Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)
1919-09-02 / 184. szám
jop - Wilson aJWWPy 'nléi3Rl|ror^ll(^ Páris. (Szikratáviszat»| Megerősítik azt a hírt, hogy Wilson táviratot küldörtt , Konstantinápolyba a nagyvezérnek, azzal a felszólítással, hogy Örményországban vessen véget a mé s*árlásoknak. *m 5Cf ifi Cl 3 Cl 35: í> o J3-3 _#f' A Legfelsőbb Tanács"az utolsó "sírni* tagokat végzi az osztrák békeszerződéses?. Parts. A Legfelsőbb Tanács hétfői ülésén ítéltet volna tárgyalni az Ausztriának állandó választ, azonban erre az ülés alatt nem jutott idő, mert a Legfelsőbb Tanács főképpen azon módosításokkal foglalkozott, amelyeket néhány delegátus terjesztett elő. Különösen azzal a javaslattal foglalkoztak hosszasan, amelynek célja megakadályozni Ausztriában hintálén propagandát, amely a Németországgal való uniót célozza. Ennek megakadályozására egy olyan pontot akarnak beiktatni a békeszerződésbe, amely védi Ausztria függetlenségét. * ‘ Ezt a pontot, :n<vig meg akarja akadályozni a jövendő Németország, megerősödését, nagyon különbözőképpen vizsgálták meg a Németországot körülvevő ápjainok reprezentánsai és a $íe távolabb lévő országok képviselői.' Ebben . a. . czetüiniíbe jusson. A bakai sajki úgy .vníri a reuniót, mint egy..eshetosegei, amely kieléBbi' jjvagy.távolabbi időpontban kikerülbetekert# be fog következni. hivatalos. orgánuma: a Vgrygrts, szigemuan ^rlizaUs-S 'NeS Ifra PremPégy 8ftle £ aSiély Ciközllaáit íeleá. Austria .és. A.j.w.yg4»Li a.fei.mak., jüM,... 1 Mindennek dacára, — írja a Vorwärts — I az osztrákok testvérink és* azok is fognak maradni: ők németek és németek maradnak a Versaillesi békeszerződés dacára. El fog jönni a nap, amikor Ausztria [UNK] és Németország, kezet, nyújthatnak egymásnak! . . ’ Kétségtelen, hogyha mostantól kezdve nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, akkor Német-Ausztria a békeszerződés érvénybe lépése után nagyon erős pángermán propaganda színterévé válik. Ez az, amit meg kell akadályozni és ennek csak egy eszköze van: előre elítélni minden propagandát a versaillesi békeszerződésben, amelyet most fognak aláírni. Ennek értelmében minden manővert, amely a Németországgal való reuniót célozza, úgy tekintünk, mint a békeszerződés megtámadását. Úgy látszik azonban, hogy a Legfelsőbb Tanács tagjai nincsenek mind ezen a véleményem kií)i:Márif>|ytk.^i.,;08., 2» *19^*októbeer c^ékc,^ V6-56 . a , l. f **r....~ ~ "ta" laL....• —y&ók g tr--— - - ;%^^!'--cept:riner Az Ábrahám-kormány szegedi kölcsöne. A Friedrich-kormány népjóléti minisztere a postatakarékpénztári pénzjegyekről (Saját tudósítónktól.) Egyes pénzintézetek ' azzal a kérel «»nmel fordultak' a városi tanácshoz, hogy fizese ki. a VS*>s?:azokat fc* pénzeket, amelyekről a g fehérbáíiíbfeiJ legutóbbi beváltásakor az Ábrahám-kormány rendeletére visszatartottak. Tudvalevő, hogy a Bécsben kik a pénzre becserélt fehérpénzek névértékét nem adták ki teljesen a becserélő magántejeknek, hanem 25 százalékot visszatartják, és ebből tölt ki az a tízmillió árné^ét az Ábrahámkórbi ahy a szegeti fankoktől Szeged város kezességéneklett kölcsön V&r. úgy volt, hogy a visszatartó ti .pétieket szeptember 1 -éri fizetik vissza a bankok. Ez azonban nem történt meg. A pénzintézetekben állítólag tiilcs annyi pénz, hogy' a hátralékok« t a fdéknek ' kifizethetnék s tóért kénék egyes bankok a vöröst/ hogy fizesse ki helyettük azt a fertozást/amiért volta» käbe’n a város vállalt közességet. A tanack a kérelmet nem teljesítette, mert a város' péviztárÖätf spies most annyu pénz. Kékpénze pláne nincs a városnak. A bankók ennélfogva egyelőre nem fizetnek. 1 jftfiüdOT;* .* 'l! 'él W ü L'jiic'f $TS - ; '•£')- Äh oy/tá A bankókkal megint bajok vannak. Szegeden tiagyon sok már a 20 korónás prazatakarékpénztára .pénzjegy, amelyeket sohasem akarnak fizetésképen elfogadni. Ezek a pénzek azonban teljes értékű pénzek. A budapesti Reggeli Hírek augusztus 31-iki számta közli Eréky népjóléti miniszter nyilatkozatát ezekről a^ézjegyekről. A nyilatkozatot itt adjuk: .V. ' i — A letűnt tanácsrendszer egyik legátkosabb öröksége — amely. lásd_gmik kormány minden igyekezete dacára is még egyre kisért, — a megmaradt fehérbankó. A kormány a sok szegénykémbe*- jéjpolgjt# nézte, amikor ezeket a bariktófejjí j jr.iéStelenitette el teljesen, ugráuralikőr.« ázatnia»Je^IIfc. értékűnek mondotta ki a postatakarékpénztár kibocsátott pénzjegyeit. SWjtetetlen mégis,hogy a termelők és kereskedők egy része vonakodik ezt a pénzt elfogadni és, át nevezett kékpénzt kér árujáért. Nem tudjuk is flyomatékosan "hangsúlyozni, hogy a kékpénz legendája a postatakarékpénztár által kibocsájtott pénz’két szemben nem állhat meg.A postatakarékpénztár pénzjegyei teljes értékűek és egyetlen fillérjei sem érnek kevesebbet, mint az Osztrák-Magyar Bank bankói. Hiszen az állam elvállalta érték a teljes felelősséget. Egyébként tárgyalásokat feljdátok a pénzügyminiszterrel abban az irányban,hogy elegendő mennyiségű kékpénz álljon rendelkezésre, de'addig is, a'míg éz' megtörténik, mindenkihez, egyéni tisztességére és hazafias érzésére apellálok, amikor arra kérem, fogadja el a postatakarékpénztár jegyeit ugyanúgy, mint az úgynevezett kékpénzt, ráért az értékük teljesen egyforma és az állam gondoskodni fog arról, hogy azokat az Osztrák-Magyar Bank, mihelyt : elegendő kék • bankjegykészlete lesz, teljes értékükben beváltsa. ■ ^ - Li.. O-.-*- __ é$ ékszereit. N javifiia'ssa elsSyartgu'óra- és ékszervéfefember. -Szoftf árak! Oáákbhh. és"ékszerek.A.:u nagV^raklú 154 PiSCHER K. -------——-á------úi-ü—---------LJ ____ , Román magyarját a magyarországi ' tikvia a oóról.' Paris. Bukarestből jelentik: Hogy jobban meg#rts|*k az okokatj 'amelyek arra kötelezték. | kk^nyj/' hogy Magyar^r|zses|i, | végrehajtsa, emlékeztetnünk kell gróf ' Czerningeri osztrák-magyar külügyminiszter nyilatkozataira, amelyeket 1918 április 2-án tett: . ■ . „ Románia múlt évi terméséből több mint 70.000 tonna gabonanemüeket kaptunk. Az uj termés fölöslege, ármély; köztünk és Németország között kerül szétosztásra, valószinűűlég még 40.000 tonna gabonát , neműt, főzeléket és takarmányt biztosit számunkra*. Románia ezenkivül átenged nekünk 300,000 birkát és 100 000 sertest, amelyeket nemsokára szállítani is . Nem szabad ‘ elfelejteni, hogy ezr a hadisarcot a Bukaresti békekötés után rótták,/ki reánk, amikor mér" a központi hatalmak a másfél évi ’ okkupáció alatt Romániát megfosztották szállítási eszközeitől állatállományától, élelmiszereiül, bútoraitól, összes gépeitől és ipari berendezéseitől,, egyszóval mindentől, amit el lehetett szállítani. .Gróf zevin nyilatkozatai mutatják, hogy : ,Isztria—Alagyarorsz ■ lyen mértékben használta * ki a helyzetét. ’ Emlékeztetnünk kell arra is, hogy a központi hatalmak bomlásakor Mackensen ferf^di rá zsákmányolt romániai anyagokat Magyarországnak azol területén bepTáltjárhely most román okkuptcíd alatt Van., Amit ma Romania kér, az csak elenyésző része annak, amit tőle elraboltak. {Le Matin augusztus 27.) ;. fő Vastri-i ’v..cc ,a ßatisztök, eostüni, és kabátbélés , havra&u vijed aus cip, olcsón kaphatók ! Potíák Testvéreknél Seged, Csekonics-utca 6. Széchenyi-tér 17. I Telefon 8-54. 156 Telefon 8-55. i...............................................—______ i, i 1 11 .X ........ ■*’ ———— .! WP CiftürftfifáSŐ urak figyelmébet ró ® 0T,n5,951'1SSrT^Sszányi kitünő "minőségű sziv^rkáthüvely. Kapható a WEDI specia-Lift szivarkíniüyely főraktá’fában 'BráSlfeh ^él&i^tca Hr4 ‘Szám. (Terefóh 15—20!)