Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)
1921-07-22 / 166. szám
Szeged, 1921 julius 22. Ára 2 korona. ELőfizETési Arak: ivre 600 kor. NegyedévrelSokol fél évre 300 „ r.rv •óra Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG £ S KIADÓHIVATAL K51c»«y*atca 6. • Telefon 13-33. Kritika. SZEGED, juüus 21, Báró Szterényi József tegnapi beszédének olvastán önkéntelenül egy élmény jutott az eszünkbe: a pénzügyi tanács választásának tagja a nemzetgyűlésen. Szavaztak akkor a honatyák és megválasztottak néhány szakértelmes képviselőt ebbe a tanácsba. Hegedűs listáján ott szerepelt báró Szterényi József neve is, de a lista nem ment ebben a formájában keresztül, mert Szterényi nem kapott elegendő szavazatot. Czettler Jenő és Ereky Károly egyenlő számú szavazattal elébe kerültek s ezek közül sorsolás utján Czettler Jenő jutott bele a pénzügyi tanácsba. Akkor az újságíró-karzaton ültünk és Szterényi ott ült előttünk, a harmadik képviselői padsor sarkán. Vörös volt a feje és magyarázta Ugron Gábornak, Sándor Pálnak, Bródy Ernőnek, hogy ez az ő kibuktatása nem az ő blamázsa, hanem Hegedűsé. Elmondotta, hogy Hegedűs Lóránt kérte őt fel a tanácsban vló részvételre s hogy ő ezt a tanácstagságot nem ambicionálta. Hangos szóval; folyt ez a magyarázgatás, valószínűleg már azzal a célzattal, hogy az újságíró-karzaton meghallják és megírják mindazt, amit Szterényi mondani szükségesnek tartott. Mikor ez történt, nem véltük szükségesnek ezt a szenzációt megírni, mégpedig legelsősorban azért, mert nem velünk közölte azt Szterényi, hanem csak ránk adresszálta. Egyenes közléseket és az illető tudta nélkül ellesett dolgokat szívesen közöl az újságíró, de olyanokat, melyeket mással közölnek, de olyan módon és olyan célzattal, hogy azt nekünk el kell lesnünk, azokat már kevésbé. Hogy most mégis felemlítjük ezt a történetet, annak az az oka, hogy megmondjuk: Szterényi kibuktatása nem volt Hegedűsnek a blamázsa, de nem lehet őt ezért hibáztatni sem; nem tudhatta, hogy a nemzetgyűlés Czettler és Eriky szakértelmét többre taksálta, mint Szterányiét. Hegedűs, amikor Szterényi Józsefet kérte fel a pénzügyi tanács tagjának, már megadta a véleményét arról, hogy kit tart a tanácsba valónak , s arról, hogy a szavazás eredménye nem fedte az ő véleényét, arról Hegedűs nem tehet. Czettler minden kiválósága mellett és Ereky nagy önbizalma ellenére a pénzügyi tanács tagságára alkalmasabb szakférfiúnak ítéljük Szterényi Józsefet mi is, de mit tehetünk mi róla, ha vannak olyanok, akik a politikai pártállásukból kifolyólag nem hajlandók a szakértelmet a politikai árnyék alatt honorálni. Sok igazat és odaillőt mondott tegnap báró Szterényi József, de a beszédének a tónusában ott vibrált és éktelenkedett a pénzügyi tanács választásának még mindig aktív elégedetlensége. Erekynek fáj, ha egy vállalat prosperál BUDAPEST, július 21. A Af. H. iji: Ereky azon bejelentésével kapcsolatban, hogy ő mindent bírálni fog, ma az indemnitási vita során a következő indítványt terjesztené elő: Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a csemkészektől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktákat tegye a Ház asztalára harminc napon belül és az ezeknek törvényellenesen visszaadott pénzt, amely az államkincstár több százmilliós megkárosítása, haladéktalanul fizessék vissza az állampénztárnak. A kormányt utasítja a nemzetgyűlés, hogy 30 napon belül terjessze elő az összes áru és értékekre vonatkozó kiviteli és behozatali engedélyeket, melyeket 1920 januári óta az Ergon r.-t.-nak adott ki a kormány. A 100.000 korona tőkével indult részvénytársaságnak 1és fél év alatt az alaptőkéje 30 millió koronára szaporodott. Ugyanezen idő alatt több ezermillió koronáig kormányengedélytől függő forgalmat bonyolított le és mindezekről, mint a kormány protekciós vállalatáról, a sajtónak sohasem volt szabad bírálatot mondania. Osszák fel Felsősziléziát. LONDON, július 2. (M. T. 1.) Sir Herald Stuart, táviratot intézett Harding elnökhöz, amelyben megállapítja, hogy a szövetséges megbízottaknak általában az a véleménye, hogy a felsősziléziai kérdés szabályozásának további halogatása igen veszélyes helyzetet teremt. A megbízottak a mielőbbi döntést követelik és felvetik azt az eszmét, hogy a területet azonnal osszák fel a németek és lengyelek között és hogy az odaítélt területeket reguláris német és lengyel csapatok szállják meg. A megbízottak meggyőződése az, hogyha a tényleges döntés megtörténik, a lakosság meg fog nyugodni. Lord Curzon erős nyomást gyakorol a francia nagykövetre. Köztudomású volt, hogy Franciaország július 15-ike után a legfelsőbb tanács konferenciáján való részvétele mellett fog síkraszállni. Most pedig azt javasolják, hogy a legfelsőbb tanács július 28-ika után néhány nappal Boulogneban üljön össze. A mostani pillanat igen kedvező, mivel a felsősziléziai lakosság a termés betakarításával van elfoglalva és az ország teljesen nyugodt. Éhínség Szovjet-Oroszországban, KOPENHÁGA, július 21. A Magyar Hírlap í rja: A szovjet kormány elhatározta, hogy élelmiszeradományokért a külföldhöz fordul és e célból Gorkij Maximot küldte ki külföldre. Mint az Echo de Paris feltétlenül megbízható helyről értesül, a bolsevista kormány az éhínséggel szemben kétségbeejtő helyzetben érzi magát. Sem a városokat, sem a hadsereget nem tudja élelmezni. Folytatják az indemnitás vitáját. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, július 21. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után Temesváry Imre beterjeszti a közgazdasági és földmivelésügyi bizottság jelentését a gazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslatról. A javaslatot sürgősen napirendre tűzik. Az indemnitás vitájának első szónoka Czeglédy Endre, aki röviden foglalkozik a javaslattal. Az intenzív gazdálkodás alapfeltételeit kell megteremteni. Gazdasági munkaprogram nélkül nem lehet Magyarországot újjáépíteni. Kéri a kormányt, hogy a megszavazott adóból többet fordítson a termelés céljára. A földbirtokreform kérdéseiben eddig még semmiféle termelési javaslatot nem látott. Szerinte az indemnitás gazdaságot kellett volna megteremteni. Nagyon helyesen cselekedett volna a kormány, ha idejében megtette volna a földbirtokreformra vonatkozó intézkedéseket, de ez nem történt meg, amennyiben a földbirtokrendező bíróság csak június kezdetén fogott hozzá a munkához. A kisbirtok kérdése és vele kapcsolatban a kisbérlők ügye sincs kellően rendezve, pedig mikor a földbirtokreformról van szó, amelynek jegyében kezdte meg működését ez a kormány, ezt is tisztázni kellett volna. Nagyon kérem a kormányt, hogy a hadviseltséget úgy a köztisztviselői, mint egyéb munkaalkalmaknál figyelembe vegye, mint ahogy már a pénzügyminiszter meg is kezdte, miért igen, nagy hálával tartozunk neki. Tekintettel arra, hogy a kormány eddigi politikáját sürgősen meg nem változtatja, támogatni nem leszek hajlandó, de bízva annak további célszerű újításában, az indemnitást elfogadom. Az ülés tart. Francia sajtóhang Nyugatmagyarország elszakítása ellen. PÁRIS, július 21. A Hamme Liber közli a párisi magyar követ nyugatmagyarországi kérdésre vonatkozó cáfolatát, amelyhez azt a kommentárt fűzi, hogy hallatan dolog Ausztriának kedvezményeket adni Magyarorság terhére, amikor Ausztria volt a tulajdonképeni főbünös és Magyarországot csak hurcolla magával. Péntek, II. évf., 166. szám. A csehesítés ellen. PRÁGA, július 21. Az Uj Lap írja: Körmendy Ékes Lajos* a parlamentben kritikát mondott a kis ántánt jövőjéről. A kis ámántnak — úgymond — semmi különös értéke nincs, mert ha Oroszország megtámadja Oláhországot, sem a szerbek, sem a csehek nem segítenek rajta. Ezután éles támadást intézett a csenek politikája ellen, melyet a felsőmagyarországi lakosság csehesitése körül követnek. Erősítést kérnek az ántant-megbizottak. OPPELN, julius 21. (M. T. k. francia, angol és olasz főmegbizott együttes jegyzéket intézett a nagykövetek tanácsához, melyben felhívják a figyelmet, hogy Felsősziléziába erősítést küldjenek és a népszavazási terület tekintetében mielőbb döntsenek. Megbeszélés a felsősziléziai jegyzék ügyében. PÁRIS, július 21. (M. T. I.) A londoni konferencián a francia nagykövet és lord Curzon tegnap Londonban a Felsősziléziára vonatkozó jegyzék ügyében megbeszélést folytattak. Valószínűtlen a fegyverkezés korlátozása a szárazföldön. LONDON, július 21. (M. T. I.) A Times jelenti Washingtonból: A tengeri fegyverkezések korlátozása tekintetében valószínűbb a megegyezés, mint a szárazföldi fegyverkezés korlátozása tekintetében. Amíg Németország és Olaszország a népszövetségen kívül állanak és a leszerelési konferenciában részt nem vesznek, alig érthető, hogy Franciaország mikép egyezhet bele haderejének csökkentésébe. Ha a washingtoni konferencia nagy lépést tett is a világbékéje felé, a világbéke minden szükségletét mégsem elégítheti ki. Új lengyel felkelés, BERLIN, július 21. (M. T. I.) A birodalmi kormány tegnap újra összeült, hogy a felsősziléziai kérdést tárgyalja. Az ülést az tette szükségessé, hogy a kormány megbízható híreket kapott egy újabb lengyel felkelésről. A trianoni szerződés életbeléptetése. PÁRIS, július 21. (M. T. 1.) A nagykövetek értekezletének tegnapi ülésén, amelyen Herrick amerikai nagykövet is részt vett, a legközelebbi ülést tűzte ki a trianoni szerződés életbeléptetésének határidejéül. A ratifikációs okmányok kicserélése július 26-án lesz. Orosz kémek Stockholmban, KOPENHÁGA, július 21. Egy svéd lap közlése szerint a Stockholmban tartózkodó orosz kereskedelmi bizottság kémkedést üz.