Déli Hírlap, 2003. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

TÁRSADALOM Régi kórházban új belgyógyászat Az egészségügyi miniszter adta át tegnap délelőtt a miskolci Semmelweis Kórház új belgyógyászati tömbjét. A többfunkciós épület egyben a Debreceni Egyetem Ok­tató Kórháza is, ahol európai szintű egészségügyi képzések valósulhatnak meg. Dobi Tamást Miskolcon, az elmúlt évek §. egyik legnagyobb beruházása­­­­ként a régi, úgynevezett vörös­­­téglás belgyógyászati épületet a tegnapi naptól felváltotta az a modern létesítmény, amely 1,8 milliárd forint címzett támoga­tásból valósult meg. A 2001. nya­rán kezdődött építkezés eredmé­nyeként az új épülettömbben kétszer annyi négyzetméteren 1­2-4 ágyas, fürdőszobás kórter­meket alakítottak ki, összesen 172 ággyal. Az új létesítményben két bel­gyógyászati osztályt helyeztek el. Ezen belül kialakítottak egy minden igényt kielégítő belgyó­gyászati intenzív részleget, va­lamint egy regionális feladatokat is ellátó hematológiai osztályt. Az új belgyógyászati tömbben kapott helyet, az egész kórházat kiszolgáló radiológiai osztály, a földszinten találhatóak a járóbe­teg-ellátást segítő speciális szak­­ambulanciák, a kardilógia, a he­­matológia, az endokrológia és a gastroentorológia. A jövő épülete A jövő célkitűzéseinek egyike, hogy a Semmelweis Kórház ad­jon helyt a csontvelő-átültetésre várók ellátásának is. Ennek megfelelően alakították ki a fel­­nőttcsontvelő-átültetés építészeti és tárgyi feltételeit. A hét hema­tológus-belgyógyász szakorvos felkészült arra, hogy a megyei Gyermekegészségügyi Központ­ban már évek óta zajló gyermek­kori csontvelő-átültetés tapaszta­latait tovább építve - velük együtt közösen működtetett Centrumként - a Semmelweis Kórházban a felnőttek csontvelő­transzplantációja is megkezdőd­hessen. A tegnap átadott létesítmény­ben alakították ki a Semmel­weis Kórház, mint a Debereceni Egyetem Oktató Kórháza speciá­lis feladataihoz szükséges helyi­ségeit is. Mivel eddig is a kór­ház biztosította a termet és a szükséges egészségügyi eszközö­ket az orvosképzés, illetve a Mis­kolci Egyetem által felügyelt egészségügyi képzés részére, ezért az új részleg tetőterén ala­kították ki a tanácskozó- és ok­tatótermeket. Ugyanakkor egy üvegszálas optikai rendszer se­gítségével a leenedő orvosok és egészségügyi dolgozók ezekben az oktatótermekben figyelemmel kísérhetik a földszinti vizsgáló­ban zajló eseményeket, így ez­zel az optikai rendszerrel Mis­kolc is bekerülhet azon városok közé, ahol az egészségügyi kép­zésben európai szintű interaktív oktatás folyik. Hiányzó felszerelések Csehák Judit, szociális, egész­ségügyi és családügyi miniszter jó kezdésnek találta az avatót, abban a kormányzati program­ban, mely az elmaradott térsé­gek, köztük régiónk komplex fel­zárkóztatását célozta meg. Az egészségügyi fejlesztéseket ter­mészetesen össze kell hangolni a gazdasági, szociális és más ága­zatok támogatásával. Az önbiza­lomnövelő funkcióját emelte ki Káli Sándor, Miskolc polgármes­tere az új belgyógyászati részleg­nek. A polgármester gondolatme­nete szerint az itt élők érthetik, hogy elindult a város a felzár­kózás útján, aminek következté­ben az önbizalom a büszkeséggel párosulhat. Szabó György, a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön­­kormányzat alelnöke a kormány­zat további feladatait hangsú­lyozta, amelyek az autópálya to­vább­építésében vagy a gazdaság fejlesztésében csúcsosodnak ki, egyben nem felejtette el hozzá­tenni, hogy mindezen elképzelé­sek a helyi szakemberek ak­tivitása nélkül nem működhet­nek. Az ünnepélyes átadás fényét egytelen tényező csorbította: az épületből hiányoznak az új egészségügyi felszerelések. A ház természetesen nem üresen fogad­ja majd a betegeket, a régi mű­szerek tökéletesen funkcionál­nak még. Az eredeti tervekbe ugyan beépítették az új műsze­rek beszerzését, de ahogy az szo­kott lenni az elképzelések nem találkoztak a realitásokkal. In­formációink szerint ezt a kisebb problémát a kormányzat többek között a magántőke bevonásával szeretné megoldani, de lehetsé­ges alternatívaként merült fel még a lízingkonstrukció, és a bérlés is. Káli Sándor, Csehák Judit és Koleszár Lajos az egyik vadonatúj kórterem­ben. Tízesztendős program az egészségert Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei intézetében tartott szakmai fórumot tegnap dr. Csehák Judit, egészségügyi, szociális és családügyi minisz­ter. Az előadás témája az egészségügy és szociális szféra helyzete volt. N. Sz. R. Mint dr. Csehák Judit el­mondta a tárca megalakításakor úgy gondolták, hogy az egészség­ügy és a szociális helyzet csak együtt kezelhető szakmailag, hi­szen a hátrányos szociális hely­zet betegségeket, egészségügyi kockázatokat is okozhat. A köz­ponti költségvetésnek több mint a fele a tárca felügyelete alá tar­tozik, de ilyen összeggel gazdál­kodva is nehéz megoldani a problémákat. Az egészségügy konszolidálá­sa hosszú folyamat és nem lehet csak a kormányzat eszközeivel, valamint rövid távú politikai stratégiával megoldani. Minden kezdeményezésnek túl kell élni egy parlamenti ciklust. Kidolgoz­tak egy 10 éves egészségpolitikai programot, melynek előfeltétele a szakmai egyetértés, ami segít átívelni a rövidebb időszakokon. A miniszter elmondta, többször felmerült a kérdés, hogy megér­te-e befektetni a jóléti szférába és az egészségügyi dolgozók őszi béremelése nem terhelte-e meg a költségvetést? Úgy gondolja, hogy a szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók 40 százaléka minimálbérért dolgozott, de a többieknek is alacsony jövedel­mük volt. A béremelés egyfajta bizalomépítés volt, azaz meg kel­lett kezdeni az adósság törleszté­sét, a fontos szakmai feladatot méltatlan körülmények között el­látó dolgozók felé. Dr. Csehák Judit kifejtette, hogy az elmúlt háromnegyed év­ben előkészítették az elmúlt évek feladatait, valamint a 10 éves program egyik szakmai anyagát. Ez utóbbi a korábbi miniszter programját felhasználva, azt ki­egészülve készült. Fontos szem­pontnak tartják a finanszírozási rendszer, az egészségügyi struk­túra megváltoztatását. Egy 2000- ben készített WHO-felmérés sze­rint hazánk a 105-ik helyet fog­lalja el egészségügyi szempont­ból. Az országot minősíti a lakos­ság egészségügyi állapota és en­nek javítása érdekében készült el a háromrészes program. Az egészségügyet úgy lehet rendbe tenni, hogy modernebb, lakosság által elfogadott, megfelelően fi­nanszírozott rendszert alakíta­nak ki. Fontos az ágazat képe a közvélemény megítélésében, de ez nemcsak a sajtón, hanem a beteg tapasztalatain is múlik. A kórházak konszolidációja az egészségügy működőképessé­gének egyik feltétele. Regionálisan kell fejleszteni a kórházakat és nem egyet kiemel­ve - hangsúlyozta a miniszter. Borsod megye egészségügyére 11 milliárd forint jutott, ami orszá­gos szinten is megfelelő összeg. Ennek ellenére nem sikerült megfelelően fejleszteni a betegel­látást. A miniszter a profilok és funkciók összerendezésében látja a megoldást. Mint elmondta me­gyénkben a legalacsonyabb a szo­ciális fejlesztés, legmagasabb a háziorvosokhoz fordulók száma és csakugyan magas a betegforga­lom. Az egészségügyi problémák egy részét a szociális ágazatban kell megoldani. Ennek egyik lépé­se, ha a szociális segélyen lévő embereknek saját lakóhelyükön, elismert, társadalmilag hasznos tevékenységet biztosítanak. A 10 éves programot a tárca megpróbálta úgy kialakítani, hogy ezen szociális programok illeszkedjenek a feladatokba. Eh­hez azonban az állami költségve­tés mellett magánforrásokra is szükség lesz. A miniszter úgy képzeli el a magyar egészségügy privatizációját, hogy a szakmai fejlesztésekbe vállalkozásokat vonnak be. A programhoz illesz­kedve történik majd a kórházi törvény átalakítása is, vala­mint a minimumfeltételek sza­bályozása. Kossuth Klaudia hitt a „hepiendben” N. Szántó Rita Manapság sok tragédiáról lá­tunk és hallunk a televízióban és a rádióban. Nagyon kevés a szívderítő hír. A különböző mű­sorok bemutatják a beteg embe­reket, de gyógyulásról, boldog­ságról keveset hallani. Talán emlékeznek még Kos­suth Klaudiára, akiért 1996-ban az egész város megmozdult. A miskolci - akkor még - kislány­nál annak idején rosszindulatú csontdaganatot állapítottak meg. A sajtóban - többek között la­punkon keresztül is - próbál­tunk pénzt gyűjteni Klaudia életmentő bécsi műtétjére. Horváth Charlie jótékonysá­gi koncertet adott a sportcsar­nokban, ezzel is segítve, hogy a lány gyógyulásához szükséges több millió forint összegyűljön. A város összefogásának köszön­hetően 4-5 millió forintot sike­rült előteremteni, a társadalom­­biztosító pedig fedezte a fennma­radó költségeket. Ennek köszön­hetően Klaudiát 1996. december 11-én Bécsben megműtötték. A beavatkozás sikerült, a beteg pe­dig háromhetente Ausztriába utazott, hogy kezelő orvosai el­lenőrizzék állapotát. Azóta pedig eltelt hat év, és félve gondoltam arra a kislány­ra, akiért valamikor egy város aggódott. Szüleit nem mertem keresni, tartva attól, hogy Klau­dia esetleg rosszul reagált a műtétre, és talán újabb sebeket tépek fel a családban érdek­lődésemmel. De a valóság szeren­csére teljesen más, Klaudia él, boldog, egészséges és hálás az egykori adakozóknak. Jelenleg a székesfehérvári Kodolányi János idegenforgalmi főiskola harmad­éves hallgatója és - jogosan - már nem szívesen emlékszik a hat évvel ezelőtti dolgokra. Székesfehérváron társastánc­ra is beiratkozott, és Miskolcra utazva régi hobbijának a mo­­dellkedésnek is hódol. Mint el­mondta, a jövőben az idegenfor­galomban szeretne dolgozni és Budapesten vagy Dunántúlon akar elhelyezkedni. Mikor évekkel ezelőtt talál­koztam Klaudiával, egy piros naplót vezetett, melyben betegsé­ge történetét írta le és bízott ben­ne, hogy az írás „happy end”-del zárul. Nos úgy néz ki, így tör­tént, bár Klaudiának még 10 évig kontrollra kell járnia. A piros napló azonban egy doboz mélyén lapul, és tulajdonosa már nem szívesen veszi kézbe az egykori események hiteles „tanúját”. Va­lamikor arra gondolt, hogy ha meggyógyul, könyv formájában kiadja betegsége történetét, de ma már rá sem bír nézni a szí­nes füzetre. Azt mondja, jobb el­felejteni az egészet és nem em­lékezni a borzalmas időszakra. Higgyünk neki... 2003. január 8., szerda Locsogunk A Szentháromság tere Szántó István szanto@inform.hu Sok minden nem változott a kép jobb sarká­ban. Biztos pont a MÁV Igazgatóságának székháza, amely ezek szerint már jóval túl van a századik esztendején, így emlékezetből azt hihetnénk, hogy a közelmúltban visszaál­lított csupros Mária-szobor előrébb volt, a va­lóságban viszont az igazgatóság épülete taka­rásában állt. A nagy irodaház melletti kis boltocska viszont átvészelte az összes világhá­borút és a forradalmakat. Nem olvasható ki, hogy mit kínáltak hajdanában, most viszont valamilyen világítástechnikai üzlet van a földszintes házban. A bal sarokban egy villamos jön, vagy megy. Az én gyermekkorom a Szemere utcai Mackó büfé elől indult és talán Hejőcsabáig közleke­dett. A népkerti megállóra határozottan em­lékszem, ám azt már nem tudnám megmonda­ni, hogy Csaba irányába meddig tartott a sín­pár. Úgy szüntették meg, hogy trolibuszt ígér­tek a helyére. Helyette kaptunk 2-es, 14-es csuklós buszokat. Akik többet tudnak erről a villamosvonalról, szívesen fogadjuk visszaem­lékezéseiket. Önök kérdeznek Kormos Vilmos, a Miskolci Megyei Jogú Önkormányzat Oktatási és Közműve­lődési osztályának vezetője válaszol. Az elkövetkező két hétben finisközelbe érkezik a középis­kolai továbbtanulás, pontosab­ban a gimnáziumokba, szakkö­zépiskolákba, szakképző iskolák­ba való jelentkezés. A szülők­ben, gyerekekben tucatnyi kér­dés fogalmazódik meg a napokban. Arra biztatjuk olvasóinkat, ne tartsák maguk­ban a kérdéseket, hanem juttassák azt el szerkesztőségünkbe napközben a 46/502-932-es telefonon, illetve a 30/945-84-58-as ügyeleti számon várjuk. Kérdezhetnek írásban is le­vélben (3501 Miskolc, Pf.: 39), telefaxon a 46/502-933-as számon és a delhirlap@in­­form.hu e-mail címen. Nyugdíjasok jogi tanácsadása A Nyugdíjasok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képviselete ma délelőtt 10 órától 12-ig ingyenes jogsegély szolgálatot tart Miskolcon, a Mindszent tér 3. szám alatt. Mezőkövesden a polgármesteri hivatal B épületében 2003 január 9-én, csütörtök délelőtt 8-11-ig lesz jogi tanácsadás. Leszereltek: bevonulás a jövő héten A júliusban bevonult katonák közül 2795-en szereltek le tegnap, miután teljesítették hat hónapos sorkatonai szolgálatukat. Az összesí­tett adatok szerint különböző fegyelmi okok miatt öten később szerelhetnek majd le, ők csak büntetésük letöltése után hagyhatják el a hadsereg kötelékét. A leszerelést megelőző­en, különböző okok miatt, összesen 156 fiatal már félbehagyta sorkatonai szolgálatát. A következő, január 14-15-i bevonuláskor a tervek szerint mintegy 4500 sorköteles ölt hat hónapra katonaruhát a kiképzőközpontokban. A fiatalok az alapkiképzés után a szárazföldi parancsnokság csapataihoz kerülnek. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYELET Ügyeletes újságíró: Szabados Gábor (képünkön) 30/945-84-58. Ügyeletes szerkesztő: Szaniszló Bálint 46/502-932

Next