Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-25 / 145. szám

& Szeged, 1921 junius Ára 2 korona. Szombat, II. évf., 145. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: évre 600 kor. I Negyedévre 150 kor is évre 300 „­­ Egy bóra 50 „ Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALi Kölcsey­ utca 6. • Telefon 13-33. Munka-konszolidáció, SZEGED, junius 24. A bajor gazdák vezetője: Heim, aki a zöld internacionálé vezetője , egyszersmind a bajor gazdasági szövetkezet (a bajor Hangya) elnöke, Budapesten jártában érde­kes nyilat­kozatot tett. Ez a kiváló ember, miután konstatálta, hogy a rend és a nyugalom teljesen helyreállott, hogy Magyarországnak ez a gyors talpraállása a csodával határos és min­dennél inkább­ karakterizálja azt a viru­lens életerőt, amely a magyar jövő leg­biztosabb záloga azt a megjegyzést tette: — De a konszolidáció még nem állott teljesen helyre. Az a magyar úr, aki beszélgetett a német gazdával, csodálkozva kér­dezte, hogy miből következteti ezt ? Heim nyugodtan válaszol a kérdésre : — Majd ha mindenki dolgozni &>£ Magyarországon, akkor állott csak be a teljes konszolidáció. Heimnek ez a nyilatkozata min­dennél élesebben mutat rá a magyar viszonyok áldatlanságára. Ahhoz két­ség sem férhet, hogy Magyarországon csak akkor állott be a teljes konszo­­lidáció, ha mindenki dolgozik és miután a saját akaratából sok magyar ember nem kényszerül mun­kára, addig nincs teljes konszoli­dáció, am­íg minden embernek nem kell dolgoznia. Az az óriási munka, amely ezt a vérveszített, legyengült és meg­csonkított országot talpra állíthatja, csak minden erők megfeszítésével, minden energia kifejtésével abszol­válható. A­­ fundamentumától egészen újonnan kezdett építkezésnek óriási és szentséges munkájánál minden erőnek egybevetésére, minden ener­gián­ak összefogására, valami egye­temleges és lelkes összeműködésre van szükség, amelyet részleteiben megszervezni és összekapcsolni, egybeilleszteni az ország vezetőfér­­fiainak a kötelessége. Teremteni kell ma Magyarországon, hogy legyen mit feláldoznunk. Termelni kell Ma­gyarországnak, hogy a veszteségek és a sorscsapások nagy hiányait pó­tolni tudjuk. S szomorúság fogja el a lelkün­ket és valami tudatalatti irigykedés, ha Németországról hallunk kit. Ott folyik a munka. Verejtékes, termelő munka. Virul a vállalkozási kedv és nagyarányú, produktív intézményeket teremt. Ott nem dugja el a gazda a pén­zét. Maga Heim­­ adta ki a föld trunká­­sainak a jelszót: Szabaduljatok meg a papii rongyaitoktól ! Ott nincs pénzszűkéig, hanem egészséges és gyümölcsöztethető,áldásos pénzbőség. Németországban tudják, hogy a si vis pacem, para bellum, (ha békét akarsz, lészülj a háborúra) közmon­dás megfordítva is megáll, ha dia­dalmas háborút akarsz, dolgozz a békében. Elhalasztják Nyugatmagyarország átadását. PÁRIS, június 24. (M. T. 1.) Biztos forrásból arról értesülünk, hogy a nagykövetek értekezlete leg­utóbbi ülésén a trianoni békeszer­ződés végrehajtása ügyével is fog­lalkozott és pedig elsősorban Nyugat­magyarország ügyét tárgyalták. A tanácskozás során többen annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy jobb volna a kérdéses területnek Ausztria birtokába való átadását el­halasztani. Az értekezlet többségé­nek az volt az általános álláspontja, hogy előbb tisztázni kell, mi a szándéka Ausztriának a Német­országhoz való csatlakozás ügyében. A kérdésben a nagykövetek nem hoztak végleges határozatot. Az ér­tekezlet foglalkozott továbbá ama katonai bizottság megalakításának kérdésével is, amely a határok meg­állapítására lesz hivatva. Beadta eszmecsere után a kérdés fortató­­lagos tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztotta. Halvaszü­letett államokat teremt a trianoni szerződés. PÁRIS, június 24. M. T. 1. tudósítójának jelentése: Francais Albert szenátor a Bon Soir hasábjain a trianoni békeszerződéssel foglalkozik. A szerződés halvaszületett államokat teremtett meg Középeurópában. A szö­vetségesek jóváhagyták a német birodalomnak azt az egységét amely 1871-ben Versaillesben alakult ki. Nagy szolgálatot tettek Franciaországnak azzal, hogy útját vágták minden kiválási törekvésnek. A trianoni béke által megteremtett új államok jellemző tulajdonsága, hogy nincs kijárásuk a tengerhez. Noha Magyarország részben felelős a háború kitöréséért, ez mégse elég indok arra, hogy ilyen súlyosan büntessék, hogy megélheté­sének feltételeit se biztosítsák. A magyar kivándorlók sorsa. PÁRIS, június 24. (M. T. I.) Praznovszky meghatalmazott minisz­ter, rendkívüli követ, a magyar kor­mány békemegbízottja Cherburgba utazott, hogy ott tájékozódjék a magyar kivándorlók sorsáról. Beható vizsgálódás után tért vissza Párisba, ahol a Magyar Távirati Iroda tudó­sítója előtt kijelentette, hogy útjának eredménye teljesen kielégítette. Cher­­burgban meglátogatta a vesztő­gzár­­intézetet; a bánásmód és élelmezés itt teljesen kielégítő. Beszélt a kivándorlókkal, akik a bánásmóddal meg vannak elégedve. A Cunard hajóstársaság 12 millió alaptőkével Cherburgban hatalmas szállodát fog építeni az átutazó kivándorlók számára. Oroszország hadat üzent Japánnak. BERLIN, június 24. (M. T. I) Révaii jelentés szerint a szovjet­ kormány közölte a szövetséges hatalmakkal, hogy Oroszország hadat üzent Japán­nak, mert Japán az ellenforradalmárokkal együtt Keletszibériának egyes részeit megszállva tartja. Ezt a hírt hivatalos helyen még nem erősítet­ték meg. Kihallgatták Lukachich al­tábornagyot. BUDAPEST, június 24. (Sat. tud.) A Tisza-per mai tárgyalásán dr. Cserép József, nyugalmazó­­ egyetemi tanár lényegtelen vallomása után, báró somorjai Lukachich Géza, nyu­galmazott altábornagy kihallgatása következett, aki érdemleg semmit sem tud a gyilkosságról. Október 31-én délután Hanke altábornagy jelent meg nála, aki egy kávéház­ban kiállított kinevezési okmány alapján átvette tőle a városparancs­­nokságot, figyelmeztette őt, hogy ne menjen haza, mert veszedelemben forog. Ezzel szemben /ánossy An­dor és Friedrich István vigasz­alták őt és arra biztatták, hogy a parancs­nokságot ismét vegye át, mert nagy a rendetlenség, ő erre hajlandó is volt, azonban az utcán a tömeg a halálát követelte. Friedrich hívta őt a bakonra, hogy beszéljen a tömeg­hez, amire ő nem volt hajlandó, va­lamint arra sem, hogy Friedrich mellett álljon, amíg az a tömeghez beszél. Elnök: Látta Fényest az Astor­iá­ban ? Lukachich: Nem ! Elnök: Hallotta-e közvetlenül vagy közvetve, hogy Fényes izgatott volna ? Tanú: 27-én jelentették nekem, hogy a Gizella téri balkonról Fé­nyes izgató, forradalmi beszédet mond. Elnök: Friedrich tartott-e beszé­det ? Tanú: Nem hallottam. Különben is Friedrichet akkor num ismertem. Csak 1919-ben mondotta meg ne­kem, hogy ő volt az, aki az Asto­riában engem a balkonra hívott. A NEMZETGYŰLÉS MAI ÜLÉSE BUDAPEST, június 24. A nemzet­­gyűlés mai ülését háromnegyed I­ órakor nyitolta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Rakovszky 8 napi szabadságot kérő levelét, a Há­z a szabadságot megadja. Szabó József (n­gybajomi), a közoktatás­­ügyi bizottság előállója jelentést tesz a népokta­ási törvényről Temesváry Imre a közigazgatási, pénzügyi és munkásügyi bizottság előadója, a munkáskérdésről tesz jelentést. Következett a pénzbüntetés ideig­lenes felemeléséről szóló javaslat harmadszori olvasása. A javas­­lot elfogadták. Bottlik József jelenti, hogy Temes­­váry Imre és Tomory Jenő sürgős interpellációra kaptak engedélyt A büntető igazságszolgáltatás egy­szerűsítéséről szóló javaslatot Héjj Imre előadó ismerteti. Első szónok Tasnádi-Kovács. Fog­lalkozik a javaslattal, azt általános­ságban elfogadja, de­ bejelenti ti­ta­­kozását a kormány ama ténykedése ellen, hogy a javaslatokat nem en­gedi előkészíteni, hanem gyorsan dobja a Ház elé. Ez a ja­vasl­at a hatalmával visszaélni akaró kor­mány kezében jó eszköz; pontonkint adja e­ő ezután kifogásait. Az ütés folyik. o ooooooooooo o összeül a határmegállapító­­bizottság. PÁRIS, junius 24. A nagykövetek­­ konferenciája a trianoni szerződés éle:beléptetésével kapcsolatban már most megteszik a szükséges lépése­ket a Magyarországra küldendő ál­landó htármegállapító bizottság meg­alakítására. A nagykövetek tanácsa Romániát már felszólította, hogy küldje ki képviselőjét a bizottságba. A bizottság első ülése Párisban lesz. Sándor régensherceg esküje. ZÁGRÁB, junius 24. A szerb alkotmányozó nemzetgyűlés június 26-án végérvényesen megszavazza az alkotmányt. Sándor régensherceg 28-án atyja nevében leteszi az esküt. Az alkotmányozó nemzetg­ylés ettől kezdve mint törvényhozó testület működik tovább. NYÁRI SZÜNETET KÍVÁNNAK. A kisgazdapárt többsége ragaszkodik a nemzetgyűlés nyári szünetéhez és úgy véli, hogy a vagyon,váltság és forga­lmi adójavaslatok tárgyalása az őszi ülésszakba marad. A sürgősség kimondását a párt nem hajlandó megszavazni, mivel az az általános vélemény, hogy — amint valaki ki­fejezte : a szimfónia újabb termé­keit a legaprólékosabb részletéig meg kell fontolni. Ezt a célt szol­­gálta volna elsősorban a tegnapról elhalasztott értekezlet is. A Széchenyi-Mozi- funhiwlift> szerelmi regény 6 felv. Főszereplők: Dán Norbert, Hollay mng Szombaton ^ A von H­irií 1 9 RI­A­Q 7 n A­l rimii 4 felv HrÁni R. Kamilla. Azonkívül a NÁSZDAL cimü 4 felv. dráma. Főszereplői: Alt Arisztid és Peterdy Klára. Előadások 7,6, '/fi és 9 órakor. Telefon 16—33.

Next