Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-02 / 148. szám

Szeged, 1918. julius S. I DÍÉSIMA.ÖYÁM ® gaü © 46. Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem éjszinü fátyolt Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek. Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján, Lelkem pusztáján marsol a hősi ez­e­r. Látom őket a dél kövein menetelni kitartón, Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez. « Látom éjszakon is zord messze mezők sivatagján, Hal ugató ércek számára förgetegez. Látom, amint dalolón nekiszegzi az ezred a mellét, Hogy fölfogja a vak északi Rém rohamát. Látom délnyugaton bástyát állítani holtak Nagy seregéből, hogy két haza védve legyen! S látom, a messze, szilaj Piavénál emberi kidként Holtan is ők födözik a vonuló sereget. Ó ti fiuk, barnák, szőkék, ti Szegednek hősei, árvák, Hol van a lant, a­ babér, mely dalol és koszoruz? Északon és délen, keleten, nyugaton, e világnak Minden tájékán sírotok áll s nevetek! Hány hant domborodik s jelöletlen hány rög enyészik Szerbia bús terein s merre­ Galicia van­, Lengyel síkokon és a Doberdón, távol Izonsó És Piavé mélyén, messze kopár köveken! Mind csöndben szunnyad s álmát álmodja a holt ott —­­Elfáradt gyermek mostoha anya ölén­ — Hüs Tisza partjáról, hol a szürke füzes [UNK] szomorún leng, Nagy jegenyék dala zsong, szőke akác mosolyog, Hol Dugonics busón­g, bankó muzsikál és méla Tömörkény Darvadozik anyaföld csöndes ereszte alatt, Hol kis házak előtt, ha vasárnap alkonya barnul, Ülnek a jó öregek, égnek a makrapipák, S várnak a szép eladók pötykén kivirulva az ablak Szászorszépei közt és violái mögött. S várnak néma, sötét sorban, síró szemmel, feketében. Fájdalmas szüzek és bánatos édesanyák. Véres idők terhét hordozza borongva, lemondva a sereg és neki már mit hoz a vak diadal? Kedveseik vérén váltságot nyert MAGYARORSZÁG S szörnyű dicsőségük fénye ragyog SZEGEDEN! Juhász Gyula. Tiltakozás angol csapatoknak a Murm­an-parton való megjelenése ellen. Moszkva, julius 1. A Pétervári Távirati Iroda jelenti: 'IC külügyi népbiztos Lo­ckham­ angol diplomáciai képviselőnek jegyzéket adott át, amelynek lényeges tartalma a kö­vetkező : — Az orosz szocialista "és a föderatív szovjet köztársaság a nép akaratának meg­felelően kilépett­­ a hadviselő hatalmak sorá­ból. Oroszország belső helyzete lehetetlenné tette, hogy továbbra is háborút viseljek­. Az orosz dolgozó népnek és a munkások és pa­rasztok kormányának egyetlen gondjuk, mi­­­szerint békében és barátságban élhessenek az összes népekkel. Oroszország népe egyetlen népet sem fenyeget háborúval, legkevésbé Angliát. Másrészről kijelenti azonban a kormány, hogy felfegyverzett angol osztagoknak a Murman-parton való megjelenését és táma­dó fellépését nem az orosz csapatok támadó fellépése provokálta és ezért ez ellen tilta­kozik. Az orosz köztársaság csapatainak fel­adata, hogy a Murman-területet minden el­lenséges­ betörés ellen megvédje. Ennek a kötelességüknek a szovjet­ csapatok meg is feleltek, midőn minden eszközzel védelmére keltek az orosz területnek. Az orosz kormány ezután nyomatékosan rámutat annak szükségességére, hogy a­­ Murman-terü­leten semmiféle angol vagy más idegen csapatok meg ne jelenjenek és újból tiltakozik angol hadihajói­nak a Mu­rmitn­­kikötőkben való megjelenése ellen és elvárja, hogy az angol kormány ezt az Oroszország nemzetközi jogi helyzetével ellenkező intéz­kedést hatályon kívül fogja helyeztetni és a békés Oroszországot nem fogja olyan elha­tározásokba kényszeríteni, amelyek őszinte békés szándékaival nem egyeztethetők többé össze. Az olaszok jelentik a Monte di Val Bella elfoglalását. Sajtóhadiszállás, julius 1. Az asiagoi fen­­sikon, ahol csapataink hősies ellenállással junius 15-én megtörték a számbeli túlsúly­ban levő ellenséges tömegek támadását és ahol olasz, francia és angol csapatok napról­­napra mutatták meg vitézségüket, tegnap szürkületkor a harcok újból kiújultak­. Heves tüzérségi tüzeléstől és szövetségeseink által végrehajtott erélyes oldalmozdulatoktól tá­mogatva, csapataink megtámadták a Monte di Bellát és makacs harc után az ellenség­től elragadták. A nap és az é­j folyamán hiábavaló volt­ az ellenséges tömegeknek ellentámadása, lö­vészeink a támadást visszaverték, koncentri­kus tüzérségi tüzünk és repülőgépeink gyors tüzelői megtizedelték az ellenséges csapato­kat. Az elfoglalt állásokat megtartottuk. Hu­szonegy tisztet és 788 közembert elfogtunk, a­kik négy különböző hadosztályhoz tartoztak. Ezenfelül ágyukat,­­mozsarakat és számos gépfegyvert zsákmányoltunk. Tovább keletre a Francello völgy és a 3 Brenta között elfoglalt rohammal egy erős támaszpontot, két tisztet, 31 közembert fog­lyól szállított be. A front többi részén tüze­ségünk hatásos zavaró tüzelést fejtett ki. Capofilenél járőr vállalkozásokkal néhány fog­lyot ejtettünk. A Lagarina völgye és a Luga­ll­a völgyben épülőfélben levő vasutakat re­pülőink bombázták. x , - - - í. « Epilógus. írta: Wimmer Fülöp. Abból a szempontból, hogy e sorok ne­m­ közvetlenül a­ választás után, hanem csak ma, egész megnyugodott hangulatban jelen­­nek meg, talán örülnöm kellene a múlt ht­i sztrájknak, de azért — úgy érzem — e son­d­é­kát meg kell írnom, mert addig, amíg ez; st a köztudatba át nem mennek, nem tekinth­e­tem explálva azt, ami a választás alkalmi­ ■» •val városunkban történt. Akár politikai, akár személyi szempon­ból tekintem Pálffy Dániel fellépését, külön­ben és kizárólag városunk méltóságának é­r­dekében, csak elitélőleg nyilatkozhatom ézt A politikai szempontot illetőleg le fo­­g szögeznem azt, ami egyenesen játék -e hogy Pálffy Dániel, aki egész életében minn­kapárti, sőt néhány év előtt, a Gerliczy-1­lasztásnál e párt vezetője volt, fellépése e*e­­jén pártról egyáltalán nem nyilatkozott, ké­sőbb függetlenségi pártinak vedlett át, de úgy, hogy úgy ő, mint pártvezére, Bet Károly egy héten át nyíltan és h­atározo­tt­ sértésnek jelezték azt, hogy őket Kár­é - pártiaknak mondják, hanem csak a Bi­­on.y Ákos frakcióhoz tartozóknak mondották­­ ra­gaikat, mig azután evidensen mivel Káról kk .az egri diadal után támogatásra ajánlatot­­­taik — mégis­­csak Károlyi-pártiak­­ lettek. Amilyen csúnya mesterség a politika, an v­i­­­ra nem szabad az ilyen politikai vitastát­­ot Szeged város intelligens, komoly polgárai­val megkísérelni. A személyi kérdésről akaratom és inkk nációm ellenére is nyilatkoznom kell, ...Mert hát itt sem állhatok meg azelőtt, hogy - v Pálfy Dánielnek talán 20 é­ve igaz, jó,barát-» jó vagyok,­talán már szolgálatot is tetten­ neki, és ha ítgilnap erre­ alkatom «vilik, ‘­zt készségesen újból meg fogom tenni; de­­ á­­rosunk reputációja érdekében itt is rá kell mutatnom arra, hogy hiába, nem lehet égi az,­ hogy valaki néhány jó barátja unszo­lására és támogatásával — Szeged v.­­os első kerületének képviselője akar lenni, s ez megfelelő érdem is keltés, hiába igyeks­­zik én, aki Pálfy Dániel egész múltját elé­gé ismerem, az ő múltjában arra való érde­met­ keresni, ho­gy ő az ország második városá­nak első kerületi képviselője legyen. Ke­ll mondanom, hogy egyetlen egy oly érde­s: nem találok, amely őt ezen nagyon­ fonto­s magas állásra hivatottá tette volna. Szeged városában nem­ lehet elég az, hogy egy sor ember azért állt mellé, a vadásztársa, egy másik rész, mivel regatta? társa, egy harmadik, mivel jó és -kerbe-­­asztaltárs, de még az és kü­lörtöse is az lehet elég, hogy őt a nagygyárost egynéh­a kisiparos a testületben mindenáron fővezé­ré akarja avatni és én egyenesen üdvöz­­­ni Szeged város polgárságát, hogy a válasz alkalmával mindezen szempontokat ho­, ■­rálta és a nagy erőltetés dacára, csak 44ő volt az, aki ezen jelöltség mellett leszava­­zt. Kézenfekvő dolog, hogy e cikken­nel nem akarok és nem akarhatok elérni ír­ót, minthogy városunk érdekében, a nagyközön­ség elé tárom ezen reflexiónkat azon szán­dékkal, hogy hasonló kísérletekkel és egye­sek vagy klikkek erőszakoskodásaival e­­­rosti­an többé ne találkozzunk. BbHUI Tikan »"*vasnftk. Réz-és ruggya a fraPJI I IBIS’ bélyegzők gyári áron, nemesi cs­­illll Síül merek festve, »övészineB v­­ _________Szegedi, Deák Farén«­«. 28.______

Next