Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
Seged, 1914 március 28. SZEGED Piroskáék délután elhagyták Csillagbörtönt. Csongrádra és ott szerda estig Piroskáék szüleitől be is szerezte a szükséges telekkönyvi kivonatokat, illetve elvégezte a bekebelezéseket. A kivonatokat — a néhány száz hold földről és Piroskáék házáról — dr. Széchényi csütörtök reggel bemutatta a vádtanácsnak, amely ezek után azonnal kiadta az elbocsátásról szóló végzést, így az a két Piroska testvér, aki három rendbeli gyilkosságban, mint bűnsegédi bűnrészes és 24 rendbeli gyilkosságra való szövetkezéssel van vádolva, csütörtök délután elhagyta a Csillagbörtönt. Piroska János kicsit sápadtnak látszott, mintha megviselte volna a háromhónapos magánzárka. Szemei körül piros karikák gyűltek, de kis bajusza ma is fényes. A két Piroska ezután a Royal-szállóban vett ki szobát, majd este megjelentek a színházban, a Balga szűz premierjén. Kínos feltűnést keltett a nézőtéren, amikor a földszint a felvonásközben észrevette jelenlétüket. Piroskáék egyébként pénteken reggel utaznak haza a bomba-Dr. Széchényi István így szerdán kiutazott a merénylet színhelyére Csongrádra. (A Szeged tudósítójától.) Jelentette a Szeged, hogy a szegedi tábla még hétfőn délben végzést hozott a csongrádi bombamerénylettel gyanúsított Piroska János nyugalmazott főhadnagy és Piroska György szabadlábra helyezési kérelme ügyében és a vádtanács után úgy döntött, hogy elfogadja a fölajánlott nagyösszegű kauciót és miután az biztosíték arra, hogy szökéstől nem kell tartani, a főtárgyalás megtartásáig szabadlábra helyezi a Csillagbörtönből a Piroskafivéreket, akik — mint ismeretes — három rendbeli gyilkosságban, mint bűnsegédi bűnrészesek és huszonöt rendbeli gyilkosságra való szövetkezéssel vannak vádolva. Piroskáék hétfőn — mint azt eredetileg tervbe vették — nem hagyhatták el a Csillagbörtön magánzárkáit, mivel dr. Széchényi István védőjük még nem rendelkezett azokkal a telekkönyvi kivonatokkal, amelyek arról a néhány száz hold földről szólnak, amit Piroskáék kaucióként fölajánlottak. A tisztviselők a szanálási javaslatban: Budapest, március 27. a tegnap nyilvánosságra került szanálási törvényjavaslat 15001 állami tisztviselő elbocsátásáról intézkedik. A javaslat meghatározza a létszámcsökkentés időtartamát is, amelynek végrehajtását 27 hónapra tervezik. A létszámapasztás módja az lenne, hogy az elbocsátásra került közalkalmazottakat hat hónaponként jelölik ki és erről értesítést küldenek nekik. Az értesítés vételétől számított hat hónapon keresztül megkapják az elbocsátottak az összes illetményeiket, egyben pedig szabadságot kapnak ezen hat hónapra. Igen fontos rendelkezés az, hogy az ítélő bírák és ügyészek csak saját kérelmükre bocsáthatók el. A javaslat kimondja, hogy a létszámapasztásnak lehetőleg a megüresedő állások be nem töltése útján kell megtörténni. Elsősorban az autdpuxit veled a kormány, hogz a véríleljesített rendes tisztviselőket ne bocsássa el, tehát mindenek előtt az ideiglenes munkaerők kerülnének a listára. Ezekből, továbbá az önként jelentkezőkből bőségesen kikerül a követelt 15.000 fő. Az elbocsátottak természetesen — éppen úgy, mint eddig — választhatnak a végkielégítés és a nyugdíjaztatás között. A KANSZ elnöke a szanálási törvényjavaslatnak a tisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseiről szólva kijelentette, hogy a törvényjavaslat közzététele alkalmából nagyon meglepődött a tisztviselő társadalom, mert az eredetileg 10.000 főre tervezett létszámcsökkentés helyett a törvénytervezet 15.000 elbocsátandó tisztviselőről beszél. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a legközelebb memorandumot terjeszt a kormány elé, amelyben a 40 százalékkal kezdődő és 80 százalékkal végződő aranyparitásos fizetés helyett július 1-vel kezdődőiig a békebeli fizetésnek aranykoronában számított 80 százalékát és öt - fél év múlva a pótléknak az aranyparitásra való átszámítását. ÍMMMMMMMMÍMIMMAIÍMÍNMMI Beterjesztették a szanálási javaslatokat. Csáky miniszter válasza a Győrffy-ügyben. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését a soros jegyzők távolléte miatt csak negyed 12 kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során bemutatja a miniszter átiratát, amelyben értesíti a Házat, hogy IV. Károly király elhunyta évfordulóján, április 1-én lelke üdvéért a koronázó Mátyás-templomban ünnepélyes gyászistentisztelet fog tartatni, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök képviseli. Az elnök engedélyt kér a Háztól, hogy Barthos János olvashassa fel a jelenlevők és távollevők névjegyzékét. Gömbös Gyula a házszabályokhoz kér szót. Kifogásolja, hogy azért, mert a soros jegyzők nem jelentek meg, az ülést csak egynegyed 12-kor tudták megnyitni. Reméli, hogy a többségi párt megtalálja a módját annak, hogy ezek a jegyzők levonják a konzekvenciákat. Áttérnek a középiskolai reformokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Lukács György történelmi visszapillantást vet a magyar középiskolák fejlődésére. A magyar nyelv tanítását 1805-ben vezették be. A régi iskolákban nagy súlyt helyeztek a tekintély meghonosítására. Az abszolutizmus alatt a császári ediktum a gimnáziumokat nyolc osztályúvá teszi, súlyt helyez a tanárképzésre, továbbá bevezeti a reáliskolát. A nemzeti tárgyakat azonban csak 1861-ben vették a tantárgyak közé. Megemlíti báró Eötvös József reformtervezetét, amellyel a régi hármas tagozódást akarta visszaállítani és teljesen differenciálttá tenni a középiskolák oktatását. Ezt a tervet Eötvös nem merte keresztülvinni. Reformját Trefort alatt valósították meg, amikor is a technikai tárgyakra helyezték a fősúlyt. Helyesli a reálgimnáziumok felállítását. A javaslatot elfogadja. , „ Eöri Szabó Dezső: A kultúra a nemzetnek az egyik legfontosabb érdeke. Reméli, hogy a kultúra fejleményei révén nemsokára fölébe kerülünk a környező népeknek. Szerette volna, ha egységesen rendezték volna ezt a kérdést. Majd szóvá teszi a tanárok anyagi helyzetét és végül kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök beterjeszti az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, a Magyar Nemzeti Bank felállítása, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Párisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, a közgazdasági és a közjogi bizottságba való kiadását és azoknak együttes tárgyalását. Eckhardt Tibor: Szörnyű egy eredmény ! Utain Ferenc: Vád alá kell helyezni a kormányt ! Lendvai István: Hóhér-javaslatokI Szilágyi Lajos: A második Trianon, eladták az országot. Baross János a házszabályokhoz kér szót. Kéri a nemzetgyűlés többségét, hogy a javaslatot adják ki tárgyalás végett a külügyi bizottságnak is. Gróf Bethlen István Baross indítványának mellőzését kéri. Baross János újból felszólí és kéri, hogy különösen a Csehszlovákiával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot utalják a külügyi bizottsághoz is. Kéri a miniszterelnököt, hogy ne élezze ki az ellentéteket. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. A fajvédők is sértő kifejezéseket kiáltanak a kormány felé.) Horváth Zoltán szintén kéri, hogy a miniszt A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 118 papírkoronával. A terelnök engedjen makacs álláspontjából. I. Az elnök Horváth Zoltánt ezért a kifejezéseért rendreutasítja. (Óriási zaj az ellenzéken, s a képviselők a padokat verve kiáltják: Hallatlan! Hallatlan ! Már nem lehet beszélni. Szilágyi az elnök felé kiáltja : Felejtse el a pirin állását ! Esztergályos János: Avassák szentté a miniszterelnököt !) Az elnök mintegy öt percig ' rázza a csengőt, végül is a zaj csillapodtával i ; az elnök figyelmezteti a szélsőbaloldalt, hogy tartsa tiszteletben a szólásszabadságot és adja meg a lehetőséget Horváth Zoltánnak, hogy 11 beszélhessen. (Szilágyi valamit kiált a miniszterelnök felé, mire Varsányi Gábor helyéről felugorva, az öklét rázza Szilágyi felé.) • Azután Horváth Zoltán befejezi beszédét és csatlakozik Baross János indítványához. Bethlen István gróf: Baross azt javasolta, hogy a csehszlovák köztársasággal kötött egyezményről szóló javaslatot a külügyi bizottság elé utalják. A javaslat mellőzését kéri. A Ház így határoz. Ezután Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér szót. Kijelenti, hogy az elnök működését akarja bírálat tárgyává tenni és ha akarják, vonják meg tőle a szót. Az elnök figyelmezteti Szilágyit, hogy a házszabályok értelmében az elnöki rendreutasítást kritizálni nem lehet. Szilágyi megállapítja, hogy a tegnapi napon nem adott okot arra, hogy a beszédét megzavarják. Ezután felolvassa a tegnapi napon fehangzott sértő kifejezéseket. (Hegyeshalmi: Nem vagyunk rá kiváncsiak!) Megállapítja, hogy a tegnapi gyalázkodások nem részesültek megtorlásban. Zsitvay Tibor: Megállapítja, hogy a tegnapi napon is megtette az elnökség a kötelességét. Ezután Almássy László személyes kérdésben kér szót és kijelenti, hogy azért fejezte ki elismerését Szilágyinak, mert Szilágyi Tisza István emlékének érdekében, illetve a nemzeti munkáspárt érdekében szólalt fel. Az elismerés az érdemleges működésre vonatkozott. Szilágyi személyes kérdésben szólal fel és hangoztatja, hogy a többségi párt magatartása megint csak kitszinüséget tartalmaz. s Az elnök Szilágyit újból rendreutasitja. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter válaszol Gömbös régebbi interpellációjára. Mindenben arra fog törekedni, hogy a hadsereg tekintélyét megvédje. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e Györffy hadbírót visszahelyezni, nemmel válaszol. Az az intézkedés nem volt elhamarkodott. Háromszor is alaposan áttanulmányozta az ügyet és amikor tisztán látott, ekkor tette meg az intézkedéseket, éppen ezért nincsen szándékában ez intézkedéseit megváltoztatni. Meg kell azonban emlékezni Gömbös érdemeiről, amiért most mond köszönetet. Jól esett hallania, hogy Rupert beszédével szemben — amelyben a katonaság elbocsátását kívánta —, megvédte a katonaságot. Ebben a kérdésben teljesen egyetért Gömbössel. Kijelenti, hogy többé nem fognak olyan honvédelmi minisztert látni, aki hajlandó volna kijelenteni azt, hogy nem akar már többé katonát látni. Igenis, fognak még látni katonaságot, mégpedig jól nevelt hazafias lelkű katonaságot, és pedig annyit, amennyit tartani lehet, ha az ántánt hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos számú hadsereget fenntartunk, nem tudja megérteni, hogy miként akadhat magyar ember, aki ez ellen tiltakozik. Gömbös a választ nem veszi tudomásul, a Híz ellenben igen. Í Az ülés ezzel három órakor véget ért. SMMMMMMMMMMMMIMMMMIMIMI Az új görög köztársaság védekezik a bombácsik ellen. Athén, március 27. A kormány elhatározta, hogy két torpedórombolót, három tengeralattjárót és a Salamis nevű dreadnaught-ot megvásárolja. Kondylls tábornok meg fogja szemlélni a határőrséget, hogy a komitácsik esetleges támadása esetére a szükséges intézkedéseket megtegye és e célból szombaton a határra utazik. Az alkotmány alapján álló képviselők heves hangú kiáltványban tiltakoznak a köztársaság kikiáltása alkalmával elkövetett eljárás miatt 3