Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-04 / 102. szám

Szeged,május fs ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évr. 600 kor. I­I.fy*«vr.,50 k ° r 300 M I Egy kor* 50 ” Ára 2 korona. Megjelenik naponkint délután. Gáncsolnak. SZEGED, május 3. (évs.) Ma tárgyal a bizottság Beniczky Ödön megsértett mentelmi­ jogáról. A zűrzavaros, ködös helyzet ezen a tárgyaláson megtisztulni, ki­­világosodni aligha fog. Azok, akik a zűrzavart okozták, akik a ködöt elő­idézték, maguk sem szeretnék, ha a helyzet megjavulna. Így jó az nekik: zavarosan, ködösen, nyugtalanítón, bántón, félelmesen. így jó az, hogy nem jegecesedhetik ki a parlamenti rend, a tárgyalások zavartalansága, a munka teremtő nyugalma. Így jó az, ha benne vibrál mindenkinek a lelkében, hogy a kormány pozíciója nem szilárd, hogy itt előbb-utóbb válság lesz és vagy az egész kor­­­mány kénytelen távozni, vagy leg­alább­is egyes tárcákban várható változás. Minden ürügy és alkalom jó nekik arra, hogy az országot kétségben tartsák. Minden kis jelentőségű dol­got, amely az ő érdeküket szolgál­hatja, nagy horderejűnek fújnak fel. Miért ? Mert úgy érzik: ha nem ve­lük együtt kormányozzák az orszá­got (ami egyet jelent azzal, hogy csak az ő akaratukat veszik figye­lembe), akkor nekik joguk van ahhoz, hogy mindent ,konvoEdációt, mun­kát, rendet, az ország jövőjét és boldogulását felborítsák, tönkre egyék. Hogy ezzel több kárt tesznek az országnak, mint amennyit önmaguk­nak használnak, az nekik mindegy. Nekik hiába mondotta Hegedűs Lóránt, hogy „valah­ányszor itt va­laki nem fér a bőrébe, azt mind­annyiszor az adózó magyar társada­lom fizeti meg“, őket az sem hozza jobb belátásra, hogy békeszerződé­sünk ratifikációja alkalmából éppen az ő akciójuk következtében elfogult és ellenséges hangok kakofon kórusa zengett fel a francia parlamentben. Személyen keresztül támadnak min­dig. Soha közvetlenül. Előbb Göm­bös Gyula elejtésének fofszírozásá­­val akarták elgáncsolni a kormányt. Mikor Gömbös félreállt, Tomcsdnyiba kapaszkodtak bele és Beniczky men­telmi ügyét fújták fel olyan sérelemmé, melyet az alkotmányt védő hattyú­­lovagoknak meg kell bosszulniok. Nem tudjuk, nem is tudhatjuk, miképpen határoz majd Bethlen István. De az a vélemény, amelyet róla táplálunk, az a politikai múlt, mely Bethlen István mögött áll, az a politikai iskola, melyet Bethlen István járt, mindmegannyi biztosíték arra, hogy ezeknek a közvetett kormánybuktató stikliknek ne enged­jen, hogy precedenst ne teremten. Vagy-vagy ! A magyar kormány­nak há.olnia nem szabad. A túlzó balra nem, de túlzó jobbra sem. S ha máskép nem megy, a pél­dát kell statuálni. Megkezdték a költségvetés tárgyalását. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, május 3. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. A napirend szerint kö­vetkez­ett az 1920—21. évi költség­­vetésről szóló javaslat tárgyalása. Rakovszky elnök közvetítő indítványt tesz, amely szerint legyen először általános vita, azután fejezetenként újból általános vita és ennek végé­vel részletes vitát rendezzenek. Ugron Gábor felszólalása után a V**­akovszky indítványát elfogadja. ~ Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a szabadalmi hivatal veze­tőjének illetményéről szóló javaslatot terjeszti be. Ezután Gaál Gaszton szólal fel: 1920 februárjában megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek a lengyel­tóti kerületben, megválasztását azon­ban megpeticionálták. A petíciók ügyét a harmadik bírálóbizottság egy esztendő óta még nem intézte el. A vizsgálatra kiküldötték Somogyi István képviselőt és sem őt, sem jogi tanácsosát a vizsgálatra meg nem hívták. Felolvassa az Új Nem­zedék egyik számából a vizsgálatról hangulatkeltés céljából elhelyezett közleményt. Somogyi István személyes kérdés­ben szólal fel és céfolja Gaál ada­tait. (Az egész vita során nagy zaj van a Házban.) Iklódi Szabó János ismertette a javaslatot. 1914 óta nem volt költ­ségvetési vita s azért fontos a je­lenleg meginduló budgelvita. A javas­laton végigvonul a takarékossági szempont, amit még jobban keresz­tül fognak vinni az 1921—22. évi költségvetésen. Az első szónok Szádeczky Lajos volt, aki ismerteti azokat a pillére­ket, amelyeken a magyar nemzet feltámadásába vetett hite nyugszik. Történelmi visszapillantást vet Ma­­gyarország történetére. Az ülés folyik. Lloyd George ellenzi az elsietett benyomulást a­ Ruhrvidékre. PÁRIS, május 3. (M. T. I.) A Manchester Guardia jelenti, hogy Lloyd George Briand miniszterelnökkel Londonban megbeszélést folytatott, melyek során újból rámutatott Anglia válságos belső helyzetére. Utalt arra, hogy az angol bányászok sztrájkja még mindig tart és óvta a francia miniszterelnököt attól, hogy elsietve benyomuljanak a Ruhrvidékre. A miniszterelnök többek között célzott arra a veszedelemre is, hogy a német és az angol bányászok közös ellenakcióba léphetnek. Almássy Denise kihallgatása. — Tisza-gyilkosok perének mai főtárgyalása. — BUDAPEST, május 3. Gadó el­nök féltíz után nyitotta meg a fő­­tárgyalást. Almássy Denise grófnőt hallgatták ki. Almásy Denise el­mondotta, hogy október 31-én dél­­előtt a villa környékén még nem volt semmiféle csoportosulás. A kör­nyéken néhány ember ődöngött csak, de a helyzet akkor még nem látszott veszedelmesnek. — Én kimentem nagybátyámhoz és kérve könyörögtem neki, hogy menjünk át a közeli kórházba, mely­nek főnöknősét nagyon jól ismertem. Nagybátyám csak a fejét rázta és azt mondotta, hogy nem megy el, mert nem akar más házára veszélyt zúdítani. Azután íróasztalához lépett és annak fiókjából kivette revolverét és azt mondta, hogyha úgy látja, hogy ezzel segít magán és rajtunk, akkor lőni fog. Később megkérdezte a csendőr­ség vezetőjét, hogy merre lehetne kijutni, majd személyesen megnézte a helyzetet. Amikor visszajött, azt mondta, hogy lehetetlenség távoz­nom, mert mindenütt katonák van­nak. Azután viszament szobájába, ott levelet írt, amelyet átadott Bo­kornak azzal, hogy rejtse az inge alá és vigye el a címzettnek. Mikor a csendőrség vezetője jelentette, hogy erősítést kellene kérni, az en­gedélyt erre megadta. A déli órákban egyszerre benyom­ták a kaput, 6 katona lépett be s velük az az egyén, akiben én Gärtnert fel­ismertem. Nagyon megijedtünk, mire Tisza azt mondta: »revolver van a kezemben és a kezem biztos“. Az­után Girtnerré fordult és azt mondta: Meg fogja ön nekem engedni, hogy a mai napon a kezemben revolvert­­ tartva beszélek önnel, ha ön is ki­­veszi revolverét, úgy a halál fia. A katonák kijelentették, hogy Tiszát nem akarják bántani és Girtner azt is kijelentette, hogy­­ a kegyelmes urat nem hogy bántaná, de a térdét is megcsókolná. A katonák távozása után meg­kérdeztük nagybátyámat, hogy mit akartak­ a katonák, mire azt mondta, Sierd«, II. évf., 102. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölc»ey-utca 6. • Tataion 13-33. hogy Ruzsicska hadbíró-századost keresték, mire azt felelte, hogy nem tud semmiféle Ruzsicska hadbíró- századosról és képtelenség nála ke­resni. Azután az inas jelentette, hogy valamilyen civil ember akar Tiszá­val beszélni. Midőn a civil belépett, Tisza iránti tiszteletét fejezte ki és azt közölte, hogy meg tudja ne­vezni a telefon titkos jelszavait. Tisza azt felelte, hogy köszönöm. A civil közben meg is szerezte a jel­szavakat. Délután úgy fél 6 óra tájban a komornyik sírva rohant be és kérte nagybátyámat, hogy bújjék el vala­hova, vagy ugorjon rn az ablakon, mert 8 katona berontott az épületbe. Tisza meleg hangon ezt mondta az inasnak: Isten áldjon, László, ha cselédem voltál, esem búyok én el sehova. Ahogy éltem, úgy akarok meghalni. Személyesen húzta félre a tolóajtót, három katona állott ott, mindegyiknél Manlicher-fegyver. A középső katona — azt h­iszem Dobó István — azt mondta, hogy gróf Tisza Istvánt keressük, majd rákiál­tott : mi van jó kezében ? Tisza István így felelt: Az enyém­ben revolver, a tietekben fegyver. A három közül az egyik a leírás szerint Horváh-Sanovics volt. Gróf Tisza­­ Istvánnét és r tarral (Almássy Deniset) ki akarták tusz­kolni a szobából. Pont fél 6-kor Dobó így szólt: Kegyelmes úr ütött a végső óra. Ebben a pilla­natban több lövést adtak le és Al­mássy Deniset is súlyosan megse­besítették. Gróf Tisza István rögtön meghalt, a katonák pedig nyugod­tan távoztak. Fél 8 órakor jött oda Sándor. A tárgyalás folyik. Május végén ü­nnepeljü­k Apponyit. BUDAPEST, május 3. (M. T.­L) Miután Apponyi Albert külföldi uta­zását elhalasztotta, az Apponyi ün­nepségeket nem június második fe­lében tartják meg, mint jelezve volt, hanem már május végén. Úgyszól­ván valamennyi törvényhatóságtól értesítés érkezett a rendező-bizott­ság­hoz, hogy az ünnepségen kül­döttséggel képviselteti magát. A leg­több helyen Apponyit díszpolgárrá választják. Bányász-sztrájk Sziléziában. BEUTHEN, május 3. (M. T. I.) A Wolff-ügynökség jelenti: A felső­sziléziai szavazókerületben kitört sztrájk az esti órákig még jobban kiélesedett. 62 bánya közül 55-ben sztrájkolnak. A sztrájk területén itt­­ott nagyobb csoportosulások for­dulnak elő, de rendzavarás eddig nem történt. A SZÉCHENYI-MOZIBAN ma „A HÓHÉR FIA“ vagy „ROLAND MESTER“, főszerepben ÉVA MAY, kerül bemutatásra. Telefon 16—33. Előadások 5, 7,7 és 7,9 órakor. Telefon 16—33.

Next