Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-22 / 166. szám

Szeged, 1921 julius 22. Ára 2 korona. ELőfizETési Arak: ivre 600 kor.­­ NegyedévrelSokol fél évre 300 „ r.rv •óra Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG £ S KIADÓHIVATAL K51c»«y*atca 6. • Telefon 13-33. Kritika. SZEGED, juüus 21, Báró Szterényi József tegnapi be­szédének olvastán önkéntelenül egy élmény jutott az eszünkbe: a pénz­ügyi tanács választásának tagja a nemzetgyűlésen. Szavaztak akkor a honatyák és megválasztottak néhány szakértelmes képviselőt ebbe a ta­nácsba. Hegedűs listáján ott szere­pelt báró Szterényi József neve is, de a lista nem ment ebben a for­májában keresztül, mert Szterényi nem kapott elegendő szavazatot. Czettler Jenő és Ereky Károly egyenlő számú szavazattal elébe kerültek s ezek közül sorsolás utján Czettler Jenő jutott bele a pénzügyi tanácsba. Akkor az újságíró-karzaton ültünk és Szterényi ott ült előttünk, a har­madik képviselői padsor sarkán. Vö­rös volt a feje és magyarázta Ugron Gábornak, Sándor Pálnak, Bródy Ernőnek, hogy ez az ő kibuktatása nem az ő blamázsa, hanem Hege­dűsé. Elmondotta, hogy Hegedűs Lóránt kérte őt fel a tanácsban vló részvételre s hogy ő ezt a tanács­­tagságot nem ambicionálta. Hangos szóval; folyt ez a magyarázgatás, valószínűleg már azzal a célzattal, hogy az újságíró-karzaton meghall­ják és megírják mindazt, amit Szte­rényi mondani szükségesnek tar­tott. Mikor ez történt, nem véltük szük­ségesnek ezt a szenzációt megírni, még­pedig legelsősorban azért, mert nem velünk közölte azt Szterényi, hanem csak ránk adresszálta. Egye­nes közléseket és az illető tudta nélkül ellesett dolgokat szívesen közöl az újságíró, de olyanokat, melyeket mással közölnek, de olyan módon és olyan célzattal, hogy azt nekünk el kell lesnünk, azokat már kevésbé. Hogy most mégis felemlítjük ezt a történetet, annak az az oka, hogy megmondjuk: Szterényi kibuktatása nem volt Hegedűsnek a blamázsa, de nem lehet őt ezért hibáztatni sem; nem tudhatta, hogy a nemzet­gyűlés Czettler és Eriky szakértel­mét többre taksálta, mint Szterá­­nyiét. Hegedűs, amikor Szterényi Józsefet kérte fel a pénzügyi tanács tagjának, már megadta a vélemé­nyét arról, hogy kit tart a tanácsba valónak , s arról, hogy a szava­zás eredménye nem fedte az ő vé­­le­­ényét, arról Hegedűs nem tehet. Czettler minden kiválósága mellett és Ereky nagy önbizalma ellenére a pénzügyi tanács tagságára alkal­masabb szakférfiúnak ítéljük Szte­rényi Józsefet mi is, de­­ mit tehe­­tünk­ mi róla, ha vannak olyanok, akik a politikai pártállásukból kifo­lyólag nem hajlandók a szakértelmet a politikai árnyék alatt honorálni. Sok igazat és odaillőt mondott tegnap báró Szterényi József, de a beszédének a tónusában ott vibrált és éktelenkedett a pénzügyi tanács választásának még mindig aktív elé­gedetlensége. Erekynek fáj, ha egy vállalat prosperál BUDAPEST, július 21. A Af. H. i­ji: Ereky azon bejelentésével kapcsolatban, hogy ő mindent bírálni fog, ma az­ indemnitási vita során a következő indítványt terjesztené elő: Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügy­minisztert, hogy a csemkészektől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktá­kat tegye a Ház asztalára harminc napon belül és az ezeknek törvény­ellenesen visszaadott pénzt, amely az államkincstár több százmilliós meg­károsítása, haladéktalanul fizessék vissza az állampénztárnak. A kormányt utasítja a nemzetgyűlés, hogy 30 napon belül terjessze elő az összes áru és érté­kekre vonatkozó kiviteli és behozatali engedélyeket, melyeket 1920 januári óta az Ergon r.-t.-nak adott ki a kormány. A 100.000 korona tőkével indult rész­vénytársaságnak 1és fél év alatt az alaptőkéje 30 millió koronára szaporodott. Ugyanezen idő alatt több ezermillió koronáig kormányengedélytől függő forgalmat bonyolított le és mindezekről, mint a kormány protekciós válla­latáról, a sajtónak sohasem volt szabad bírálatot mondania. Osszák fel Felsősziléziát. LONDON, július 2­. (M. T. 1.) Sir Herald Stuart, táviratot intézett Harding elnökhöz, amelyben meg­állapítja, hogy a szövetséges meg­bízottaknak általában az a véle­ménye, hogy a felsősziléziai kérdés szabályozásának további halogatása igen veszélyes helyzetet teremt. A megbízottak a mielőbbi döntést kö­vetelik és felvetik azt az eszmét, hogy a területet azonnal osszák fel a németek és lengyelek között és hogy az odaítélt területeket reguláris német és lengyel csapatok szállják meg. A megbízottak meggyőződése az, hogyha a tényleges döntés meg­történik, a lakosság meg fog nyugodni. Lord Curzon erős nyomást gya­korol a francia nagykövetre. Köztu­domású volt, hogy Franciaország július 15-ike után a legfelsőbb ta­nács konferenciáján való részvétele mellett fog síkraszállni. Most pedig azt javasolják, hogy a legfelsőbb tanács július 28-ika után néhány nappal Boulogneban üljön össze. A mostani pillanat igen kedvező, mivel a felsősziléziai lakosság a termés betakarításával van elfoglalva és az ország teljesen nyugodt. Éhínség Szovjet-Oroszországban, KOPENHÁGA, július 21. A Magyar Hírlap í rja: A szovjet kormány elhatározta, hogy élelmiszeradományokért a külföldhöz fordul és e célból Gorkij Maximot küldte ki külföldre. Mint az Echo de Paris feltétlenül megbízható helyről értesül, a bolsevista kormány az éhínséggel szemben kétségbeejtő helyzetben érzi magát. Sem a városokat, sem a hadsereget nem tudja élelmezni. Folytatják az indemnitás vitáját. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, július 21. A nem­zetgyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után Te­­mesváry Imre beterjeszti a közgaz­dasági és földmivelésügyi bizottság jelentését a gazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslatról. A javaslatot sürgősen napirendre tűzik. Az indemnitás vitájának első szó­noka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Az intenzív gazdálkodás alapfelté­teleit kell megteremteni. Gazdasági munkaprogram nélkül nem lehet Magyarországot újjáépíteni. Kéri a kormányt, hogy a megszavazott adóból többet fordítson a termelés céljára. A földbirtokreform kérdései­­­ben eddig még semmiféle termelési javaslatot nem látott. Szerinte az indemnitás gazdaságot kellett volna megteremteni. Nagyon helyesen cse­lekedett volna a kormány, ha ide­jében megtette volna a földbirtok­reformra vonatkozó intézkedéseket, de ez nem történt meg, amennyi­ben a földbirtokrendező bíróság csak június kezdetén fogott hozzá a munkához. A kisbirtok kérdése és vele kapcsolatban a kisbérlők ügye sincs kellően rendezve, pedig mikor a földbirtokreformról van szó, amelynek jegyében kezdte meg mű­ködését ez a kormány, ezt is tisztázni kellett volna.­­ Nagyon kérem a kormányt, hogy a hadviseltséget úgy a köz­tisztviselői, mint egyéb munkaalkal­maknál figyelembe vegye, mint ahogy már a pénzügyminiszter meg is kezdte, miért igen, nagy hálával tartozunk neki. Tekintettel arra, hogy­­ a kormány eddigi politikáját sürgő­sen meg nem változtatja, támogatni nem leszek hajlandó, de bízva an­nak további célszerű újításában, az indemnitást elfogadom. Az ülés tart. Francia sajtóhang Nyugat­­magyarország elszakítása ellen. PÁRIS, július 21. A Hamme Liber közli a párisi magyar követ nyugat­magyarországi kérdésre vonatkozó cáfolatát, amelyhez azt a kommen­tárt fűzi, hogy hallat­an dolog Ausztriának kedvezményeket adni Magyarors­ág terhére, amikor Ausztria volt a tulajdonképeni főbünös és Ma­gyarországot csak hurcolla magával. Péntek, II. évf., 166. szám. A csehesítés ellen. PRÁGA, július 21. Az Uj Lap írja: Körmendy Ékes Lajos* a par­lamentben kritikát mondott a kis ántánt jövőjéről. A kis ámántnak — úgymond — semmi különös értéke nincs, mert ha Oroszország megtá­madja Oláhországot, sem a szer­­bek, sem a csehek nem segítenek rajta. Ezután éles támadást intézett a csenek politikája ellen, melyet a felsőmagyarországi lakosság csehe­­sitése körül követnek. Erősítést kérnek az ántant-megbizottak. OPPELN, julius 21. (M. T. k. francia, angol és olasz főmegbizott együttes jegyzéket intézett a nagy­követek tanácsához, melyben felhív­ják a figyelmet, hogy Felsősziléziába erősítést küldjenek és a népszava­zási terület tekintetében mielőbb döntsenek. Megbeszélés a felsősziléziai jegyzék ügyében. PÁRIS, július 21. (M. T. I.) A londoni konferencián a francia nagy­követ és lord Curzon tegnap Lon­donban a Felsősziléziára vonatkozó jegyzék ügyében megbeszélést foly­tattak. Valószínűtlen a fegyverkezés korlátozása a szárazföldön. LONDON, július 21. (M. T. I.) A Times jelenti Washingtonból: A tengeri fegyverkezések korlátozása tekintetében valószínűbb a meg­egyezés, mint a szárazföldi fegyver­kezés korlátozása tekintetében. Amíg Németország és Olaszország a nép­­szövetségen kívül állanak és a le­szerelési konferenciában részt nem vesznek, alig érthető, hogy Francia­­ország mikép egyezhet bele had­erejének csökkentésébe. Ha a wa­shingtoni konferencia nagy lépést tett is a világ­békéje felé, a világ­béke minden szükségletét még­sem elégítheti ki. Új lengyel felkelés, BERLIN, július 21. (M. T. I.) A birodalmi kormány tegnap újra összeült, hogy a felsősziléziai kér­dést tárgyalja. Az ülést az tette szük­ségessé, hogy a kormány megbíz­ható híreket kapott egy újabb len­gyel felkelésről. A trianoni szerződés életbeléptetése.­ ­ PÁRIS, július 21. (M. T. 1.) A nagykövetek értekezletének tegnapi ülésén, amelyen Herrick amerikai nagykövet is részt vett, a legköze­lebbi ülést tűzte ki a trianoni szer­ződés életbeléptetésének határidejéül. A ratifikációs okmányok kicserélése július 26-án lesz. Orosz kémek Stockholmban, KOPENHÁGA, július 21. Egy svéd lap közlése szerint a Stockholm­ban tartózkodó orosz kereskedelmi bizottság kémkedést üz.

Next