Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 március 21. kellene összehívni s azon meghallgatni a szakférfiakat, majd véleményeik alapján novellát terjeszteni a nemzetgyűlés elé, mely ezt a kérdést szabályozni és megoldaná. Ezután Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszol röviden a felszólalásokra. Ezután részleteiben is letárgyalták a törvényjavaslatot. Majd Kállay Tamás terjeszti be az 1922. évi XVII. törvénycikkről, az állami építkezési költség felhasználásáról, az országos pénzügyi tanács 1922. évi működéséről, a háború előtti adósságokkal összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló jelentését. A munkások szervezkedése. Áttérnek a gazdasági viszonyokból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Szabó Sándor előadó ismerteti a javaslatot. A szervezkedés ma már túlságos arányokat ölt. (Csik József: Meg kell adni a jogot a munkások szervezkedésére. Nagy zaj a szociáldemokratáknál. Felkiáltások: Még gyülekezési jog sincs) Csak úgy értette, hogy túlzásba ment a szervezkedési jog annyira, hogy a munkások és a munkaadók késhegyig menő harcot folytatnak egymással. (Csik József: Ne magyarázzon, hanem a törvényjavaslatot ismertesse.) Azt akarják, hogy a munkások és munkaadók a bizottságokban egyformán legyenek képviselve. Szeder Ferenc szól elsőnek a javaslathoz. Ez a javaslat az 1920. évi XXX törvénycikk alapján létrejött mezőgazdasági bizottságokat próbálja bevonni az ítélkezésekbe és közös ügyekbe. Ez által véli a javaslat a közigazgatási bíráskodást megfelelővé tenni. Kifogásolja, hogy peres ügyekben harmadfokon a földmivelésügyi miniszter dönt. Nézete szerint helyes volna, ha a közigazgatási bíróság döntene harmadfokon. Végül azt kívánja, hogy pártatlan bírót vonjanak be a peres ügyek tárgyalásába. A javaslatot csak abban az esetben fogadja el, ha a földmivelésügyi miniszter tekintetbe veszi kifogásait. Ezután Dénes István szólal fel. A mezőgazdasági munkásokon a földreform van hivatva segíteni. Földhöz kell juttatni a mezőgazdasági munkásokat. A munkásság helyzetét a rossz politika mellett az erősen emelkedő drágaság még csak súlyosabbá teszi. Farkas István hibáztatja, hogy közigazgatási tisztviselők fognak intézkedni mezőgazdasági munkásügyekben a törvényjavaslat szerint is, pedig Magyarországon a mezőgazdasági munkásokról senki sem mondhatja, hogy nem jó hazafiak. Tehát kellene az érdekükben valamit tenni. Az elnök napirendi javaslata szerint a legközelebbi ülés holnap, március 21-én délelőtt tíz órakor lesz. Szünet után Scitovszky Béla elnök nyitja meg az ülést. Orgoványi Jogrend! Ezután áttérnek a sürgős interpellációkra. Csilléry András: Sürgősen szükségesnek látta, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, amely március idusán történt a rendőrség és az ifjúság között. Az ifjúság a nemzet eszméje, nem méltó arra, hogy ilyen sérelmek érjék. Bámulatos, hogy a rendőrkardok milyen hamar röpültek ki épp akkor, mikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásból akart tüntetni. Furcsának találja, hogy ugyanakkor a legerélyesebben védik azokat, akik az országot elvesztették és tönkretették. Az ilyen jogrend nem kell, csak egyféle jogrend lehet Magyarországon, a magyar nemzeti jogrend. (Szűnni nem akaró taps a középen és a jobboldalon. Pikter közbekiált: Orgoványi jogrend!) A március 15-iki ünnepség után az ifjúság nemzeti lelkesedéstől felbuzdulva zárt sorokban a legnagyobb rendben a nemzeti megújhodás két sajtóorgánuma A Nép és a Szózat elé akart vonulni, hogy szerzetének és hálájának kifejezést adjon. Hogy a két csoport egy bizonyos ponton találkozott, az még nem jelent semmit. Itt talán nem is a rendőrség a hibás, hanem az a rendszer, amely nap nap után egyre szomorúbb helyzetbe dönti ezt az országot. Rendszeres uszítás folyik itt a „reggel, délben, este sajtóban“, mely a rendőrséget és az ifjúságot szembe akarja állítani egymással. Nem érdemtelen megemlíteni, hogy épp az a sajtó, amely 1918-ban gyilkosságra uszított, mely a rendőrség tekintélyét lejáratta, ma ezt a rendőrséget akarja megvédeni. A rendőrségről tudja, hogy nagyon nehéz helyzetben van. Tudja, hogy vannak egyének köztük, akik anyagi okok miatt nem tudnak eléggé szilárd erkölcsi alapon állni. Kívánja az egész rendőrség reorganizálását. Követeli, hogy a rendőrség köréből távolítsák el az oda nem illő elemeket. A márciusi ifjúságnak indokolatlan megsértéséért reparációt követel 8 interpellációját ebben az ügyben intézi a belügyminiszterhez. Petőfi napján: Erger-Berger ... A következő interpelláló Benedek János. Az ifjúság méltán ünnepelheti március 15-ikét, azonban kifogásolja, hogy az ifjúság engedély nélkül tartott felvonulást akkor, mikor a szociáldemokraták felvonulását betiltották. Petőfi napján énekelni az Erger-Bergert, anakronizmus. Következetlenségbe esett az ifjúság akkor, mikor ezen a napon adott kifejezést egy felekezet ellen érzett gyűlöletének. Magyarországot nem lehet bosszúállással és gyűlölettel talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl magát az ifjúság sem s azokat, akik a numerus clausus alapján bekerültek az egyetemre, a törvény védőszárnyai alá kell venni. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e megnyugtató kijelentést tenni az iránt, hogy a rendőrséget hivatása teljesítésében illetéktelen befolyástól nem engedi zavartatni, hajlandó-e érvényt szerezni a fennálló törvények uralmának. A belügyminiszter válasza. Rakovszky Iván belügyminiszter: Kötelességemnek tartom a leghatározottabban kijelenteni, hogy minden meg nem engedett törvénytelen felvonulással szemben a rendőrség hivatásából kifolyó kötelessége, hogy ezeket feloszlassa. Egészen hibás azoknak az eljárása, akik különböző utasításokat gyanítanak a rendőrség eljárása melett. A rendőrségnek utasításokat ily esetekben bevárni nem kell. Igen helyesen mondotta Benedek, hogy vissza kell gondolni arra az időre, amikor mindannyian fiatalok voltunk és az dobja az első követ az ifjúságra, aki a maga ifjúságától vezetve néha nem követett el egy-két meggondolatlanságot. Le kell szögezni azt, hogy ezzel a két alkalommal az ifjúság tulajdonképen semmiféle kihágást nem követett el. Rombolás nem történt. Semmi ok sincs arra, hogy elfogultsággal és gyűlölködéssel kezeljük az ifjúság viselkedését, másrészt pedig tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik ezeket az eseményeket a rendőrség ellen akarják kihasználni. A rendőrség kötelességszerűen megtette az intézkedéseket és kirendelte a karhatalmat. A készültség azért foglalt állást Az Est szerkesztősége előtt, hogy minden rombolást megakadályozzon. Az események lejátszódása után komoly oldalról vádak merültek fel, melyeket két csoportba oszthatók. Az egyik vád azt mondja, hogy a rendőrség a feloszlatás alkalmával teljesen ok nélkül brutalitást követett el s hogy nem a rendőrséget bántalmazták, hanem a rendőrtisztek bántalmazták volna a tömeget. A másik vád az, hogy a jelentések hamis adatokon épülnek fel. Az ifjúság küldöttségének azt válaszoltam, hogy komoly vádak merültek fel, amelyeket vizsgálat tárgyává fogok tenni. Igenis a rendőrség tekintélyét meg fogom és meg akarom minden támadással szemben védeni. Ha egy testület tekintélyét biztosítani akarom, akkor a felmerült vádakat meg kell vizsgálni. Ennek a vizsgálatnak nem az a célja, hogy az egész rendőri apparátust reorganizáció alá vegyem, csupán az, hogy megállapítsuk, volt-e olyan az eljáró közegek között, aki talán szabálytalanságot követett el s ha igen, akkor a fegyelmi eljárást ellene megindítjuk. Ultimátumokkal csak oda juthatunk, hogy a jóhiszemű lelkes ifjúságot belekergetjük olyan eseményekbe, amelyek megint csak izgalmat kelthetnek ebben az országban. Szomorúsággal hallom azokat a feltevéseket, hogy a rendőrség testülete nem abszolúte kifogástalan és hogy a rendőrség szelleme nem felel meg a jogos követelményeknek. Ez nem áll. Kérem azokat az urakat, akiknek ilyen vádjaik vannak, forduljanak hozzám teljes bizalommal s tárják fel panaszaikat. (Egy taps a kormánypárton.) Gróf Bethlen István miniszterelnök: A sajtókérdésről már egyszer nyilatkozott a Házban. Annak idején két-három hónappal ezelőtt a minisztertanács felkérte az igazságügyminisztert, utasítsa az ügyészséget, hogyha bármely részében a sajtónak visszaélést tapasztal, a sajtójoggal szigorúan járjon el. Bár az ügyészségnek ez az utasítás kiadatott, a sajtóban mégis tovább folyik az izgatás és még fokozódik is. Éppen azért ő a főügyészt a napokban magához kérette és utasította, hogy a legerélyesebben járjon el. Huszár Károly, mint elnök, felszólítja a Házat, álljanak fel azok, akik a belügyminiszter válaszát tudomásul veszik. Kiss Menyhért és Eckhardt Tibor kivitelével az egész Ház feláll. A komáromi kardlapok: Grieger Miklós a komáromi népgyűlésen történtek miatt interpellál. Elmondta, hogy Komáromban a vasárnap tartott gyűlés hallgatóinak többsége a Beniczky-párthoz tartozott. Bizonyítja ezt, hogy a gyűlést megzavaró renitenskedőket a Beniczky-pártiak alaposan helybehagyták. Mikor Beniczky beszédét elkezdte, egy 10—15 főből álló csoport állandóan zajongott és Beniczky beszédét nem folytathatta. Mielőtt Beniczky újra hozzáfogott volna beszédéhez, a zavargók a Himnuszt kezdték énekelni, ő nem vette le a kalapját, mert profanizálásnak tartotta, hogy a Himnuszt korteskedésre használják. Még csak A Nép című lapra akar reflektálni. Figyelmezteti A Nép szerkesztőségét, hogy keresztény politikát nem tanul tőle. Hol volt A Nép főszerkesztője és néhány favorizált munkatársa, amikor Ő már a keresztény eszmékért harcolt. Ő a kommunizmus alatt is ellenforradalmár volt. Kérdi, van e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a folyó hó 18-án Komáromban engedélyezett népgyűlést 10—15 főből álló renitenskedő csoport megakadályozta? Hajlandó-e ebben az ügyben sürgősen intézkedni ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Az idő előrehaladottságára való tekintettel csak röviden kívánok válaszolni. Amikor az első szónok azt mondotta, hogy ide nem való elemeket lát, az elenpárt zajongani kezdett és tiltakozott ez ellen a kitétel ellen. Mikor Beniczky nem tudott szóhoz jutni, Rassay felszólította a rendőrtisztviselőt, távolítsa el a zajongó csportot. Erre a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy itt nem csoportról, hanem tömegről van szó és nem csinál semmit, mert a zajongók többségben vannak. Elfogadhatónak tartja a rendőrtisztviselő védekezését. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy a jelentés hemzseg a valótlanságoktól. Az ülés fél 6 órakor ért véget. Kétmilliárd frank deficit. A francia kamara pénzügyi bizottsága ma kezdte meg a ruhrvidéki vállalkozást a megszavazandó hitelek kormányjavaslatának tárgyalását. A francia szenátus pénzügyi bizottságában Poincaré kijelentette, hogy a német fizetések beszüntetése miatt Franciaország pillanatnyilag rendkívüli, de átmeneti helyzetben van. A miniszterelnök védelmébe vette a kamara részéről elutasított javaslatot, amely a deficit fedezésére az adók emelését kérte. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nagyobb adóbevételek ellenére is az általános költségvetésben kétmilliárd frank deficittel kell számolni. A pápa megbízta Baselli nunciust, hogy tárgyilagosan ellenőrizze a megszállott Ruhr-területen lévő francia és belga csapatok magatartásáról szóló sok tekintetben eltérő jelentéseket és küldjön a szentszéknek megbízható tudósítást. A Wolff-ügynökség jelenti: Az újonnan megszállt területek közlekedési helyzetéről azt jelentik, hogy az utóbbi napokban a keleti határon az ellenőrzés különösen szigorú volt. Egyikmásik vonatot öt óránál tovább feltartóztatták. Fournier tábornok Essenben kihirdette, hogy ha a francia katonák gyilkosai kézre nem kerülnek, fenntartja magának a jogot, hogy Essenre pénzbírságot vessen ki.