Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-01 / 175. szám

Szeged, 1922 augusztus 1. szociáldemokrata párt küzd a társa­­­dalmi, felekezeti és jogegyenlőségért­­ és a békéért. A kormány az mondja,­­ hogy azért kellett nyílt választás,­­ mert a múlt nemzetgyűlés rém volt elég nívós és ezzel a parlament n­­­í­vóját akarta emelni. Mi azt látjuk,­­ hogy éppen a szociáldemokrata kép­viselők emelték a nívót, mert a túl­­i oldal képviselői ugyanazon a nívón­­ tartanák a parlamentet, mint a múlt nemzetgyűlés. Peidl Gyulára üríti poharát. Peidl Gyula válaszolt a pohárké­­t szüntőre. Kijelenti, hogy sohasem beszélt annyit, mint amennyit mos­tanában beszélt. Tegnap óta perma­­nenciában van és holnap ismét a parlamentben kell lennie. A legma­gasabb emberi érzésnek a szolida­ritást tekinti, mert ha ez áthat min­den embert, akkor megszűnik az el­nyomás. A szolidaritásra üríti po­harát. Pikier Emil a munkásasszonyokra, a munkásanyákra mondott köszön­tőt, majd utána Batitz Gyula ré­szeit. A szabadságot csak a politi­kai rabláncok lerázásával érhetjük el Majd azt fejtegette, hogy a vörös lobogó nincs ellentétben a nemzeti színű­obogóval és nem alázza meg a magyar trikolórt. Ezután Szabó Gyula mondott még rövid pohárköszöntőt, majd Ottovay Károly, a liberális polgárság képvi­selője állott szólásra. Visszaemléke­zett a liberálisok és szociáldemokra­­ták fegyverbarátságára­a választások alatt, amikor örömmel konstatálta, hogy a szegedi munkásság magyar nemzeti is hazafias alapon áll és kérte a jelenlévő képviselőket, mint a munkásság vezeteit, h­ogy ily irányban vezessék továbbra is a munk sságot. Hazafias érzületeiket ne mulasszák el soha hangoztatni, hogy a munkásság a többi osztá­lyok bizalmát és rokons­envét meg­nyerje, hogy ennek következtében a szocializmus fölülről is elinduljon. Ne kelljen a munkásságnak állan­dóan követelésekkel föllépni, hanem a tőkések, a munkaadók rokonszen­­vük által vezéreltetve önmaguktól juttassanak annyit, amennyi a tisz­tességes megélhetéshez, a munkás­­osztály jólétéhez szükséges. Dörgő éljenzés és tap, volt a vá­lasz erre a fölszó­alásra. Utána mind­végig megmaradt a lelkes, kelle­mes hangulat. Peidl Gyula és képviselő tá­sai éjfélkor távoztak el a bankett­ről és hétfőn reggel utaztak vissza a fővárosba. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Kedden, augusztus 1-én MA­GYAR FILM ! MAGYAR FILM ! A legbájosabb gyermek­film! Mackó úr kalandjai. Filcm történet Budapesten 1921 évben, 5 fel­vonásban. Sebők Zsiggmond alapötlete nyomán rendelte Deési Alfréd.Főszereplők: Dáo Norbert, Korthy József, Rankó Baka, JACKÓ CIA és Joli, a fővárosi ci­kusz tagja. Azonkívül: A RÁDIUS-FILMNYAK ÚJDONSÁGA: Légy megbocsájtó! Egy olaszországi nászut története a­ felvonásban. Főszerepben: Lotic Neumann és Johannes Kiemann A felvételek Pompeji, Taormina és litania Qrokazép vidékein készültek Előadások 5, 7 és 9 órakor. Szerdán és csütörtökön, augusztus 2. és 3-án A VITAURAHÍ­ GYAR ATTRAKCIÓJA: Detektivtörténet 5 felvonásban Főszereplők • Nana V. Báldifts és Marg.t C.chc.ni.il.ini Azonkívül: A hollandi leány Színmű 4 felvonásban f­őszereplők Pri­­illand, JohaánU Blaaian és Latin Neumann. Előadások 5, 7 és 9 órakor. SZEGED Kállay pénzügyminiszter megakadályozza a korona mester­es lerontását. BUDAPEST, július 31. A korona legutóbbi zuhanása nagy pánikot okozott a budapesti pénzpiacon. A dollár elérte a 2000 koronát. Kállay Tibor pnzügyminiszter nyilatkozott az egyik fővárosi bp munkatársak a korona leromlásáról. — A márka folytonos esése káros behatással van a korona kurzusának kialakulására. Két égtelen, hogy van­nak bizonyos összefüggések a márka és a korona árfolyamának kialakulása között, de lehet­ illen a közön­ség logikád,­­y valahányszor a márka esik, pi­ára dobja a koroná­ját! Ez ellen csak vagy megnyugta­tással, vagy ha ez nem használ, akkor erélyesebb rendszabályokkal is­het küzdeni. Én már több ízben igyekeztem megnyugtatni a közön­séget és mivel úgy látom, hogy ez nem használt, kénytelen leszek a megfelelő rendszabályok iránt az illetékes nőikkel érintkezésbe lépni. Miniszterek záróbeszédei az indemnitás vitájában. A nemzetgyűlés mai ülésének dél­előttjén Daruváry igazságügyminisz­­ter, majd Bethlen miniszterelnök mondottak záróbeszédeket az in­dem­­nitási vitában. Daruváry igazságügyminiszter főleg Hébert szociáldemokrata beszé­dére rel­a­kiált s főleg Hébertnek azon vádját cáfolta, mintha a magyar bíróság nem lenne független. Az igaz, mondotta, hogy a bírákat a kormány nevezi ki, de a bíróságok újjászervezése óta ez mindig ügy véd. A bírák előlépése automatiku­san történik. A bírák ma is áthelyez­­hetetlenek. Ami az amnesztiarendele­­tet il­lti, nem áll, hogy a trianoni szerződés követeli a poli­tikai amnesztiát. A trianoni szerző­dés csak olyan bűntettekről beszél, amelyek a monarchia szétesésével vannak kaoc­s ab­an, de az il­ető ciirkely belügyinkre nem vonatkozik. Ezután Propper szocád demokrata képviselő beszédére •­ reflektál és számadatokkal felel arra a vádra, hogy az amnesztiával nem élt eléggé a kormány. Mindig a békülékenység és engesztelődés szellemében jár el. Majd elsorolja javaslatait. Ezek a kivételes hatalom rendelkezéseinek pótlása. Itt megjegyzi, hogy a kivé­teles hatalom rendelkezéseit minden­ben megszüntetni nem lehet. Készen van a váltó törvényjavaslat, a felső­ház reformjáról szóló javaslat. Elő­készítés a magyar polgári törvény­­könyv; nem a tízesztendős munka eredményét terjeszti elő, hanem a ma élő jog rendszeres összefoglalását és kiegészítését, mert a gyökeres re­formra a mai idő nem alkalmas. Elkészítés alatt van a perrendtartás egyszerűsítése. Ami a jogrend kérdését illeti, van jogrend, amivel a nemzet nagy több­sége meg van elégedve s a kormány­nak van ereje, hogy a jogrendet megvédelmezze. Az indemnitást el­fogadásra ajánlja. A miniszterelnök beszéde­ Ezután gróf Bethlen István mi­niszterelnök mondott nagy beszédet, amelyben részletesen felelt az ellen­zéki pártoknak a vita során el­ing­zott beszéd­­ekre. Azzal kezdte, hogy az indemnitási vita hosszúra nyúlt és bebizonyult, hogy a mai házsza­bályok teljesen elavultak, minélfogva nem biztost­hatják a tárgyalás gyor­saságát. A vita elnvúlása másrészt következménye, hogy a pártok szük­ségesnek érzik az új elhelyezkedést. Az ellenzék most három cso­portra oszlik, a keresztény e­lenzék, a liberális ellenzék és a szociálde­mokraták frakciója. Noha igen nagy ellentétek választják el őket, együtt­­ akarnak működni. Ez gyengeségre mu­at, amit azonban a kormány nem akar kihasználni, mert inkább azt óhajtja, hogy a po­gári pártok kö­zött küszöböltessenek az ellen­tétek a szociáldemokraták előnyomu­lásával szemben. Az indemnitási­­ vita elején mondott beszédében, mondd­ta Bethlen, már fölajánlotta az együttműködést és ajánlatára az ellenzék föltételekkel válaszolt, ame­­­­lyek Sämint részben már teljesül­tek, részben könnyen teljesülhetnek.­­ Ezután a szociáldemokratákkal foglalkozik. E­lemezi, hogy Peidl deklarációja inkább radikális pol­gári programnak tekinthető, de a végcélt illetően nem adtak­­ világo­­­s­tást a­ szociáldemokraták. Homály fedi a szociáldemokrata párt állás­pontját a közeljövőt illetően. Erre kér nyilatkozatot. Propper Sándor: Már megtörtént! Bethlen miniszterelnök ezután az emigránsokról beszél Ha a szociál­demokratái, úgymond, távol állnak a kommunistáktól, akkor miért sür­getik a kommunista emigránsok ha­­zabocsátását. Beszél Garami Ernő­ről. Igaz, hogy Garami nem volt bolsevista, de a jövőt szerkeszti, amelyben túlozva ír az itthoni jog­rendellenes cselekedetekről s egyút­tal kezet fogott olyan államokkal, amelyek ellenséges indulattal vannak irányunkban. Egy hang a szociáldemokraták felől: Ezt bizonyítsák adatokkal! A miniszterelnök most a liberális pártok kívánságaira reflektált. Foglalkozik a jogfosztás kérdésével. Kifej­ti, hogy a mostani választójog nagyon is álta­lános. — A mi meggyőződésünk szerint — úgymond — ennek a parlament­nek megvan az az erkölcsi presztízse, amelyre támaszkodva érvényes tör­vényeket hozhat, amelyeket a nemzet kötelezőnek ismer el magára nézve. Kéri R-s­ayt, hogy revideálja állás­­­­pon­­tját, mert a radikalizmus nem a magyar talajból nőtt ki. Majd ki­­­­jelenti, hogy a kormány nem állt forradalmi alapon. Az 1920: 1.1. cikk alapján áll, »melynek létesítésében Apponyi és Andrássy is részt vettek. Nyugodtan áll a történelem itélő­­széke elé, mert az előidézett esemé­nyek következít­és­­e volt a detroni­­zációs törvény. Ha ez forradalom, akkor a trianoni béke aláírása haza­árulás. Szavait azzal zárja be, hogy becsületes magyar nemzeti demo­kráciát, nem osztály­uralmat akar. Az indemnitást elfogadásra ajánlja. Ez­után szünet következett, amely után Szcitovszky­­ Béla elnök nyitotta meg az ülést és Rskovszky Iván belügyminisz­er szólalt föl. Az inter­nálások és a sajtószabadság kérdé­­sével foglalkozok bővebben. Sze­rinte az internálás nem büntető in­tézkedés, hanem preventív. Nem ar­ról van szó, hogy valaki a múltban tett valami bűncselekményt, hanem elejét kell venni annak, hogy valaki esetleg a jövőben bűnt kövessen el. Megállapíthatjuk, úgymond, hogy azok, akiket a bo­sevizmus után internáltak, már ré­gen szabadon vannak s akik ez­dőszerint még fogva vannak, azokat most újabb magatartásukért internálták. Ma már egyedül a belügyminiszternek van joga internálni Az előzetes őrizetbe­­vé­tl tekintetében kijelenti, hogy azt sokkal sz­űkebb körre akarja szorí­tani. A rendőri felügyeletet majdnem teljesen meg akarja szüntetni. Ezután a sajtórendészettel foglal­kozik, a sajtómahinációkkal, ame­lyek mindig veszedelmeket jelente­nek, mert hamis beállításokkal gyak­ran már a címek­ el is izgatnak. Amíg a lapok a konstrukció is nem a destrukció útján haladnak, a kor­mány nem fog élni velük szemben a jogával. Elfogadása ajánlja az in­demnitást. Vtana Pallavicini György őrgróf indokolta indítványát, amely­ben ki erc tagú bizottság kiküldését kérte a papírkérdés megvizsgálására. Szakács Andor a következő fel­szólaló, a miniszterelnökkel polemi­­zál a választójog kérdésében. Az elnök délután négy órakor zárta be az ülést. A délutáni ülésen Szakács Andor folytatta beszédét. Beszél a nyíregyházi választásokról, hol a belügyminiszter került válasz­tás alá. Az el­enzéki jelölt, Lovas Kovács István midössze tíz ajánló ivet kapott. A belügyminiszter kor­tesei ráhamisitották Lovas emberei­nek nevét is a miniszter ajánló ivére. Az elnök ezután szavazásra bocsá­totta az indemnitási javaslatot s a többség ezt elfogadta. Az inzitványok következtek. Fá­bián Bilának a kisiparosok állami szállításokban való ré­szelteléséről szóló indítványát e­fogadták. Buday Dénesnek a numerus clausus ki­terjesztéséről szólót elvetették. De elvetették Drózdynak a r­ume­rus d­ums eltörléséről szóló indít­ványát­­, miután a miniszterelnök kijelentette­, hogy ezt a fontos poli­tikai kérdést egy indítvánnyal el­intézni ne­m lehet és nem időszerű. Legközelebbi ülés kedden Ülés vége fél 8-kor.­­H YAK KENDŐ Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész -Kárász­ utca 14. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonüzam 15-38. 8 készítés és javítás legszebb kivitelben SÁNDOR IBOLYA­­«» Mérey-utca 7., I. em.4. Telefon 9—61. Ócska rezei, Minői, bármilyen réz vagy horgany.­idéket leg­magasabb napi árban veszek gonn umáncedényüzlet Tisza La­c8­ köri­t 55. Te­­l­fon 15-35. (Mihályi füszerüzlet mellett) 122*

Next