Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-02 / 1. szám

" 1912 Központi szerkesztőségi és Kiadóhivatal Szeged, c_ Korona-utca 15. szám c=1 Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=3 Városház-utca 3. szám ELŐFIZETÉSI AR SZEüEDEFi egész évre . R 24'— félévre . . . R 12'— negyedévre . R 6’— egy hónapra R 2‘— Egyes szám­ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN: egész évre R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. Kedd, január 2 vmsmsm­m TtLE. wi»­»Miííí­i. Szerkesztősei 305 .„adóh.vai... 336 interurbán 305 Budapesti szerkesztősei) elefon-szám. 128—12 hi. évfolyam, 1. szám­í Dolgozzunk! ,H *x 3 MySU'! Elmondotta: Lázár György díí Mélyen tisztelt uraim! Kedves hivatal­nok társaim! Fogadják mindenekelőtt mé­lyen érzett köszönetemet azon szives figyelmükért, melynél fogva az újév nap­ján engem nagybecsű megjelenésükkel megtisztelni s szónokuk utján jókivánatai­­kat kifejezni szívesek voltak. Megjelené­sük ékes tanujele azon együttérzésnek, amely köztem és hivatalnok társaim kö­zött örömömre fennáll s mely a sikeres továbbmunkálkodásnak nélkülözhetetlen alapfeltétele. Amint eddig oda törekedtem mindig, hogy ezen együttérzés, mint sikeres mun­kálkodásunk alapja, fennáljon, sőt erős­­bödjék, úgy ez lesz ezután is törekvésem. E törekvésemet azonban csak akkor fogja siker koronázni, ha az önök részéről is hasonló törekvéssel találkozom. Csak ak­kor, ha hivatali működésünket mindig a nyíltság jellemzi; ha a hivatali működés köréből kizárunk minden alattomosságot, megvetéssel utasítunk vissza minden in­trikát, ha működésünkben minden személyi tekintet és az olcsó népszerűség hajhászata kizárásával egyedül a város és a polgárok közérdeke vezet, akkor lesz törekvésünk sikeres és csak akkor lesz a város haladása gyors és biztos alapokra fektetve. Ily cselekvési irányelv betartása mellett is azonban csak akkor érhetünk el állandó sikereket, hogy ha teljes munkaerőnket és szivünknek teljes melegét, gondolkozá­sunknak minden szálát városunk ügyeinek szenteljük. E szempontból — minthogy az alapos munkára idő kell — első kellék az előirt hivatalos órák pontos betartása, amelyre önöket ezúttal különösen s kiváló nyomatékkal felhívom. Második kellék a város ügyeinek állandó tanulmányozása s azok felőli gondolkozás, mi alapja a kez­deményező munkásságnak, mire nemcsak teljes szabadságot engedek, hanem önök közül azokat, akik állásuknál fogva arra hi­vatottak, arra egyenesen felkérem. Ha visszatekintünk az elmúlt év mun­kájára, konstatálhatjuk, hogy az nem volt eredménytelen. A városi adminisztrá­ció megoldása mellett, mely azzal volt terhesebb a múlt évinél, hogy az egész vo­nalon 2000-rel több darab volt elintézendő s a kolera ellen való intenzív, de sikeres védekezés súlyos munkája mellett, mely­nek főorvosunk és főkapitányunk s általá­ban a tiszti orvosi és rendőrtiszti személy­zet kiváló érdemeket szereztek , elkészítet­tük a vasúti palota, a harmadik polgári is­kola, a tanyai vasút, a csorvai műút, a fogadalmi templom, a röszkei templom, hat új tanyai iskola, a felső ipariskola, a kendertermelési országos szakiskola kiépí­tését, a Tisza Lajos­ körút s mellékvonalai­­­nak aszfalttal bukorlása, a Kossuth Lajos­­sugárút egy jelentékeny részének s a Gi­­zella-térnek burkolása befejezést nyert s megtettük a kezdeményező lépéseket arra, hogy a villamosvasút vonala a most be­köszöntött évben szerződésszerűleg kiter­jesztessék. Mindezen munkálatok csak részben vannak befejezve, egy jelentékeny részük még folyamatban van. Ezek befejezése, vagy hogy csak a nagyobbakat említsem, a fogadalmi templom megkezdése, a felső ipariskola s a kenderakadémia építésének szorgalmazása, a jelen év feladatát fogja képezni. Emellett ugyancsak a most kez­dődő év feladatát fogja képezni a városi kórház építése kérdésének megoldása, az államvasutak által tervbe vett nagyszabású vasúti berendezések tárgyalása, sugár­­utaink és utcáink egy részének feltöltése és burkolása, egy városi felső kereskedel­mi iskola államsegéllyel való felállítása, a munkásházak kérdésének már el nem odázható megoldása, a katonai beszálláso­lás ügyének a lakosok zaklatása nélkül való rendezése, a II. számú sóavató­ bizottság elhelyezésére szükséges épülettömb felál­lítása, a gyermekvédelem szervezése s a szegényügyünk rendezése azon határok között, melyeket a kormány által a folyó évre kilátásba helyezett törvény a munici­­piumok részére megállapít; adminisztrá­ció terén pedig a nyugdíjszabályzat elké­szítése, a javadalmi hivatal rendezése s a köztisztaságnak házi kezelésben való he­lyes adminisztrációja. A külterületen is tovább kell haladnunk az építés terén; a csorvai út kiépítése mel­lett a felsőközpont-dorozsmai határféle törvényhatósági út kiépítése az útalap részéről fog eszközöltetni; a város költség­­vetésében felvett javadalom terhére ki kell építeni a legszükségesebb és legforgalma­sabb dűlőutakat, mire nézve már most kí­vánatosnak jelzem, hogy az Alsótanyán a központra vezető műúttól északra, Felső­tanyán pedig az államvasut vonalától nyu­gatra eső terület dülőutjaira fordittassék figyelem, hogy igy a dorozsmai járás fel­osztása folytán ott létesült hatalmas tanya­világ a város felső határában fekvő vasúti állomásokkal összeköttessék. Mindezen megfontolások keretében , két momentumot különösen és kiválóan aján­lok az önök figyelmébe. Mint már ezt több­ször említettem, az első és legfontosabb háztartásunk egyensúlyának fentartása. Nem oly értelmet adok e nyilatkozatnak, hogy magunktól mindent megvonjunk és a jövő számára tőkét gyűjtsünk, mert az a város haladásának megakasztása volna. Magunknak is kell látnunk és élveznünk a város­fejlesztés eredményeit, mert mun­kánk sikerének szemmel látott eredmé­nyeiből nyerünk impulzust a további mun­kára. Oly értelemben kell fentartani ház­tartásunk egyensúlyát, hogy az utánunk következő generációk nagyobb terhet ne legyenek kénytelenek viselni, mint aminőt mi viselünk. Ez elvi határok között tar­tandó fel háztartásunk egyensúlya, mert ez a város haladását úgy a jelenben, mint a jövőben biztosítja. A másik szempont, melyet különösen figyelembe veendőnek tartok, a földmive­­lési érdekek elhanyagolása nélkül az ipar és kereskedelem érdekeinek még fokozot­tabb istápolása. Azon nagyszabású vasúti berendezések folytán, melyek városunkat illetőleg az államkormány által terveztet­nek, különösen, ha ideszámítjuk az állam­vasutak bevétele ellenőrzési osztályának a most kezdődő évben már megtörténendő idehelyezését, városunk igen előkelő vas­úti gócponttá alakul, mi az ipar és keres­kedelem fejlődésének beláthatlan jövőt biz­tosít. E kilátás teljesen indokolttá, de köz­érdekűvé is teszi azt, hogy az ipari és ke­reskedelmi érdekek istápolásában még na­gyobb liberalizmussal járjunk el, mint azt eddig tettük, mert az ily támogatás közvetett után sokszorosan meghozza köz­jövedelmeink gyarapodásában a hozott áldozatok értékét. Egy végtelenül szomorú közéleti ese­mény fájdalma rendítette meg a lefolyt évben lelkünket, mely ott bizonyára mara­dandó nyomokat fog hagyni sok éven ke­resztül, alig csillapíthatólag. Amiért a mai generáció már harminc évet meghaladó idő óta legjobb erőink oda­adásával küzd, amiért a város közönsége nemcsak saját kulturális és anyagi fejlő­dése, de Magyarország egész Alvidéke érdekéből tízmillión felüli áldozatra volt hajlandó, oly áldozatra, melyet az ország egy városa sem ajánlott fel: talán már befejezett tényként konstatálhatjuk, hogy az új tudományegyetemek más városokba helyeztetnek, Szeged város a tudomány­­egyetemtől elesett. Ha magánemberek volnánk s magán­ügyet képviselnénk, egy ily erkölcsi csa­pás súlya alatt elveszthetnők munkára való kedvünket, elveszthetnők tetterőink ruganyosságát. Mi azonban e helyen nem vagyunk magánemberek, nem magán­ügyet szolgálunk, nem magánügyet kép-

Next