Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)
1917-09-01 / 203. szám
%* óELMA és ÁHOJtííü&Áií, Szeged, 1917, szeptember 1. Épitessen a város családi házakat a tisztviselőknek és munkásoknak. — Somlyódy István indítványa. — (Saját tudósítónktól.) Somlyódy István táblabíró pénteken a következő indítványt adta be a szeptemberi közgyűléshez: Tisztelt Közgyűlés! A hosszú háború rettenetes áldozatot kívánt a haza minden fiától! Áldozatot a fronton küzdőtől, áldozatot a front mögött, — idehaza — küzdőtől! Ezt az áldozatot, ezt a szenvedést, ezt a nélkülözést lehetőség szerint jóvá kell tenni. A jóvátételt célozó népjóléti intézmények egész sorai, amelyekből ezúttal csak a munkáslakás és a tisztviselők családi háza építésének ügyével óhajtok foglalkozni. Ezzel az üggyel már most kell foglalkozni, hogy a harctérről hazaérkezők lássák, hogy amíg ők a csatamezőn küzdöttek, addig az itthon maradtak róluk is, családjukról is gondoskodtak, másrészt pedig még azért is, hogy a háború befejezése után hazatérő sok százezer embernek rögtön legyen keresetforrása, legyen a mindenféle foglalkozásúnak munkája és legyen a családjának egy kicsi hajléka, amelyet magáénak mondhat és ahol kipihenheti fáradalmait szerettei körében. Iliszén a példaszó is azt mondja: „kétszer segít az, aki rögtön segít!“ Tehát már most kell gondoskodni arról, hogy a háború sújtotta köztisztviselő, munkás és rokkant katona családja részére építtessen Szeged város munkás és tisztviselő lakásokat és családi házat és pedig a lakásépítési állandó bizottsággal együtt és azt az illető vagyoni erejének megfelelő előállítási összegen, tőke-kamat törlesztéssel bocsássa az érte jelentkező család tulajdonába. Tekintve a magyar embernek földhöz, a röghöz való szeretetét és ragaszkodását, nincs semmi ami kedvesebb lenne, ami nagyobb és őszintébb hálát tudna kiváltani a magyartisztviselő, munkás és rokkant katona szívéből, mint a családi ház, mint a kis darab föld, amelyet a maga jogos tulajdonának vallhat, ahol gyermekeit békésen felnevelheti. Az építésnél természetesen kell, hogy a fő cél az olcsóság legyen. Kell, hogy minden jelentkező — figyelemmel foglalkozására, társadalmi állására, gyermekei számára, — olyan árban kaphasson lakást, vagy családi házat, amely az ő vagyoni erejét meg nem haladja, mert ellenesetben az egész mozgalom céltalan. Ennek a célnak szem előtt tartásával aleghelyesebb ha Szeged város oly területet, oly telket jelöl ki az építésre, amely már saját tulajdona, e már rendezett utcában fekszik, továbbá a szükséges építési anyagot nagy tömegben árlejtés útján, lehető olcsó áron szerzi be és az építést a mérnöki hivatal vezetése és felügyelete alatt házilag végezteti. Ilyen eljárás mellett kerülne a családi ház építése a legkevesebbe, s a legolcsóbb árban jutna a jelentkező és reá szoruló család tulajdonába. A köztisztviselő családi házak helyéül igen alkalmas a rendezett utcák mellett fekvő, m semmi célt nem szolgáló, parlagon heverő „Lechner-tér“, amely minden egyéb, csak az mai aminek szánták, tudniillik: sétány; továbbá e célra alkalmasok a város belterületéhez közel fekvő a már a város tulajdonát képező egyéb üres telkek. A telek kiválasztásánál egyébként figyelemmel kell lenni arra, hogy csak olyan utcákon legyenek, amelyek már burkolattal, csatornával, víz-, gáz- és villanyvezetékkel el vannak látva, mert ezek bekapcsolása nem sokba kerül, ellenben ezeknek az építés alkalmával való létesítése tetemesen emelné az építési költségeket, már pedig ezek nélkül ma tisztviselő részére modern ház nem építhető. , A munkás és rokkant-katona családok részére építendő családi házak pedig minden városrészben, — a belváros kivételével, a város az árvaszék, vagy a középítési alap tulajdonát képező üres, parlagon heverő telkeken lennének építendők. Minden városrészben van annyi üres telek, hogy azokból lehet válogatni. Szerencsétlen gondolat lenne, a családi házakat egy területen, valahol a város belterületének határán kívül építeni fel, mert éppen semmi szükség nincs arra, hogy Szeged város úgyis nagyra szabott belterületét, amíg ez teljesen beépítve nincs, újabb területek hozzácsatolásával nagyobbítsuk. A családi ház vételára — levonva a hozzájárulási összeget — az ingatlanon a város javára telekkönyvileg biztosítva lenne, a jelentkező és birtokba vevő család pedig tőkekamat törlesztéssel fizetné le. Mindezek alapján indítványozom, mondja ki a közgyűlés, hogy a szegedi köztisztviselő, munkás és rokkant katona családok részére mgfelelő lakásokat, családi házakat építtet a Lakásépítési Állandó Bizottsággal egyetértve. A szükséges építési anyagokat nagyban árlejtés útján szerzi be, az építést a városi mérnöki hivatal vezetése,, tervei és felügyelete mellett házilag végezteti, a köztisztviselők részére a belterületen levő, város tulajdonát képező üres telkeken, így a „Lechner-tér“ felosztásából származó telkeken, a munkás és rokkant katona családok részére pedig külön-külön, mind a városrészben, a város tulajdonát képező üres telkeken építteti a családi házakat és végül a jelentkező család, a vételárat tőke-kamat törlesztéssel köteles fizetni, s e célból sürgősen érintkezésbe lép a Lakásépítési Állandó Bizottsággal. a téli szezon megnyitó előadása. Madame Zonzon. Dráma 4 részben. Irta: Bernstein Henry. A budapesti Mozgókép-Otthon szezonnyitó attrakciója. 4K A A Ah. Előadások délután 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 3 órától. Jegyek délutáni 3 órától, vasárnap délután 2-től kezdve előreválthatók. Helyárak: Zsölve 120, I. hely 1.—, II. hely*80, III..50 fillér u*NHnuuniiinaHHumnuiuHiiiiiiunai Új javaslat készül a népjóléti minisztérium felállításáról. (Budapesti tudósítónktól.) A csütörtöki minisztertanácson, amely a kormány tagjainak egész délutánját lefoglalta, túlnyomó részben az új minisztériumok szervezésével összefüggő kérdéseket tárgyalták. A beható megbeszélések során kiderült, hogy a népjóléti minisztérium, amelynek szervezetére,hatáskörére és működésére nézve gróf Batthyány Tivadar még a minisztertanács előtt behatóan tárgyalt Wekerlével, nem kezd Inti meg szervezetének kiépítését, még kevésbé a működését, amíg az uj minisztériumok felállításáról rendelkező 1917 évi tlj.k törvénycikket megfelelő irányban nem módosítják. • A népjóléti tárca évi budgetjét a mostani törvény ugyanis tudvalevőleg százezer koronában állapította meg. A minisztertana.cs egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy ezen a pénzügyi bázison a népjóléti minisztérium soha meg nem kezdhetné működését abban a szellemben, amely fontos ügykörének megfelel. A minisztertanácson megállapodás jött létre abban az irányban, hogy a népjóléti minisztériumnak megfelelő szervezeti apparátusa legyen. Ennek költségei nem illeszthetők be az 1917. évi 11. törvénycikk első szakaszába. Ezért törvényjavaslat készül az 1917. évi 11. törvénycikk oly értelmű módosításáról, hogy a szociális minisztériumot, amelynek ügyköre és adminisztratív hálózata előreláthatólag a legnagyobb lesz valamennyi miniszteri resszort között, megfelelő szervezeti bázison lehessen felépíteni. A törvényjavaslatot gróf Batthyány Tivadar dolgozza ki. A miniszteri tanácskozás éppen ezért nem is tárgyalta le a népjóléti minisztérium hatáskörét, bár azokon a megbeszéléseken, amiket Batthyány Wekerle kormányelnökkel folytatott, csaknem teljes egészében tisztázódott ez a kérdés is. Körülbelül elhatározott dolog, hogy a népjóléti tárca fel fogja ölelni az egész közegészségügyet, a házigondozás nagy komplexumát, a rokkantkérdés szerves intézését, az anya-, gyermek- és csecsemővédelem ellátását, az össze munkásügyeket, a szegényügy állami kezelését, az állami és magántisztviselők jogviszonyának végleges tisztázását, a szakszervezetek szociális védelmét és ellenőrzését, a sztrájkügyeket, a lakáskérdés gyökeres rendezését, az állami munkaközvetítésnek olyan mértékű kiépítését, amilyet a mai rendkívüli helyzet követel s mindazokat a népjóléti kérdéseket, amelyeket a világháború felszínre vetett. Előreláthatólag a parlament első munkaszakasza alatt, a választójogi javaslattal egyidejűleg a népjóléti minisztérium új szervezete is tárgyalás alá kerül.