Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-01 / 124. szám

4 ÖELMÄIIYARÖRSZÄS imponáló, hogy az első kerület a szabadelvü­­ségnek s ma a munkapártnak bevehetetlen vára. Kedves s följegyezni való epizód, hogy Rósa Izsó dr már egyszer volt országgyűlési képviselő. Még pedig kis követ. Az 1861. esztendőben ugyanis egyes városok ifjú, jogászembereket is küldtek az országházba, akik ifjú rajongással mentek el a nagy tanácskozásokra. Az 1965. esztendőben Szeged város négy ilyen kis követet küldött az országgyűlésre, még pedig Muskó Sándort (aki később törvényszéki elnök s kúriai bíró­ is lett), Szluha Ágostont (volt szegedi rendőrfőkapitány),, PiUich Kálmánt és Bósa Izsót. És most­, negyvenhat év múlva Bósa Izsó dr újra megjelenik az országházban, mint Szeged városnak nagy, ismert nevű képviselője. Itt említjük meg, hogy Jászai Géza apát­­plébános, munkapárti elnök ezt a táviratot küldte Khuen-Béderváry miniszterelnöknek: Kh­uen - Héderváry Károly gróf miniszterelnökneksz­­ce­n1­enc­iá­j­ánnak Budapest. Szeged város első vá­lasztókerületében képvi­selőnek egyhangúlag lelke­sedéssel dr Rósa Izsót je­löl­t­ék. A szegedi nemzeti munka­párt nevében: Jassay G­éza elnök. Sorok Rósa Izsó jellemzésére. A szegedi közéletnek egyik kiváló, vezéremberétől ezeket a sorokat kaptuk s közöljük, hisz ez úgyszól­ván visszatükrözi azt a rajongó sze­­retetet, amely körülöleli Rósa Izsó dr egyéniségét. Íme az Írás: Ezernyolcszázhatvanötben Klauzál Gábor és Dáni Ferenc voltak Szeged város országgyűlési képviselői. Akkor még az volt a szokás, hogy a képviselők mellé fiatal jogászokat küldöttek — akiket úgy hívtak: kiskövet — azért, hogy legyen módjuk tanulmányozni azt az ördög­konyhát, ahol politikát főznek és néha törvényt is alkotnak. A szegedi kaszinó, amely akkor még politizált — ma már csak társalog — el­küldte Dáni Ferenc mellé kiskövetnek Rósa Izsót, aki akkor fiatal jogászgyerek volt még. Meg is tanulta a közélet csinálásának mester­ségét, sőt jobban megtanulta, mint az akkori viszonyok között remélni lehetett. Azóta a szegedi közéletben senki olyan állan­dóan nem szerepelt, mint Rósa Izsó, aki ezer­­nyolcszázhatvanhétben telepedett meg szülő­városában, Szegeden. Azóta a város közügyei­nek annyi terhét viselte, mint a Szeged mono­gráfiájában szereplő emberek közül egyetlen egy sem. Ha az egy sóavató bizottságot kivesszük, nincs a városnak semmiféle bizottsága, egyesülete és egyéb közéleti tevékenységi köre, amelyben Rósa Izsó benne ne lett volna. Pedig ahol ő benne van, ott dolgozik is. Hihetetlen, hogy gyors eszével, találó ítéletével és kiegyenlítő modorával mennyi rengeteg munkát­­ tudott vá­rosunk közéletében kifejteni. Egy dologban állandóan és mindig követke­zetes maradt: mindenkor Deák politikáját kö­vette. Mindig kivárta, hogyha fordultak az események és a publikum magának új zászlót keresett, a közönség kijózanodását, amely min­dig Deákhoz vezet vissza. És még egyben volt változatlan, úgy, ahogy kiskövet korában in­gyen szolgálta a közügyet, úgy szolgálta végig ezt a negyvennégy esztendőt városunk közügyei­nek szolgálatában.­­ Ha van önzetlen munkása e város közéleté­nek, akkor ő az. És ha a munkapártnak bizalma — mely nem azért, mert fővárosi jelöltet nem kapott, hanem azért, mert nála jobb jelöltet nem foghat — most egyhangúlag őt kínálja meg a mandátumával, akkor ebben a közpályán töltött hosszú évtizedek fáradhatatlan szorgal­mának méltó elismerését látjuk. Igaza van a munkapártnak: a város közéletében ami munka volt, abból Rósa Izsó mindig kivette nem a maga részét, hanem a javarészt. Hányfelé láttuk őt ebben a hosszú negyven­négy esztendőben működni a közélet terén — még mielőtt a munkapártnak elnöke volt, min­dig ő volt a régi Deák-párt és szabadelvű­ párt körében a párt esze, a választás vezetője, akihez a párt törhetetlen ragaszkodással visel­tetett. Idősebb polgártársaink­­ vissza fognak­ emlé­kezni arra az időre, amikor Rósa Izsó a királyi biztosság tanácsának esze volt. Amikor a vá­ros minden telkének tulajdonosát, utcaszámát ismerte, amikor a csökönyös szegedi háziurak­kal elfogadtatta a kiosztott telkeket, mikor rávette őket az építésre, az államkölcsön igénybevételére. Mert akkor, a régi szegediek nem úgy építettek, mint a mostaniak, hogy a bank a háziúr és a telektulajdonos a bank házmestere. Akkor a szegediek patriarkális módon­­ akartak építeni: kiki saját telkén, saját pénzéből. Csakhogy a víz elvitte a saját pénzt és hogy az államkölcsön igénybevételébe a szegedi polgárság beleharapott, az Rósa Izsó rábeszélésének a következménye volt. Sohasem volt akaratos, mint pártelnök. Ami­kor a megfogyatkozott Bánffy-pártot könnyű szerrel lehetett volna letörni, akkor a régi szabadelvű gárdának ezt az utolsó emberét nem akarta bántani és Bánffy egyhangú választással követe lett Szegednek. Egyhangú választása lesz Rósa Izsónak is Szegeden, mert nem volna érdemes Szeged város közönsége arra, hogy polgárai szolgálják a vá­ros közérdekét, húzzák a közélet igáját, áldoz­zanak időben, verejtékben, gondolkozásban, szívós kitartásban, azután annyi esztendőnek munkája után a polgárság ujjongva ne fogadná Rósa Izsónak azt az elhatározását, hogy a feléje forduló egyhangú bizalmat elfogadja. Éljen Rósa Izsó dr követünk! Zs. P. A szociáldemokrata­ párt kiáltványa. Az országos szociáldemokrata­ párt szerdán kiált­ványt bocsátott ki, melyben tudtul adja, hogy a párt június tizenegyedikén országszerte tün­tető népgyűléseket tart a véderőjavaslatok ellen. A politikai pártok és a katolikusok. Az Ottervatore Romano, a Vatikán félhivatalosa jelenti, hogy X. Pius legközelebb dekrétumot ad ki, amelyben megengedi a katolikusoknak, hogy bármely politikai párthoz csatlakozzanak. Ezzel a dekrétummal mindenesetre kicsavarja a pápa liberális bölcsessége a felekezeti fanati­kusok kezéből egyik­ legsűrűbben használt fegy­verüket. Alispánv­álasztás Déván. Déváról jelentik: Hunyad megye közgyűlése izgalmas vita után magáévá tette az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy harmincöt napon belül ejtsék meg az alispánválasztást. Kristó­Sy programbeszéde,­ Békéscsabáról jelentik: Kristóffy József szerdán ideérkezett s elmondta programbeszéd­­it. Természetesen az általános titkos választójog törhetetlen hívének vallotta magát beszédében, melyet nagy szám­ban hallgattak végig a p­­ta ,rtpártiak­. Pénzügyőrök katonai szervezetiben. Bécs­­ből jelentik: Illetékes helyen fölmerült az a terv s most dolgoznak megvalósításán, hogy az ausztriai és magyarországi pénzügyőrséget épen úgy szervezzék át, mintha katonasorban volna. A terv nem új keletű, de most érlelő­dött meg. 1911 junius 1 SZINHÁZ, MŰVÉSZET * Színészet Újvidéken. Újvidék város szín­ügyi bizottsága elhatározta, hogy a magyar színészetnek már a következő télen állandó otthont teremt. Egyhangúlag elhatározta a szín­­ügyi bizottság azt is, hogy az első téli színházi idény megteremtését Kövessy Albertre bízza, aki már tíz év óta érdemes igazgatója az új­­vidéki színháznak, de mostanáig csak késő ta­­vas­szal, a szerb színtársulat távozása után vonulhatott be a városba s kezdhette meg min­­dig nagy elismerést keltett működését az új­­vidéki Dungyerszky-színházban. A téli szezon itt január 15-étől kezdve, négy hónapig tart az év többi hónapjában pedig Ungvár és Mun­­kács városokban fog működni Kövessy igaz­­gató, mely városok szinügyi bizottságainak vá­lasztása szintén egyhangúlag esett Kövessyre­ Ez a szerencsés megoldás uj szini kerületeit biztosit a kitűnő művésznek, a nagy sikerek0*1 elért színpadi írónak és tapasztalt színház­igazgatónak, aki a vidéki színtársulatok leg­­utóbbi szervezkedése alkalmával érdemtelen,1 kerület nélkül maradt. Kövessy Albert már erősen szervezi társulatát. * A kecskeméti színtársulat Szolnokon. A szolnoki szinpártoló egyesület választmánya Horthy Szabolcs főispán elnöklésével ülést tar­tott, melyen az uj szolnoki színházban Mari­­házy Miklós kecskeméti igazgatónak adta meg a játszási engedélyt. Az uj színház októberben fog elkészülni és Mariházy társulata az őszi szezont itt nyitja meg. * Verlaine szobra. Párisból jelentik: Vasár­nap leplezték le Luxemburgban Verlaine szob­rát díszes ünnepség keretében. Délután az Odéonban Antoine-matinét rendezett, amelyet Richepin konferált a költőről, Mounet-Sully és más művészek pedig verseit szavalták. * Uj mű­sor a Vigszinpadon. A Vigszinpad igazgatósága nagy anyagi áldozatok árán °­­erőket szerzett, hogy az uj műsort a legkénye­­sebb ízléssel bíró közönségnek is művészi ese­­mén­nyé tegye. Csütörtökön, junius elsején már föllép Gyárfás Dezső szenzációs új kupléival­ Gyárfás a budapesti közönség dédelgetett ked­vence legújabb és legjobb számait hozza Sze­­gedre. Szerepel az új műsoron Chevalier Rudolfi japán társulatával. Miss Darée és Anna Loren­sen, a legkedveltebb külföldi művésznek csak rövid ideig lesznek vendégei a Vigszinpadnak, mert ragyogó művészetüket egy nagyobb mű­­vész körúton akarják bemutatni. Úgyszintén művészi esemény­számba fog menni a StelW trió, a román női hármas és Seress Anna, a budapesti Jardin de Paris művésznőjének föl­­lépte. A Vigszinpad művészgárdája is nagy igyekezettel készült az uj egyfölvonásos vígjá­­tékokra. Színre kerül A reservista, pompás ka­­cagtató bohózat. Részt vesznek az egyfölvoná­­sos darabokban Sarkadi, Kerekes, Csabai. Uj kuplékkal, új attrakciókkal kezdődik meg 8 junius hónap a Kabaréban. Sarkadi uj kuplék­­kal, Csaba Zsófi meg új énekszámokkal fogja tetézni eddigi nagy sikereit. Előadás után Ke­­rekes új nótákkal szórakoztatja a vendé­­geket. * Az Urániából. Bánffy temetése még min­­dig nagyszámú előkelő közönséget vonz a sze­­gedi Uránia színházba. Ez a kiválóan művesz 1 kép valamint az új műsor nyolc mozgófénykép módon aratnak tetszést. Az Uránia igazgató­­sága nagy előkészületeket végez, hogy péntek­­től kezdve a Párisban most készült párisi-­ madridi repülő­ versenyt ábrázoló képet bemu­­tatha­sa. Bánffy temetése e hét végéig marad a műsoron.

Next