Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)
1915-04-01 / 78. szám
Szeged, lövő, április 1. DÉN MAGYARORSZÁG. 3 Szeged élelmezése. — A piaci árusítás. — A liszt- és kenyérutalvány-rendszer életbelépése. — A hatósági élelmiszer-üzlet megnyitása. — A szerdai piac árai.— (Saját tudósítónktól.) Szeged városában a belterületen körülbelül 80.000 ember lakik. Ezek élelmezését ma jórészben a külterületien lakó tanyaiak látják el, akik száj miszerint a város lakosságának körülbelül a felével érnek fel. Gazdaságilag tehát minden körülmény megvan arra, ahogy a város körzetéhez tartozó, aránylag is hatalmas termelő tábor, minden nehézség nélkül, az egzisztenciális érdekek teljes biztossága mellett kielégíthesse a város szükségletét. Ennek ellenére még békeidőben is, különösen az utóbbi években a szegedi piacokon általános drágulás volt észlelhető, amely egyáltalában nem állott arányban sem az országos, még kevésbbé a lokális viszonyokkal. A hatóság hamarosan felismerte azokat a tűrhetetlen állapotokat ,és a közönség panaszai alapján megállapította, hogy a speciálisan szegedi drágaságot nem a rossz termés, nem az importálási nehézségek idézték elő, hanem az élelmiszer-üzérek, a kofák és a viszontdárusítók. Annak idején a hatóság kisebb-nagyobb eredménnyel el is követett mindent, hogy megszüntesse a visszaéléseket, de a háború1 kitörése után az élelmiszer-uzsorások kettőzött buzgalommal láttak hozzá, hogy a lakosság megélhetését a saját nyerészkedésük céljaira kizsákmányolják. Különösen a legutóbbi hónapokban,amikor már amúgy is drágult volna az élelmiszer a nyomasztó körülmények normális következményének hatása alatt, lehetett észlelni, hogy még azon felül is félelmetes mérveket ölt a drágaság. Dr. Szalay József főkapitány hozzá is látott mindjárt új hivatalának elfoglalása után, hogy ezt a bajt megszüntesse. Mint annak idején közölte a Délmagyarország, erélyes intézkedést léptetett életbe a fogyasztó közönség érdekében. Eszerint az intézkedésszerint délelőtt 9 t óráig a termelőik csak direkte a fogyasztó közönségnek árusíthattak a piacon, míig a kofák és viszonteladóik kilenc óra után csinálhattak üzleteket. Ez az intézkedés azt célozta,hogy a városi lakosságnak ne a nagy haszonra dolgozó kofáktól és viszontelárusítóktól kelljen a szükségleteit beszerezni, akik már a hajnali órákban megrohanták a termelőket és mindent összevásároltak, hanem előbb a fogyasztók szerezzék be szükségleteiket és aztán vegyék a fölösleget meg a spekulálók. A főkapitánynak ez az igen helyes intézkedése -természetesen nagy érdekeltségeket érintett, melyek először is a rendelkezés kijátszására gondoltak. Részint összespekuláltak a termelőkkel,akiknek kellemesebb nagyban, megfelelő haszon mellett és rövid idő alatt eladni a portékájukat, mint a detail üzleteket csinálni az avval járó kellemetlenségekkel, részint pedig álutakon, mint fogyasztók vásároltak. A termelők most nemi hajnalban jöttek ki a piacra, hanem nyolc óra után, hogy a közönségnek ne legyen ideje a vásárlásra és amíg kipakoltak, jöttek-mentek, kilencet ütött a városháza órája és ismét vásárolhattak a viszontelárusítók. Rámutattunk már akkor ezekre az üzelmekre, melyek a fölkapitány rendeletének kijátszását célozták s újabb erélyes intézkedéseket tartottunk szükségesnek.Csakhogy a kofák „társadalma“, meg az élelmiszer-kereskedők és árusítók is mindent elkövettek, hogy továbbra is jól megalapozott foglalkozásukban maradhassanak. Mint keddi számunkban közöltük, a főkapitány meg is változtatta eddigi rendelkezését olyképpen, hogy csütörtöktől, vagyis április 1 -étől kezdve, már reggel nyolc órától szabad vásárolni a viszontelárusítóknak. Ez a fogyasztó közönségnek amúgy is kijátszott érdekeit még inkább sérti, de viszont azzal magyarázható, hogy a nyári hónapokban a piac sokkal korábban kezdődik és ha a termelők idején kijönnek áruikkal, még lesz elég idő arra, hogy a fogyasztó közönség tőlük vásároljon. Ehhez azonban szükséges annak ellenőrzése, hogy a tanyai dzsehtimiének ne félnyolckor jelenjenek meg a piacon, Shaneimi ép úgy hajnalban, mint tavaly, még tavaly előtt.Április 1-én lép életbe még egy fontos intézkedés az élelmezés ügyében: a liszt- és kenyérutalvány-rendszer. Csütörtök reggeltől kezdve csak utalvány ellenében kaphat mindenki kenyeret vagy lisztet.A rendszert már részletesen és sokszor ismertettük, most még egyszer közöljük azokat a fontos tudnivalókat, amelyek szükségesek az utalványok megszerzéséhez. Az utalványokat reggel hét órától kezdve lehet kiváltani minden egyes kerületben a rendőrlaktanyában. Az egyes kerületek helyei és az ott működő bizottságok névsora a következő: Belvárosi rendőrlaktanya: 8—10 óráig: Máhr Irén, Hortihi Erzsi, Nagy Ferencné,Nemecskay István; 10—12-ig: Török Antal, Bárkányiné; 12—4-ig: Bödőné Trinksz Paula és Erős János. A rókusi rendőrlaktanya területeihez tartozók a Répás-béresházban levő iskolában, Kossuth Lajos-sugárút 49. kapják az utalvány füzeteket. A bizottság tagjai: Fenyvesi Jenő, Fenyvesi Béla, Bátó Antal, Kontraszti Ernő, Lakatos Lujza, Winkler Emilia. Csongrádi sugárúti rendőrlaktanya: 8— 11-ig: Jahoda Ferenc, Faragó Boldizsár; 11 —2-ig: Gönczi Mariska és Szászné; 2—4-ig Kiss Gyula, Halasi Janka. Szilléri sugárúti rendőrlaktanya: 7—10: Benák Sándor, Csikós Ferenc; 10— 1-ig: Csókássy Etel, Szabó Júlia; 1—4-ig: Lantos Béla, Fráter Alajos Kolozsvári téri rendőrlaktanya: 7—10: Mersán József,Nyáriné; 10—1-ig: Széll Andor, Vass Erzsébet. Szabadság-téri rendőrlaktanya: Fábiánná, Perweiler József, Fürtössné, Tariné, D. Ilona, Menzlné, Babáné N. Margit. Ujszegedi rendőrlaktanya: Lippai Etel, Hajdú Antal, Csikós Gyula, Bite ‘Pál. Vásárhelyi-sugánúi rendőrlaktanyában: Piukovicsné, Pinkovics Ilona,Szikiainé, Kaszta és Klivinyi urak. Szöginé M. Ilona, Domokos Mihály, Tóth Károly. Báró Jósika utcai rendőrlaktanya: Bálla Mihály, Hertelendli Jenő, Szekerke Irén, Kövessy József; 10—12-ig: Kovács Viktória és Kiss Etelka. Vaspálya utcai rendőrlaktanya: Kaszó Aranka, Sey Margit, Barabás Béla, Lauber József, Vass Margit, Tóth Andorné, Butuila Emma. Az utalványrendszer egyelőre április havára van életbe léptetve, azonban bizonyos, hogy ez a rendszer az új termésig fog tartani, mert a városnak a rendelkezésre bocsátott lisztkészletét észszerű takarékossággal kell felhasználni. "Dr. Szalay József rendőrfőkapitány figyelmezteti a szegedi lisztkereskedőket, pékeket, sütőket, szatócsokat, vendéglősöket, kávésokat és- kisfőzőket, valamint a piaci kenyérárusokat, akik lisztigényeiket vasárnap bejelentették, hogy az utalványok nem hozzájuk lesznek küldve, hanem közvetlenül a Back malomba,ahol az utalványokon feltüntetett mennyiségeket nekik kiadják. A húskérdés végleges megoldása szintén küszöbön áll. Először is a húsdrágaság megszüntetésére a városi hatóság, hatósági húskimérőt létesített, amely a Széchenyi-téren felállított bódéban működik. A lakosságnak nemcsak a szegényebb rétegei, hanem igen tekintélyes része vásárol itt, úgy, hogy -a húskimérőt rövid ííenállása után- ki kellett bővíteni. Ezenkívül szerződése van a városnak egy mészáros-mesterrel is, aki a sertéshúst adja hatósági áron. Szombaton, április 3-án nyílik meg a városi bérházban a hatósági élelmiszer-üzlet, amely szintén nagy vásárló közönséget fog vonzani, mert itt a szükséges élelmiszereket minimális haszon mellett, majdnem a város nagyban beszerzésének árán kapja meg a közönség. Annak megállapítása védett, hogy milyen árváltozások észlelhetők az élelmiszereknél, közöljük a szegedi piacnak a szerdai árait, amelyet tudvalevőleg a rendőrség tart számon. Hízott liba darabja 8.60—22.—, Sovány liba darabja 7.-----12.—, Hízott kacsa darabja 4.80—7.—, Sovány kacsa darabja 3.60—5.—, Csirke darabja 2.60—3.20, Tyúk darabja 3— —4.80, Pulyka 6.00—13.00 korona, Káposzta (savanyú) kilója 42—44 fillér, Krumpli 12—14 fillér, Gyökér 20—26 fillér, Sárgarépa 20—26 fillér, Torma 1.00—1.30 korona, Foghagyma 1.40—1.50 korona, Vöröshagyma 90—94 fill., Marhahús sütni való 2.40—2.60 korona,Marhahús levesnek 230—2.40 korona, Marhahús paprikásnak 2.20—2.30 korona, Borjúhúsnak eleje 2.80—3.00 korona, Borjúhús hátulja 3.00 —3.40 korona, Sertéshús 2.40—3.40 korona, Zsir 4.00—4.40 korona, Juhhús 1.60—1.80 korona, Tej literje 30—34 fillér. Tojás darabja 10—11 fill., Kenyér, fehér, kilója 50—52 fill- Kenyér barna 48—50 fillér, Disznó élősúlyban (friss) 380—4.20 korona, Szalonna (sózott) 3.60—4.00 korona. A szerdai állatvásárra felhajtottak 173 darab sertést, 35 borjút, 1 tehenet és 49 juhbárányt. Szerdán, azaz március 31-én nyílt meg a fényesen átalakított, újonnan berendezett + Szövetség Nagykávéház ■ a Fekete-házban (Haggenmacher-sörcsarnok mellett). ♦ Bondi Kálmán fiara ♦ Tisztelettel Grünbaum Izidor..