Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-01 / 1. szám

fíSL Egy teljes esztendő múlt el a bábom véres­­ forgatagában. Az első és most­­ már büszkén remélhetjük, I hogy az utolsó tizenkét hónap, amelyek lefolyása alatt szakadatla­nul, szünet nélkül dúlt az élet-halál küzdelem Európa leghatalmasabb nemzetei között. A történel­mi eseményeket kell­­ felvonultatni, hogy a végső konzekvencia hatalmas per­spektívája az első teljes háborús év végén elérn­ek táruljon, h­a Végiggondoljuk a tör­ténteket, ha figyelemmel­­ kísérjük azokat a változásokat, amelyek a küzdő népek érzel­meiben és a népek cselekedeteit irányító ve­zetésben előállottak, amikor­­ láthatjuk, hogy ellenségeink már most sem képesek kivonni magukat sorozatos sikereink hatása alól. Ezekből ,a jelens­égekből az is kétségtelenné válik, hogy a háború befejezése sincs már olyan messze, mint ah­ová azt kitolni sze­retnék felelősségük számonkérésétől rettegő államférfiak, akik még relatív eredményeket sem tudnak­­ felmutatni, a vér oltárára helye­zett nagy és súlyos áldozatok után. Az összes világ­tájakon küzdő, szenvedő harcosokra aligha vár még­­ teljes tizenkét hónap, amelyet­­ lángban, fegyverben és ve­rekedésben kellene eltölteni. A mi­­ seregeink megedzett erővel és büszke daccal állják a támadásokat, de azokból a helyekből, ahová kitolták már a megingathatatlan győzelem határvonalait, sem a­z elkeseredett vágy, sem­ a kényszerí­tett offenzív­ szellem ki nem vetheti azokat. A győzelem a mienk, sőt már régen a mienk. Amikor az oroszok k­itaka­­rodtak a­­ Kárpátokból, futva menekültek Észak-Németországból, amikor­­ Belgium és Szerbia elveszett, a Dardanellák rendületle­nül teljesíti fontos hivatását. Franciaország értékes része német zálogul szolgál, akkor nem lehet szó másról, minthogy az antant, a háború kezdeményezője, csúful kikapott, mert céljaitól messzebb áll, mint amikor megint du­lt utópiáért merész útján.­­De beszéljenek az elévülhetetlen ese­mények : 1 ■Januárban, az oroszok m­ég a Kárpátok­ban voltak és Galicia nagy része orosz ura­lom alatt állott. Január 3-án a németek el­foglalták Oorzinowot, ahol az oroszok fő­­hadállása volt. Az oroszok ekkor Görbéétől nyugatra át akarták törni frontunkat, amely­­ kísérlet heves harcok közben meghiúsult. Ja­nuár 5-én a németek tovább haladnak a fizu­ra- és Rawka-menti támadással. Január vé­gén nagy harcok kezdődnek a Kárpátokban. A Nagyág völgyét megtisztották az ellenség­től. Január 30-án egy hétig tartó nehéz küz­delem után visszafoglaltuk az összes kárpáti szorosokat és szoros­ magaslatokat. 10.000 foglyot ejtettünk. Február eleje óta német csapatok együtt­­ küzdenek a Kárpátokban a magyar és osz­trák­ csapatokkal. Február 12-én Észak-Len­­gyelországban a Visztulától keletre a­­ néme­tek támadásba mente­k át. A Kárpátokban el­keseredett harcok folynak, az oroszok ke­mény ellen­­állással igyekeznek feltartóztatni támadásainkat. Február 19-én elfoglaltuk Kolomeát.­­Bukovinában az ellenséget a Pruhh vonalán túl szorítottuk, Csernovicot vissza­foglaltuk. 25-én a németek Pnasznísz váro­sát, amely várszerű­en volt kiépítve, elfoglal­ták. 28-án nagy orosz előretörés következté­ben Pnasmiszt ismét fel kellett adni. Március elején kisebb, vállalkozó­ har­cok voltak. 12-én­­ az augusztusi erődtől északra az oroszok vereséget szenvedtek és Grodnóba vonultak vissza; 4000 fogoly. 15-én­ az oroszok ismét heves támadásba kezdtek a kárpáti fronton. 19-én Przem­ysl védőserege keleti irányban kirohanást intéz, hogy kap­csolatot teremtsen kárpáti­­ seregünkkel. A terv meghiúsult. 21-én Przemysl vára négy és­­ fél hónapi körü­lzárás után kapitulált. Április 2-án az oroszok támadnak a Belse­­kideikben. 3-án­ az orosz erősítések elől csa­patainkat a Cisna—Baligrad-vonalról vis­szavontuk, 6-án a kárpáti harcok terjedelme növekszik, 10-én a déli hadsereg csapatai Tucholkától északra elfoglaltak egy fontos magaslatot. 13-án az oroszok nagy kárpáti offenzíváját az egész fronton megállítottuk, miután a húsvéti csata során az­ oroszok át­törési kísérlete meghiúsult. 25-én a kárpáti fronton jelentős­­ sikert arattunk. Az Ostro és Zwinin magaslatokat elfoglaltuk. Május 2-án 1500 ágyunk szólalt meg a nyugat-galiciai orosz arcvonalon. A Macken­sen vezérezredes parancsnoksága alatt á­lló 11. német hadsereg és a délen csatlakozó 10. osztrák-magyar hadtest az orosz harcvonalat gorlice—Malastov—Gromnik közötti 35 ki­lométeres fronton áttörte; 30.000 foglyot ej­tettünk. 7-én a gorlicei áttörés következtében az oroszok visszavonták Dukla körül az ál­lásukat. Egy orosz hadosztályt azonban a tizedik hadtest bekerített és foglyul ejtett. 8-án a foglyok száma 70.000 emberre emel­kedett. Az oroszok visszavonták Lupkov és Uzsok közti frontokat s Magyarország földje ezen a napon megtisztult az ellenségtől. Ez­után offenzivánk gyorsan haladt. 10-én vis­­­szavettüik Szolnokot és Rzeszowot, 12-én Woyrsch csapatai a Nida-fronton az üldö­zés során Kid óéig jutottak. 14-én csapataink Przemysl előtt álltak. 25-én Radymnot elfog­laltuk és 21.000 foglyot ejtettünk. 30-ikán megkezdődött Przemysl ostroma. Estére a Praskovce erőd elesett. Junius 1-én Przemysl három északi erődje elesett, 9200 foglyot ejtettünk. Az osztrák-magyar seregek májusi zsákmánya 863 tiszt, 268.869­­ közember­­ és 251 ágyú és 576 gépfegyver volt. Június 3-án Przemysl vára elesett. 7-én a Przemysl körül­i harcok­ban 33.805 foglyot ejtettünk. 9-én Sztanisz­­laut foglaltuk vissza. 19-én az ellenség gro­­dcki állása ellen kezdtük meg a támadást. 22-én Lemberget visszafoglaltuk és ezután megkezdődött az előnyomulásunk . Bug és Visztula között, amely­­ bevezetője volt az orosz-lengyelországi diadalmas nagy offen­­zivánknak. Álljanak itt most már csak az eredmények: .Július 20-án Radomot megszállottuk. 24-én­ Gallwitz serege a Narew mentén Ró­zán és Palinik várakat bevette. 30-án be­vonultun­k Eutolinb­a. Augusztus 1-én Cholini, 2-­in Mittaut foglalták el a németek. 5-én Kövess serege megszállotta leangorod vá­rát. 8-án a Narew-sereg Sierock erődöt fog­lalta el és bevette Novogeorgievszk Jegre­­erőditményét. 10-én Scholtz serege­ megszál­lotta Loniza várát. 18-án Kovnó vára az összes erődeivel együtt elesett. 20-án Novo­­georgievszk várát szívós ellenállás után Be­­seler tábornok seregei rohammal elfoglalták. 23-án a Bohr mentén a németek megszállot­ták Osszovice várát. 26-án Breszt-Litovszk,­tovszk b­ehi­nfraveté-eodékktká­jbougyxs 27-én Oluka vára elesett. 28-án áttörtük a Zlata-Lipa mentén a kiépített orosz arcvona­lat. Augusztus végén a szövetséges csapatok a gorlicei áttörés ót egy milliónál több fog­lyot ejtettek. Luck, Dubno és Kovno el este után megkezdődött csakhamar szerbiai of­fenzivánk. Az oroszországi sikereket természetesen nyomon követte diplomáciai sikereink is. A már-már ellenünk forduló Románia egy­szerre m­egjuhászodott, a hős bolgár nem­zetben pedig hit és önfeláldozó szövetségesre találtunk. Október 7-én jelentette Höfer al­tábornagy egyidejűleg a német nagyvezér­­karral, hogy a szövetségesek cs­apa­tok a Dri­­vától Ors­ováig átkeltek a szerb határon és a túlsó parton megvetették lábaikat. Ugyanak­kor jött meg annak a híre, hogy az antant megszakította a diplomáciai viszonyt Bulgá­riával. 8-án elfoglalták Belgrádot. 13-án Bul­­gária megtámadta Szerbiát, 14-én Pozsare­­vácot elfoglalták a németek. 16-án a bolgá­rok­­ bevették Zajecár erődjeit. 19-én Obreno­­vácot és Vranjét és a Macsva nagy részét birtokunkba vettük. A sikerek folytonos lán­colata következett most már. November hó 19-én csapataink a Szandzsákba vonultak be, november 20-án pedig már egész O-Szerbiát elfoglaltuk.

Next