Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1918-09-01 / 200. szám
1 Ausztria. Írta: Juhász Gyula. Mintha csak Petőfi jóslatát akarnák meghiúsítani, amelyet az antant már-már valóra válni látott, Ausztriában gyökeres államszerkezeti reformokon törik a fejüket hivatalosak és választottak. Először egy klerikális cseh lap röpítette világgá a generáció merész, bár éppen nem új gondolatának megvalósításáról szóló hírt, amelyet az illetékes tényezők orgánumai annyi túlbuzgósággal cáfoltak, hogy az ember kénytelen volt kételkedni a dementi őszinteségében. Azóta félhivatalosan is elismerik, sőt ők maguk hirdetik és hangoztatják, hogy nagy államreform készül Ausztria országai és népei számára. A reformon lázasan, vagy legalább is úgy gruppírozva a semmittevést, hogy lázas tevékenységnek lássék, dolgoznak az ausztriai illetékes és illetéktelen fejek és kezek. Maholnap már nem is lesz szenzáció és meglepetés, nagy újság és merész dolog, ha egy szép napon arra ébredünk, hogy Ausztria konföderált államok egysége lesz ezentúl, mint ahogy a nagy Oroszország kisebb, de még mindig elég nagy államok szövetségévé alakult ,a forradalmi detronizáció és a breszti Béke után. A világ hét csodájához nyolcadiknak csatlakozott az a heterogán alakulás az új korban, amelyet Ausztriának neveznek azok is, akik rólunk külön nem igen akarnak és szeretnek tudomást venni és azok is, akik lelkük mélyén akarnák és szeretnék, ha csakugyan külön lehetne beszélni Ausztriáról, függetlenül tőlünk, illetőleg külön az önálló, szabad Magyarországról, függetlenül Ausztriától. Maradna a perszonális unió, amely Ausztria föderációs alapon létrejövendő reformja esetén is összekötné a volt német római császárság "eddig megmaradt birodalmát, az osztrák tartományokat Magyarországgal. Ez a szövetségi eszme, ez a konföderációs gondolat ma még csak a tervezők és álmodozók agyában van meg, mint a trializmus, mint a Mitteleuropa, mint barátaink és ellenségeink annyi sok jó , rossz ötlete és terve. Bizonyos az, hogy a világok nagy változásaiban a mi világunk sem maradhat változatlan. Bizonyos az is, hogy ma minden belpolitika egyúttal külpolitikát is jelent és viszont. Nincsenek többé kínai falak a népek között a politikai, a társadalmi, az erkölcsi és kulturális világban és ha Wilson elnök egy nagy és okos gondolatot hangoztat a népek szövetségéről, amelyet ugyan éppen úgy nem ő talált föl, mint akár Amerikát, a Kolumbus tojását vagy a puskaport, mert hiszen a sainte alliance des peupiesről már 1818-ban dalolt Beranger, aki se nagy diplomata, se nagy államférfi nem volt, csak egy kis szürke ember és nagy költő, mondom, ha Wilson hangoztatja a népek szövetségének megvalósítását és ez eszme szép, igaz szó, akkor, ha ezerszer ellenségét látja is Wilsonban Németország, ezt az eszmét vallania és hirdetnie kell Németországnak is, és megvalósulásán dolgoznia, fáradoznia. És ha a bolsevizmust százszor és ezerszer elitéli, lenézi, gyűlöli vagy féli is a hivatalos és hívatlan Németország, ezt a bolsevizmust kell elismernie és pártfogolnia. Oroszországban és ezzel a bolsevizmussal kell tárgyalnia a békekonferencián . . .á .. £ Szeptember eljött ismét, az ötödik szeptember- az első maini csata óta. Ma éppen olyan bizonytalan, a nyugati csata sorsa, mint öt esztendő előtt, vagy talán még bizonytalanabb. Akkor az orleansi szűz csodatételét látták a túlbuzgó franciák a csata kimenetelében. Ma ... ma talán még az orleánsi szűznél is rejtelmesebb erőktől függ, hogy lesz-e ott egyáltalában döntés és ha lesz, kinek a javára billen a vakszerencse mérlege. És még akkor is kérdés, hogy a katonai döntés egyszersmind politikai döntést jelent-e? Ma a németek részéről egészen határozottan hangoztatják még katonai tényezők is, hogy nem jelent. Mint nem létettt. És az ötödik évben ott vagyunk, hogy sehogy se vagyunk, ami a végleges harctéri döntést illeti. De, és itt jön az érem másik oldala, ez a háború, vagyis az a világtörténelmi korszak, amely a hosszú háború alatt századok problémáit vetette föl és oldotta meg, minden értékek elementáris és forrsadalmi újjáértékelője lett. Ausztria is századokat élt át e néhány esztendő alatt. Milyen más lett az osztrák nagyhatalmú állás embereinek fölfogása, például a csehekről, mennyire áll ma a lengyel kérdés, micsoda más tenorban beszélnek ma délszláv problémáról ellenzők és pártolók egyaránt. A középeurópai koncertben meglehetősen kicserélték azokat, akiik a muzsikát csinálják. Megváltoztak a primhegedűsök, mások verik a nagydobot és mintha a karmesteri pálca is más lendülettel vezetné a vezérmotivumot. És itt van Magyarország. A kőszikla, a melyre anyaszentegyházat kellene építeni és amelyet mindig sziklásának használtak, a melybe hősöket és mártírokat temettek, mi még mindig a régi, régi magyar légiót zokogjuk, a régi, régi magyar tragédia játsszunk, mialatt mások vér és verejték nélkül készülnek learatni a mi vérünk és vérértékünk áldozatának és fáradságának gyimülését. Mintha a magyarság már csak ani volna jó, hogy szépen haljon, pedig a nép :kis 1 tene őt is arra teremtette,hogy örök éljen! Annyi szent, hogy akármi lesz Amztriáal és Ausztriából. Magyarországról Magyarország nálki ü nem lehet határozni többé! t Lenin ellen merényletet követtek el rálőif. Lenin állapota nem népbiztost meggyilkolták. len merényletet követtek el, Nichoso féle gyárban munkásgyűlés volt, amelyen b izédet tartott. Amikor a gyűlésről távozó két asszony feltartóztatta és beszédbe ereedtek vele a Moszkvából való élelmiszer évítésre vonatkozó dekrétumról. A beszélgetés közben 3 lövés dördült el, amelyek Lenint karján és hátán ma sebesítették. A merényletet egy az hrteles osztályhoz tartozó leány követte . A leányt elfogták. Lenin állapota, akit a Kremlbe vittek, a, orvosok véleménye szerint, nem ad okt az aggodalomra,s tartották. London, augusztus 31. (Reuter) Szikratávírón jelentik Moszkvából, hogy Lenin ellen merényletet követtek el, Lenin megsebesült, Moszkva, augusztus 31. A Pravda jelentése szerint tegnap este 9 órakor Lenin el-A 11 órakor kiadott orvosi jelentés szerint Lenin 2 lövést szenvedett. Az egyik golyó a bal váll alatt a mellüregbe hatolt és megsértette a tüdő felső részét, ahol vérömlést szenvedett. A golyó a nyaknál a jobb kulcscsont fölött akadt meg. Egy fiatal leány háromszor életveszélyes. — Uriezky Budapest, augusztus 3. A Magyar Távirati Irodának jelentik Moszkvából augusztus 31-én, hogy Lenin merényletnek esett áldozatul. Két hölgy, aki a szocialista forradalmi párthoz tartozik, háromszor rálött. Két lövés a mellébe és tüdejébe hatolt. Lenin állapota nagyon komoly, mivel belső vérzés történt. A legkiválóbb specialistákat hívták hozzá Kremlbe. Berlin, augusztus 31. A Wolf-ügynökség jelenti: Ideérkező pétervári jelentés szerint Leninre tegnap este többször rálőttek és a lövések könnyebben megsebesíették. Uriczky népbiztost mggyilkolták, a merénylőket le A német kancellár a harctéri helyzetről és a békéről. — Válasz Róbert Cecilnek. — Berlin, augusztus 31. A kancellár ma fogadta a német birodalmi katholikus diákegyesületek szövetségének képviselőit, akik üdvözlő feliratot adtak át neki születésnapja alkalmából. A kancellár a többek között ezeket mondotta: —A háború terhe nyomasztóan nehezedik népünkre. Az élet és véráldozatokhoz sok másféle nélkülözés is járul. A háború megacélozza a nép erejét, de borzasztó sokat követel az idegek erejétől is. A háború psychozis a háborúban résztvettek valamennyié-