Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)
1913-12-02 / 280. szám
« 1913. december 2. DBDMIÄOYAROWKORL és Frank Oszkár. Részvétünk jeléül szeretett Főnökünknek — Hamlumkáisiani. Őszinte ,részvét jelül — Fenyves Kornél dir. és neje. Ipari osztályunk érdemes Elnökének — Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara. i Kedlves jó Nászának — Irén. Osztrák-Magyar Bank váltóbiliáMfiáinak. Utolsó üdvözlet, utolsó Nagybácsinak — Kaim Sándor dir. és családija. Felejthetetlen Elnökiünknek — Szegedi ipartestület. Jó Károly -bátyáinknak — Allmarék. őszinte részvétünk kifejezése jeléül — Milkó Endre dir. és Milikó Ferenc. Kedves Károly -bácsinak — özvegy Rainer Józseffiné. Szeretett Káirolyunknak ,— Schlauch-család. Édes jó Nászunknak — Maris és Józsi. Rainer Károlyinak — Szegedi faiparosok. Szeretett Nagybácsinak — Anna és Terton. Rainer Károly felejthetetlen barátjának — Tihék Endre. Rainer Károly családja kétszáz koronát adott át Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynak a szegények között való szétosztásra. Öt millió kölcsönt keres a város. — Egy éven belül kell a pénz. — (Saját tudósítónktól.) A hétfőn délelőtt tartott tanácsülésen Balogh Károly pénzügyi tanácsos ismét jelentést tett a három milliós kölcsön ügyének állásáról. Amint a tanácsülésen konstatálták, aligha fog sikerülni a Földhitelintézettel való tranzakció, mert a bank a kölcsönt semmiesetre sem hajlandó annyiért folyósítani, mint amennyiért a magyar koronajáradék árfolyamának esése előtt kínálta a városnak. De még akkor is, ha a bank a kölcsönt a városnak megfelelő árért kínálná, a tárgyalások fonalát újra föl kellene venni, mert immár nem három, hanem ötmillió korona az összeg, amire okvetlenül szüksége van, hogy a halaszthatatlan építkezéseket megvalósíthassa. Ezt az összeget pedig, — amint a pénzügyi tanácsos mondotta — egy esztendőn belül kell megkapnia a városnak, mert máskülönben nem kezdhet hozzá sem a tüzérkaszárnya építéséhez, sem pedig nem juttathatja tető alá azokat a terveket, amelyek már esztendők óta várnak megvalósításra és ha megint elodázódnak, megakasztják a város fejlődését. Az öt millió 1914.novemberéig kell, hogy azonban ha Földhitelintézettől szerzik-e be, vagy más pénzcsoporttól, azt most még nem lehet tudni. Amint az előadó tanácsos mondotta, lehet, hogy időközben valóra válik az a terv is, amellyel az állam foglalkozik. Tisza István miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy a városok hitelügyét talán az állam fogja a kezébe venni oly módon, hogy 160 millió koronát vesz föl s ebből minden kölcsönre szoruló városnak annyit folyósít, amennyire szüksége van, illetőleg amennyit természetesen garantálni tud. Ezek után a pénzügyi tanácsos előterjesztette azokat a terveiket, amelyeknek a megvalósítása immár nem halasztható tovább. 1914 novemberéig fokozatosan hozzá kell kezdeni: elsősorban a tüzérkaszárnya fölépítéséhez, a Búvár-tó föltöltéséhez, az állatvásártér kiépítéséhez, továbbá vissza kell téríteni a fogadalmi templom-alapból fölvett ötszázezer koronát, ki kell egyenlíteni a vasutas palota építésénél fölmerült póthitelt, hasonlóképen a honvédcsapatkórház kibővítésével előállott több kiadást is, tető alá kell hozni a szükség-barakkokat és még egy egész sereg kisebb-nagyobb jelentőségű építkezési tervet. Az előadó tanácsos azt javasolta, bízza meg őt a tanács, hogy az ötmilliós kölcsön ügyében a szükséghez képest akár a Földhitelintézettel, akár más pénzcsoportokkal tárgyalásokat folytasson. Azért a szükséghez képest, mert ha időközben az állam veszi a kézébe a városok hitelügyét, akkor a tárgyalások megindítása fölöslegessé válik. A pénzügyi tanácsos abban az irányban is érdeklődni fog, hogy az állam tervéből csakugyan lesz-e valami és ha igen, mikor? Kijelentette még a pénzügyi tanácsos, hogy amennyiben pénzcsoportokkal kell majd érintkezést keresni, mint eddig sem, ezután sem fog közvetítőkkel, ügynökökkel szóba állni. A tanács Balogh Károly előterjesztéséhez hozzájárult. Most már csak az a kérdés, akad-e pénzcsoport, amely egy éven belül öt milliót tudna folyósítani a városnak megfelelő feltételekkel, vagy ez is kútba fog esni, mint a három milliós kölcsön. Ebben az esetben igazán nincs más segítség, mint az állam. Skerlecz Iván báró báni kinevezése. A hivatalos lap vasárnapi száma a következő jelentést teszi közzé: ö -császári és apostoli királyi Felsége 1913. évi november 27-én kelt legfelső elhatározásával Skierllecz Ivám doktor bárót, Horvát-Szlavonországokban királlyá biztosát, ezen állásától fölmenteni, őt egyúttal Horvát-Szlavón- és Ealimátországok bánjává legkegyelmesebben kdinevezni s nevezetthez a következő legfelső kéziratot intézni méltóztatott. Kedves Skerlecz dr. báró! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére önt Horvát-Szlavonországokban viselt királyi biztosi állásától fölmentvén. Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bán'ávál ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1013. évi november 27-én. Ferenc József s. k., Tisza István gróf s’. k. Zágrábból jelentik. Skerlecz Iván báró, az új horvát bán mia éjjel Budapestre utazott, ahonnan a keddi eskütételre Bécsbe utazik. Vukovcic község polgárai elhatározták, hogy a képviselői mandátumot Skerlecz Iván bárónak ajánlják föl. Kiticsics polgármester vezetésével a hét folyamán küldöttség megy Zágrábba, hogy Skerlecz bárónak a mandátumot fölajánlja. A két évvel ezelőtt lefolyt választásokon Pejacsevich horvát minisztert választották képviselőnek. S. A delegáció ülése. (Ellenzéki szónokok. — A főrendiházi határozat elrontotta a tervüket. — Tisza kiparkrozta a támadásokat.) (Saját tudósítónktól.) A magyar delegátusok vasárnap este Bécsbe érkeztek. Az ellenzéki delegátusok tíz órakor értekezletre gyűltek össze Windischgrätz Lajos herceg palotájában, hogy a taktikáról határozzanak. A főrendiház szombati határozata ugyanis, amellyel megengedi a delegációban a parlamenti őrség alkalmazását, elrontotta a tervüket, hogy a delegáció határozatát provokálják ebben a kérdésben. A határozat meglepően hatott és elkedvetlenítette az ellenzékét, annyival is inkább, mert főszónokuk Vázsonyi hirtelen megbetegedett. A mai ülés tehát sokkal csöndesebben folyt le, mint az ellenzék hirdette. A mai szónokok Károly Mihály (többször is fölszólalt), Hadik János gróf, Berzeviczy Albert, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Tisza István miniszterelnök voltak. Valamennyi ellenzéki szónok a parlamenti őrség kérdésében beszélt s a támadásokra Khuen-Héderváry, majd Tisza miniszterelnök válaszolt, aki hangsúlyozta, hogy a parlamenti őrség alkalmazása törvényes és arra föltétlenül szükség van, hiszen a múlt évben is rendőri segítséget kellett igénybe venni. Az ülésről ez a tudósítás szól: A magyar delegáció tagjainak nagy része már vasárnap délután, egy része pedig ma reggel érkezett Bécsbe. Ma reggel érkezett meg Tisza István gróf miniszterelnök és az ellenzék egyik vezére, Károlyi Mihály gróf is. A mai ülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A delegáció tagjai majdnem teljes számban jelentek meg, csupán az ellenzék részéről hiányzott még mindig a kitiltott Rakovszky István, továbbá a beteg Vázsonyi Vilmos. A közönség számára fentartott hely zsúfolásig megtelt előkelő hallgatósággal. Még jóval az ülés megkezdése előtt a delegáció ellenzéki tagjai bevonultak az ülésterembe és annak középső részén foglaltak helyet az elnöki emelvénnyel szemben. Láng Lajos báró elnök negyed tizenegy órakor jött az ülésterembe, mikor betódultak a munkapárti delegátusok is és elfoglalták helyeiket. Láng Lajos báró -elnök negyed tizem egyikor megnyitja iaiz ülést és mfniiidemekelőtt a muilt plenáris ülés jegyzőkönyvének ihitelesítésére térnek át. Az elnök jelenti, hogy mintám a ,legutóbb összehívott plenáris ülés határozatképtelen volt,a legutolsó plenáris ülésnek az alakuló ülés tekintendő. A jegyzőkönyv kitelekítése után az elnök kifejti, hogy az új nyilvános ülést azért hívta ösziszre, hogy az ellenzéki delegátusoknak alkalmat adjon a lakba, ahogy a parlamenti őrség kérdését, mely miatt legutóbb plenáris ülést hivattak össze, szóvá tehessék. (Mielőtt erre a tárgyra rátérnének, Károlyi Mihály gróf kéri, hogy személyes imegtámadtatás címén szót emelhessen, ámbátor a személyes megtámadtatás nem itt a delegációban, hanem azon kívül történt, de innen indult ki. Láng Lajos báró elnök teljesen méltányolta Károlyi Mihály gróf kívánságát és az Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan felszerelt raktárunkban kizárólag saját készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett — is kerülnek eladásra. Tisztelettel EgyesüIt JKrfiasztalosol: Buttori, Klára Szegei, Tina 11 (Kertész p^Kol szénben.)