Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-01 / 254. szám

Haditelek. Haditelek a rokkantnak adományozott ingatlan, amelyet 32 éven át se elidegeníteni, se megterhelni nem lehet. A definícióval mél­­tóztatik látni — arról is idejében történt gondoskodás, hogy a haditelek kellő jogi vé­delemben részesüljön, így a dolog teljessé­géhez mi sem hiányzik már, csak ép­p a haditelek. Rosszmájuskodnék, a­ki az iránt szándékoznék kételyt támasztani, hogy a haditelkeket akarják, tudják és fogják­­ meg­alkotni. Mindössze csak arról lehet szó, hogy a terv eddig kigondolt arányai szám­szerűien is fedezni fogják-e a — sajnos — nagy keresletet. Arról lévén ugyanis szó, hogy valamennyi rokkantról gondoskodás történjék, az ember tagadhatatlan aggoda­lommal tekint a jövőbe, ha hallja, hogy Sze­geden egyelőre százra taglal­ják az ellátásra szoruló rokkantak számát, sőt olyan­­ eshető­séggel is számolnak, hogy száz szegedi eset­leg nem fog jelentkezni és így a szegediek számára kalkulált összegből jutni fog a há­ború csongrád megyei rokkantjainak is. Szerintünk a dolog itt is sántít. A szá­mításnak ezt a módját ugyanis nagyon könnyen elintézhetjük annak a­­ közismert ténynek megemlítésével, hogy csak a 46. gya­logezrednek van eddig több mint tizenkét­ezer rokkant­ja. Igaz, hogy ez nem mind sze­gedi, viszont az is igaz, hogy szegediek szol­gáltak és szolgálnak még sok más ezredben. Az is igaz, hogy a rokkantak nem szorulnak valamennyien arra, hogy a kenyér helyett, amelyet a háború kivett a szájukból, az ál­lam, a társadalom és a törvényhatóságok, együttesen juttassák más biztos falathoz, de ahhoz sem fér szó, hogy aránytalanul na­gyobb lesz azoknak száma, akikről majd gondoskodni kell, mint aminő már ma az arány szegedi rokkantak száma és a száz között. Szegednek, valamint az ország min­den törvényhatóságának meg kell hozni az anyagi erejéhez mért áldozatokat azért, hogy­­ valamennyi rokkant jövője biztosíttassék. Azoknak, akik itthon vannak, én oly kevéssé van joguk e fölött tépelődni, mint ahogy nem volt joga a rokkantnak habozni akkor, ami­kor tűzbe küldték. Az államnak mégis szá­molni kellene a városok egyre gyöngülő és mindig jobban igénybevett anyagi erejével és azzal, hogy nem minden törvényhatóság van abban a kellemes helyzetben, hogy an­­­nyit tudjon adni, mint Szeged. Ha pedig azt akarja az állam, hogy valamennyi törvény­­hatóság csak erre a célra százezreket adjon, nyissa meg számukra a jövedelemgyarapítás forrásait és mindenek előtt engedje meg, hogy községi pótadót róhassanak ki a száz­ezres háborús keresetekre A rokkantakról való gondoskodás új irányát, melyet a szegedi esetből ismer meg az ország, bizonyára örömmel üdvözlik min­denfelé. Előrelátható volt, hogy a kereseti telepeket a rokkantak legnagyobb része nem fogja igénybe venni. Túlságosan iskolás, modoros és merev ez a rendszer, míg az uj­jal nem gyűjtik a rokkantakat táborokba, meghagyják őket a társas, családi és egyéni életben, szabad utat nyitnak nekik a társa­dalmi és gazdasági érvényesülésre. A leg­főbb dolog most már, hogy a haditelkek mi­előbb létesüljenek. Akkor majd elbocsátja a katonaság azokat a rokkantakat, akiket ez idő szerint azon a címen­­ tartana­k vis­­­sza, hogy nem tudnak kimutatni biztos meg­élhetést. Nem egészen ahhoz méltó bánás­mód, ahogy a rokkantak iránt való köteles­ségeinkről beszélni és írni szoktunk. N8aWSSaB*»S**»8*WS«se»#*Sa*&*sSeaaK#SSiA*»SMS* SS38 £!SSa6»*SSa­Ba*««1*á8*ű.S>**.1»8*1*NIHailC‘»9#RBS3a8aRftSH»»B3KieM#»ISS3S ® Palmanovát megszállottak. — A foglyok száma a 120.000-et r­ghaladja; az ágyukban való zsákmány főbb, mint időO. — Csa­pataink tervszerüleg nyomulnak előre. — SAJTÓHADISZÁLLÁS, október 31-én este: Hadseregeink, miközben sikeres harcokat folytatnak az olasz utóvédek­kel, közelednek a Tagliamento felé. Pahinanovát tegnap megszállották. A foglyok száma meghaladja a 120.000-et, az ágyukban való zsákmány felülmúlja az ezret. BUDAPEST, október 31. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Jenő főherceg vezértábornagy szövetséges hadseregei a Tagliamento legfelső folyásának hegyeiben és a velencei síkságig tervszerűen előre­nyomulnak. A többi harctéren nem volt különösebb esemény. A VEZÉRKAR FŐNÖKE, BERLIN, október 31. A nagy főhadi­szállás jelenti: A tizennegyedik Isonzó-had­­sereg előnyomuló csapatainak mozdulatai a karinthiai hegyekben a vezetőség szándé­kainak megfelelően folyt le. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) SAJTÓHADISZÁLLÁS, október 31. Olasz hadműveleteink félyes lefolyása a fog­lyok és a zsákmány számadatait olyan ma­gasra juttatta, amelyre a támadás előtt sen­ki sem számított. Mindamellett egyesek fan­táziája, talán nem mindig tiszta motívumok­ból, azzal foglalkozik, hogy a hiteles köz­léseket hallatlanul fokozza, úgy, hogy időn­­kint óriási számadatokat találnak fel. Helyes volna, ha a nyilvánosság nem adna hitelt ezeknek a túlzásoknak, hanem kizárólag a hiteles közlésekhez tartja magát. BERLIN, október 31. A WolfL ügynök­ség jelenti este: Flandriában és a Chem­in des Damesen váltakozó erejű tűzharc. — Keleten semmi különös. Olaszországban sikeres harcok a Tag­­liamento-síkságon. A foglyok száma 120000- nél, az ágyuké ezernél többre emelkedett. A semlegesek olaszországi győzelmeinkről. (Jeni, október 31. A Journal de Geneve­­r­ia az olasz helyzetről: Capello hadserege elpusztult. Az aostai herceg hadserege azon­ban még érintetlen. Cadornának nagy tarta­lékai vannak, az olaszok mégis elvesztettek mindent öt nap állott, amit két és fél éven át oly sok emberáldozattal és egyéb veszteség­gel megszereztek. A Tribune de Genéve azt mondja, hogy az offenzíva óriási lépésekkel halad. A Suisse reméli, hogy az angol-fran­cia segítség nem fog elkésni. Udine alig száz kilométernyire van Velencétől. Az olasz had­sereg e pillanatban nem képes megállni. Berlin, október 31. A semleges Unok sokat foglalkoznak olaszországi előnyomulá­sunkkal. A Nieuwe Rotterdam­sche Courant például így ír: A legjobb segítség, amelyet az antant Olaszországnak nyiríthatna, a bel­ga-francia fronton való végleges győzelem­ volna. Hogy erre képesek volnának, alig hisszük. A legújabb események után semmit sem tartunk már lehetetlennek, ami Német­ország erejét és katonai képességeit illeti. Stockholm, október 31. A svéd lapok katonai kritikusai általában méltatják a szö­vetségesek győzelmi menetét az olasz sík­ságon. A Svenska Dagblad így végzi cikkét: Olaszország a legközelebbi hetekben saját erejére lesz utalva. Ez az erő azonban vég­zetesen meggyengül, minthogy az olaszok elvesztették emberanyaguk és ágyújuknak egyötödét. Az ország egyetlen menekvése a gyors békekötés. Az antant azonban sokkal szorosabban szorítja magához az olasz szö­vetségest, semhogy békét köthetne Genf, október 31. Madridból jelentik: Csapataink sikeres offenzívája a spanyol parlamenti körökre is mély hatást gyakorolt. Az antant-barát madridi körök kedvetlensé­gére jellemző, hogy lefújták azt a tüntetést, amelyet a spanyol kormányválság alkalmá­ból a francia nagykövetség épülete előtt akar­tak rendezni,

Next