Délmagyarország, 1914. november (3. évfolyam, 279-308. szám)

1914-11-01 / 279. szám

=rrrz -y--..........------------------------..a T«fefc»ssaráBas 3 © S. Visst*® »sása áfa 89 TOr. Szeged, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész éne . K 24*— félévre . . K 12*— Bigyfídéne K &■— egyhónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész, évre . K 28*— félévre . . K 14.— negyedévre K 7*— egyhónapra K 2 Ą 40 Kiadóhivatal Kárász­ utca 8. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 19 fillér. III. évfolyam 279. szám. Vasárnap, november I. k izlám fellépésének következményei. Hadüzenet nélkül kezdődött a török és orosz háború és azóta az orosz nagykövet elhagyta Konstantinápolyt. A legkimagas­lóbb esemény azóta az, hogy Anglia kimon­dotta Egyiptom annektálását. E­miatt órák kérdése a török-angol háború is. Mivel világháború dúl, amelyben csak két nagy csoport lehetséges, világos, hogy Tö­rökország is háborúba kerül mindazon ál­lamokkal, amelyek ellen mi és Németország küzdünk, a legbiztatóbb kézdésekkel. Harc­ba keveredik tehát Törökország a Balkán ama államaival, amelyeknek érdekei ke­resztezik az övét, így föltétlenül harcba száll délszerbiai területek miatt Szerbiával és minden jel szerint Görögországgal. Elte­kintve, hogy a görögön szinte nagyobb, avagy és­ olyan elégtételt kell vennie, mint a szerben, Görögország és Szerbia egymás­sal szerződés­ben állanaik, ha Törökország bármelyiket megtámadja. Vegyük azt is, hogy Oroszország Bul­gáriához ultimátumot intézett — Szerbia segítése céljával. Bulgáriának még legtöbb a számolni­valója! Ha a Balkán bármelyik népe harcba keveredik, Bulgária is föllép. Szerződés kötelezi, hogy ha Törökország akár Szerbiával, akár Görögországgal, il­letve mindkettővel kerül összeütközésbe. És a szárazföldön a görög a törökkel csak Bul­gária területén át hadakozhat. Bulgária Tö­rökország oldalán küzd és ketten együtt le­­győzhetetlenek. Marad a Balkánon még Románia. Állí­tólag szerződés van arra, hogy ha Görög­országot Törökország, avagy Bulgária, il­letve mindkettő megtámadja, úgy Románia segítségére megy Görögországnak. Igen ám, de egy harmadik eset következett: Török­ország Oroszországgal keveredett háború­ba és amíg ez tart, szó se lehet arról, hogy Törökország Görögországnak üzenjen ha­dat, hanem Görögország lesz az entente fel­szólítására támadó. Ebben az esetben Ro­mániát semmi sem kötelezi. Föltétlenül bi­­­­zonyosnak látszik, hogy amint Románia a balkáni háborúba sem avatkozott, úgy most is semleges marad. Eltekintve attól, amit Ázsiában csinál a harcba szállt izlám, amely együtt Ázsia legerősebb csoportja és egymaga is a siker reményében küzdhetne az orosz és angol el­lan,­­ a mi szempontunkból a legfontosabb az a nyomás, amit a küzdő orosz főseregre gyakorol. Oroszország tudvalevőleg európai és ázsiai haderejét mind ellenünk állította. Most haderejének legalább egy harmadát kénytelen sietve elvinni a lengyelországi és galíciai csatamezőről. Az orosz túlsúly te­hát velünk szemben megszűnik és akkor hamarosan eldől az orosszal való mérkőzés. Csupán m­ég egy eset lehetséges ezenkívül, az, hogy Oroszország csak a velünk való leszámolás után támad Törökország ellen. De ekkor még többet veszít, nemcsak Ázsiában, hanem Európában is,­­ ahol poz­­dorjává zúzzák a Fekete-tengeren levő flot­táját és elveszik Kaukázust, a Fekete-ten­ger egész partvidékét és három-négy hónap múlva Oroszország szívét, Moszkvát fenye­getik az izlám hadai. Ekkora kockázatot igazán még Oroszország sem tehet. Törökország és az izlám harcba szál­lása a legértékesebb támogatása a mi igaz ügyünknek, amit csak elképzelni lehet. Szinte azt lehet mondani, hogy ez vált a legdöntőbb biztosítékává a világháború meg­nyerésének, minden egyes harctéren. A lengyelországi hadműveletek. A galíciai és bukovinai határ közelében Kutytól északra, tegnap egy minden fegy­vernemből álló orosz hadoszlopot megver­tünk. Középgaliciában csapataink tartják a T­urkától északkeletre, valamint Stary- Sambornál, továbbá Przemysltől keletre és az alsó San-nál elfoglalt állásaikat. Nisko vidékén több ellenséges támadást visszaver­tünk ott, valamint Skoienél és Stary-Sam­­­bornál oroszok százait foglyul ejtettük. Oroszlengyelországban a hadműveletek tegnap is harc nélkül folytak le. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagyvezérkar közli: Az észak­keleti hadszíntéren a harcok még nem ve­zettek döntéshez. Varsótól nyugatra az oro­szok lassan követik újólag csoportosuló haderőnket. A NÉMET NAGYVEZÉRKAR KÖZLÉSE, Berlin, október 31. A nagy főhadiszál­lás közli: Belgiai hadseregünk tegnap be­vette Ramskapellát és Bigschofet. Az Yp­­res elleni támadás szintén előrehalad. Sand­­hordet, Hollebeket és Vambeket rohammal bevettük. Déli irányban srenten hódítot­tunk területet. Soissonstől keletre is megtá­madtuk az ellenséget és a nap folyamán Vaillytól északra több megerősített hadál­lásaikból kivertük. Délután Vaillyt roham­mal bevettük és az ellenséget, súlyos vesz­teséget okozva neki, Aisne folyónál vis­­­szavertük. Ezer foglyot ejtettünk és két gép­fegyvert zsákmányoltunk. Argóimé»­ erdő­ben Verdimtől nyugatra és Tónitől északra ellenséges támadások ismételten összeom­lottak, miközben a franciák súlyos veszte­séget szenvedtek. Berlin, október 31. Az orosz kormány­nak egy október 25-én kiadott jelentése sze­rint a Magyarországból Galíciába benyomu­ló osztrák-magyar csapatok Dolina városá­hoz értek és a város határában felvették a harcot az oroszokkal. Dolina már a Kárpátokon túl a galíciai síkságon van a Sinka-fo­lyó völgyében, mint­egy ötven kilométernyire a magyar határ­­tól. Bécs, október 31. Az osztrák ke­res­kede­­lemügyi miniszter és az osztrák föld­mi­ve­lés­ügyi miniszter holnap Galíciának ama vidé­kére utaznak, amelyeket az oroszok megszál­lottak volt, de ahonnan már ismét ki is vo­nultak. A miniszterek a helyszínen­ fogják megállapítani az oroszok által okozott káro­kat. Pétervár, október 31. (Bukaresten át.) Október 27-én éjjel kiadott hivatalos jelenté­sében, az orosz hadivezetőség többek közt a következőket mondja: Azok a csaták, amelyek Petrikov és a Radom felé vezető úton folynak, valóban nagy csaták karakterét vették föl, amelyek frontja száz versztet túlhalad és végighúzó­dik Havától Novomiastóig és innen tovább az Illanta folyónak a Visztulába való tankolá­sáig. Október 24-én este Havától északra már annyira hevessé vált az összeütközés, hogy bajonett-csaták is voltak. Galíciában a harcok hasonlóan energi­­kiuzik az osztrák-magyar csapatok részéről. Különösen heves hrcok vannak a sambor-i és starimHMtói kerületben, továbbá a Stry folyó völgyében. Pétervár, október 31. (Bukaresten át.) Az orosz hadsereg óriási tiszthiányáról ta­núskodik az a tegnapi cári ukáz, amely ki­hirdeti, hogy bármely, négy középiskolát végzett egyén, két hónapos tiszti­ tanfolyam elvégzése után, tiszti kinevezést kap az Orosz hadseregben. Különös, hogy a rendelet a zsi­dókról­ is megemlékezik. Ugyanis az ukázban ez is bent áll, hogy zsidók jelentkezését nem veszik figyelembe.

Next