Délmagyarország, 1917. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1917-05-01 / 103. szám

Szeged, 1917. május 1. DÉLMAGYA­R­ORSZ A­G Mikor lesz vége a háborúnak. — Jóslások a bibliából a reformátusok szegedi közgyűlése alkalmából. — (Saját tudósitónktól.) A református egy­ház múlt heti­­ közgyűlése után a­ Hági különtermébe gyülekeztek az egyházfiak és a­­ tiszteletükre meghívott vendégek, így szokás ez minden jó­­ravaló magyar városban, hadd­­ vigyenek kel­lemes emléket is magukkal az összesereglett vidékiek, amit a fehér asztalnál szívnak ma­gukba, a­­ társalgás során. Szegeden is­ föl kel­lett részükre szolgáltatni a specziális szegedi kosztot, a paprikás meg a sült­­ halat és a tu­­róscsuszát. A vacsora után annak rendje sze­rint csoportokba verődtek a nagy tiszteletű urak, vegyest a szegediekkel és megindult a terefere. A szdpszinii buckás is segített itt-ott lendíteni a j beszéden. Természetesen a főtéma a­­ háború volt. Ki ne terelné most erre a beszédet,­mikor minden háznál vérzenek a szivek s a­ gondolatok állan­dóan künn röpdösnek a­ harctereken. A mi kü­lönvált társaságunkban elsőbb is a legújabb irodalmi esemény került szóba — Szabóinak a Mihálynak hatalmas lendületű, ragyogó Arany­­verse, melyet a költő esemélyképpen a közgyű­lés alkalmával mutatott be óriás tapsviharral honorálva. Litterátus emberek között az első szó az irodalomé, most is/>/, volt tehát, ami érthető is. Csak ezután tértek át az emberek a háborúra.­­ Egy pirospozsgás, vastagnyakú kálvinista, aki otthon üres óráiban a Tisza szelid folyását szokta nézegetni a parmenti füzesek közti sé­táiban, ezt a kérdést vetette, föl hallgatói előtt: — Tudják-e az urak, mikor lesz vége a háborúnak? A három év alatt felizgult idegek a tekin­tetekben fejezték ki a kíváncsiságot — össze­­villantak a szemek... Annyira hozzászok­tattak­­ bennünket az istenkísértés hosszú ideje alatt a­ különféle jóslások a hitvésihez meg a ké­telkedéshez, hogy el­fásultságunkban is felgerjed bennünk szinte önkénytelenül a kíváncsiság: vajjon mi lehet ez az újabb kombináció... Volt, aki naivan mosolygott, volt, aki választ adott nyomban a kérdésre. — Három év múlva! Ohó!... Addig éhen vesz el a világ... — Igen, igen ... Tudományos alapon van kimutava, hogy a kellőképpen nem trágyázott föld termőképessége annyira csökken, ahogy egy évnél tovább nem bírja ellátni élelemmel az embereket. — Hát kérem, — vágott a beszédbe a nagy­­tiszteletes !— a háború jövő év február havá­ban fog befejeződni... Akkor, Ittsz béke! — Honná tudja ezt jó uram? — kérdezték többen. — A szent bibliából. Összenéztünk... Nem rossz, ez a saját mesterségéből állítja fel a legújabb jóslatot!... — A biblia megmondta ezt a nagy világ­­felfordulást, megmondta a részleteket, amelyek mind beteljesedtek és megmondja a­ végét is. Érdekessé vált a beszéd, valamennyien élén­ken kezdtünk figyelni. — Szent Jánosnak — folytatta — mennyei jelentésekről szóló XIII. részének 1. pontjában ez vagyon megírva: „És látok egy feevadat feljönni a tenger­ből, melynek, valénak hét, fejőji és tiz szab­tai. És az ő szar­vain Mémájk Uz kormiák... És az ő fejéit a káromlásnak feje Aztán megmagyarázta: — A fenevad a háború, mely a tengedhez való jog kérdéséből szakadt az emberiségre. Az angol és a német kenyér kérdése lett ez im­már. A­­ fenevad szarvain tíz koronák vannak. És pedig: magyar, német, bolgár, török , an­gol, belga, román, olasz, szerb és montenegró. A francia nem királyság, köztársaság, itt nincs korona. Mikor pedig a tizenegyedik ko­rona: a román beavatkozott a háborúba, az orosz korona megsemmisült, tehát ismét csak tizen villának a fenevad szarvain a koronák. — Ezt egyébként János jelenése XVII. rész 12-ik pontjában nyilvánvalóan ki is fejezi a szent biblia. Azt mondván: „A tiz szarvak pedig, melyek látók, tiz királyok, kik még borbcfalmast nem vettek, de vésznére, hatjaimat mint királ­lyok ,py ööfibOm­ a fenevad­dal.“ — A XIII. rész 16. pontja pedig imigyen szól: És ezt is m­iveli, hogy mijulanok, vágyók, gazdagok és szegények,­­szrnbadosok és szolgák az ő jobb kezükön vagy az ő homlokukon meg­­bélyegezikssenek.“­hhez pedig igy szólott a magyarázat: — Szegénynek, gazdagnak, urnak, szolgá­nak be kellett ugy­e­bár vonulni és vagy fegy­verrel a jobb kezében vagy elmével a homlok mögött kell a fenevaddal harcban állani. Mikor az érdeklődés tetőpontra emelke­dett, a­ következő folytatással szolgált a nagy­­tisztelete«: — Ugyanennek a Késznek 17-ik pontja pedig megmondja, amit­ mindenikünk tud és érez. Mondván: És hogy senki se vehessen, se el ne adhas­son semmit, lv­námi csak aki vagyon­os, fémé­rt ad bélyege, vogy neve, vagy nevének szűrnek — Nos? — mutatott a barna kenyérszel­­vényre !— éi hol van­ni. Befejezőül pedig eképpen idézett a kedves, öreg lelkipásztor: — Az 5-ik pont mondja meg a háború be­fejezését. És adalék neki >4a­gy dolgof arttjjfi és kárám­­­kodásoknak szóló szája és adalék weld­­ hazalom, hogy cseleked­jék negyvenkét hónapig. — Tessék kiszámítani. ..Mikor lesz negy­venkét hónapi... Január végén, nemde? És mosolygott... Azután szelíden hozzá­tette: — Nem vagyok Théhé­s asszony utóda. Összenéztünk. Nem­­ volt senkinek válasza, kiki a maga gondolatát kergette a fejében, mely végre ide jutott el: — Quid faciamius! Keller Ármin irógépszaküzlet és javító műhelye. Szeged, Széchenyi­ tér 8. Telefon 363. Írógépszalag-szénpapir (carbon) és használ írógépek állandóan raktáron. Vidéki rendelé­sek aznap intéztetnek el. Telefonhívásra azon­nal jövők. 3 A francia szocialisták nem vesznek részt a stockholmi kongresszuson. — Nem akarják támogatni a különbé­­kére irányuló törekvéseket — Genf, április 30. A francia szocialista párt állandó kormányzó bizottsága tárgyal­ta a hollaundi szocialista delegációnak a stockholmi nemzetközi kongresszusra szóló meghívását. A bizottság kimondotta, hogy a hollandi delegációnak semmii joga sincs ahhoz, hogy az Internacionale nevében jár­jon el vagy beszéljen. A nemzetközi viszo­nyok újrafelvétele csak döntő tetteik után mérlegelhető. A stockholmi konferencia az­zal a veszedelemmel járhatna, hogy a kü­lön­békére irányuló törekvéseket támogat­ná. Miután a francia szocialista párt ilyen terveket most nem támogathat, egyetlen egy tagja sem fog megbízást kapni a stock­­holm­i k­o­nf­ere­n­ciá­r­a. Genf, április 30. A francia szocialista párt kormányzó bizottsága 13 szóval 11 el­len fogadta el azt a határozati javaslatot, amelyben Huysmansnak válaszolnak a nem­zetközi kongresszusra szóló meghívásra. A válaszban a meghívást elutasítják. A Huys­­manshoz intézett levél többek között a kö­vetkezőket mondja: “ Megállapítjuk, hogy a hollandok fel­hatalmazás nélkül hívták össze a konferen­ciát, mert előbb egy pártot sem kérdeztek meg és így azok a személyek, akik Stock­holmba utaznak, nem elégségesek, arra, hogy a hozandó határozatoknak tekintélyt adjanak. Ezenkívül a konferenciának nincs is programja, amit annál inkább el kell ítél­ni, mert az összehívást Németországban és a monarchiában olyan agitáció előzte meg, amely ez országok szocialistáit az agres­­­szív politika bűnrészeseivé tette. Scheide­­manna­k és elvtársainak a nemzetközi­­ kon­ferenciája csak gyengítené a helyreállított nemzetköziség életképességét és elvhűségt. A francia főparancsnokot elmozdították állásából. Lugano, április 30- Nivelle tábornokot, a francia hadsereg főparancsnokát a leg­utóbbi francia offenzíva eredménytelensége miatt elmozdították állásából. Nivelles el­mozdítása megbízható jelentések szerint Anglia kívánságára történt. Utódává Castel­­l­au tábornokot nevezték ki. Francia jelentés az offenzíva eredményéről. Genf, április 30. A francia vezérkar áp­­­ilis 28-iki­ jelentése többek között a követ­kezőket mondja: A legutolsó jelentések szerint az április­ 16-án kezdődött csatában a francia csapa­tok összesen 175 ágyút, 412 gépfegyvert és 119 lövészárokágyút zsákmányoltak és ös­­­szesen 20.780 foglyot ejtettek.

Next