Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-11 / 133. szám

Szeged, 1921 június 11. ELŐFIZET EI»1­ARAK: Egy évre 600 kor. 1 Negyedévre 150 kor Fél évre 300 „ 1 Egy hóra 50 „ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey­ utca 6. « Telefon 13*33. Kultuszvita, SZEGED, június 10. (évs) A kultusztárcát tárgyalja a nemzetgyűlés. Az összes tárcák kö­zött ezt a költségvetést tartjuk a legfontosabbnak, mert míg egyrészt ez a tárca hivatott a jövő Magyar­­ország alapját, a valláserkölcsöt kiépíteni és megóvni, addig más­részt ez a tárca az, amely vigasz­talan nemzetközi helyzetünkben a magyarság legerősebb fegyverét: a kultúrát kovácsolja és acélozza. • Félő gondossággal, nagy áldozat­­készséggel, a nemzet egész erejét igénybe vevő áldozatokkal kell támo­gatni a magyar kultúrát. Ez az az eszköz, amely a magyarság legyen­gült lehetőségét újra errőssé teheti, amely a kettészakított magyarságban az örökké egybefűző kapcsolatot megteremti és fentartja, amely a magyarság jövőjét biztosíthatja. A nyugati demokráciák az ő min­den védekező készülődés elfojtására irányuló igyekezetükben olyan ellen­őrzéssel terhelnek meg minket már ma is és terhelnek majd meg még sokkal fokozottabban a ratifikáció után, hogy fegyveres készülődésünk, még ha erőink javának birtokában volnánk is, nagyon illuzórikus volna. De a nemzeti ellenállást nemcsak fegyverrel lehet megszervezni, hanem a lelkekben is. Valláserkölcsi alapon álló, kultúrnemzet az élet minden helyzetében, minden viharában meg­állja a helyét, megvédi a helyét, megtartja a helyét. Ne feledjük el azt a megállapítást, hogy a hatvan­­hatos és a hetvenes hadjáratot a német Schu­meister,­ a német tanító nyerte meg, ugyanaz a német Schul­­me­ster, aki a világháborúban az egész világ rázuhanó árjával tudott dacolni.­­ A kultúra kiépítése a nemzeti el­lenállás megszervezésének olyan módja, amelyet a nyugati demokrá­ciák ellenőrzése nem kifogásolhat. Művelt nyugati államok nem vet­hett­ek gátat a legyőzött állam kul­­túrigyekvése elé. Ezen a téren tel­jesen szabad kezünk lesz és meg­építhetjük a magyar kultúrának azt a világító tornyát, am­ely átvilágítson balkáni sötétben, szláv rosszindulat viharában tévelygő, szenvedő magyar testvéreinknek: biztatóan, hivogatón. Megérí­tetjü­k a magyar lelkekben a vallásos és nemzeti érzésnek azt a panteonját, amelyben a magyar jövő le­gyen a legszentebb imádat oltárképe. A kultusztárcát tárgyalja a nemzet­­gyűlés. Most kovácsoljuk a magyar nemzet páncélzatát, fegyverzetét, a magyar jövő diadalmas bajnoka, a kultúra számára. Adja az ég, hogy sokat áldozha­tunk a magyar nem­zet véresen diadalának lelki fegyver­zetére, amely azonban véres küzde­lemben is meg­állja m­ajd a helyét. Ásna 2 korona. Az igazságügyi tárca a Ház előtt. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, június 10. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett sza­vainak megmagyarázása után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Wirner László az igazságszolgál­tatás tervezetének Csonka-Magyaror­­szág állapotának megfelelő átszerve­zését kéri. Vass József kultuszminiszter be­terjeszti az iskoláztatási kötelezettség megszigorításáról szóló törvényjavas­latot. A közoktatásügyi bizottság az osztályok mellőzésével fogja azt tár­gyalni. Ruppert Rezső Wirter képviselő beszédére válaszolva azt mondja, hogy a kommunizmustól áll olyan messze, mint Wirter. A mai nagy idők szűkölködnek nagy emberekben. A legfontosabbnak tartja az igaz­ságügyi tárcát. Az igazságügyi mi­niszternek be kellett volna tekintenie a legkisebb pénzügyi javaslatba is, hogy a joggal való összefüggést ellenőrizhesse. Az igazságügyi tárca költségveté­sét elfogadja. Határozati javaslatot nyújt be a kir. ügyészségnek a végrehajtó hata­lomtól való függetlenitésére, a kato­nai íróság és a főudvarnagyi bíró­ság megszüntetésére, az internáltak­nak a független bíróság hatáskörébe való utalására, a bírók és ügyészek kinevezéséről és előléptetéséről szóló törvényjavaslat megalkotására, végül arra vonatkozólag, hogy a bíróság a szent korona nevében ítélkezzék. Az ülés folyik. Ingatlanvagyonváltsági­ Itt a dementi le. - BUDAPEST, június 10.­-(Mr T. I.) A pénzügyminiszter az ingatlanvagyon váltságáról és a háborús vagyon­­váltságról szóló törvényjavaslatát még a szünet előtt fogja a nemzetgyűlés­nek benyújtani, minthogy ezeknek törvénnyé válása az előző vagyon­­váltsági törvények szerint záros határ­időhöz van kötve. . A mezőgazdasági ingatlanok, a földvagyonváltságnak alapja a haszon­bér. A váltság 1^­5 holdig a haszon­bér egyszerese, 50 holdig másfél­­szerese, 200 holdig kétszerese, 500 holdig két és félszerese, 1000 holdig háromszorosa, 2000 holdig négy­szerese, azon felül ötszöröse, 5000 holdnál nagyobb mezőga­zasági in­gatlanra fizetendő vagyonváltságot fő dbirtokpolitikai célokra alkalmas földrészleteknek kötelező átengedésé­vel köteles leróni a tulajdonos. A fundus instructus vagyonváltsága ló, szarvasmarha vagy bivaly után 2000 kon­na vagy két mm. búza, csikó után a­­ fele, sertés, borjú, anyajuh vagy kecske után 500 korona vagy fél méter mázsa búza. Mezőgazdasági gépek után a vált­ság az igazolt beszerzési ár 10 szá­zaléka, a kisebb gazdasági eszközök után a váltság 5—50 holdig 20 K, 200 holdig 25 K, 500 holdig 30 K, 1000 holdig 35 s azon felül 40 korona per-katasztrális hold. BUDAPEST, június 10. (M­T­ I.) Egy fővárosi lap ma reggeli szá­mában „A föld vagyonváltsága első tervezete“ címmel a földbirtok va­­gyonváltságáról és a földbirtok gaz­dasági felszereléséről készült törvény­­­­javaslatról hoz adatokat. A közlés merőben helytelen. A pénzügyminisz­tériumban jelenleg tárgyalás alatt levő javaslat egészen más eszközök­kel dolgozik. Minthogy az igazi ja­­­­vaslat a jövő héten nyilvánosságra kerül, addig is az illetékes tényezők arra kérik a közönséget, hogy min­den kombinációtól tartózkodjék. Igaz megállapítások a francia sajtóban. PÁRIS, június 10. (M. T. I.) A francia lapok a trianoni békeszerző­dés ratifikációjával kapcsolban tegnap hosszabb cikkben foglalkoz­tak a magyar kérdéssel. Eugene Lautier a L’Homme Libre hasábjain részletesen foglalkozik a szerződéssel. A magyarok vezetői a magyar arisztokraták és a magyar gentrik nem is szeretik Francia­­országot. A magyarok egyedül M ma­­gyar­országot szeretik és ebben iga­zuk is van. A háború alatt bámula­tosan harcoltak. A cikkíró ismeri a magyarok erkölcseit és nagy rokon­­szenvvel viseltetik a magyarok sze­retetreméltó jelleme iránt. Megemlíti, hogy a háború alatt a franciák szabadon élhettek Magyarországon, nem internálták és nem zaklatták őket. A magyarok abban hibáztak, amikor mindent egy kártyára tettek s mindenben a németekkel tartottak. Most itt a leszámolás ideje, de ahelyett, hogy a múlt hibáiról be­széljünk, jobban tennők, ha elismer­­nők annak a sorsnak az ujját, amely a magyarokra nehezedik. Szombat, II. évf., 133. szám. — Sohasem tudom megérteni — úgymond —, hogy a béke szerzői hogyan tudták egy ezer éve hozzá­tartozó területtől megfosztani Magyar­­országot csak azért, hogy azt Ausztriá­nak juttassák. Ennek a tervnek az osto­basága olyan mély, hogy az ember beleszédül. Hogy a régi Magyar­­országból leamputáltak olyan része­ket, amelyeken szövetségeseink lak­nak, ez megmagyarázható, mert ez háborús sors, de hogy csökkentsék Magyarország területét csak azért, hogy nagyobbítsák Ausztriát, amely mindig Berlin szavára hallgatott, ez egyenesen ijesztő.­­ Tegyük fel, hogy Magyarország ellenáll, erőszakkal megtagadja Nyugatmagyarország átadását, akkor talán francia katonákat fogunk ode­­ küldeni, hogy biztosítsuk Német­ország megnagyobbítását ? Rádaytól programot kivánnak a kisgazdák. BUDAPEST, junius 10. A kis­gazdapárt egyik hangadó tagja így nyilatkozott: — Fokozottabb ellenőrzésre van szükség a belügyminiszterrel szem­ben. Gróf Ráday Gedeon mint parla­­menten kívüli politikus kerü­l a kor­mányba. Csak annyit hallottunk róla, hogy erőskezű ember, igazi céljairól azonban mindeddig még nem nyilat­kozott. A parlamentarizmus alap­elvére helyezkedünk, s­ amikor kí­vánjuk, hogy a belügyminiszter nyi­latkozzék a kormányt támogató agrár­pártban, hogy mikor a„... választ adni, milyen méretű reformot tervez a választójog :1, miért r­­iogatja a közigazgatási reformot, mi­­t ad­ja a főrendiház átszervezésévé . N­e akarunk beleszólni Ráday­­ ,a­­ten ténykedésébe, személyi kérdések sem vezetnek, azt azonban követel­jük, hogy a parlamentáris kormány belügyminisztere elsősorban tájékoz­tasson a főispáni állások személyét illetőleg. — Valószínü, hogy Ráday Gedeon a jövő hét elején jelenik meg a kis­gazdapárt előtt, hogy érdemi nyilat­kozatot tegyen terveiről és előter­jesztett programjáról, wwwwwwv ZÁRSZÁMADÁS A BIZOTTSÁG ELŐTT. A nemzetgyűlés zárszáma­dást vizsgáló bizottsága tegnap dél­után 5 óakor ülést tartott, amelyen megválasztotta az 1915—1916. évi zárszámadás előadóit, megállapította a munkarendet és Ernszt Sándor előadásában letárgyalta a kereske­delmi tárca zárszámadását. BETILTOTT BESZÁMOLÓ: A budapesi főkapitány, arra való hivat­kozással, hogy a Tattersaal nincsen Bárczy István kerületében, nem en­gedélyezte Bárczy Istvánnak a Tat­­tersaalban hirdetett beszámolóját. Ma utoljára lép fel személyesen Bán Norbert a SZÉCHENYI-MOZIBAN. Bemu­tatásra kerül A CSÁBÍTÓ és a FEJEDELMI MAP. Főszerepekben Dán ferfoent és Hallay Kamilla. Előadások­­/f1, 7,8 és­ 9 órakor. Telefon 16—33.

Next