Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-01 / 42. szám
2 A kisebbségnek létérdeke, hogy a politikába ismét bekapcsolódjék. Olyan ellenzékre, melynek nincs módjában, hogy a képviselőházban fölszólaljon, az országnak nincs szüksége, mert nincs belőle semmi haszna. Azzal az érvvel pedig semmi esetre se operálhat a kisebbség, hogy a többség erőszakosan tartja őt távol a tanácskozóteremtől, mert hiszen nyilvánvaló az ország előtt, hogy ha a kisebbség a tanácskozóterem padsoraiba beül, nyomban kereplőkkel és automobiltülkökkel érvel és így egyenesen tervszerűen provokálja a kizáratását. A magyar ellenzék előbb vagy utóbb kénytelen lesz revízió alá venni a taktikáját. Sokat nyerne vele, ha mielőbb megtenné. Lehetővé tenné a maga számára azt, hogy az ő közreműködésével, kölcsönös kapacitáció mellett és megenyhült atmoszférában volnának megalkothatók a parlamentarizmus új alapjai. aBHflaHMHiiiiiflHBEaiiaHUBaiHiiBBsaaBaBBHBaBaaaiiaaaauHBaaa A miniszterelnök Bécsben. Bécsből jelentik, hogy Lukács László miniszterelnök és Beöthy László kereskedelmi miniszter vasárnap délután Bécsbe érkezett. A király előtt. Bécsi tudósítónk jelenti: Lukács László miniszterelnök, Hazai báró, Székely Ferenc, Beöthy László és Teleszky János miniszterek Bécsbe érkeztek. Tisza István, Beöthy Pál és Jankovich Béla is itt vannak, hogy megköszönjék az uralkodótól nyert kitüntetésüket. Tíz órakor megjelentek a Burgban az uj titkos tanácsosok: Beöthy László, Teleszky János, Jankovich Béla és Beöthy Pál. Letették az esküt, majd a király külön kihallgatáson fogadta őket. A második csoportban Lukács László, Tisza István, Székely Ferenc és Hazai Samu báró jelentek meg a király előtt, hogy köszönetet mondjanak a kapott kitüntetésekért. délmagyarország 1912. október 1. vés zajától, mert még nem tudta, hogy a puska gyilkoló szerszám. Valamelyik napon, szürkület felé, találkoztam egy kis rókával. Magánügyeit intézte el a faluban és most egy fércét tartva a szájában, hazafelé tartott. Én bokor mögött húzódtam meg és a róka nem látott meg. Céloztam és lőttem. Mint? Mert igy szokás. A róka, mintha mi sem történt volna, még néhány lépést előre szaladt. Hirtelen, mintha elcsodálkozott volna valamin, megállóit és elejtette zsákmányát. Azután halk, nyöszörgő hangot hallatott és élettelenül elterült a hóban. Kutyám frissen, örömében nagyokat ugatva, rávetette magát és egyik fülénél fogva elkezdte ráncigálni. De a következő pillanatban megértette, hogy az az idegen állat nem él. Ragyogó, fekete szemében egyszerre valami rettenetes, szűkölő pillantás ült ki. Behúzta a farkát, visszasompolygott hozzám és vinnyogni kezdett . . . Ott hagytam a rókát, hazafelé indultam, nagyon fáztam . . . Másnap ugyanazon az úton sétáltam, mert ez volt a kedves sétám. Halkan fütyörésztem és nem is gondoltam arra, ami tegnap történt. Hirtelen összerezzentem és megállottam: lábamnál ott feküdt a döglött róka. Varjuk már kikezdték a vértől alámosott, fölfelé fordult szemét. Egy pillanatra megállottam és szemügyre vettem a rókát és ugyanakkor arra is figyeltem, hogy miképen dörzsöl a szél egymáshoz két ágat. — Az élő róka mégis csak szebb, mint a döglött — gondoltam magamban és soha többé arra nem jártam az erdőben. Újítások a magyar városok együttes munkájában. (Saját tudósitónktól.) Érdekes és nagyjelentőségű átirat érkezett Szeged szabad királyi városhoz. Az Írást a városok kongresszusa küldötte a város tanácsához és több fontos reformot pendít meg a városok szolidáris működésére vonatkozólag. A részletes írás több tervet ölel fel, amelyeknek gyakorlati alkalmazása Szeged városának is előnyére fog szolgálni. Miután a városok kongresszusának egyik kiemelkedő célja az, hogy a polgárságot közelebb hozza a közigazgatási élethez. Az érdekes beadványt a következőkben közöljük: Szeged város tek. közönségének 1 F. évi május 17. és 18. napjain Budapesten tartott egyetemes gyűlésünkön a törvényhatósági városok polgármestereinek évi orsz. értekezlete és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek orsz. egyesülete a magyar városok orsz. kongresszusával egyesülvén, a jövőben ez a szervezet, mint most már az összes magyar városok egyedüli, közös és állandó szervezete van hivatva arra, •hogy ennek segélyével a magyar városok érdekeinek a megvédésében eredményesen munkálkodjanak, a várostudományt fejlesszék és e tudomány eredményeit, valamint a gyakorlati tapasztalatokat a városok javára értékesítsék. A VÁROSI BOLGÁRSÁG SZEREPE A kongresszus e célból a városok fejlődése s jogainak megvédése érdekében reformokat, mozgalmakat kezdeményez és ilyeneket támogat, figyelemmel kíséri és tanulmányozza a városok közéletét és fejlődését érintő minden ügyet, különösen pedig a városi intézmények fejlesztésére vonatkozó újításokat célszerű felhasználás és okulás céljából megismerteti, szakkérdések megvitatásával, szakmunkák kiadásának elősegítésével és terjesztésével a városok közigazgatásának színvonalát fokozatosan emeli, városirodalmi művek kiadását elősegíti és pályázatokat tűz ki, tanulmányutakat és városkiállításokat rendez. Miután azonban e programot úgy valósíthatjuk meg, ha szervezetünknek nemcsak a városok gyűléseiben, de az országos politikában is súlya lesz, ennélfogva szükséges hogy ne csak a polgármestereket, a városi tisztviselőket egyesítsük, hanem működési körünkbe bevonjuk a városi polgárságot is. Arra törekszünk tehát, hogy fejlesszük az összhangot a város tisztviselői és polgársága között s biztosítsuk e kettő szolidáris együttműködését. Arra kérjük tehát a várost, közönségét, hogy szíveskedjenek megalakítani a kongresszus helyi bizottságát, amely szoros érintkezést tartana fenn a központtal, amely a városi tisztviselők és a polgárság bevonásával meghányná-vetné a városok egyetemét érdeklő kérdéseket, amely közölné nézetét a központtal, feltárná a bajait, kívánságait. A KÖZPONTI IRODA Öntudatra akarjuk ébreszteni a városi polgárságot, föl akarjuk világosítani a nagy, egyetemes városi érdekekről, hogy az összetartozásban rejlő erőket fölhasználhassuk a városok fejlődésére. E célból a városokban időnkint meetingeket kívánunk rendezni, melyeken alkalmuk nyíljék a vezető férfiaknak, hogy egyrészt az egyes városok polgárságának a fölfogásával, gondolkozásával megismerkedhessenek, másrészt pedig föltárhassák a legaktuálisabb és legfontosabb városi kérdéseket a tudomány tiszta világításában. A kongresszus ügyének vezetésére Budapesten (Király Bál utca 9. sz. alatt) központi irodát tartunk fenn. A központi iroda, amelynek egyik fő feladata a városi kiadványok és a városi igazgatásra vonatkozó adatok gyűjtése, a városok közt való közvetítés és végül a városok felvilágosítása és tájékoztatása, csak úgy felelhet meg rendeltetésének, ha a városok a központ megkeresését kellően honorálják. Miután azonban a polgármester urak a város számtalan ügyesbajos dolgaival annyira túl vannak terhelve, hogy nem is kívánható az, hogy személyében ellenőrizzék a központ megkereséseinek az elintézését, vagy a városi kiadványok elküldését, de mert a központ is csak úgy vehet tudomást a fontosabb városi közigazgatási mozzanatokról, ha arról a városokból idejekorán értesítik, ennélfogva szervezési szabályzatunkba iktatjuk a kongresszusi tudósítók intézményét. Arra kérjük tehát a város tek. közönségét, hogy a polgármester úr által javaslatban hozandó egyik városi tisztviselőt „kongresszusi tudósítódnak kijelölni szíveskedjék, kötelességgé tevén az illetőnek, hogy központi irodánkat minden fontosabb városi közigazgatási eseményről nyomban és hűen tudósítsa, továbbá az összes városi hivatalos kiadmányokat (szabályrendeletek, polgármesteri jelentések, költségvetések stb.) a központnak megküldje. A megküldött kiadványok a szükséghez képest a központban feldolgoztatnak. A TISZTVISELŐK UTAZGATÁSA Városaink közigazgatási életében napról-napra szaporodnak azok az ügyek, amelyek végső fokú elbírálás végett a Budapesten székelő központi ifőhatóságok elé terjesztettnek, amely ügyekben ez elintézés körül felmerülő akadályok megismerése a netán szükséges információk megadása a városok vezetőinek gyakori személyes megjelenését teszi szükségessé. E fáradtságos és költséges felutazásokkal különösen a távolabb fekvő kisebb városokat és azok vezetőit megkímélni akarván, a központi iroda feladatát célszerűnek mutatkozott még oly irányban is kiterjeszteni, hogy a központ a városok megkeresésére a városok érdekében a köponti főhatóságoknál eljárjon, az ügyek mikénti állásáról felvilágosítást, az elintézés esetleges akadályáról értesítést adjon, a szükséghez képest és a lehetőség szerint az ügy elintézését szorgalmazza és egyáltalán a városok közérdekű ügyeiben tájékoztatást nyújtson. Központi irodánkat minél inkább a gyakorlati városigazgatás szolgálatába állítandó, az u. n. körkérdések meghonosításáról is kívánunk gondoskodni. Ez arra szolgál, hogy egyes kérdéseket, amelyek a városigazgatás folyamán felmerülnek, a „Városok lapjá“-ban közöljük, valamint az arra adandó választ is ott tesszük közé, hogy így egyes kérdések mai állásáról a városok felvilágosítást nyerhessenek. Fenyegetik a hatalmak Törökországot. Pakisból jelentik: A Temps jelenti Pétervárvárról: Az orosz kormány figyelmeztette a portát, hogy gondoskodjék Törökország minden részében az idegenek személy- és vagyonbiztonságáról. Oroszország fölhívta a többi nagyhatalmakat, hogy csatlakozzanak ehez a lépéshez. Más hatalmak is tudatták a portával, hogy az európai beavatkozást csak úgy kerülheti el, ha a hatalmak tanácsait megfogadja. Oroszország a balkáni államokat is megintette, hogy harci tüntetéseikkel a nagyhatalmak akcióját ne zavarják. — Konstantinápolyból jelentik: Komoly, mind nagyobb veszedelmeket jelentő háborús hírekkel van tele a levegő. Krétai jelentések szerint a törököknek sikerült Szamos szigetén 600 katonát partra szállítaniok. További 800 török katonát még ezután fognak partra szállítani. Az üszkübi váli jelentése szerint egy bárkát, melyben török katonák voltak,