Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)
1919-11-21 / 251. szám
2 — Az utcákon a gázvilágítást egy darabig még föntarthatjuk, valamint a magánhelyiségekben is, de persze kisebb nyomással, mert valamennyi fánk van és az érkező szállítmányokból is kapunk pótlást. Arra a kérdésünkre, hogy meddig szünetel a villanyvilágítás, Pongrácz igazgató ezt válaszolta : — Legalább egy hétig, mert értesülésem szerint a legközelebbi szénszállítmányok csak a jövő hét végén érkeznek. Elmondta még az igazgató, hogy arra az esetre, ha szénkészlet egyáltalában nem érkezik, a közvilágításnak egészen redukált mértékben való föntartására kénytelen lesz a város a magántulajdonosok szénkészleteiből rekvirálni. Azt a szénmennyiséget, amiből most még telik valami világításra, valósággal úgy kellett már összesöpörni. A közeljövőre való kilátásaink tehát nem a legszebbek! DELMAGYARORSZAQ Szeged, 1919 november 21. Bécsi vélemény a magyar királyság visszaállításáról. — Csak a munkásság és polgárság mentheti meg az osztrák köztársaságot. — A Der Neue Tag Írja: A magyar nemzeti hadsereg bevonult Budapestre. A magyar köztársaság napjai meg vannak számlálva. Magyarország ismét királyság lesz. Tévedés volna azt állítani, hogy ez Ausztriát nem érinti közvetlenül. Magyarország királyság lesz és nem fog azzal megelégedni, hogy Nyugatmagyarországot megtartsa, hanem még arra is fog törekedni, hogy az osztrák köztársaságot megsemmisítse Ausztria nyugodtan nézhetne szembe ezzel a veszéllyel, hacsak külső ellenségek fenyegetnék, de belső ellenségek is fenyegetik. Nagy azoknak a száma, akiknek a régi monarchia hatalmat, pénzt, címet, rangot és befolyást jelent. A szigorú békefeltételek ezenkívül az elégedetlenek számát is növelték. Most a munkásságon és a középosztályon van a sor, hogy kettőzött erővel dolgozzanak, nehogy a köztársaság valamiképen kompromittálva legyen. Nagyon sok ostobaságot követtek el a munkások, amidőn egy demokrata köztársasággal nem elégedtek meg és egy tisztára szocialista köztársaságot követelnek. Ebben a tekintetben a szociáldemokraták vezettek, akik radikális eljárásukkal elérték azt, hogy már azok is, akik egy császári Ausztriáról még hallani sem akartak, most a köztársaság kimondott ellenségei. Még nem késő. Polgárok és munkások közösen megmenthetik a köztársaságot. A munkások az által, ha minden utópiáról lemondanak és az osztályuralom helyére az igazi demokrácia uralmát helyezik, a polgárok pedig az által, ha a vezetést átveszik és tudásukat a demokrácia szolgálatába állítják és a gazdasági életnek igazi szociális reformokkal erőt és méltóságot adnak. Csak így lehet a köztársaság a szabadság és az igazi demokratikus rend helye, csak így maradhat meg az osztrák köztársaság. (Fővezérlet Sajtóosztály.) (Saját tudósítónktól.) Friedrich István miniszterelnök, mint a Díj Magyarország közölte, az antant jegyzékének hatása alatt lemondott a miniszterelnökségről. De feltételesen. Csak arra az esetre, ha az antant azonnal kötelező ígéretet tesz, hogy elismer olyan kormányt, amelynek élén a keresztény blokk pártjának egy tagja áll. Ez esetben hajlandó a koncentrációs kabinetben elvállalni a közoktatásügyi tárcát. Ezzel szemben Vatonchnak föltétlenül le kell mondania, mert ő békés egyezség létesítésére alkalmatlan. Friedrich nem szabhat az antantnak föltételeket. Az antant jegyzéke, sajnos, úgyis érezhető gúnnyal céloz Friedrich egyik odaadó munkatársának és hívének, Rubineknek minapi külpolitikai fejtegetésére, amelyben a miniszter úr túlságosan nagyokat talált mondani. Friedrich kijelentése után a minisztertanács Huszár Károlyt deszignálta miniszterelnöknek, aki vállalkozott is a kabinetalakításra. Huszár Károly megkezdi tárgyalásait a pártokkal. Jelölését bejelentették Clarknek, az antant megbízottjának is, akinél értekezletre gyűltek össze meghívott politikusok. Clarknál a pártvezérek nyilatkoztak arról, hogy elfogadják-e Huszár Károly deszignálását, vagy nem. A keresztény blokk s a kisgazdapárt (úgy a nagyatádi, mint a sokorópátkai) hozzájárultak Huszár jelöléséhez, Lovászy szintén, de csak oly feltétellel, hogy az új kormányelnök fogadja el a liberális nemzeti párt ismert hat pontját és azokat valósítsa is meg. Bárczy István, a demokrata párt kiküldötte nem fogadja el miniszterelnöknek Huszárt, enert nem látja benne azt a garanciát, amelyet gróf Apponyi személyében látnának az összes ellenzéki pártok. Garami Ernő, a szociáldemokrata párt képviselője szintén Huszár Károly ellen nyilatkozott, mert Huszár miniszterelnöksége, mint mondotta, csak folytatását jelentené a Friedrich-rezsimnek. Giesswein Sándor, a különálló keresztényszocialista párt vezére Apponyit mondotta a legalkalmasabbnak a miniszterelnökségre, de hozzájárul Huszár kormányelnökségéhez, ha annak személyét a többi párt is elfogadja. Huszár Károly nyilatkozik a maga jelöltségéről, mégpedig nagyon optimisztikusan: úgy véli, hogy sikerül valamennyi párt támogatását megnyernie. Csak átmenetinek tartaná természetesen a maga kormányát, amely csupán a választásokat, a nemzetgyűlés összehívását intézné el. . / * Sir George Clark nevezetes jegyzéke bevezető üdvözlő szavak után a következőket mondja: Magyarországnak béke kell, a szövetségeseknek béke kell, Európának békére van szüksége. De békét csak oly föltételek mellett lehet kötni, amelyek garanciákat nyújtanak a tartósságra is. Ezért a nagy nemzetek el vannak tökélve arra, hogy sohasem fogják tűrni valamely egyén, államférfiú vagy párt olyan politikáját, amely ilyen konftagrációhoz vezet. Ezért a szövetségesek azt mondják, ha Magyarország békét akar velük, biztosítva kell lennie arra nézve, hogy az időszaki kormány, amellyel megkezdik a béketárgyalásokat, nemcsak a nagy politikai eszmeirányokat, hanem az állam életbevágó érdekeit is jogosan képviseli, ennek olyan kormánynak kell lennie, amely magában már biztosítéka a teljes szabadságnak és a választási pártatlanságnak, mert ezeknek a választásoknak az eredményétől függ Magyarország jövő alkotmánya. A szövetségesek nem akarnak Magyarországra kényszeríteni egy olyan kormányt, amely ellentétben áll a magyar nép általános óhajaival. Az a föltevés, amelyet hallottam, hogy ők ellene vannak a keresztény nemzeti iránynak, amely jelenleg lelkesíti Magyarországot, teljesen alaptalan. Csak azt követelik, hogy az egész népnek egyenlő lehetősége legyen véleményének szabad nyilvánítására és az eszerint való szavazásra. A kormánynak biztosítani kell egy szabad, részrehajtlatlan és demokratikus választást. Bármily nagy is egy párt többsége az országban, a szövetségesek követelik, hogy a kisebbségek is képviselve legyenek abban az időleges kormányzatban, amelynek feladata annak a hídnak a megépítése, amelyen Magyarország abból a posványból és ingoványból, amelyben ma csaknem elmerült, átmehessen arra az útra, mely eleinte ugyan szűk és köves, de egészséges és állandó alapokon nyugszik s amelyen az állandó békéhez és boldoguláshoz juthat el. És itt hadd helyesbítsek két komoly félremagyarázást, amelyek egy nyilvános nyilatkozatban fordultak elő. Az első az, hogy a béke a szövetségesekre nézve talán még sügősebben szükséges, mint az önök országának. Kérem, ne ringassák magukat illúziókba ezen a ponton. Kétségtelen, hogy mi mindnyájan kívánjuk a békét, de a szövetségesek minden nehézség nélkül megbirkózhatnak azzal az aránylag csekély kényelmetlenséggel, ha Magyarországgal nem bírnának békét kötni. De vajjon mondhatjuk ezt Magyarországról? Kérdezzék meg a pénzügyminisztert, kérdezzék a háziasszonyt, aki nem tud sót vásárolni. A második félreértés, mintha a szövetségesek bele akarnának avatkozni Magyarország belügyeibe. Ez nem így van. Az antant csak biztosítékot akar egy pártatlan, szabad, demokratikus választásra. Az ideiglenes kormány, amelyet önöknek megalkotni hivatásuk volna, olyan kormány, amely alkotmányosságánál fogva kizárja a pártpolitikát. Épp azért nemcsak együgyű dolog lett volna, hanem nagy hiba is az én részemről arra gondolni, hogy Magyarország politikáját ebben az irányban befolyásoljam. De én nem tehetek többet. Minden nemzetnek a politikája annak önön kezében van és meghozza a maga jutalmát vagy büntetését. Éppen úgy megkísérelhetném egy gleccsert föltartóztatni, mint egy egész népet visszatartani az öngyilkosságtól. Sajnálatom egyszerűen egy vitéz és tisztességes nép áldozatainak és kikerülhetetlen szenvedéseinek szól. A magyaroknak maguknak kell megtalálniok a kivezető utat és én még mindig bízom, hogy meg is fogják találni. Az a jellem, mely eltöltötte önöket tegnap, át fogja önöket segíteni ma vagy holnap a krízisen. Csuszár Károlyt jelölték a miniszterelnökségre. — A pártok állásfoglalása. — Részletek az antant jegyzékéből. — GAMBRINUS-BUFFELZIFeí“: Meleg ételek, reggelik és vacsorák, s Világhírű Szent István dupla malátasör. Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás.