét a sajtóban. Van köztük egy­kori iroda, garázs, asztalosmű­hely, rekultivált bányaterület, meddőhányó, derítőmedence, bányatelep. Szóval változatos a kép. A legnagyobb érdeklődés várhatóan a Vadna-tó iránt nyil­vánul meg, amelyet a névadó község határában fekvő egykori külszíni bánya helyén hoztak létre a kitermelés befejezését követő tájrendezés keretében. Korábban arról volt szó, hogy üdülőtelkenként értékesítik a területet, most mégis egyben kí­vánja eladni az egészet a Bvk. Rt. - amit érdeklődésünkre az­zal magyaráztak, hogy a döntést az eladásról a tulajdonos Szén­­bányászati Szerkezetátalakítási Központban (SZÉSZEK), Buda­pesten hozták. Egyben és külön-külön is lehet pályázni az ingat­lanokra. Praktikus okokból ré­szekre bontották a nagyobbakat, ilyen például a kazincbarcikai Tervzáró üzemtér, amelyből most két részt hirdettek meg. Ha nem kell, újra meghirdetik Az eladásra felkínált bányate­rületeket, meddőhányókat egyébként rekultiválták, vagyis környezetbe visszailleszthető ál­lapotba hoztak. Az egykori mu­­csonyi meddőhányót is füvesítet­ték, fásították. Tulajdonképpen egy növendék erdőt kínálnak eladásra - igaz, a földhivatalnál nem vezették még át a művelési ágváltást. Billa­­táron is már csak a két lezárt aknabejárat emlékeztet memen­­tóként az egykoron itt zajlott bányászkodásra. Ami most nem kel el, azt később újra meghirde­tik. (cs.l.) Borsodban az elmúlt években egymás után zártak be a szénbányák. Putnokon sem bányásznak többé... (Archív felvétel) Négy plusz öt százalék a megállapodás Nem lesz DAM-sztrájk A keddi bértárgyalási for­dulót követően megegyezés született az idei alapbéreme­lések mértékéről a DAM Steel Rt. vezetése és a mun­kásokat képviselő szakszer­vezetek között. Ez azt jelent­heti, hogy elmarad az a két­naposra tervezett munkabe­szüntetés, amelyet ma reggel 6 órakor kezdtek volna meg a dolgozók. A DAM Steel Rt. dolgozói ér­dekképviseletei a bértárgyaláso­kon 10 százalékos éves szintű alapbérfejlesztést terjesztettek elő, január 1-jei hatállyal, azaz visszamenőlegesen. A cégvezetés először két lépcsőben végrehaj­tandó alapbérfejlesztést java­solt: elsőként 2002. január 1-jére visszamenőleg 4 százalékos alapbérfejlesztést, majd ezen felül további 4 százalékot július 1-jétől. Ezen a héten hétfőn utóbbi ja­vaslatát azzal toldotta meg a DAM Steel Rt. vezetése, hogy a második fél évben nem 4, hanem 5 százalékkal emelnék az alapbé­reket. Ezt a javaslatot kedden el­fogadták a szakszervezetek és aláírták az erről szóló megállapo­dást. Ágotai József, a DAM Steel üzemi tanácsának elnöke érdek­lődésünkre elmondta, hogy a sztrájk elmarad, bár a dolgozók eltökéltek voltak annak megtar­tásában, ám nem látják értelmét, hogy valamiféle „presztízscsatá­ba” menjenek bele a cégvezetés­sel. A visszamenőleg megemelt béreket már a mostani, május 7- én esedékes bérfizetéskor meg­kapják a dolgozók. Sz. B. Kollektív szerződés a cukorgyárban Hosszú tárgyalásos egyeztetés után tegnap aláírták a Szerencsi Cukorgyár Rt. kollektív szerződé­sét Szerencsen. A munkaadói ol­dalról Pallai Miklós vezérigazgató, a munkavállalók képviseletében Cseppely János szakszervezeti el­nök látta el kézjegyével a doku­mentumot. A megállapodás rögzíti a helyi viszonyokra épülő, a mun­kajoggal összefüggő általános kér­déseket, a munkaügyi kapcsolat­­rendszert, valamint tartalmazza a munkaviszonyra vonatkozó részle­tes belső szabályozást. A kollektív szerződés kitér többek között az érdekegyeztetés folyamatára, meghatározza a szociális és béren kívüli juttatásokat, szabályozza a munkaidőt és a pihenőidőt. A Széchenyi-pluszból finanszírozzák Kapaszkodósáv Gesztelynél Sok teherautó, amint egy enyhébb emelkedőhöz ér, máris megfogja a forgalmat, mert régi, elavult, s éppen csak döcög. Az autósok meg csak morognak, így van ez sokszor a gesztelyi emelke­dőnél is a 37-es főúton, de már nem sokáig, mert el­kezdték építeni a kapaszko­dósávot. Az autósok nagy örömére az elmúlt években végre hozzálát­tak a hazai gyorsforgalmi úthá­lózat fejlesztéséhez, illetve a többi főúton is több kisebb-na­­gyobb építkezés folyik. A 37-es főúton, Gesztely térségében is munkához láttak, amint a jó idő beköszöntött. Az útépítést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht. ren­delte meg, a kivitelező a Ma­gyar Autópályaépítő Konzorci­um. A Vegyépszer és a Betonútépí­tő közös vállalkozásának szóvi­vője, Turgyán Tamás érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a Széche­­nyi-plusz keretében 82 milliárd forintos költséggel 38 elkerülő utat építenek az országban.­­ Ezek közé tartozik a 37-es főút 8. és 9. kilométerszelvényének térségébe tartozó gesztelyi emel­kedő is, ahol 173 millió forintos költséggel 1,2 kilométer hossz­ban kapaszkodósávot építenek. Vagyis a meglévő két sáv mellé építenek 3­ forgalmi sávot, ami lehetővé teszi, hogy a lassú jár­műveket megelőzzék az emelke­dőn. Jelenleg még a földmunkák­nál tartanak az építők, de a szó­vivő szerint a kitűzött határidő­re, június 30-ára az elvárt minő­ségben befejezik a munkát. A kapaszkodósávot 173 millió forintos költséggel építik meg. (Jeney Lajos felvétele)

Next