Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 március 21. kellene összehívni s azon meghallgatni a szak­férfiakat, majd véleményeik alapján novellát terjeszteni a nemzetgyűlés elé, mely ezt a kér­dést szabályozni és megoldaná. Ezután Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter válaszol röviden a felszólalá­sokra. Ezután részleteiben is letárgyalták a törvény­­javaslatot. Majd Kállay Tamás terjeszti be az 1922. évi XVII. törvénycikkről, az állami építkezési költ­ség felhasználásáról, az országos pénzügyi ta­nács 1922. évi működéséről, a háború előtti adósságokkal összefüggő egyes kérdések ren­dezéséről szóló jelentését. A munkások szervezkedése. Áttérnek a gazdasági viszonyokból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalására. Szabó Sándor előadó ismerteti a javaslatot. A szervezkedés ma már túlságos arányokat ölt. (Csik József: Meg kell adni a jogot a munká­sok szervezkedésére. Nagy zaj a szociáldemokra­táknál. Felkiáltások: Még gyülekezési jog sincs) Csak úgy értette, hogy túlzásba ment a szer­vezkedési jog annyira, hogy a munkások és a munkaadók késhegyig menő harcot folytatnak egymással. (Csik József: Ne magyarázzon, ha­nem a törvényjavaslatot ismertesse.) Azt akar­ják, hogy a munkások és munkaadók a bizott­ságokban egyformán legyenek képviselve. Szeder Ferenc szól elsőnek a javaslathoz. Ez a javaslat az 1920. évi XXX törvénycikk alap­ján létrejött mezőgazdasági bizottságokat pró­bálja bevonni az ítélkezésekbe és közös ügyekbe. Ez által véli a javaslat a közigazga­tási bíráskodást megfelelővé tenni. Kifogásolja, hogy peres ügyekben harmadfokon a földmive­­lésügyi miniszter dönt. Nézete szerint helyes volna, ha a közigazgatási bíróság döntene har­madfokon. Végül azt kívánja, hogy pártatlan bírót vonjanak be a peres ügyek tárgyalásába. A javaslatot csak abban az esetben fogadja el, ha a földm­ivelésügyi miniszter tekintetbe veszi kifogásait. Ezután Dénes István szólal fel. A mezőgaz­dasági munkásokon a földreform van hivatva segíteni. Földhöz kell juttatni a mezőgazdasági munkásokat. A munkásság helyzetét a rossz politika mellett az erősen emelkedő drágaság még csak súlyosabbá teszi. Farkas István hibáztatja, hogy közigazgatási tisztviselők fognak intézkedni mezőgazdasági munkásügyekben a törvényjavaslat szerint is, pedig Magyarországon a mezőgazdasági mun­kásokról senki sem mondhatja, hogy nem jó hazafiak. Tehát kellene az érdekükben valamit tenni. Az elnök napirendi javaslata szerint a legkö­zelebbi ülés holnap, március 21-én délelőtt tíz órakor lesz. Szünet után Scitovszky Béla elnök nyitja meg az ülést. Orgoványi Jogrend! Ezután áttérnek a sürgős interpellációkra. Csilléry András: Sürgősen szükségesnek látta, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, amely már­cius idusán történt a rendőrség és az ifjúság között. Az ifjúság a nemzet eszméje, nem méltó arra, hogy ilyen sérelmek érjék. Bámu­latos, hogy a rendőrkardok milyen hamar rö­pültek ki épp akkor, mikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásból akart tüntetni. Furcsá­nak találja, hogy ugyanakkor a legerélyesebben védik azokat, akik az országot elvesztették és tönkretették. Az ilyen jogrend nem kell, csak egyféle jogrend lehet Magyarországon, a ma­gyar nemzeti jogrend. (Szűnni nem akaró taps a középen és a jobboldalon. Pikter közbekiált: Orgoványi jogrend!) A március 15-iki ünnepség után az ifjúság nemzeti lelkesedéstől felbuzdulva zárt sorokban a legnagyobb rendben a nemzeti megújhodás két sajtóorgánuma A Nép és a Szózat elé akart vonulni, hogy szerzetének és hálájának kifeje­zést adjon. Hogy a két csoport egy bizonyos ponton találkozott, az még nem jelent semmit. Itt talán nem is a rendőrség a hibás, hanem az a rendszer, amely nap nap után egyre szo­morúbb helyzetbe dönti ezt az országot. Rend­szeres uszítás folyik itt a „reggel, délben, este sajtóban“, mely a rendőrséget és az ifjúságot szembe akarja állítani egymással. Nem érdem­telen megemlíteni, hogy épp az a sajtó, amely 1918-ban gyilkosságra uszított, mely a rendőr­ség tekintélyét lejáratta, ma ezt a rendőrséget akarja megvédeni. A rendőrségről tudja, hogy nagyon nehéz helyzetben van. Tudja, hogy van­nak egyének köztük, akik anyagi okok miatt nem tudnak eléggé szilárd erkölcsi alapon állni. Kívánja az egész rendőrség reorganizálását. Követeli, hogy a rendőrség köréből távolítsák el az oda nem illő elemeket. A márciusi ifjú­ságnak indokolatlan megsértéséért reparációt követel 8 interpellációját ebben az ügyben in­tézi a belügyminiszterhez. Petőfi napján: Erger-Berger ... A következő interpelláló Benedek János. Az ifjúság méltán ünnepelheti március 15-ikét, azonban kifogásolja, hogy az ifjúság engedély nélkül tartott felvonulást akkor, mikor a szo­ciáldemokraták felvonulását betiltották. Petőfi napján énekelni az Erger-Bergert, anakronizmus. Következetlenségbe esett az ifjú­ság akkor, mikor ezen a napon adott kifejezést egy felekezet ellen érzett gyűlöletének. Magyar­­országot nem lehet bosszúállással és gyűlölettel talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl ma­gát az ifjúság sem s azokat, akik a numerus clausus alapján bekerültek az egyetemre, a tör­vény védő­szárnyai alá kell venni. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e meg­nyugtató kijelentést tenni az iránt, hogy a rend­őrséget hivatása teljesítésében illetéktelen be­folyástól nem engedi zavartatni, hajlandó-e ér­vényt szerezni a fennálló törvények uralmának.­ ­A belügyminiszter válasza. Rakovszky Iván belügyminiszter: Kötelessé­gemnek tartom a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett törvénytelen felvonulással szemben a rendőrség hivatásából kifolyó kötelessége, hogy ezeket feloszlassa. Egészen hibás azoknak az eljárása, akik külön­böző utasításokat gyanítanak a rendőrség eljá­rása melett. A rendőrségnek utasításokat ily esetekben bevárni nem kell. Igen helyesen mondotta Benedek, hogy vissza kell gondolni arra az időre, amikor mindannyian fiatalok vol­tunk és az dobja az első követ az ifjúságra, aki a maga ifjúságától vezetve néha nem kö­vetett el egy-két meggondolatlanságot. Le kell szögezni azt, hogy ezzel a két alkalommal az ifjúság tulajdonképen semmiféle kihágást nem követett el. Rombolás nem történt. Semmi ok sincs arra, hogy elfogultsággal és gyűlölködéssel kezeljük az ifjúság viselkedését, másrészt pedig tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik ezeket az eseményeket a rendőrség ellen akarják kihasználni. A rendőrség köteles­­ségszerűen megtette az intézkedéseket és kiren­delte a karhatalmat. A készültség azért foglalt állást Az Est szerkesztősége előtt, hogy min­den rombolást megakadályozzon. Az események lejátszódása után komoly ol­dalról vádak merültek fel, melyeket két cso­portba oszthatók. Az egyik vád azt mondja, hogy a rendőrség a feloszlatás alkalmával tel­jesen ok nélkül brutalitást követett el s hogy nem a rendőrséget bántalmazták, hanem a ren­dőrtisztek bántalmazták volna a tömeget. A másik vád az, hogy a jelentések hamis ada­tokon épülnek fel. Az ifjúság küldöttségének azt válaszoltam, hogy komoly vádak merültek fel, amelyeket vizsgálat tárgyává fogok tenni. Igenis a rend­őrség tekintélyét meg fogom és meg akarom minden támadással szemben védeni. Ha egy testület tekintélyét biztosítani akarom, akkor a felmerült vádakat meg kell vizsgálni. Ennek a vizsgálatnak nem az a célja, hogy az egész rendőri apparátust reorganizáció alá vegyem, csupán az, hogy megállapítsuk, volt-e olyan az eljáró közegek között, aki talán szabálytalansá­got követett el s ha igen, akkor a fegyelmi eljárást ellene megindítjuk. Ultimátumokkal csak oda juthatunk, hogy a jóhiszemű lelkes ifjúságot belekergetjük olyan eseményekbe, amelyek megint csak izgalmat kelthetnek ebben az országban. Szomorúsággal hallom azokat a feltevéseket, hogy a rendőrség testülete nem abszolúte kifogástalan és hogy a rendőrség szelleme nem felel meg a jogos kö­vetelményeknek. Ez nem áll. Kérem azokat az urakat, akiknek ilyen vádjaik vannak, fordulja­nak hozzám teljes bizalommal s tárják fel pa­naszaikat. (E­gy taps a kormánypárton.) Gróf Bethlen István miniszterelnök: A sajtó­­kérdésről már egyszer nyilatkozott a Házban. Annak idején két-három hónappal ezelőtt a minisztertanács felkérte az igazságügyminisztert, utasítsa az ügyészséget, hogyha bármely részé­ben a sajtónak visszaélést tapasztal, a sajtó­joggal szigorúan járjon el. Bár az ügyészségnek ez az utasítás kiadatott, a sajtóban mégis tovább folyik az izgatás és még fokozódik is. Éppen azért ő a főügyészt a napokban magá­hoz kérette és utasította, hogy a legerélyeseb­ben járjon el. Huszár Károly, mint elnök, felszólítja a Házat, álljanak fel azok, akik a belügyminiszter válaszát tudomásul veszik.­­ Kiss Menyhért és Eckhardt Tibor kivitelével az egész Ház feláll. A komáromi kardlapok: Grieger Miklós a komáromi népgyűlésen tör­téntek miatt interpellál. Elmondta, hogy Komá­romban a vasárnap tartott gyűlés hallgatóinak többsége a Beniczky-párthoz tartozott. Bizo­nyítja ezt, hogy a gyűlést megzavaró renitens­­kedőket a Beniczky-pártiak alaposan helybe­­hagyták. Mikor Beniczky beszédét elkezdte, egy 10—15 főből álló csoport állandóan zajongott és Beniczky beszédét nem folytathatta. Mielőtt Beniczky újra hozzáfogott volna beszédéhez, a zavargók a Himnuszt kezdték énekelni, ő nem vette le a kalapját, mert profanizálásnak tar­totta, hogy a Himnuszt korteskedésre használják. Még csak A Nép című lapra akar reflektálni. Figyelmezteti A Nép szerkesztőségét, hogy keresztény politikát nem tanul tőle. Hol volt A Nép főszerkesztője és néhány favorizált munkatársa, amikor Ő már a keresztény eszmé­kért harcolt. Ő a kommunizmus alatt is ellen­forradalmár volt. Kérdi, van e tudomása a belügyminiszter úr­nak arról, hogy a folyó hó 18-án Komáromban engedélyezett népgyűlést 10—15 főből álló renitenskedő csoport megakadályozta? Haj­landó-e ebben az ügyben sürgősen intézkedni ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Az idő előrehaladottságára való tekintettel csak röviden kívánok válaszolni. Amikor az első szónok azt mondotta, hogy ide nem való elemeket lát, az e­lenpárt zajongani kezdett és tiltakozott ez ellen a kitétel ellen. Mikor Beniczky nem tudott szóhoz jutni, Rassay felszólította a rendőrtiszt­­viselőt, távolítsa el a zajongó c­sportot. Erre a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy itt nem cso­portról, hanem tömegről van szó és nem csinál semmit, mert a zajongók többségben vannak. Elfogadhatónak tartja a rendőrtisztviselő véde­kezését. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy a jelentés hemzseg a valót­lanságoktól. Az ülés fél 6 órakor ért véget. Kétmilliárd frank deficit. A francia kamara pénzügyi bizottsága ma kezdte meg a ruhrvidéki vállalkozást a meg­szavazandó hitelek kormányjavaslatának tár­gyalását. A francia szenátus pénzügyi bizottságában Poincaré kijelentette, hogy a német fizetések beszüntetése miatt Franciaország pillanatnyilag rendkívüli, de átmeneti helyzetben van. A mi­niszterelnök védelmébe vette a kamara részéről elutasított javaslatot, amely a deficit fedezésére az adók emelését kérte. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nagyobb adóbevételek elle­nére is az általános költségvetésben kétmilliárd frank deficittel kell számolni. A pápa megbízta Baselli nunciust, hogy tár­gyilagosan ellenőrizze a megszállott Ruhr-terü­leten lévő francia és belga csapatok magatartá­sáról szóló sok tekintetben eltérő jelentéseket és küldjön a szentszéknek megbízható tudósítást. A Wolff-ügynökség jelenti: Az újonnan meg­szállt területek közlekedési helyzetéről azt jelen­tik, hogy az utóbbi napokban a keleti határon az ellenőrzés különösen szigorú volt. Egyik­másik vonatot öt óránál tovább feltartóztatták. Fournier tábornok Essenben kihirdette, hogy ha a francia katonák gyilkosai kézre nem kerül­nek, fenntartja magának a jogot, hogy Essenre pénzbírságot vessen ki.

Next