Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-15 / 211. szám

Csütörtök, 11. évf„ 211. »fám. sereged. 1921 szeptember 15. Ara 2 lepton a. ELŐFI­ZET £ 81 A RAK: Eg y ívre W>0 kor. ” Negyedévrel 50 kor N­ ívre 300 „­­ Egy hóra 50 „ Megjelenik naponkint délutan­ I­.; ÉKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALi Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Tíznapos határidőt adnak a nagyhatal­mak Nyugatmagyarország kiürítésére — Olaszország kompromisszumot akar. — BUDAPEST, Szeptem­­ber 14. (Saidt tudsitánktól.) Osztrák kormánykörökben kije­lentették, hogy a magyar kormány­nak az az intézkedése, mely szerint a magyar csapatok és a csendőrség kivonulnak Nyugatmagyarország első zónájából, gyakorlatilag nem változ­tat a helyzeten. Ausztria ugyanis elhatározta, hogy Nyugatmagyar­ország megszállására nem tesz újabb kísérletet, amíg az antant nem vállal garanciát arra nézve, hogy a magyar csapatok nem újítják meg az ellen­állást. A Magyarországból Ausztriába elhurcolt túszokat a bécsújhelyi járásbíróságnál gyűjtötték össze, ahonnan a bécsi országos törvény­székre szállították őket. Negyven­kilenc magyart fogtak el, akiknek egy részét az osztrák ügyészség kémkedéssel, felségsértéssel, rab­lással és gyilkosságnak kísérletével vádolja. Dr. Egoin volt főispánt és 18 társát legközelebb az országos törvényszék külön tanácsa elé állít­ják, a többieket pedig bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezik. Della Toretta olasz külügyminisz­ter Bécsbe érkezése ismét szőnyegre hozta az olasz intervenció kérdését, másrészt az osztrák kormány eddigi magatartásával ellentétben mégis el­határozta magát arra, hogy szükség esetén igénybe veszi a kis­antant támogatását. A legnagyobb figyelmet kelt mindezzel szemben az, hogy politi­kai körökben kompromisszum lehe­tőségéről beszé­lnk, amit állítólag az olasz külügyminiszter szándékozik elő­erjeszteni és amely azon ala­pulna, hogy Sopron városát és kör­nyékét Magyarország tartsa továbbra is megszállva. Újabb jegyzékváltás. BÉCS, szept. 14. {Sat. tud.) A­­ Neue Freie Presse a következőket írja: Magyarország és az antant között tovább tart a jegyzékváltás. A nagykövetk értekezlete holnap vagy holnapután újabb jegyzéket fog átnyújtani, amely igen éles hangú lesz és amely záros határ­időhöz fogja kötni a területek min­den feltétel nélküli kiürítésének kö­vetelését. Ausztriának nyugodtan be kell várnia a jegyzékváltások befeje­ződését és az egész kérdés elinté­zését. Remélik, hogy a megoldás mihamarabb bekövetkezik, mert sürgős szükség van rá, hogy Ausz­tria és Magyaroszág között a nor­­mál’S szomszédi viszony ismét helyre­álljon. Népszavazás a B-zónában. PRÁGA, szept. 14. (Sat. tud.) A Narodni Listy budapesti és bécsi körökből származó értesüléseket kö­zöl, amelyek szerint a nyugatma­gyarországi kérdést oly értelműen akarják megoldani, hogy az A-zónát fentartás nélkül átadják, míg a keleti zónában a szövetségközi bizottság vezetése alatt népszavazást rendeznek. E célból a magyar hatóságoknak el kell hagyniuk a kérdéses területet. A terv magyar pártolói hivatkoznak arra, hogy az osztrák demokrácia e mellett a terv mellett nyilatkozott Davy lemondott. BÉCS, szept 14. (Saj. tud) A Mittags Journal jelenti: Úgy látszik, hogy az olasz külügyminiszternek nincs meg a teljhatalma valamennyi szövetséges részéről. Bécsben foly­tatott megbeszélései csak elméleti jelentőségűek. Napról-napra nő az elkeseredés mindazokban a körökben, amelyek a nyugatmagyarországi kér­déssel közvetlen kapcsolatban állnak. Dr. Davy osztrák tartományi főnök közvetlenül a legutóbbi események után, amelyek Nyugatmagyarország teljes kiürítésére vezettek, hír szerint benyújtotta Schober szövetségközi kancellárnak lemondását. Ehhez an­nak ellenére, hogy az osztrák kor­mány éppenséggel nem hajlandó deminzionálását tudomásul venni, fel­tétlenül ragaszkodik. Bruckban fellázadt az osztrák katonaság. BÉCS, szept. 14. (Saj. tud.) A legutóbbi időben többször megtör­tént, hogy a katonatanács szembe­helyezkedett a parancsnokok intéz­kedéseivel. Legutóbb az osztrák határ védelmére Lajta-Bruckba kirendelt különítményben formális lázadás tört ki. Amikor a katonák azt a paran­csot kapták, hogy Királyhidára vo­nuljanak be, a katonák vonakodtak ezt a parancsot teljesíteni és amikor a pa­rancsnokok a­ parancsot szigorúan meg­ismételte, a legénység fellázadt. Haw­­lena alezredes, a különítmény pa­rancsnoka magához hivatta a század­­parancsnokokat és a katonatanács tagjait. A katonatanács több tagja szembehelyezkedett a parancsnok terveivel. A vita mind hevesebb lett és végül az egyik katonatanácsi tag Goldberger százados arcába egy oly hatalmas ütést mért, hogy az össze­esett. Hawlena alezredes leköszönt állásáról. A brucki lázadás óriási elkeseredést keltett a tisztikarban. Anglia nem akar hosszas jegyzék­­váltást. LONDON, szept. 14. (Sat. tud.) A M. T. 1. jelenti: A magyar kor­mánynak a nagykövetek jegyzékére adott válasza mértékadó körökben kedvezőtlen benyomást keltett. Az a nézet, hogy egyáltalán nem szüksé­ges újabb jegyzékváltást kezdeni, minthogy a trianoni szerződés kö­telezi Magyarországot a vitás terü­let kiürítésére. Úgy vélik, hogy szükséges lesz kényszerrendszabá­lyokhoz nyúlni, hogy Magyarorszá­got kötelezettségei teljesítésére bírják. LONDON, szept. 14. (Saj. tud.) A magyar kormánynak arról a javas­latáról, hogy Nyu­gatmagyarországot reguláris magyar csapatok tisztítsák meg a felkelőktől, angol körökben azt mondják, hogy ez a javaslat ér­dekes eltérést mutat a magyar kor­mánynak avval a korábbi nyilatko­zatával szemben, amely úgy szól, hogy a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy a felkelőknek Nyugatmagyarországra jutását megakadályozza. Londoni körökben hangoztatják, hogy ez a javas­at nyílt beismeré­sét jelenti annak, hogy a magyar kormány viseli a felelősséget a nyu­gatmagyarországi eseményekért. Azt hiszik, hogy ezt a javassaltot bizo­nyos megszorítással el lehet fogadni. Ha a javaslatot elfogadnák, indítvá­nyozni fogják, hogy a terület kiürí­tésére csak rövid időt engedélyezze­nek és amennyiben a feladatot nem teljesítenék kielégítő módon a meg­állapított időpontig, abban az eset­ben a szövetségesek katonai rend­szabályai lépjenek nyomban ér­vénybe. (A M. T. I. megjegyzi, hogy az angol következtetés teljesen nélkülözi a logikát. Ha a magyar kormány hajlandó a már ki­ürített A-zónát csapataival újra m­egszál­­ln­i­, hogy a rendbontó elemektől meg­­tisztítja, úgy az semmiképpen sem jelent­heti azt, hogy a magyar kormány az elő­fordult rendbontásért felelős) Tíznapos terminust kapunk. PÁRIS, szept 14. (Sat. tud.) A Magyar Hírlap írja a M. T. I. jelen­tése alapján. A Morningpost jelenti, hogy a nagyhatalmak újabb jegyzé­ket fognak intézni Magyarországhoz, amelyben tíz napon belül követelik a kérdéses területek teljes kiürítését. Ha Magyarország ennek nem felelne meg, akkor szövetséges csapatokat, valószínűleg cseh csapatokat külde­nek ki a nyugatmagyarországi vár­megyék megszállására. PÁRIS, szept. 14. (Saj. tud) A Nap írja a M. T. I. tudósítása alap­ján. A Petit Parisien hasábjain Millet az olasz külügyminiszter bécsi tárgyalásairól azt írja, hogy Olasz­ország nem szívesen avatkozik bele sem egyedül, sem szövetségeseivel a nyugatmagyarországi eseményekbe. Csupán a legvégső esetben folya­modnék ahhoz az eszközhöz. Olasz­ország legfőbb gondja arra irányult, hogy megakadályozza a kis­antant esetleges beavatkozását. Beszámolnak a lapok az olasz külügyminiszternek Schoberrel foly­tatott beszélgetéséről is. A kancellár szemére veti a szövetségközi bizott­ságnak, hogy rövidlátásával meg­akadályozta Ausztriának a fegyveres fellépését. Kétmilliós postalopás a fővárosban, melyet Tabó István gépkocsivezető vezetett, először a főpostára ment, majd a 4-es, 45-ös postahivatalokba, végül pedig a 2-fősbe. Itt vették észre, hogy a kilenc pénzeslevelet tar­talmazó postazsák eltűnt az autóból. A rendőri nyomozásnak eddig csak a károsultak személyét sikerült megálla­pítani, ezek között van többek kö­zött Groszmann Mór csongrádi ke­reskedő, kinek 300.000 koronás és gróf Andrássy Dénes puszta­tápéi földbirtokos, akinek 117.591 ko­ronás pénzeslevele volt a zsákban. A rendőrség Tabó soffőrt és Bedák altisztet őrizetbe vette. BUDAPEST, szept. 14. (Sat. tud.) Az Est írja: Tegnap délután fél 4 órakor az 5. számú postahivatalnál, amelynek helyisége a Tőzsde­palotá­ban van, egy p­staautón megjelent Bedák Bálint postaaltiszt és jelen­­tette, hogy a postajárat a pénzes­zsákokért megérkezett. Kőszegi Béla hivatalnok átadott Bedőknek négy postazsákot, amelyek közül az egyik­ben 1.854.000 koronát tartalmazó 9 darab pénzeslevél volt elhelyezve. A postazsákoknak az autóban való elhelyezésénél jelen volt Kőszegi is, aki látta, hogy a posta­autó kulc­­csal volt lezárva, lakat azonban nem volt az ajtón. A posta­ autó, RAKOVSZKY A KIVITELI ENGEDÉ­LYEKRŐL. Az Est írja: Rakovszky István a kiviteli engedélyek körül keletkezett botránnyal kapcsolatban a következő nyi­latkozatot tette: “ A nemzetgyűlés tárgyalásait kezdet­től fogva elmérgesítették a kiviteli enge­délyek körül tapasztalt visszaélések, amelyeknél sohasem állapították meg, hogy kit terhel a felelősség azokért a károkért, amelyek az államot érték. Felháborított engem az, hogy akkor, amikor egyes városok még ma sem kap­ták meg lisztkvótájukat, akkor, amikor egyes lapok híradása szerint három bíró halt éhen, akkor, amikor a tisztviselők nyomoruságukat a hozzám érkezett leve­lekben is oly szomorúan ecsetelik, akkor a kormány derűre-borúra kiviteli engedélyeket adjon ki kétes egyéneknek. Tudtam, hogy különféle kijárások mű­ködtek, de hogy okkal, vagy ok nélkül, oly képviselők neve is belekeveredhessen, akik a fórumon a leghangosabbak, nem hittem volna. ÚJABB LETARTÓZTATÁSOK A KIVITELI ENGEDÉLYEK ÜGYÉBEN. A Magyar Hírlap írja: Az államrendőr­­ség félhivatalosan jelenti, hogy a kiviteli engedélyekkel elkövetett csa­lás ügyében, megvesztegetés bűn­­tette és arra való felbujtás részessége miatt a rendőrség újabban letartóztatta Forbáth Róbert tőzsdebizományost, Tankovics Miklós magánhivatalnokot, Marton Jánost, a zalamegyei kis­gazdapárt elnökét, dr. Szabó Lajost, a zalamegyei kisgazdapárt titkárát, Fodor Zoltán kereskedőt, Feldmár Mór kereskedőt és feleségét, Grósz Erzsébetet. ^AAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAIVW?i

Next