Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
?MIMIK»ég te UMUHüval»li Mi Ferenc-ul« 2. (F&rMliatoUval szemben.) Televn I»S3-*.8 tej[ed* megjelent ket>0 kivitelével minden 2W. lore*Iám éra 1800 Komm. Elöliaetéel árak: Egy Man helyben 15000, Buda—‘ Iél vidéken 20000 kor. Egyed számára 1000 korona V. évfolyam. Szeged, 1924 március 29. SZOMBAT. l Hirdetési árak i Félhasábon 1 mm. 250, egy hasábon 50, másfél hasábon 750 K.Szövegkézt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 miig 4008 kor. Szövegközti közlemények soronként 4100 korona. Családi értesítés 30000 kor. 74-ik szám. Mária és Bartók Béla hangja kell, hogy tulszár- csak méltóbb nagykövetei a magyar kulturányalja a Lendvai Lehnerét és Zsirkay Jánosétnak, mint a fajvédő gyűlölet és elfogultság és Móricz Zsigmond meg Molnár Ferenc mégis Wolffjai és Sipőczei. Szanálás. Bel- és külországi tudós professzorok és botcsinálta felcserek egyaránt erősen buzgólkodnak azon, hogy a morbus hungaricust Valartil* képen meggyógyítsák. Igaz, hogy főbb a vajákos és, a kuruzsló, a sámán és a boszorkánymester, a garaboncás és a bűbájos, mint a valóságos szakértő, akiknek a hangja sokszor elvész az ordító honmentők lármájában, sőt az is igaz, hogy még mindig akadnak mordályégetők, akik a betegséggel együtt a beteget is elpusztítanák a föld színéről, ha szabad kezet engednének nekik. Szanálják az országot mindenfelől és mindenképen, hogy a szegény dolgozó, termelő és adózó nép csak úgy jajgat kínjában és azt se tudja már, hogy hányadik bőr az, amelyet lenyúznak róla a bölcs operatőrök és hogy még hány bőrének kellene lenni a további szanálások sikere érdekében. Jó tanáccsal bőven el vagyunk látva jobbról, balról, kívülről, belülről, csak a kalácsot kezdjük már egészen és végérvényesen felejteni. Sajnos, ezek a tanácsok is olyanok, hogy káptalan legyen az országnak a feje, ha ki akar okosodni tőlük, hiszen a fajvédelem egészen mást kommendál, mint amit az illempárt javasol. Még talán a legokosabban tennék, ha mind a két oldalon megfogadnák a messzirőlitt embernek, a nagy vizen keresztül idefáradt ardirgnak receptjét, aki látatlanul mondotta ezt a mindenképpen megszívlelendő igazságot: »Magyarország is abban a világban él, mint a zottyl danmofr, tehát ugyanemok u elvek mzerint kell boldogulását keresnie, amely elvek másutt már sikerrel jártak. Ha Európa államai egy bizonyos rendszer követése mellett virulnak és lakosságuk bizonyos fokú jólétnek örvend, majdnem bizonyosra vehető, hogy az általuk követett elvek hasonló körülmények között hasonló eredményre vezetnek. Nem hiszem, hogy az általános érvényűnek tartott igazságok alól éppen Magyarország volna kivétel és ezért remélhető, hogy ezt az országot is talpra állítják azok az igazságok és az a rendszer, amely más államokat és más népeket virágzásban tart.“ Mister Hardingnak, az előkelő újviláginak ezt a Kolumbus-tojását magunk is fölállítottuk öt év óta számtalanszor, de eddig még destrukciónak bélyegezték nálunk az ilyen egyszerű és egyetemes igazságokat. Ma már, igaz, hogy néhány tanulságos külföldi túra után, amelynek ára minden pénzt megér, a magyar kormány feje is világosan látja, hogy legjobb az az egyenes út, amelyet röviden liberalizmusnak és demokráciának neveznek odakünn és hazaárulásnak meg nyugati mételynek tartottak eddig idebenn. Ma már egészen jól tudja a magyar politika minden felelős és illetékes tényezője a hatalom polcán, hogy szakítani kell mindenképen és végképen az olyan rendszerrel, amelynek Francia Kiss és Gyalay Mihályok voltak és lehettek a támogatói és pártolói, az olyan rendszerrel, amely az idők végezetéig ellenforradalmat akart játszani a Duna—Tisza közén és konok, kemény fejét beledugva az orgoványi puszta homokjába, nem akart tudomást venni arról, hogy a szomszéd községen túl is van világ és hogy ez az ő világa nem éppen a lehető világok legjobbika, csak azért, mert ma övé az ország, a hatalom és dicsőség az ólmosbot és a bikacsök, a kakaóbomba és az ébredő igazolvány szent nevében. 1 . Akik kultúrát és gazdaságot, haladást és boldogulást akarnak és tudnak teremteni ezen az 11 elátkozott, ezen a megvrt földön, amelynek 11 búzája és dalai az igazi és örök értékei, nem pedig a politikus krajzlerei, azok lassankint is mégis csak szóhoz juthatnak már és szavuk i i világgá hirdeti igazunkat és erőnket. Németh |r (A Szeged budapesti tudósítójától.) A kölcsönjavaslatok sorsának biztosítása érdekében a kormány egy értekezleten érintkezésbe lépett az ellenzékkel. Az értekezletet Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök kijelentette, hogy szükségesnek tartja az ellenzéki kritikát, de kívánatos olyan ellenzéki magatartás, hogy az ne váltson az ország kárára. Ezután Bethlen gróf miniszterelnök kérte az ellenzéket, tegye lehetővé az ügy fontossága érdekében, hogy a kölcsönjavaslatokat húsvétig letárgyalja a nemzetgyűlés. A miniszterelnök után Gömbös Gyula beszélt. Kijelentette, hogy pártja nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. A kölcsönjavaslatokkal szemben való magatartás tekintetében érintkezésbe fog lépni pártjával. Bethlen gróf szólalt föl ismét. Kijelentette, hogy itt nem a kormány iránti bizalomról, hanem az ország sorsáról van szó. Az a kérdés, hogy obstrukciót akar-e az ellenzék, vagy nem. ő bármelyik pillanatban elmenne a helyéről, ha nem tudná, hogy a javaslat az egyetlen mód, amellyel az országot megmenti a katasztrófától. Utóbb azután éljen az ellenzék bármilyen alkalommal a felelősségrevonás jogával. Szilágyi Lajos: Nem hajlandó garantálni azt, hogy a szanálási javaslatot tető alá hozzák. Magatartásáért és a bekövetkezhető eseményekért vállalja a felelősséget. Bethlen István gróf miniszterelnök megjegyezte, hogy úgy látszik, Szilágyi tájékozatlan a nemzetközi viszonylatokban. Feltétlenül szükséges, hogy a kölcsönügyi akció sikerüljön és rendkívül kockázatosnak tartja Szilágyi azon kijelentését, hogy a felelősséget magára vállalja. Haller István bejelenti, hogy pártja messzemenő kritika tárgyává teszi a javaslatokat. Meskó Zoltán csatlakozik Haller véleményéhez. Pakots József bejelenti, hogy ő nem meri a kölcsönjavaslat letárgyalásának elhúzódásáért vállalni a felelősséget és éppen ezért nem kívánja megakadályozni a szanálási javaslatnak húsvétig való letárgyalását. Ugron Gábor is hasonló értelemben nyilatkozik. Peidl Gyula pártja nevében kijelenti, hogy nem kívánnak obstrukciót rendezni, de azt nem garantálhatja, hogy a vitát húsvétig befejezik. A miniszterelnök kérését pártja elé fogja terjeszteni és a pártja majd dönteni fog a kérdésre vonatkozóig. Friedrich István kijelenti, hogy nem vállalkozik az obstrukcióra. . Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel és beismerte, hogy az alkotmányjogi kérdések teljesen rendezetlenek. A pénzügyi és a gazdasági konstrukció fogja megteremteni azt a helyzetet, amikor az alkotmányjogi kérdések is elintézhetők lesznek. Sikert lát abban, ha megnyílik ezután a külfölddel való érintkezés. Hogy ha nem tudna biztosítékot kapni arra nézve, hogy húsvétig letárgyalhatók legyenek a szanálási javaslatok, akkor a kormány jól felfogott érdekében megteszi az intézkedéseket, hogy a nemzetgyűlés permanens üléseket tartson. Mindenesetre a szanálási javaslatok tárgyalását 10 órás üléseken fogják megkezdeni. Az értekezlet elnöke ezután összegezte ez értekezlet eredményeit. Korányi Frigyes báró eskütétele. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter pénteken délelőtt 10 órakor tette le hivatalos esküjét Horthy Miklós kormányzó kezébe. Az eskütételnél jelen volt gróf Bethlen István miniszterelnök és mint zászlósúr- helyettes gróf Karácsonyi Jenő. Az eskümintát bárciházi Bdrczy István olvasta fel. Korányi báró a szanálási programról. Korányi Frigyes báró a szanálási programról a következőkben nyilatkozott: — Én a legnagyobb reményekkel vagyok eltelve. Az a meggyőződésem, hogy a program megkezdésével be fog állni a legrövidebb idő alatt a korona stabilizációja. Csodálkozom, hogy idehaza általában nem az a hangulat, amit vártam. Vártuk, hogy mindenki jókedvű lesz és örülni fog ezen nagyjelentőségű tények megvalósulásának. Csodálatosnak tartom, hogy egyesek mégis lógó orral járnak, holott örülniök kellene annak a nagy változásnak, amely szabad utat fog nyitni számunkra a fejlődésre. Két év óta nem voltam itthon és így most a tőzsdei viszonyokról tájékozva nem vagyok. Az azonban bizonyos, hogy a szanálás kihatással lesz egész gazdasági életünkre és ezt a tőzsde is meg fogja érezni. Ez azt jelenti, hogy a tőzsde a normális vágányokra térhet majd át. Azt hiszem, hogy a tőzsdejáték a normális viszonyok helyreálltával meg fog szűnni. A külföldön való tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy a külföldnek nagy bizalma van bankjaink iránt. Ez a bizalom azt jelenti, hogy kész hitelképes szervezetünk van, amely belekapcsolódhat gazdasági életünk fellendülésébe. Mi most nagy átalakulás küszöbén állunk. Nekünk reális politikát kell ezután csinálni és én magam teljesen optimista vagyok, mert látom, hogy nyílt számunkra az az út, amelyen haladva eljuthatunk a sikerhez. Pártközi értekezlet a kölcsönjavaslat tárgyalásáról. A fiTAtlálási javaslatok a parlamenti bizottságban, Budapest, március 28 A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága pénteken délután tartotta első együttes ülését, hogy a szanálási javaslatot tárgyalja. Mivel a tagok még nem tanulmányozhatták át kellően a javaslatokat, Farkas István az ülésszak szombatra való halasztását indítványozta. Bethlen István gróf erre azt kérte, hogy korlátozzák az ülést csupán az előadói ismertetésre, ami közelebb hozza a bizottság tagjait a javaslatok lényegének ismeretéhez. Erre Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tartott előadói ismertetést. A felhatalmazasi és a Nemzeti Bankról szóló javaslatok ismertetése során először is utalt arra, hogy azoknak, akik eddig a pénzügyminiszternek a kötött gazdálkodás rendszere miatt voltak ellenségei, el kell fogadniok ezeket a javaslatokat, amelyeknek célja épp az, hogy a gazdaság megkötöttségének vessenek véget olyan politikai légkör megteremtésével, amely a nyugodt gazdasági életre való áttérést, a bizonytalanság Damokles kardjának fejünk felől való elhárítását és a korona értékének stabilizálását lehetővé teszi. Akik külpolitikai szempontból új Trianont látnak a javaslatokban, azoknak csak azt mondhatja, hogy a trianoni szerződés a világ nemzeteinek aláírásával ellátott dokumentum, abból a célból, hogy Magyarország megbűnhődjék olyan bűnökért, amelyeket nem követett el. Belpolitikai szempontból szó sem lehet arról,