Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)
1919-12-02 / 260. szám
4 időre, hosszú hónapokra van szükség. És ezen hosszú hónapok alatt, amennyire a minimumra redukálódik a termelés, annyira teljes kell, hogy legyen a fogyasztás, legalábbis az elsőrendű élelmi cikkekben. A tömegek egyetlen percig sem maradhatnak ellátatlanul, mert ennek valóságos nemzeti szerencsétlenség lehet a következménye, amitől Isten óvja hazánkat. De a mi véginségünk veszedelem lehet a környező államokra is. Nemzetközi érdek tehát, hogy Magyarország egészségesen lábalja át a téli krízist, hogy a tavaszra remélhetőleg már megkezdődő termelőmunka új erőben találja. A nagybeteg magyar társadalmon csak a külföld, elsősorban pedig a közvetlen szomszédos államok segíthetnének. A „mai“ Magyarország, főleg augusztus óta a román és szerb, valamint a cseh megszállás következtében képtelen volt a lakosságnak szükséges téli ellátás tartalékolására, illetve beszerzésére. Országunk egyes területei — és éppen a legtermékenyebbek — a mi éléstáraink, amelyek lakosságunk legelsőrendű élelmezési és ellátási cikkeinek oroszlánrészét szolgáltatták, tartós megszállás alatt voltak és vannak részben még ma is. Igaz ugyan, hogy e területeknek egy jelentős része még vitás , addig is azonban, amíg a döntés a békeszerződésben bekövetkezhetik, már most is a jövőbeli szomszédi jóviszony őszinte akarására apellálunk. A szívélyes jóviszony megalapozása szempontjából is rendkívül kívánatos lenne, ha közvetlen szomszédaink lehetővé tennék, hogy legalább ezekről a helyekről kapjon első, gyors segítséget a háborún kívül álló magyar sínylődő lakosság. Bánátban, Bácskában az élelmicikkekből, Délvidékünk más megyéiben a szénből, sóból és fából föltétlenül vannak nélkülözhető készletek. Jugoszlávia és Románia hivatalos körei számtalanszor kijelentették, hogy egy komolyan konszolidálódni akaró Magyarországot mindenkor és mindenben támogatni készek a rekonstruálódás nehéz munkájában. A kalandor, puccs-politika lejárt örökre. És azok, akik segítségünkre siettek, hogy megszabaduljunk a legveszedelmesebb társadalmi nyavalyától, a bolsevizmustól, támogatni fogják bizonyára tovább is a még mindig nagybeteg magyar társadalmat, hogy erőhöz kaphasson és viszontszolgálhassa megmentésnek azt az áldozatkészséget, amivel új élethez segítették. A magyar kormány szegedi közélelmezési exponense, a kerületi kormánybiztosi hivatal van a közélelmezéssel kapcsolatos összes teendőkkel megbízva, tőle vár különösen a szegedi vegetáló polgárság hathatós támogatást, Budapest milliós lakossága pedig gyors segítséget. Bizonyosra vesszük, hogy ezután minden méltánylást megérdemlő, nagy kérésünk a szomszédainkhoz, nem lesz pusztába kiáltó szó! Fehér László. Karácsonyra és újévre Kosztümkelmék, selymek, Crepdechinek és Barchetták mélyen leszállított árban a Gerő és Tabár cégnél Széchenyi tér 7. szám. 328 Előkészítő tanfolyam! Szaktanárok vezetésével előkészít mindenféle vizsgálatra. Korrepetálás. Csoport-tanítás. Gép- és gyorsírás. 311 Petőfi-utca 8. sz., I. em. 4. (Kass mögött) DELMAGYARORSZAO Lemondott a szociáldemokrata-párt vezetősége. (Saját tudósítónktól) Vasárnap délelőtt a szegedi szociáldemokrata-párt nagy érdeklődéssel várt összvezetőségi ülést tartott Ablaka György elnöklésével. Az elnök bejelentette, hogy a gyűlés összehívását a változott politikai helyzet tette szükségessé, mert az új helyzet, nevezetesen a koncentrációs kabinet megalakulása s a választásokra való előkészület a szegedi pártszervezetre is hatással kell, hogy legyen. Ezért, noha a központi pártvezetőség helyesli a szegedi pártvezetőség működését, utóbb jónak véli, hogy lemondjon, mert mandátuma csak ideiglenes volt és mert most, a nemzetgyűlési választások előtt olyan pártvezetőségnek kell nagyobb felelősséggel helytállnia, amely végleges minőségben bírja a párt bizalmát. Az összvezetőség ezt tudomásul vette. Majd jelentést tett az elnök a dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztosnál lefolyt tárgyalásokról. Ezek a városi közgyűlés, vagyis inkább az autonómia ideiglenes új szerveinek megalakításával voltak kapcsolatban. Egy 120 tagú olyan testület megalakításáról volt szó, amely a régi közgyűlést pótolná. Dr. Kelemen Béla terve szerint a testületben harminc képviselője volna a szellemi foglalkozásúak (ügyvédek, papok, tanárok) osztályának, harminc a kereskedőknek és iparosoknak, harminc a kisgazdáknak és harminc a munkásoknak. Az utóbbiak képviseletében csak huszonkét tagság jutna a szervezett munkásoknak, nyolc a szervezetleneknek. Gerő Lipót szólalt föl SZENDE MIHALY UKI DIVAT ÉS KONFEKCIÓ ÜZLETE FEHÉRNEMÜEK MÉRTÉK KELEMEN-UTCA 12. SZ. ” CIÁN IS .KÉSZÜLNEK, î Szeged, 1919 december 2. HÍREK A hálátlan utókor. Tegnap évforduló volt, egy születésnap évfordulója. Nem a nemzeti kormány valamelyik nagyságáé, sem valamelyik királyé, csak egy magyar költőé, aki nemzetének költői nyelvét teremtette meg és költők királya volt a maga idejében. Vörösmarty Mihálynak hívták e dunántúli nagy poétát, akiről tegnap megint elfeledkezett a szegedi színház, holott például a Nemzeti Színházban megemlékeztek róla, az Áldozatot adták, a zengő és ragyogó nyelvű művész egyik legmagyarabb és legszárnyalóbb színpadi alkotását. Erről jut eszünkbe az is, ezekben a nemzeti reneszánszot hirdető időkben, hogy éppen most száz esztendeje Kisfaludy Károly első történeti jelentőségű színpadi sikereinek. A tatárok, A kérők, A pártütők pesti és székesfehérvári bemutatóinak. A szegedi szinház annyi buzgalommal ünnepelte az efemer szegedi kormányok színpadi bemutatkozásait, szakíthatott volna egy estét az örök Vörösmarty és Kisfaludy Károly emlékezetének is. Előadhatta volna akár az egyik Áldozatát, Marót bánját, vagy a magyar Szentivánéji álmot, a Csongor és Tündéjét és a másik valamelyik kedves, mulatságos vigjátékát. Vagy eszébe juthatott volna a szinház vezetőjének az is, hogy Vörösmarty fordította remek magyar drámai nyelven Shakspere Julius Caesarját és Lear királyát is és ezek előadásával is meg lehetett volna ünnepelni a magyar szinpadi nyelv legkülömb zenészének a születése irodalomtörténeti évfordulóját. Vagy talán jobb, ha e feladatok elöl szerényen elvonul a mai színház és örül,I ha egy operettsláger főnyereményét kihúzza, úgy gondolkozván, hogy egy sikeres operett mindent pótol, de ezt nem pótolja semmi ! Nálunk már az utókor is hálátlan és a költő csak arra jó, hogy a nevéről egy utcát nevezzenek el a halála után, egy utcát, amelyen sokan járnak, de senki sem emlékezik ... Gyalu erre s bár nem nyilatkozott az ellen, hogy a szociáldemokrata párt részt vegyen az alakítandó törvényhatósági testületben, keveselte a szocialista szervezett munkásságnak juttatni szándékolt képviseletet, mert azt számánál fogva nagyobb képviselet illeti meg. Ezután hosszú vita indult meg. Az összvezetőség végül akként határozott, hogy a pártvezetőséget a jövő vasárnap válasszák meg s az uj pártvezetőség tegyen javaslatot a törvényhatósági képviseletben való részvétel iránt. — A városkormányzóság cenzori hivatala újból felhívja a közönség figyelmét, hogy sürgönyöket csak délelőtt fél 10 és 10 óra és délután fél 5 és 5 óra között fogad el cenzúrázásra. — Mackensen keresztülutazott Szegeden. Majdnem egyévi internáltság után Szalonikiből hazautazott Németországba Mackensen tábornagy. Vasárnap este különvonaton érkezett Szegedre, ahol a Szeged-állomáson két órán keresztül tartózkodott, majd folytatta útját Budapesten és Bécsen át Németországba. Egyelőre nem számol fel a Backmalom. A Back malom részvénytársaság hétfőn délben közgyűlést tartott A közgyűlés a felszámolástól egyelőre eltekintett, amíg a viszonyok tisztázódnak majd annyira, hogy véglegesen lehet dönteni a vállalat sorsáról. Megbízta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy a kérdést kísérje állandó figyelemmel. A nagy malmot üzemen kívül helyezik és minthogy belátható időn belül nem hozható üzembe, a közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy teljes költség-redukciót vigyen keresztül. A Tiszamalom, amíg lehetséges, üzemben marad. — Kioszk a Széchenyi-téren. Koós Kálmán őrnagy folyamodott a tanácshoz, hogy engedje meg egy díszes kioszknak a Széchenyi-téren, a Kiss Dávid-féle palota előtt való felépítését, illetőleg adjon erre köztérhasználati engedélyt. A kioszk téglából épülne 500 négyzetméter területen, a park mellett. A tulajdonos kötelezi magát arra, hogy 25 esztendeig évi 20.000 korona köztérhasználati díjat fizetne s ez idő letelte után az épületet a város tulajdonába engedi át. Az építkezés több mint egymillió koronába kerülne. A bemutatott csinos terv szerint épülne a kioszk, amelyben étterem, kávéház és cukrászat lenne. Az építtető felelősséget válllal, hogy a parkot nem rongálják meg. A tanács legtöbb tagja az építés megengedése mellett van. Az ügyről csütörtökön határoznak végkép, remélhetőleg a kioszk sorsára kedvezően. — Foscari meséi. Az esti szürkületben a Tiszaparton ődöngött Foscari és nézte az egyre áradó vizet. — A víz nézése — mondta — mindig megnyugtatóig hat az idegeimre. Úgy érzem most magam, mint amikor még Fratinelli pajtással jártam az Arno partját és csillagvilágos éjjeleken elbeszélgettünk a mesterségünkről, a küzdelmeinkről, a múltról és ifjúságunkról, ami elszállt, mint a bánatos sóhaj. Valamikor Fratinelli pajtás volt a legvidámabb közöttünk- Egészséges volt és ha szerét tehette és egy kis pénzhez jutott, vonatra ült és egypár hétre búcsút mondott szép Itáliának. Most már megöregedett, nem utazik, otthonülő lett és a múltak emlékeiből élősködik. Egy kissé magára maradt, akik érzésben és gondolatin közel álltak hozzá, elhulltak mellőle és most már csak pipál, az elismerésre éppen úgy, mint a gáncsoskodásra és boldog örömmel szemléli a fiatalok sikerét, térhódítását és azokat a mosolyokat, amiket a mesterségük révén kapnak azoktól, akiknek csinált mosolya idézi elő csinált nagyságukat. Tegnap vagy tegnapelőtt még ő is fürdött a mosolyok langyos fürdőjében és úgy szálltak feléje a mondvacsinált sóhajok, mint nyár elején virágos kertekben száll a rezeda, a viola, a tearózsa intenzív, bóditó illata. Fratinetti sosl