Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2 SZEQEO Szeged, 1923 március 1. ország tanulhasson tőle. ő a költségvetésben erre 35 milliárdot irányzott elő, de a takarékosságra való tekintettel máris 10 milliárdot levont belőle. Ami az állam adósságait illeti, azokat a jelen pillanatban teljes precizitással megállapítani nem lehet. Több rendezni való kérdés van itt, azonban a mai pirítás szerint azt máris meg lehet állapítani, hogy a háború előtti adósságunk körülbelül 3 milliárdot tesz ki, a háború utáni pedig 61,2 milliárdot, összesen tehát 642 milliárd korona az államdóssága. Belső adósságunk körülbelül 50 milliárd koronát tesz ki, amihez hozzájárul még 10 milliárdos adósság, mint a hadikölcsön-kötvények utáni kamat. Nagyjában azt lehet mondani, hogy ezek az adósságok összesen 100 milliárdra rúgnak, amelyhez hozzá kell még számítani a természetbeni ellátás költségeire előirányzott 24 milliárd koronát. A természetbeni ellátás ez idő szerint még fentartandó és a tisztviselői kar is ragaszkodik hozzá. Azt hiszi azonban, hogy ezen a téren is foglalkozni kell a csökkentésre való törekvés gondolatával. Ebben az irányban már történtek intézkedések és amíg a múltban 765.000 volt a természetbeni ellátottak száma, ma már csak 700 000. A minisztériumok kiadásai. Ezután áttér az egyes miniszteri tárcák költő sértéseinek ismertetésére. A belügyi tárca költségvetésénél nagy figyelemben részesítette a rendészeti szervek kifejlesztését, a kereskedelmi tárcánál pedig nagy súlyt fektetett az ipari és kereskedelmi szakoktatás szükségleteire. Itt szerepelnek még a szénkormánybiztosság, a kiviteli iroda, az OKÁB és egyéb intézmények költségei. A földmivelésügyi tárcánál a pénzügyi munkálatok költségei jönnek számításba és igen jelentékeny összeget fordítottak a mezőgazdasági szakoktatás és lótenyésztés céljaira is. Ezután a postatakarékpénztár költségvetésével foglalkozik és kijelenti, hogy a pénzügyi politikában és a hitelpolitikában nem játszik szerepet a postatakarékpénztár, mert van fegyintézetünk és Pénzintézeti Központunk, öt perc szünet után Kállay Tibor folytatja. A népjóléti tárcával kapcsolatos kiadásoknál elsősorban felemlíti azt, hogy a legközelebbi napokban a munkásbiztosító pénztárról szóló törvényjavaslatot fogja beterjeszteni. A közoktatásügyi tárcánál 2,9 milliárd összeg volt előirányozva az egyetemekre és 2 milliárd népoktatás címén. Nagy összeg van előirányozva kulturális és művészi célokra is. Banképzés ! Ha már most a jövő képét akarjuk megvilágítani, elsősorban is jelenlegi helyzetünket kell lerögzítenünk. Kiadásaink fedezése céljából jelen viszonyaink között kénytelenek vagyunk a bankóprést igénybe venni, amelynek alkalmazása már esztendők óta folyik. Ez a körülmény érezteti következményeit Beszélnek inflációról és deflációról. Nézete szerint az utóbbiról nem is lehet beszélni, mert mélyen benne vagyunk az inflációban. A kérdés csak az lehet, hogyan menekülhetünk ki belőle. A bankjegyek szaporulata maga után vonja a drágaságot. Ezután a hadsereg fentartására fordított összegekről beszél, amelyek 16 milliárdot tesznek ki, kifejti, hogy ez súlyos megterhelés ránk nézve, azonban ezt a terhet a békeszerződés ránk kényszeríti. A teljes exportszabadság álláspontján van, bár itt a viszonylagosság elvét tartja szem előtt, mert teljes exportszabadság csak teljes importszabadság melett lehetséges. A devizaközpont bizonyos korlátozó intézkedéseire elkerülhetetlenül szükség van. Hitel és kosztpénz. Áttér ezután a hitel kérdésére. Hitelünk csekély, ennek oka pedig az, hogy pénzünk nem stabil. Ezen az állapoton csakis stabil pénz segíthet. A kosztpénz igen érdekesen mutatja, hogy milyen kevés tőke van Magyarországon. A jelenlegi helyzetből való kibontakozásnál két ellentétes nézet uralkodik. Az egyik nézet abból indul ki, hogy az összes bajokat a költségvetés egyensúlyának megteremtésével lehet elhárítani, a másik szerint pedig a többtermelés biztosításával. A baj tulajdonképen ott van, hogy a saját nézetüket nem akarják megvalósítani a két álláspontot vallók. A kormánynak tényleg számolni kell az adott helyzettel és olyan politikát kell követnie, amely ebben a gyakorlati világban megvalósítható. Ez nem a vacillálás politikája, hanem az a politika, mely határozott célokat tűz maga elé és azokat úgy igyekszik megvalósítani, hogy ne fájjon az nagyon az embereknek. Mggyőződése szerint a magyar társadalom és a parlament el fogja érni azt a fokot, ame yen kivergődik a helyzet nehézségeiből és megtalálja a kibontakozást. Kéri a költségvetés elfogadását. (Nagy taps a kormánypárton). Elnök ezután napirendi indítványt tesz. Mielőtt az interpellációkra áttérnének, elnök öt perc szünetet rendel el. Interpellációk: Szünet után áttérnek az interpellációkra. Kiss Menyhért a lakáshivatali anomáliákról beszél. Eseteket sorol fel, melyekben már két év óta nem tudnak lakáshoz jutni az illetők, lakáshoz csak az jut, aki politikai szempontból közel áll a lakáshivatal vezetőjéhez. Strausz István: A Devizaközpontban az utóbbi hetekben a kereskedők és iparosok külföldi tartozásaik kifizetésére igényelt idegen fizetési eszközöket csakis kismértékben kapták meg. Hajlandó e a pénzügyminiszter a Devizaközpont ily irányú eljárását orvosolni és mily biztosítékokat nyújt a devizaellátás terén ? Nagy Ernő interpellációját az összkormányhoz intézi Gulácsi István fegyelmi ügyében. Szeretné tudni, mi történt azzal az emberrel, aki megvétette magát a zsidóknál, de behódolt a kurzusnak. Történt e vizsgálat Gulácsi István fegyelmi ügyében. Igen, vagy nem? Dénes István a földvagyonváltság ügyében intéz interpellációt a miniszterelnökhöz. Kifogásolja, hogy a nagybirtokosság nagy része még mindig nem adta le a vagyonváltságot, sőt nem is hajlandó leadni. A Nép és a Szózat. Rupert Rezső a következő interpelláló. Úgy látja, hogy mindjobban elfajulnak a dolgok. A kormánynak fokról-fokra többet engednek meg és az mind kevesebb erkölcsi erőt tanúsít arra, hogy fentartsa a rendet. Ezután a felelőtlen elemekről beszél. Mi lett volna abban az esetben, ha megpróbálták volna felelőtlen elemekkel rendezni a tiszta választást. Vajon meg lehetett volna-e akkor tudni, hogy mi az ország közvéleménye. A kormánynak három sajtóorgánum áll rendelkezésére: A Nép, a Szózat és a 8 Órai Újság. A Nép megtéveszthető és elbolondítható katolikus közönség számára. A Szózat a reformátusok és az evangélikusok, a 8 Órai Újság pedig a vidék számára. Foglalkozik ezután A Nép és a Szózat gazdasági helyzetével. A Nép közpénzből él. (Zsilinszky: Hazudik !) Felemlíti Zsirkaynak egy cikkét, melyet az Ember című lapba irt és szemelvényeket akar felolvasni belőle.Nagy Ernő: És ez az ember a belügyminiszter képviselője ! Méltó Kállay Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt nyújtotta be a költségvetését az 1922—23. évre. A költségvetés sommázata szerint a rendes kiadások a következő tételeket öleli fel: A kormányzó tiszteletdíja tizenkétmillió, kormányzóság 184.157.000, nemzetgyűlés 108.104.000, állami adósságok 22.129.377,000, nyugellátásra 1,870.707,500, legfőbb állami számvevőség 19.357.000, közigazgatási bíróság 25.141.000, földbirtokrendezés 43.885.000, miniszterelnökség 125.155.000, külügyminisztérium 2,208.896,000, be:úg nan.ptérium 8,208.942,000, pénzügyminisztérium 16,901.157,000, kereskedelmi minisztérium 192 185,000, földmivelésügyi minisztérium 1,997.139,000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 5,005.972,000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6 249 766 000, igazságügyminisztérium 2,429 140,000, honvédelmi minisztérium 12,766 330,000. Összesen 81,377 415 500 Levonás (tekintettel arra, hogy a háború előtti adósságok felosztása még folyamatban van és így az előirányzott kölcsönszolgáltatások egy része az 1922—23. évben kifizetésre még nem kerül) 14,000.000,000. Marad összesen 66,377.415,500. Az állami üzemek rendes kiadásai a következők : Kereskedelmi minisztérium üzemei 55.573.111.000, földmivelésügyi minisztérium üzemei 1,170.960,000, a pénzügyminisztérium társa a belügyminiszternek ! Rakovszky belügyminiszter: Kikérem magamnak ezt a durva hangnemet. A szélsőbaloldali képviselők a legnagyobb összevisszaságban kiabálnak. A képviselők felugrálnak helyeikről és úgy kiabálnak egymás felé. Az elnök a nagy zajban nem tud rendet teremteni és az ülést felfüggeszti. Szünet után Rupert Zsirkaynak az Ember című lapban megjelent cikkével foglalkozik, melyben Zsirkay a legnagyobb forradalmárnak vallja magát 1919 ben. Mindenki tudja, hogy a Stadium, A Nép, a Szózat és a Magyar Távirati Iroda egy klikkbe tartozik. Akkor, amikor vannak Magyarországon keresztény lapok, amelyek igazán nem nevezhetők destruktívoknak, ezeket a kormányzó nem látogatja meg, ellenben a nevezett szélsőséges, izgató lapokhoz elmegy. Huszár Károly elnök kijelenti, hogy nem tűri a kormányzó személyének belevonását a napi politikába. Rupert: Meg kell említenie a Magyar Országos Tudósító nevű kőnyomatost is, amely a bombaszakértői jelentést kihagyásokkal adta közre a lapokban. Ő csak azt akarja kérni, hogy a közéletből tisztítsák ki ezeknek a sajtóorgánumoknak a terrorját. Interpellációjában kérdi a miniszterelnöktől, van-e tudomása arról, hogy a kormányzó úr az utóbbi időben meglátogatott egyes lapokat, és ha igen, miért nem akadályozta meg ezt a látogatást? Ezután Zsilinszky Endre személyes kérdésben szólal fel. Válaszol Rupert beszédére, majd e szavakkal fejezi be mondanivalóját: Ez a sajtó — a Szózat és A Nép — szemben áll egy másik sajtóval. Azt is tudja, hogy a hang nem fog enyhülni, hanem élesebbé válik. (Nagy taps a kormánypárton). Rakovszky belügyminiszter: Rupert interpellációjára a miniszterelnök adja meg az érdemleges választ, ő csak tiltakozik az ellen a vád ellen, amellyel Rupert a kormányzó személyét a vitába belevitte. Patacsy Dénes személyes kérdésben szólal fel. Rupert Rezső: A kormányzó személyét ő nem akarta támadni. Zsilinszky felszólalásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy ő, amikor vidéken volt, a liberálisok és a szociáldemokraták működését nem látta tisztán és amikor ezzel tisztába jött, orientálódni kívánt. Ő a maga részéről a leghatározottabban a liberális politika mellett szögezi le magát. Drózdy Győző a következő interpellációt intézi a földmivelésügyi miniszterhez: Van-e tudomása a földmivelésügyi miniszternek arról, hogy a veszprémi káptalanban a földbirtokreform végrehajtása titokzatos okokból szünetel és hajlandó-e ebben az irányban eljárást indítani. A többi feliratkozott interpelláló mind visszalépett interpellációjától. Elnök az ülést este fél hat órakor berekeszti, üzemei 283 697,000. Az állami üzemek rendes kiadásainak összege: 570027.768,000. A rendes kiadások összege 124,405.183,500. A rendkívüli kiadásokban az átmeneti kiadások cím alatt a következő tételek soroltatnak fel: kormányzóság 12,250000, nemzetgyűlés 990.000, állami adósságok 3,720,455.000, nyugellátások 515.050.000, háborús udóköltségek 32.236.609.000, miniszterelnökség 53,247 000, külügyminisztérium 165,889 000, belügyminisztérium 1,379,714.000, pénzügyminisztérium 363,336 000, kereskedelemügyi minisztérium 330,331 200, földmivelésügyi minisztérium 421,976 000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 1,250,723.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,118,053.000, igazságügyminisztérium 482,567 000, honvédelmi minisztérium 2.574.366.000, összesen 44,625,555.200 korona. Az állami üzemek cím alatt az idei költségvetésben rendkívüli kiadás nem szerepel. A beruházások cím alatt ezek a tételek szerepelnek: miniszterelnökség 792.000.000, külügyminisztérium 331,770.000, belügyminisztérium 293,570.000, pénzügyminisztérium 1.693.125.000, kereskedelemügyi minisztérium 217.000 000, földművelésügyi minisztérium 777.650.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 70,250.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,406.000.000, igazságügyminisz- A költségvetés.