Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-01 / 100. szám

Szerkesztőség: 1] ELŐFIZETÉSI ÁRA: Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. I Se*]TM5. g- K. egy hónara 3.­ IC SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 30S.. j­egyű szám­ára. u­miár. A kiadóhivatal telefonja: 81. zpaed. 8TO Vl­. évfolyam, 100 szám Szerda május 1. ....... ..üírr jagssgagagi i ----------------------- ———-asa I A telekértékadó. A májusi közgyűlésre erős vita veti előre árnyékát. A pénzügyi és jogügyi bi­zottság együttes ülésén leszavazta azt a ja­vaslatot,­­hogy a város hozza be a telekérték­­adót. A kérdés — országszerte — majd min­den oldalról megvitatást nyert már. A telek­­értékadó, ha pénzü­gyigazgatási szakemberek nyelvén akarunk beszélni, a legszebb adók egyike. De a legszebb a polgárság, az adó­szedő város, és az adómorál szempontjából is. Mert a legigazságosabb és ahelyett, hogy sorvasztaná, serkenti a termelést. A pénzügyi és a jogügyi bizottságnak még­sem tetszett. Erről most nem vitázunk. A határozatot előre tudtuk, mert ismertük azt a csendes készülődést, mely a javaslat megbuktatására szervezkedett. De azt is gondoltuk, hogy történtek már csodák. A csoda élvezetétől elütött azonban, hogy a telekértékadó ellen­­zék­iek táborában olyan emberek is megjelen­tek, akikre nem számítottunk. Meglehet, — mert ilyen csoda is történ­hetik — hogy a közgyűlés a pénzügyi és jog­ügyi bizottság javaslatát elfogadja. Akkor nagyi erővel nyomul ismét előtérbe: minek ez a komédia? Mért sorvasztja a rendszer­telen közgyűlési munka meddő fáradozásban a rendelkezésünkre álló kevés értékes mun­kaerőt? Azon a közgyűlésen, amelyen a ta­nácsot a sza­bályrendelet-tervezet elkészíté­sére utasították, elvileg elfogadták a telek­­értékadót. Máskép nem is lehet. Nem tudjuk elképzelni, hogy azok, akik a bizottsági ülé­sen, tehát elkésve hangoztatták elítélő véle­ményüket, ne lehettek volna tisztában m­ár a hónapok előtt megtartott közgyűlés alkal­mával a telekértékadóval. Ha pedig így van, miért nem mondták el véleményüket már akkor? Miért kellett ezzel várni addig, amíg a város egyik nagy­ sem elfoglalt főtisztviselője előbb utazgat ebben az ügyben, tanulmányoz, i­ és miért kellett a telekértékadó ellen akkor előhozakodni az elvi tiltakozással, amikor már kész a szabályrendelet-tervezet? Hiszen ezt meg lehetett volna előbb is tenni, akkor, amikor még egy tollvonást nem tettek. Meg nem engedhető, amikor a város érdekéről van szó, hogy bárki a könnyebb­ végéről akarja megfogni a dolgokat. A tisztviselő végezze a munkáját jól, lelkesen, becsülete­sen, buzgalommal és hozzáértéssel. De ne végeztesenek vele nagy munkákat hiába vagy fölöslegesen. Mert ez is a város érde­kei ellen van. Egyébként a pénzügyi és jogügyi bizott­ság — ez a két előkelő és szakértő bizottság — egészen furcsán magyarázza a telekérték-­ adót, sőt általában az adót. Nem akarunk izgatni, különben nyíltan megmondanánk, hogy mi pusztítana már régóta Magyaror­szágon, ha a mi elég rossz adózási rendsze­rünk olyan komisz lenne, mint aminővé ha­marosan átalakulna, ha azok szerint az elvek szerint rendeznék be, amelyeket a bizottsági ülésen hangoztattak. Visszatérünk és azért a csodákhoz. Hátha belátja ezeknek az elvek­nek képtelenségét a közgyűlés. Hátha mégis történnek csórták. ! Wekerle a kompromisszumos tárgyalá­sokról jelentést tesz a királynak. - A válság Budapesten nyer elintézést. - A minisz­terelnök tanácskozása Apponyival és Tiszával. - A politikai válság Wekerle megbíza­tása óta némileg tisztázódik. Wekerle elő­ször is a választójog tekintetében akar meg­egyezni a munkapárttal és a kompromis­­­s­zum alapján fogja megalakítani kabinetjét. Ha a négy elemi kérdésében sikerült Tiszát engedékenységre bírnia, akkor olyan kabi­netet igyekszik alakítani, melyben Appo­­nyiék ismét helyet foglalnak. Ha azonban kénytelen nagyobb­­ engedményeket tenni, akkor természetesen más összetételű lesz a rekonstruált Wekerle-kormány. A dezignált miniszterelnök szerdán utazik a királyhoz és első sorban is arról tesz­ jelentést, hogy mint áll a megegyezés ügye. Tisza szerint olyan megállapodást fognak találni, hogy e miatt nem forgatják majd fel az országot. Hogy ezt a megegyezést mint fogják meg­ítélni a választójog hívei, azt egyelőre nem lehet tudni, annál kevésbé, mert azok hal­lani sem akarnak megegyezésről. BUDAPEST, április 30. Wekerle szer­dán este utazik a királyhoz. Az eredeti terv az volt, hogy kedden utazik Bécsbe, de azok a tárgyalások, amelyekről jelentést akar tenni a királynak, még folyamatban vannak, ezért halasztódott az utazás szerdára. Az audiencia csütörtökön lesz. Wekerle jelenleg nem kabinetalakítási tárgyalásokat folytat, hanem kizárólag kom­pr­omíisszuhíc.. Vigyadt Sokra, mert az ő kabi­netje a kompromisszum alapján fog meg­alakulni és ö kész dologgal akar a király elé menni. Wekerle csak jelentést fog tenni a királynak a tárgyalások állásáról. A kabinet kinevezése és az eskütétel Budapesten lesz, amely alkalomra a király a magyar fővá­rosba érkezik. Gróf Tisza István kedden délután föl­kereste Wekerle miniszterelnököt és körül­belül két óra hosszat tárgyalt vele. Hogy a tanácskozás milyen eredményre vezetett, vagy egyáltalán vezetett-e eredményre, azt nem lehet tudni. Csak annyi bizonyos, hogy már előrehaladt stádiumban van. Tisza a munkapártban, ahol később a Wekerlével folytatott tanácskozás után megfordult, nem tett határozott kijelentést a tárgyalásra vo­natkozólag. Annyit azonban hangsúlyozott, hogy a megegyezésre remény van és olyas­valamit mondott, hogy a megegyezés meg lesz és nem fogják emiatt felfordítani az or­szágot. Budapest, április 30. Wekerle ismételten tárgyalt gróf Apponyi Alberttel és Tóth Já­nossal, akiket maradásra akart bírni. A ta­­­nácskozás eredménye az, hogy Apponyi és Tóth kijelentették, hogy alá fogják magukat vetni a párt határozatának. A király újból Wekerlét bízta meg a kabinetala­­kítással Budapest, április 30. Beavatott politikai körök: értesülése szerint Szterényi József ke­reskedelmi miniszter közölte Wekerlével a királynak azt az üzenetét, hogy vállalja új­ból a kabinetalakítást. Az új Wekerle-kor­mány alkalmasint e hét végéig megalakul. Wekerle kihallgatásának időpontja még nincs megállapítva, gróf Tisza István valószínűen a hét második felében­ jelenik meg kihallga­táson a királynál. Az Andrássy-frakció álláspontja: Budapest, április 30. Politikai körökben beszélik, hogy abban az esetben, ha Wekerle miniszterelnök a választójogban lényeges engedményeket tesz, a 48-as alkotmánypárt Andrássy-csoportja új álláspontra helyezke­dik. Tudvalévően a kompromisszum hívei és a radikális határozati javaslat elfogadói ab­ban egyetértettek, hogy lényeges módosí­tást nem engedhetnek meg a választójogi javaslaton. Apponyi a főrendiház határoza­táról. Budapest, április 30. Gróf Apponyi ki­ben a főrendiház hétfői határozatára vonat­kozóan Az Est munkatársa előtt így nyilat­kozott : — Hogy a most győzedelmeskedő állás­pont a főrendiházban is kifejezésre jutott, azon nem csodálkozom. Az én állásponto­mat azonban ez nem befolyásolja. Én azt tartom, hogy az országot kifelé is sokkal in­kább gyöngíti, ha a kérdés a dolog lényegé­ben megoldatlan marad. Azzal pedig nincs megoldva, hogy valamelyes választójogi tör­vényt hoznak, ezzel, csak el van intézve. Megoldva a kérdés csak­ úgy lesz, ha olya­n törvényt hoznak, amely az egész nép jogos igényeinek megfelel. «Ez új helyzetben jelentette ki Apponyi mindenki a saját meggyőződése szerint fog eljárni. i

Next